Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-30 / 296. (1923.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 450, félévre 22S, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Ejyyes szám ásra 1*2© Ke Szerkesztőség: Prága 11„ Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 - Kiadó- hivatal: Prága M., Panská ul 12/111. — Te- lefon:30311 ^nrqönvcim:Hírlap. Praha Választási tanulságok ÜlflSZOfSZÍB IlilSIiiiii !l§t!ifiÍI@SItéS!i lÉllll Irta: BUJAH0VICS GYULA II. A köatóirsasáig gazdasági szempontból is két, teljesen eúlküllönüiő részből áílil, melyeik­nek közgazdasági viszonyai teljesen eltérők. A cseh—mprva igen magas fejlettségű óriási gyáriparnak óletfölltétele a piac és igy, cseh szempontból tekintve, egészen érthető, hogy nem volt rá nézve kívánatos a volt rezsim áltat iSzlovonszkón kifejlesztett ipar kouicur- renciája és érthető gazdasági programja, özlovenszkó dezindnsztriallmálása, melyei kö­vetkezetesen végre is hajtottak. TapasztaJiaítli tény az is. horv a gazdasági érdekek mai kimélietlen harcában minden érdek csak a rendelkezésére álló erő arányá­ban bár érvényesülni, minden eredményt ki ketlll verekedni. Teljesein érthetetlen tehát egyes szlovenszkói érdekcsoportok azon eljá­rása, hogy nem saját erejükre támaszkodnak, de a velük szemben állító érdekköröket támo­gatják. M& remélhetnek példá/u! . egyes szlovén- szikéi iparosok és kereskedőik, midőn elsza­kadva az őslakos pártokból, érdekelik védel­mét a cseh iparos és kereskedő pánttól vár­ták. Ez könüöfeelüll olyan eljárás, mintha a birkáik birttoaérdekeáík védelmével a farkaso­kat híznák meg. \ A Tfridőság na;?'- eaéiéát'i. ár-iy [különben ra­gaszkodik eddigi kultúrájához, azt nem ta­gadta meg, a poétikában az opportunizmus vezéreibe. Az őstoíkoeság toomftjóít üoervés íkávétéM neon erősítették és önmaguk között is metgostaodva, e teljes teherte^enségre [kárhoztatták magu­kat. A zsidóság ma, póLitiiíkailag, se nem oszt, ee nem szoroz s a benne levő nagy szellemi tőke elvész. A zsidóság nagy részének ez a poöfiitákója sehotlsem kelt rokonszenvet *és úgy látjuk, töégV a kormánykörök sem honorálják eléggé. Az őslakosság egyetemes érdekeinek vé­delmére tehát ma csak két párt jöhet számba: a tágaibb rétegekre támaszkodó országos ke- rescatényszocioilistta párt és a magyar nemzeti párt Mindkét párt az őslakosság egyetemes ér­dekeit képviseli és ilyen értelemben egy egységes hadseregnek tekintendő. A magyar nemzeti párt, bár túlnyomóan a köztársaság magyar nemzetiségű polgáraiból áliíl, nem külön magyar privilégiumokért küzd, de a magyar nemzetiségű polgárokat megillető összes jogos igényeket, nemzeti, kulturális, anyagi téren, az őslakosság többi rétegeinek .kereteim belül, azokkal együtt re­méli elérhetni. Vagy az őslakosság összes jo­gos igényei nyernek kielégítést, vagy marad mindem a régiben. Ez magyarázza meg. és teszi kötelezővé a szolidaritást, az őslakos front megteremtését, melyben azután, siker esetében, számbeli többségüknél fogva a vezető szerep, a külön­ben egyenjogú nemzetiségek között, a szlo­vákságot illetné meg. Az országos líenesztényszocialista pártt sok-'- kai! tágiabb alapokon nyugszik. Nemzetiségi különbség nélkül öleli, föl az őslakosságnak összes, keresztény világnézet alapján álló elemeit, összekapcsoló ettem benne az • ősla­kosságnak anyagit és szellemi javaiért f-odyta- 1 ott közös küzdelem és a krisztusi szeretet. Az a magasabb, nemesebb értelemben vett krisztusi szeretet, mely mentes az egyoldalú, kicsinyes felieíkezeti elfogultságtól és türél- mertflienségtőíl, melynek Oly méltó képviselői voltak Osernoch és Rrohászka, akik eoyházuk díszei, hü. fiai voltak és amellett megszerez­ték minden más felekezetű polgár Ok teljes tisztökiét, sőt szeretettét Ez a nemes, megértő, türelmes, más meg­győződését is tisztelő felebarát! szeretet kell, hogy képezze az összekötő kapcsot, gyűjtő erőt a keresztényszocialista pártban, ellentét­ben az elfogult, türelmetlen szétbomlasztó 'fel­fogással, mely nem gyűjt, csak szétzülleszt, mely a régibb magyar politikai életben ab­ban nyilvánult meg, hogy még a római katoli­kusok soraiba is üszköt dobott. Mindkét pártnak van tisztelt, szeretett el­Mussolini hivatalos lapja a tengeri fegyverkezés jelentőségéről ir — Újabb aőákat vezetnek be a flotta fejlesztésére — Milánó, december 29. Mussolini hivata­los lapja, a Popok dTtalia feltűnést keltő cikket ir, amelyben bejelenti az olasz flotta küszöbön álló toyábbi fejlesztését, ami Olaszország függetlensége szempont­jából elkerülhetetlen. A lap megállapítja, hogy a hatalmak leszerelési konferenciá­kat készítenek elő, közben azonban szívós rendszerességgel, milliárdek elpoesékolá­sával és liii.pifhataiilan uralmi törekvéssel I fegyverkeznek. A történelem jelenlegi fe­jezetének ez az ismertető jele. A pacifista fecsegés üres és groteszk. A valóságban a viliág fegyverkezési versenye hatalmasabb és veszedelmesebb, mint bármikor ezelőtt volt. Itália tényleg készein volt a leszere­lésre és a fegyverkezés erős korlátozásá­ra, ha ez a többi hatalmakkal együttesen történik. Mivel azonban az egész világ fegyverkezik — , írja az olasz lap — vé­delmünkre, függetlenségünk és szabad életünk biztosítósára nekünk is gondol­nunk kell. Itália egy belső -teligerben fek­szik, amelynek összes bejáratait ellenőr­eik és: elzárhatják. Az élelemért való küz­delem tehát a nemzeti szabadság küzdel­me is. Az olasz föld idővel minden fiának megadja a kenyeret és a legfontosabb eielimái9jaer beszerzésében felszabadítja ma­gát a külföldtől. Olaszország euélkiii is vasban, szénben és petróleumban a kül­földre van utalva és ezek a nyersanyagok úgy a bábomban, mint a békében nélkü­lözhetetlenek. Olaszországnak mintegy 18 millió -tonnát kell a tengeri utón beszerez­nie, mert az alpesi szorosokon át történő behozatal szükségleteit nem elégítik ki. V tengeri utak megyédéi mezé se tehát éh i- f éltét ele Olaszországnak. Ila tehát az ola­szok továbbra is szabadságban kivánnak élni, uj adókat kell áldo®niok a flotta fej- 1 c -s énék érdek ében. »* 83 EJ ® & III Saslaítsli lap sisrint 151 síül® arait aréna lesi az apiiüicl lífislantiáii issei®, amit ittiÉia petrolehmbih, tohan,fáhaiitérit meg Magyaronzágnalf Félhivatalos előzetes megállapodás iécsfees, amely­nél alapján folytatták a san-remol tárgyalásokat? Bukarest, december 29. A Ourrentul bé­csi keltezéssel nagy jelenítő ség ü értesülést közöl. Eszerint már az abbáaiai magyar— román közvetlen tárgyalásokat megelőzően Becsben érdekes tanácskozások folytak az optánsk érdesről Rarbu Stírbey herceg, va­lamint Szterényi József báró. a magyar bi­zottság elnöke, Egri szakértő és Vest buka­resti magyar ügyvivő között. E tanácskozá­sok során Stirbey herceg, akinek erre egyébként nem volt hivatalos mandátuma, a következőképpen javasolta a megegye­zést: 1. Magyarország vállalja magára az op­tánsok kártalanítását, bármekkora legyen is ezeknek anyagi követelése; 2. Állapittas- sék meg az az összeg, amelyet Magyaror­szág ezekre a kártalanításokra elkölteni vél. 8. Románia kötelezi magát, hogy bizo­nyos határidőn belül ezt az összeget petró­leumban, sóban és fában megtéríti Magyar- országnak. 4. Léte sitt essék két érdekeltség, az egyik Magyarországon, a másik Romá­niában, amelyek megszervezzék ezen szó­ban! argó természetbeni anyagok exportját. A CurrentuJ ehhez hozzáfűzi, hogy a ma­gyarok elvileg a megegyezés alapjául elfo­gadták ezt az indítványt és nyomban meg­nöke, kik bizalmiunkat birjáík, Mikinek önzet­len, nagy áldozatokat követelő fáradhatatlan tevékenységét nagyira becsüljük. Követjük őket, de szivünk fáj, mélységesen sajnáljuk, ha azt kell látnunk, hogy ennek a különbö­ző ezredekböl álló, de egy célért küzdeni hi­vatott, tehát egységes hadsereg vezérkarában nincs meg a nélkülözhetetlen egység, a köl­csönös bizalom. Az őslakosságnak, különböző ezredekből álló, de együttműködésre hivatott serege, a jövőben remélhetőleg még nagyobbodni is fog, mert a szlovák néppárt most berni adózó soraiból, meg vagyok győződve, fog alakulni egy szlovák párt, mely a Hl inka által elejtett programot, az őslakosság jövőjét biztosítani hivatott, autonómiát Írja zászlajára és a közös cél elérésére, több politikai belátással és ér­zékkel, mint volt vezére, keresni fogja más egyérdekü pártok szövetségét. Kiérjük tisztelt vezéreinket, vegyék tudomá­sul, hogy mi, hü választóik, csalit e nagy célt látjuk szem előtt, ez egyesit minket, ezért akarunk küzdeni és midinket kicsinyes párt­vagy személyes kérdések nem érdekelnek. Isten őriz mindaninyiunkat attól a szomorú látványtól, melyet az 1925-ös választás nyúj­tott, midőn éppen a vezérkar egyenetlensóge miatt mindkét párt erejét az egymás elleni küzdelemben merítette ki. A mostani választások, hála Istennek, már más képet nyújtottak. A listák kapcsolása ré­vén már nem vesztek el szavazatok, de még moet is elkedvetlenítő volt mindeneyiunkra nézve az a tény, hogy közvetlenül a választá­sok előtt hosszú hírlapi polémiák és nyilatko­zatok láttak napvilágot azon téma felett, hogy az 1925. évi választások alkalmából tapasztalt hibákért kit terhel a nagyobb felelősség. Hagyjuk ezt a kérdést. A hibák kétségte­lenül megtörténtek, de az utólagos rekrlminá­ciók csak újból fel szaggatják a már gyógyuló sebeket. A múlt hibák csak intőül szolgálja­nak, hogy hasonlók a jövőben elkerőltesse­nek. Szemetjük, tiszteljük vezéreinket, de éppen azért teljes házalómmal fordulunk hozzájuk, vegyék tudomásul azon kívánságunkat, sőt követelésünket, azt a közhangulatot, mely kö­veteli tőlük, hogy találják meg végre, minden j Mcsinyes pártszempontok mellőzésével a har- mónikus együttműködés feltételeit, melynek szükségét ők is mindig hangoztatják, mely azonban meg^valósulni, előttünk ismeretlen és érthetetlen okokból még mindig nem tu­dott. Nem kételkedünk, hogy úgy Szüllő Géza, mint Szént-Ivány József ezt a célt szolgálják és tartják szem előtt. Kérjük őket, hogy a közkívánatnak megfelelőleg hárítsák el az egyetértő vezérlet útjában álló összes akadá­lyokat és ha egyesek állnának ennek útjában, úgy el velük a'közélet porondjáról, mert nem babra megy a játék, sókkal életbevágóbb cé­lok forognak kockán, semminlhogy egyesek személye iránti kímélet vagy elnézés még csak számba is jöhetne. A 'mostani választás csak erőpróba volt, de szabták a kártalanítási követelés összegét 150 millió aranykoronában, amely 15 év alatt lenne törlesztendő. Az abbáziai tár­gyalás során nem került ugyan szóba ez a javaslat, de jól értesült körök szerint a ka­rácsonyi ünnepek után meginduló san-re- mói tárgyalásokat ezen az alapon fogják folytatni. IssnáB hissíeiés Magyarországhoz Páris, decembe 29. A Pesti Napló tudósi tó­ja meginterjúvolta Lugosiamu román minisz­lti tudja, mily hamar követhetik ezt a parla­menti választások. A parlamenti választáso­kat pedig kell, hogy egy egységes vezérkar intézze, mely nemcsak teljes mértékben ki. tudja használni a rendelkezésre álló eszközö­ket, de jó előre megállapított terv és beosztás szerint, taktikailag is mindenütt a megfelelő erőket állítja harcba. Ez a Mivánságunk, mely ha megvalósul s meg kell valósulnia, úgy a mostani választások nagy eredményt értek el; ez lesz a legna­gyobb és legáldáisosabb tanulság. ( gy /*\ ffiNHARDÍl lemsscsR szeiepnélkű!:. TEHER-AUTÓK AUTÓBUSZOK HAT-és NYOLCZ HENQERJES LUXUS-AUTÓK ILáUFEH S^Brafislava jj | Ondpejská 1lf Tei. £§'22. g Ha55 ssáimmls a© fetdal ^^ ^ ^ é^^96. (^923) szám Vasárnap ■ 1928 december 30 A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANY.1 LÁSZLÓ F08GÁCH GÉZA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom