Prágai Magyar Hirlap, 1928. március (7. évfolyam, 51-77 / 1678-1704. szám)

1928-03-13 / 61. (1688.) szám

/ 1928 március 13, kedd. ^i^gaiMacAau.hirlm» UpHB Szerelmi féltékenységből gyilkolt a zselizi ácssegéd Drámai tetemrehivás a helyszínen — Bűntárs! gyanú alatt két embert letartóztattak BAtl-PAIAII THÉATRfi AlHAHBRA RRAHA II, VAClAVSKfi HAM. 11 Nasionként uensádós műsor I 25 vHásattrakcló 5 társasát! táncos A közönség táncol Kasdsto 9 ára lO verskor Zseliz, tntáfrdaiis 12. {Saját (hidőBfiitónlkltól.) Szombatt reggel óta osen-dőpök faggatják a pénteken éjszaka történt zse- iln'iTii gyilkosság tettesét, ViilHáei Ferenc ácssegódet. A bestiális gyilkos, akiit akikor tertóartaittak le, amikor a gyilkosság saiiniuelyérőü menekült, az első percekben konokul tagadta, hogy a bűncselek­ményt ő követte volna el. Amiinit azokban a ruhá­ján friss vérfoltokat találtak és magyarázató! kit­tek tőle, tagadása megtört. Részletes beismerő vallomást tett és töredöilmasen mondotta ©1, hogy készült fel Másik Kálmán cipészmcster meggyilkolásám és a véres tett elkövetése után, hogyan ra­bolta ki áldozatát. Beismerő vallomásával párhuzamosan a csendőrök folytatták a kutatást a bűntény minden részletének íetdeirit'ésére és az esetleges bűntársak felkutatá­sára. Alapos helyszíni szemle következett. Kihall­gatták a tanuk hosou sorát és amiidőn a nyomozás adatait egybevetették a tettes beismerő valló má­sával, kibontakoztak a véres gyilkosság sötét kon­túrjai. A kikosarazott szerelmes bosszúja Az első feltevés, mintha Villása Ferenc kizáró- íiag rabláai szándékkal gyilkolta volna meg a ci- péeamesteirt, a bűntény rekonsí ruált képéből el- tiiiEL't. Villáéi Ferenc évek óta hadilábon állt Másik Kálmán oipéezmesteiTel. Az ellenségeskedés sze­relmi hátterű volt. Vililási egy zselizi orvos sza­kácsnőjének tette a szépet és többször hangoztatta szándékát, hogy kedvesét elveszi feleségül. A leány fogadta ugyan a fiatalember udvarlását, de eeive mégsem hajlott feléje. Nem akart ho&záimennd az áossegédhoz, aki vesz&kodős, erőszakos ember híréiben állít és elvált ember vollt. Villása egy szép napon észre­vette, hogy ideálja elhidegül és inkább Másik Kál­mán oiipészmester felé fordul kegyeivel. A falkép­nél hagyott szerelmes már hónapokkal ezelőtt sö­tét bosszút erveket [forgatott agyában és lassan megszilárdult benne az elhatározás, hogy megöli vetél ytársáit. A hosszai éis a vak gyűlölet érzése túrra lett fel et je és úgyszólván naponta ujabb és újabb terveket koholt ki ve- télyíársa meggyilkolására. Erabsrleseu... Pénteken est© végső elszánással vej!te hóna alá a fejszét és egyenesen vetólytársa lakásának ablaka elé sietett. Csak azt az egyet tudta bizto­san, hogy most végezni fog ellenfelével, de hogy azután mi lesz, arra nem gondolt. Az ablak mögül zeneszó hallatszott és fény szivárgott az utcára. A fiatal oipészmester, nem is sejtve a reá leselkedő veszedelmet, két jóbarátjával szórakozott. Muzsikáltak, tréfáltak és a gyilkos, aki életem fonj fejszével ólálkodott az ablak alatt, tiirefl- mesen várta a pillanatot, amelyben leszámol­hat régi ellenfelével. Pár perccel tizenegy óra után a kiB legény- laUcásban elhalt a hegedüszó, a barátok felká&zá- lódhak, elbúcsúztak és hazafelé indultak. Másik ki- kisónte őtloet az udvarra, azután visszafodrulj és a félreeső hely felé ment. Az illemhely mögött les­ben állt rá a fejszéjét ütésre emelő gyilkos. Abban a pillanatban, amikor a fiatalember elhaladt mellette, a fejsz© meglódult bfwóben ée hatalmas erővel sújtott le a Szerencsétleoi ember födetlen koponyájára. A fejszecs-apás a ezó szoros értelmében kettéhom- tetta az áldozat koponyáját, de a gyilkos, akiit a vér látása megtébolyitoiit, biztos akart lenn1! mun­kájában. Még kétszer sújtott le a fejszével áldozata fejőre. Az irtózatos íejszecsapásofk ezétrolncsoltók a k opouyacs öntet. A cipészmester szótveirt koponyával, holtam hevert a földön, gyilkosa pedig a veres fejszét az illem­hely oldalához támasztotta és a halót meiilcfftt kezdett csak ganiduHkosni arról, mitévő legyen a hetei cettel. Bármennyire i's készült a véres bosszúira, a holt­test o’lakairil'ásiát kifelejtette a tervébőL Máglyára veti az áldozatot Első szándéka az volt, hogy áldozata tetemét elvonszolja a Garami folyó partjára, követ köt rá és a vízbe dobja. A folyó azonban messze volt éB attól tartott, hogy útközben összetalálkozik vala­kivel. Javában tanakodott, amikor szemébe ötlött a pár lépésnyi távolságra eső szalmakazal. Odafu­tó ti és mert sok vesztegetnivaló Ideje nem volt, gyors kezekkel üreget vájt a szalmába. Áldozatá­nak holtttestét elcipelte a kazalig és begyömeszölte ez üregbe. Rövid kőt-'három perc alatt elkészült munkájával és megvillant agyában a gondolat, hogy áldozatát a legegyszerűbb módon ngy tüntet­heti ©1, ha a szalmakazla.t felgyújtja. Terve végrehajtásával azonban nem elete t. Elő­ször felment áldozata lakásába, feltörte a szekré­nyeket és pénzt keresett. A oipészmester takaré­kos, jómódú ember Imrében áfl®t és a gyilkos tudta, hogy a szekrényben készpénznek kell lennie. A fokáéban azért eháaurta a holmikat, emig A a c3pésam.etíter összekuporgatett pénzét. Körülbe­lül kit! enc-tízezer koronát rejtegetett fehénmeimüije között a cnpészmestea- és a gyilkos az egész pénzt magával vitte. Azután kloeont a lakásból, a szalma- kazalhoz sietejt és gyufát gyújtott. Néhány másodperc múlva a lángok elhara- pództak és a szalmakazal tűzbe borulá. Véres fejszével a kezeiben menekült el a gyilkos a színhelyről, de amint végigfutott az utcán, a tü­zet már észrevették és fiélreverbék a harangokat. A szalmakazal titka A tömörség nyomban kivonult a helyszínre és oltaná kezdje a lángoló kazalt, azonban a vörös iángmyelvek ekkorára már pusztításuk javarészét elvégezték. Amint a tűzoltók dolgoztak, egyezerre kei lem ellen égcssaag ütötte meg orrukat, mintha pörkölődő, égő test lenne a szalmakazal mélyén. Szótliányták az izzó hamuvá égett, parázsló kazalt és ekkor előbukkant az áldozat holtteste. Először a két csontig égett lábszár került elő, azután vas villákkal kikaparták az egész holt­testet. Csak most eszmélteik rá, hogy az udvariban gyil­kosság történt, és a tettes gyújtogatással! akarta — kiáltották az ács-segéd fellé a tömegből és a nép j hangulata annyira átúszott, hogy a csendőrök nép-' Ítélettől tartottak. Már úgy látszott, hogy' a gyilkos a helyszínén elveszi büntetését. Több tekintélyes pól-gár úgyszólván, az utolsó pillanatban emelte föl bűmének nyomait eltüntetni. Körülnéztek az ud­varban és megtalálták a hatalmas, alvadt vértóesát. Az óra már jóval éjiéi után járj, midőn a csend­őröknek jelentették, hogy a színhely telő! a tűz keletkezése időpontjában Villás} Ferenc ácssegédet látták menekülni. A csendőrök nyomban Villáéi lakására mentek. A fiatalember ártatlan arcot vá­gott és azt állította, hogy este ki sem mozdult la­kásából. Tagadása csakhamar összeomlott, mert egy üres hordóban megtalálták a véres fejszét. Még ez a súlyos bizonyítók sem törte meg a gyite kost, aíki csak reggel hat órakor, miután a ruhá­ján talált friss vérnyomokaj előmutatták, vallotta be a bűnét. Egy órával későbben csendőrök fogták közre a gyilkos ácesögédet és elindultak véli© a bűntény ezinlielye felé. A községben szélvészgyorsasáigga! futott hine az éjszaka történt, bestiális gyilkosság­nak és amikor a csendőrök helyszíni szemlére vit­ték a gyilkost, a városka lakói izgulva ée érdek­lődve verődtök hatalmas tömeggé az utcákon. Kö­zel nyolcszáz főre rúgott a tömeg, amely felhábo­rodottan és lázongva állt sorfalat a csendőrök kö­zött cinikusan lépkedő gonosztevőnek. I tiltó szavát és józan beszéddel sifcerffB leesendeei- tentiök a harcias tömeget. A csendőreik ezután már akaddy nélkül eljuthattak a gyillDoseal együtt a helysemén© és megTeodezhe-ttók a tet'emrehiváet. Megdöbbentő és vérfagyasztó pillanat volt. ©mikor a gyilkost szemtxsái 1 itotsták áhio.r«*tt- nak összoégett, borzalmas látványt nyújtó holt tetemével. ílalotthalványra vált arccal meredt a szörnyű lát­ványra, meglántorodott és lólekzet utóm kapkodott, de az első pillanatok döbbeneté után magához tért és lassan visszanyerte önuralmát. A gyilkos „eljátsza" szerepét A csendőrök előtt még egyszer megimuéfeíte töredelmes beismerő vallomását é6 a parancsukra szemléltetően mutatta meg, hogy követte el a gyilkosságot. Mindent belemert, csak azt az egyeft nem, hogy áldozatát kirabolta volna. „Nem pénzért öltem, hanem szerelemből, » menyasszonyom becsületéért," — mondotta, de neon tudott magyarázatot adni arra, miért találták felforgatva a citpéezmester la­kását és hová lett a pénz, amelyet barátai állítása szerint az áldozat szekrényében őrzött­A helyszíni szemle és a tetemrehivás Után a csendőrök vieszaikisérték a gyilkost a fogdáin. Bén vallomása szerint nem voltak segítőtársai, a nyo­mozó csendőrök mégis ra^ósainünek látták, hogy a bűntény elkövetésében segítő kezek működtek közre. Egy pár terhelő momentum alapján őrizetbe vették Villád Józseíet ét Csurgói Istvánt, akiknek szerepét valószínűleg már ma tiösötássa a nyomozás. Az áldozat földi maradványait szombaton dél­után temették el a lakosság óriási részvéte mel­lett­A naswáradl Híímih IliIII miiar osztályiisi Hindii diák ki­von nélkül meéknkolt a romái ny elv ül A felháborodott diákok dühükben összetörték az oszláfy padjait és tanárjukat is meéoerfék Nagyvárad, március 12. (Tudósítónk távirati jelentése) A Gojdn-liceum magyar ta­gozatának harmadik osztályában kínos incidens játszódott le a napokban. Most hirdették ki a félévi vizsgálatok eredményét, amely szörnyen lesújtó volt a diákokra. A legmeg­döbbentőbb eredményt a románnyelvi vizsgák hozták, mert ebből az osztály kivétel nél­kül megbukott A döntés a diákok előtt érthetetlen volt, mert ez a tanár mindig méltá­nyosan bánt a magyar diákokkal. A felizgult diákság dühében összetörte az osztály pad­jait, a katedrát és a berendezési tárgyakat és tanárukat is elverték, úgy hogy a rendőr­ségnek kellett beavatkozni, akik a renitens diákokat előállitották a rendőrségre. Amíg a ruszinszkói fiók-Mussolini eljutott a börtönig Faifin Ottó, a börtönbe került közéleti nagyságok arcképcsarnokában Un gr ár. március 12. (Kuszmszikói szerkesztőségünktől.) Szinte napról-napra újabb és újabb képet kell be­mutatnunk a ruszinszkói arcképcsarnokból. Nyilván a kormány rendeletére történik ez a nagytakarítás Ruszinszkóban, mert külön­ben el sem képzelhető, hogy az eddigi rend­szert m-eghazudtolón, a ben szülöttek szeme- láttára hurcolják börtönbe az „államalkotó­kat",, Ilyen „államalkotó" volt a többek kö­zött FaMin Ottó is. Ez a magát mindig cseh- nek valló obskúrus egyén a született cse­heknél is sovinisztábbnak mutatkozott be. Mint nagyszőllősi főszolgabíró vonta magára a figyelmet, ahol „erős kezéről" volt nevezetes. Nem is volt nehéz a helyzete, mert a kom­munista mozgolódások letörésével szerezte meg felettesei elismerését, de akkor, ami­kor a kommunisták konjunkturális helyzete már megszűnt és a csehszlovák köröknek nem volt többé szükségük rá, hogy a „proletariátust" az őslakosság, de főként a magyarság ellen kihasználják. Faltin Ottó nagyszőllősi szereplésével sze­rezte meg az érdemeket arra, hogy Ruszin- szkó fővárosának rendőrfőkapitányi székéibe ültessék. Ungváír sok nehéz napot élt át, de oly kegyetlen sorsa sohasem volt mist; > a Faltin Ottó főkapitányi működése alatt. Különösen az itteni magyarságot üldözte, amivel hallatlan „érdemeket" szerzett ma­gának. Rövidesen hivatalos körökben is nagy tekintélye lett. Előtte minden hivatal ajtaja tárva-nyitva volt. Kellemetlen, tolako­dó modorával valósággal ráfeküdt a tisztvi­selőkre, úgy hogy mindent ki tudott vinni, amit akart. Egy szép napon azután arra ébredt Ungvár, hogy Faltin Ottót üzleti érzéke kiszólhatta a főkapitányi székből. A ruszinszkói gyáriparosok, szintén jó üzleti érzékből vezéreltetve, országos szövetségük főtitkárává szerződtették Faltint, aki ebben az álMsAban havi ötezer korona fizetéssel és rengeteg egyéb adminisztrációs jövede­lemmel indult el a gazdagodás csábitó ösvé­nyén. Faltin Ottó ritka jó szimattal tudta ki­használni hivatalnokoskodása idejéből meg­maradt széleskörű ismeretségét, nagy befo­lyását és főként a kulisszák mögött szerzett tapasztalatait. Pár év kellett csak és Faltin Ottó, mint többszörös milliomos, amerikai pénzkirályokat megszégyeni- ; tőén fényűző életet élt, mellyel még csak jobban növelte irigyelnek és gyűlölőinek amugyis tekintélyes számát. Bukása azonban sokkal hamarabb kö­vetkezett bei. mint valaki iá gondolta volna, i Faltin Ottó bizonyára egy kis narancshéjon csúszott meg. De megcsúszott. Katonaszaba- ditási ügyei miatt került rendőrkézre; de ez most már mellékes. Annyit tudtak és tudnak róla, hogy mu miben válogatni ok a hatóságoknak. A kormányzatnak valósággal erkölcsi köte­lessége volt ettől az embertől megszabadí­tani Ruszinszkót, mert hiszen Prága volt az, amely annak idején ezt a ,yrendcsinálőt" is Ruszinszkó nyakára küldte. Faltint beismerő vallomása után visszaszállították Ungvárra Kassa, március 12. (Kassai szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Faltin Ottó ügyé­ben a kassai nyomozás befejeződött Faltin beismerte, hogy 3000 koronát átvett Kendé­től. E beismerés után a kihallgatások legfő­képpen odairányultak, hogy megállapítsák, vájjon Faltin foglalkozott-e tényleg katona- szabaditásokkal és ha igen, a katonaság kö­rében kikkel állott összeköttetésben. Faltin a kihallgatás során tagadta ezt A három­ezer koronás ügyet is csak abban a beállí­tásban ismeri el, hogy ő az ajánlatot Neu­mann Simon utján kapta, azonban összeköt­tetésbe nem lépett senkivel és tisztán a vé­letlenre bízta az ügy elintézését, mert úgy gondolta, ha Kendét beveszik katonának, még mindig elég ideje van visszaadni a há­romezer koronát, ha pedig nem veszik be katonának, akkor ezt a pénzt egész nyugod­tan megtarthatja. Hogy ez a vallomás meny­nyiben felel meg a valóságnak, azt a to­vábbi vizsgálat fogja eldönteni. Mivel a kassai ügynek további folytatása nincs és mivel az ügy amugyis az ungvári vizsgáló­bíróra és törvényszékre tartozik, Fa*tin Ottót visszaszállították Ungvárra. Faltia apósa Kassán kauciót ajánlott fel az esetre, ha Faltint szabadlábra helyezik, azonban a kassai ügyészség e kérdéssel egyáltalán nem foglalkozhatott, mert e tekintetben a döntés joga most már az ungvári ügyészség kezében van. — A brünní Corrinia ünnepe. Brünnból je­lentik: A brilnni magyar főiskolások Corviniá- egyesülete március 8-ái. ünnepélyes keretek kö­zött avatta fel uj helyiségeit, mely alkalommal tagavatást is rendezett &.■ megölte a testvér észt nemzet szabadságának tízéves évfordulóját is. A magyar diákmozgalom támogatására alakult tár­sadalmi intézőbizottság jóvoltából a Corvinia é« brünní MAKK állandó egyesületi helyiségre telt szert Szabó Károly, a Corvinia alelnöke meleg prológust mondott, Horald Rozen, az egyesület egyik észt tagja tartotf azután németnyelvű elő­adást Észtországról. A viharos tetszéssel fogadott előadás után Erős Imre szavalta el Kovidula Lí­dia észt költő egyik költeményét. Az ünnep! be­szédet Koczmann Emi- mondotta. A szárnyaló be­széd elhangzása után az észt himnusz el éneklésé­vel árt véget a tartalmas ünnepi program. Agyon kell ütni az ilyen rnt férget...** 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom