Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)
1927-10-07 / 229. (1563.) szám
^TTO^J-/V\AC^TR-HTTTOA!> raMMMBaaaraB^nBEBasgsKiiaK^^ insmimxem^rmmttmmmi.%Mmrrsammwsss3eiBimam. 1927 október 7, péntefe. &ziiíex!se&mMKJimnsimMJmiutm>*MQ Felfügg esMsk eg| ápll*i járásbirdt 6$ kát Mseiül, mert állitüag Hothsrmeret éltették Hogyan ffoJyt le az ©tniss6zu$ wéfci vacfásiatT — SiilSBi Jéssef ds*, nyilatkozata — A fcifsaZSgatás©§&af végzett ssendoror&raesfer jósán véleménye — A f©pj®§enté$> Bosszú müve? — A P. M. H. kiküldőit munkatársától — Őgyalla, október 6. A csillagvizsgálójáról és meteorológiai intézetéről nevezetes Ógyal- ia községnek néhány nap óta megdöbbentő szenzációja van. A járásbíróság tisztviselői karát a vezető járásbiró és két irodatiszt kivételével felfüggesztették október 1-én azzal az indokolással, hogy csöndes mulatozás közben állítólag Rothenmere lordot éltették. Október elseje óta Sülth József dr. bün- tetőjárásbiró, Borbáth Károly irodaigazgató és Reviczky Gyula irodatiszt nem jár el hivatalába, amíg a fegyelmi vizsgálat s az ennek nyomán esetleg megin- indult bűnvádi eljárás tart. A járásbíróságon csak Mankovics Béla vezetőjárásbiró, továbbá Matusek János szlovák irodatiszt és Gorek szlovák dijnok maradt meg és ők végzik a felgyülemlett munkát. A bírósági tárgyalásokat azonban be kellett állítani, a feleket kiértesítették, hogy tárgyalás egyelőre nincs. Mi történt őgyallán? A sziramagyar, szorgalmas néptől lakott falu békés nyugalmát az eset megzavarta, a lakosság, mint a megbolygatott méhkas, idegesen, izgatottan tárgyalja ma is az ominózus iddogálás részleteit, esetleges következményeit. Mi igaz a vádból, mi történt a vé'ki korcsmában? Ezekre a kérdésekre akartunk világos választ mi is kapni, midőn kiszálltunk a községben, hogy a helyszínen szerzett értesüléseinkkel megfelelő világításba állítsuk az ügyről elterjedt híreket. Sülíh József dr. háza a község szélén áll kellemes, úri, takaros nyugalmában. Kopogtatásunkra női hang felel belülről, belépünk. Sültül dr. felesége fogad. Sülth dr.-né nyilatkozata Éppen az urát várja vissza Komáromból, aki most is „ügyében" jár el ott. A szobában mellette van két kisgyermeke, egy eleven- 1 szemű fiúcska s egy szőke leányka, a szé- ; műkben révedező ijedelem tudtomra adja, ! hogy ők is tudomással bírnak édesapjuk kel- 1 lemetlenségéről. — Hogyan esett meg az a bizonyos vadászat? — kérdezzük. — Ahogy nekem a férjem elmondta, — feleli Sülth dr.~né — nem történt semmiféle államellenes dolog. Még szeptember 10-én Kádek Boldizsár földbirtokos meghívott Né- kapusztán levő vadászterületére egy kis társaságot, melyben férjemen kívül Reviczky Gyula bírósági kezelőtiszt, Matusek József‘és Gorek András dijnokok, Borbáth Károly irodaigazgató és ennek öccse, Borbáth Jenő pécsváradi, magyarországi adótiszt volt. A j vadászatról visszajőve! a társaság betért a j falu egyik korcsmájába, melynek Barták g Metód, csehországi származású epiber a tu- f lajdonosa. r — A társaság sörözni kezdett s pohara- t zás közben a magyarországi vendég megemlítette t Rcthermere lord nevét, de bátyja nyom- i bán leintette, hogy ez nem tartozik ide. mire erről nem is esett több szó. s A társaságban levő két szlovák tiszt- ' viselő, Matusek és Gorek az egész futólagos a jelenetben nem is észleltek holmi államelle- 1 nes tendenciát. Jellemző, hogy Matuseket és a Goreket meghagyták állásukban, csupán fér- 11 jemet és a két másik magyart függesztették 1 fel állásuktól. Megjegyzendő még, hogy a föl- s jelentés Barták korcsmárostől ered, akit fér- I jem, mint, büntetőbiró már több ízben elitéit izgága természete miatt... Ennyit tudok az ~ esetről. A csendŐTŐrmesijeT nem tart sokat ^ az ügyről Sülth dr.-né felvilágosítását megköszön- _ ve, henézünk a faluba. A járásbíróságon már 2 minden csöndes — esti hat óra van, — sem a vezetőjárásbirót, aki Komáromból jár be v hivatalába, sem a két járásbirósági tisztvise- \ löt nem találjuk. A nagyvendéglőben Prscsák r csendőrőrmesterrel, találkozunk, aki a „Ro- c thermere-es vadászat" tanúit kihallgatta. -v — Az ügyet — mondja Prscsálk csendőr- z őrmester, — bizalmas aktaként kezeljük, s ezért nem nyilatkozhatom. Csak annyit mond- r hatok, hogy nem igen lesz belőle valami... t A járásbiró urat lojális embernek isme- 1 rik a községben és az egész környéken. 1 A csendőrőrmester is tud arról, hogy | Barták korcsmáros ellen különböző bűncselekmények miatt eljárás volt folyamatban. , így sokat emlegették egy váltóhamisitási s egy sikkasztási üggyel kapcsolatban. Család- c jával is meghasonlott a derék korcsmáros, \ aki csodálatosképpen tíz napig gondolkozott t a feljelentés fölött. A tizedik napon végre rá- ( szánta magát. A faluban azt beszélik, hogy ; Barták bosszúból vagy lelbujtásra tette <-meg feljelentését, mert Barták nem is 1 tud magyarul, a nyelvet alig érti, már pedig a társaság magyarul beszélgetett. Sülth dr. nyilatkozik A nagyvendéglőből utunk ismét Sülth dr. lakására vezetett, akit már otthon találtunk. Sülth dr. a következőképpen világította meg előttünk az ügyet: — Bátran nézek szembe a neveísé- | ges váddal ' úgy a fegyelmi, mint az eset- : leges büntető eljárás során, bár nem hiszem, hogy ez utóbbira sor kerülne. Én magam kértem, hogy ügyemet minél előbb tűzzék ki tárgyalásra, ezért is jártam ma Komáromban. Holnap kiszáll ógyallára Pazsout komáromi vizsgálóbíró, hogy a helyszínen megejtse a kihallgatásokat. — A két tisztviselőt velem egyetemben Vincze Aurél dr. komáromi törvényszéki elnök függesztette föl a pozsonyi táblaelnök utasítására. Csak annyit mondhatok, hogy semmiféle államellenes kijelentést nem tettünk, Rothermeret nem éltettük. A följelentés rágalom, esetleg bosszú miivé. —- Én magyar ember vagyok, Pápán születtem, sohasem tagadtam le magyar mivoltomat. De nem politizáltam soha, bíró vagyok és maradok, akármilyen is. az országhatár. Ez az elvem és 1918-ban is az volt az álláspontom. Mikor a szomszédban a forradalom gyújtogatott, én a hivatalomban tárgyaltam. Nem ijedtem meg akkor sem, nem ijedek meg most sem. Bízom ügyem igazságos elbírálásában. Sok mindenfajta híreszteléssel ellentétben nyugodt lélekkel állapíthattuk meg információnk alapján: szeptemberben az történt ógyallán, amit itt leirtunk — nem több s nem kevesebb. R. J. 'oíREK ____ A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: A feltámadás (Tolstoj Leó regénye után.) IIVEZDA: Don Juan (Főszerepben John Barry- more-ral.) KAPITOL: Metropolis (2-ik hét.) KORUN A: A vén bűnös lüedwsei (Belföldi film, Vlasía Bur.ánnal.) JULIS: Mikor a szöllö újra virágzik. LUCERNA: A feltámadás (Főszerepben Red La Roque-val.) SVETOZOR: A vén bűnös kedvesei. T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! ’!HPIÍ Van szerencsénk értesíteni t. Előfizetőinket és Olvasóinkat, hogy útleveleiknek vi- i ziuenial való ellátását s külföldi útlevelek meghosszabbítását szívesen eszközöljük. 31 agyar, német, osztrák, olasz és jugoszláv vizumok megszerzése, illetve útlevelek meghosszabbítása véget mél- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Bra- tislava, Vontur-u. 6. címre beküldeni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: P r a h a, II., P á n s k á 12. III. eszközli. *"íg3gj Isaák Imre beiktatása Técsőn Técsö, október 5. (Saját tudósitónktól.) Felejthetetlenül szép ünnepségben volt része az elmúlt vasárnap Técső, lakosságának. Ekkor iktatták be uj hivatalába Isaák Imre református lelkészt, aki a vajáni parochiáról került a tócsái gyülekezet élére. A beiktatási ünnepélyen megjelent a város szine-java. Ott láttuk Biky Ferencet a Máramaros-ugocsai egyházmegye ősz esperesét, Nagy-Iday Ferencet, az egyházmegye gondnokát, Lator István egyházmegyei főjegyzőt, Egry Ferenc szenátort és Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselőt. A vonatnál a megérkező lelkészt Németi Lajos presbiter üdvözölte, mig az uj tiszteletes asszonyt a nemrég elhunyt Ballá presbiter leánya és egy másik iskolás gyermek köszöntötte. Harangzúgás közepette vonult be Isaák Imre az uj lelkészlakba. Itt a diadalkapu alatt a loyaehandérium vezére, Bányász István köszöntötte meleg szavakkal. Ezután a hívők serege bevonult a felvirágozott templomba, ahol Biky Ferenc esperes a dalárda éneke után beiktatta az uj lelkészt és átadta neki az egyház pecsétjét. Általános érdeklődés közepette tartotta meg ezután Isaák Imre ismert nagyszerű szónoki kézségével beköszöntő prédikációját. A nagyhatást kiváltó beszédben nyújtott program azt bizonyltja, hogy Técső község református gyülekezete megtalálta Isaák Imre személyében a maga igazi vezérét. Istentisztelet után a különböző testületek küldöttségeit fogadta az uj lelkész. Délben kétszáz, terítékes bankett zárta be a sokáig emlékezetben maradó lelkészbeiktató ünnepélyt. _ Október 6-án/atk megünneplése Budapestem. Bu dapesti szerkeszt ősegünk jelenti telefonon: Az aradi vértanuk gyásznapjáról a szokásos keretek között emlékeztek meg a főváros hatóságai és az egyetemi ifjúság. Gyászistentisztelet után az egyetemi ifjúsági körök pompás felvonulásban a Szabadság-! éri szobrokhoz vonultak, ahol a szobrokat megkoszorúzták. Még a Batthyányi-örökmécs előtt volt ünnepség, majd a Vigadó nagytermében tartották meg a gyászünnepséget, nagyszámú s előkelő közönség jelenlétében. _ A budapest—bécsi postarepülögép fcényezerl eszáHása Csenkepusztán. Párkányi tudósítónk jelenti: A budapest—bécsi légivonal egyik utas- szállító postarepülőgépe tegnap a Duna fölött mo- tordefektust kapott és Karva község mellett, Csen- kepuszta határában kénytelen volt. leszállana. A leszállás alkalmával baleset nem történt.. A repülőgép személyzete autóin visszatért Budapestre, ahonnan szerelőket küldenek a motor megjaviief- sára. A repülőgépet a kényszerleszállás helyén a ceendőreég őrzi. __ Gyormekpamalíziseset Prágában. A prágai gy ermekkórházba ma egy HeineAlediu-betegéég- bern szenvedő gyermeket szállítottak be. A városi orvos véleménye szerint csak szórványos esetről van szó. — IdegkMnikána szállították au öngyilkosjeiKíW: Sftgy Istvánmé't. Budapesti szerkesztőségünk je- enti telefonon: Az öngyilkossági kísérletei: elkövetett Nagy Istvánná a Szent Rókus-kórházban * egnap este önkívületéből magához tért s oly zavarosan viselkedett, hogy át kellett szállítani az ígyeteim idegklinikájára, hogy elmeállapotét megvizsgálják. A Schaffer-klkii ka orvosainak v éleméivé szerint a szerencsétlen úri asszonynak töWMhó- lapos kezelésre van szüksége, hogy a teljes ideg- Uszeroppanást elkerülje. — Óraibb óriási erdőtűz Nizza környékéin. Páléból jelentik, hogy Nizza közelében újabb erdő- gés tört . ki. A katasztrófával fenyegető veszedel- net n nizzai tűzoltóságnak csak nagyobbszáimn latonaság segítségével sikerült megakadályozni és Ifojtani a tüzet. 20—25 hektárnyi erdő leégett. Titoklatos női hullát találtak a Duna partján Ligetfalu mellett Csíkos kék blúzával fojtották meg s szoknyájának ráncával tömték be a száját Pozsony, október 6. (Pozsonyi tudósítónk telefonjelentése). A pozsonyi rendőrség bűnügyi osztályán tegnap délután jelentést tett a liget- falusi Pokes-féle erdészlaknál szolgálatot teljesítő lovasrendőrőrszem, hogy a magyar—csehszlovák határ közelében a Duma partján levetkőztetett női holttestet talált a bokrokba akadva. A jelentés vétele ufán a pozsonyi rendőrség központi ügyeletéről Zernan rendőrtiszt vezetésével azonnal több detektivből és rendőrből álló bizottság szállott ki a borzalmas lelet színhelyére. A bizottsághoz csatlakozott a rendőrorvos is. A női holdest a Duna pártján félig a vízben, . félig a szárázfö tátin feküdt. Huszonöt-harminc év körüli erős termetű, de határozottan csinos formájú százhetven centiméter magas nőnek már félig oszlásnak induló holtteste. Alsószoknyája arcára volt boriivá, s egy része a szájába gyömöszölve. Fehér csíkos kék blúza hurokszerüleg nyaka köré volt csavarvaA rendőrorvos megállapUám szerint a hold-lest 4—6 hétig lehelet a vízben. Ruhája finomabb szövetből készült, úgyhogy a bizottság véleménye szerint úri osztályhoz tartozó nő lehetett. A holttest helyzetéből és egyéb körülményekből arra következtetnek, hogy feltétlenül bűntény történt, esetleg az sincs kizárna, hogy a nő kéj- gyilkosságnak esett áMomtul. A helyszíni vizsgálatról felvett jegyzőkönyv elkészítése után a holttestet beszállították az állami kórház hullaházába, ahol fényképfelvételt készítettek róla s ma fel fogiák boncolni. A rendőrség bűnügyi osztálya pedig Pongrácz rend- őirtanácsos távollétében annak helyettese, Kubírna Lajos dr. vezetésével széleskörű nyomozást indított a borzalmas hullalelet rejtélyéinek felderítésére. Egy világhírű cseh hegedűművész, akinek élete összeolvadt a magyarsággal — Látogatás Kubelik és magyar felesége prágai otthonában — Prágái, október 6. Szeszélyes az élet, a sors és a világ rendje. Kiszámíthatatlanok és fatálisak a tálálkozások. Mint két hullám a tengeren, mint két apró porszem találkozása, melyeket ellenkező irányból fuj a sors szele, olyan a cseh hegedüvirtuóz ás magyar felesége találkozása a magyar Hortobágyon. A kékselymü, arany cirádás sízalőnban ülünk és beszélgetünk K. Kubeliknó, a magyar nemes család sarja és én, a magyar újságíró. — Az uram élete összeolvadt a magyarsággal, — beszéli Kubelikné csengő magyar nyelven — szinte fatálisán összekapcsolódott az élete a Duna—Tisza vónás hazájával Eltekintve attól, hogy engem vett feleségül és igy akarva, nem akarva is „magyar hatás" alá került legszűkebb környezetében, de mint művészt is 1900-ban, 19 éves korában Budapesten érte az első nagy siker és ezután iveit felfelé hatalmas művészi pályája. — Hogy a mi házasságunk miként jött létre? — A cseh művész magyar felesége kérdésemre kedélyesen felkacag, majd fehér ujjaival végig- simitja tiziánvörösös haját. — Hirtelen, váratlanul, mint minden művész-házasság. — Az uram Debrecenben hangversenyezett —■ 1913-ban. Én akkor épp ott; voltam. Magam Zsolna mellől származom. Ott volt a földbirtokunk, de a szepesi Csákyakkal is rokonságban vagyok... Szóval az uram hangversenye . idejében épp Debrecenben voltam. Magam is hegedű- művésznő vagyok. Sőt, írónő is! A magyar piacon „Misztérium" c. alatt jelent meg egy könyvem. Amerikai lapokban felvett név alatt dolgozom, de az álnevemet nem árulom el. Mondanom se kell, hogy a. művészet iránti rajongásomban mindjárt a hangversenyt követő nap felkerestem Kubeliket és kértem, hogy adjon nekem néhány hegedűéről. Kedves volt és adott két órát. Aztán elutazott — messze, Amerikába. Három hónap múlva visszajött. Egyenesen hozzám vezetett az útja. Megesküdtünk. — így történt. Kubeliknó ezután ragyogó szemekkel beszél a gyermekeiről. — Három Ham volt és öt lányom. A legki- sebbik fiam, a legtehetségesebb meghalt. Mind zene- és énekművész. Johanna és Raffael a legtehetségesebb. A két legidősebb leányom (húsz évesek és ikrek) januárban fognak fellépni az apjukkal a párisi operában. Ami az uramat mint emberi illeti, — folytatja a boldog polgárasszony | hangján a kiváló hegedűművész magyar grófnő- | felesége, — ritka jószívű. Vagyonokat áldoz jótékonycélra. Utazik, utazik és megint csak utazik. Néha vele megyek, néha hónapokig elmaradok tőle. Ilyenkor többmyirie abbáziai otthonukban tartózkodom a gyerekekkel. — A múlt évben Ausztráliát jártuk meg. Száz hangversenyt adott az uram ott. Kubelikné kedvesen, közvetlenül, mint egy jó ismerősnek beszéli el mindezeket és még folytatná, de ebben a pillanatban Kubelik megnyerő müvészfeje jelenik meg az ajtóban. De a nagy hegedűművész megérkezése sem változtat a beszélgetés kedélyes fonalán. Nem tud „interjúvá" változni, még akkor sem, mikor egy nagyon is „interjús" kérdést teszek fel a művésznek. — Mester, tudna-e nekem valamit elbeszélni, valami egész uj és érdekes epizódot az életből, amit. egy újságírónak se mondott még el? Kubelik szája körül fáradt mosoly vonul el egy pillanatra, amint ezeket mondja: — Én már mindent elmondottam. Hat éves koromban már hegedültem. Prágában tanultam és aztán megindultam a „vándorutam"-ra. Emlékem pedig annyi van, hogy nem látom az erdőt a fától. Legszebb emlékem, mi rám a legnagyobb hatást gyakorolta volna? Olyan nincs. Most várom — és jóízűen felkacag. — No, az a gyerekhistória, az kedves volt — szól bele a diskurzusba Kubelikné. — Kilenc éves volt az uram. Már akkor felifedezett csodagyerek volt. Egyszer a társaságban kérték, hogy játszón valamit. Nem akart. Aztán mégis elővette a hegedűjét és játszott... Egy pengőt kapott a nagybátyjától ötperces játékáért. Ettől az időtől kezdve kétszer annyi ideig játszott a nagybátyjának, de már két pengőt kért. Kubelik nagyon szereti a magyar népdalt, de elzárkózik minden modern zenei műfaj kritikája elől. — Lehet, hogy nincs jó hallásom és zenei ítélőképességem, — mondja komolyan Kubelik felesége és az én megértő mosolygásom mellett —, de nem bírom el ezt az úgynevezett modern zenét. Az antik, a klasszikus zene örökéletü. A modem muzsika, lehet ugyan a Ma kedvence, de semmiesetre se a holnapé. Búcsúzom. A végtelen szives müvészpár az ajtóig kísér. S amint Kubelikné, Széli Marianne felém nyújtja a kezét, mógegyszer kedvesen, csengőn buggyan ki száján a magyar szó: — Viszontlátásra, — a hangversenyen. hl. 6