Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-07 / 229. (1563.) szám

^TTO^J-/V\AC^TR-HTTTOA!> raMMMBaaaraB^nBEBasgsKiiaK^^ insmimxem^rmmttmmmi.%Mmrrsammwsss3eiBimam. 1927 október 7, péntefe. &ziiíex!se&mMKJimnsimMJmiutm>*MQ Felfügg esMsk eg| ápll*i járásbirdt 6$ kát Mseiül, mert állitüag Hothsrmeret éltették Hogyan ffoJyt le az ©tniss6zu$ wéfci vacfásiatT — SiilSBi Jéssef ds*, nyilatkozata — A fcifsaZSgatás©§&af végzett ssendoror&raesfer jósán véleménye — A f©pj®§enté$> Bosszú müve? — A P. M. H. kiküldőit munkatársától — Őgyalla, október 6. A csillagvizsgálójáról és meteorológiai intézetéről nevezetes Ógyal- ia községnek néhány nap óta megdöbbentő szenzációja van. A járásbíróság tisztviselői karát a vezető járásbiró és két irodatiszt ki­vételével felfüggesztették október 1-én azzal az indokolással, hogy csöndes mulatozás köz­ben állítólag Rothenmere lordot éltették. Október elseje óta Sülth József dr. bün- tetőjárásbiró, Borbáth Károly irodaigaz­gató és Reviczky Gyula irodatiszt nem jár el hivatalába, amíg a fegyelmi vizsgá­lat s az ennek nyomán esetleg megin- indult bűnvádi eljárás tart. A járásbíróságon csak Mankovics Béla vezetőjárásbiró, továbbá Matusek János szlo­vák irodatiszt és Gorek szlovák dijnok ma­radt meg és ők végzik a felgyülemlett mun­kát. A bírósági tárgyalásokat azonban be kellett állítani, a feleket kiértesítették, hogy tárgyalás egyelőre nincs. Mi történt őgyallán? A sziramagyar, szorgalmas néptől lakott falu békés nyugalmát az eset megzavarta, a lakosság, mint a megbolygatott méhkas, ide­gesen, izgatottan tárgyalja ma is az ominó­zus iddogálás részleteit, esetleges következ­ményeit. Mi igaz a vádból, mi történt a vé'ki korcsmában? Ezekre a kérdésekre akartunk világos választ mi is kapni, midőn kiszáll­tunk a községben, hogy a helyszínen szerzett értesüléseinkkel megfelelő világításba állít­suk az ügyről elterjedt híreket. Sülíh József dr. háza a község szélén áll kellemes, úri, takaros nyugalmában. Kopogtatásunkra női hang felel belülről, belépünk. Sültül dr. fele­sége fogad. Sülth dr.-né nyilatkozata Éppen az urát várja vissza Komáromból, aki most is „ügyében" jár el ott. A szobában mellette van két kisgyermeke, egy eleven- 1 szemű fiúcska s egy szőke leányka, a szé- ; műkben révedező ijedelem tudtomra adja, ! hogy ők is tudomással bírnak édesapjuk kel- 1 lemetlenségéről. — Hogyan esett meg az a bizonyos va­dászat? — kérdezzük. — Ahogy nekem a férjem elmondta, — feleli Sülth dr.~né — nem történt semmiféle államellenes dolog. Még szeptember 10-én Kádek Boldizsár földbirtokos meghívott Né- kapusztán levő vadászterületére egy kis tár­saságot, melyben férjemen kívül Reviczky Gyula bírósági kezelőtiszt, Matusek József‘és Gorek András dijnokok, Borbáth Károly iro­daigazgató és ennek öccse, Borbáth Jenő pécsváradi, magyarországi adótiszt volt. A j vadászatról visszajőve! a társaság betért a j falu egyik korcsmájába, melynek Barták g Metód, csehországi származású epiber a tu- f lajdonosa. r — A társaság sörözni kezdett s pohara- t zás közben a magyarországi vendég megemlítette t Rcthermere lord nevét, de bátyja nyom- i bán leintette, hogy ez nem tartozik ide. mire erről nem is esett több szó. s A társaságban levő két szlovák tiszt- ' viselő, Matusek és Gorek az egész futólagos a jelenetben nem is észleltek holmi államelle- 1 nes tendenciát. Jellemző, hogy Matuseket és a Goreket meghagyták állásukban, csupán fér- 11 jemet és a két másik magyart függesztették 1 fel állásuktól. Megjegyzendő még, hogy a föl- s jelentés Barták korcsmárostől ered, akit fér- I jem, mint, büntetőbiró már több ízben elitéit izgága természete miatt... Ennyit tudok az ~ esetről. A csendŐTŐrmesijeT nem tart sokat ^ az ügyről Sülth dr.-né felvilágosítását megköszön- _ ve, henézünk a faluba. A járásbíróságon már 2 minden csöndes — esti hat óra van, — sem a vezetőjárásbirót, aki Komáromból jár be v hivatalába, sem a két járásbirósági tisztvise- \ löt nem találjuk. A nagyvendéglőben Prscsák r csendőrőrmesterrel, találkozunk, aki a „Ro- c thermere-es vadászat" tanúit kihallgatta. -v — Az ügyet — mondja Prscsálk csendőr- z őrmester, — bizalmas aktaként kezeljük, s ezért nem nyilatkozhatom. Csak annyit mond- r hatok, hogy nem igen lesz belőle valami... t A járásbiró urat lojális embernek isme- 1 rik a községben és az egész környéken. 1 A csendőrőrmester is tud arról, hogy | Barták korcsmáros ellen különböző bűncse­lekmények miatt eljárás volt folyamatban. , így sokat emlegették egy váltóhamisitási s egy sikkasztási üggyel kapcsolatban. Család- c jával is meghasonlott a derék korcsmáros, \ aki csodálatosképpen tíz napig gondolkozott t a feljelentés fölött. A tizedik napon végre rá- ( szánta magát. A faluban azt beszélik, hogy ; Barták bosszúból vagy lelbujtásra tette <-meg feljelentését, mert Barták nem is 1 tud magyarul, a nyelvet alig érti, már pe­dig a társaság magyarul beszélgetett. Sülth dr. nyilatkozik A nagyvendéglőből utunk ismét Sülth dr. lakására vezetett, akit már otthon talál­tunk. Sülth dr. a következőképpen világította meg előttünk az ügyet: — Bátran nézek szembe a neveísé- | ges váddal ' úgy a fegyelmi, mint az eset- : leges büntető eljárás során, bár nem hi­szem, hogy ez utóbbira sor kerülne. Én ma­gam kértem, hogy ügyemet minél előbb tűz­zék ki tárgyalásra, ezért is jártam ma Ko­máromban. Holnap kiszáll ógyallára Pazsout komáromi vizsgálóbíró, hogy a helyszínen megejtse a kihallgatásokat. — A két tisztviselőt velem egyetemben Vincze Aurél dr. komáromi törvényszéki el­nök függesztette föl a pozsonyi táblaelnök utasítására. Csak annyit mondhatok, hogy semmiféle államellenes kijelentést nem tettünk, Rothermeret nem éltettük. A följelentés rágalom, esetleg bosszú miivé. —- Én magyar ember vagyok, Pápán szü­lettem, sohasem tagadtam le magyar mivol­tomat. De nem politizáltam soha, bíró va­gyok és maradok, akármilyen is. az ország­határ. Ez az elvem és 1918-ban is az volt az álláspontom. Mikor a szomszédban a forrada­lom gyújtogatott, én a hivatalomban tárgyal­tam. Nem ijedtem meg akkor sem, nem ije­dek meg most sem. Bízom ügyem igazságos elbírálásában. Sok mindenfajta híreszteléssel ellentét­ben nyugodt lélekkel állapíthattuk meg in­formációnk alapján: szeptemberben az tör­tént ógyallán, amit itt leirtunk — nem több s nem kevesebb. R. J. 'oíREK ____ A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: A feltámadás (Tolstoj Leó regénye után.) IIVEZDA: Don Juan (Főszerepben John Barry- more-ral.) KAPITOL: Metropolis (2-ik hét.) KORUN A: A vén bűnös lüedwsei (Belföldi film, Vlasía Bur.ánnal.) JULIS: Mikor a szöllö újra virágzik. LUCERNA: A feltámadás (Főszerepben Red La Roque-val.) SVETOZOR: A vén bűnös kedvesei. T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! ’!HPIÍ Van szerencsénk értesíteni t. Előfizetőin­ket és Olvasóinkat, hogy útleveleiknek vi- i ziuenial való ellátását s külföldi útlevelek meghosszabbítását szívesen eszközöljük. 31 agyar, német, osztrák, olasz és jugoszláv vizumok megszerzése, illet­ve útlevelek meghosszabbítása véget mél- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Bra- tislava, Vontur-u. 6. címre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: P r a h a, II., P á n s k á 12. III. eszközli. *"íg3gj Isaák Imre beiktatása Técsőn Técsö, október 5. (Saját tudósitónktól.) Felejthetetlenül szép ünnepségben volt ré­sze az elmúlt vasárnap Técső, lakosságának. Ekkor iktatták be uj hivatalába Isaák Imre református lelkészt, aki a vajáni parochiáról került a tócsái gyülekezet élére. A beiktatási ünnepélyen megjelent a város szine-java. Ott láttuk Biky Ferencet a Máramaros-ugocsai egyházmegye ősz esperesét, Nagy-Iday Feren­cet, az egyházmegye gondnokát, Lator István egyházmegyei főjegyzőt, Egry Ferenc szená­tort és Korláth Endre dr. nemzetgyűlési kép­viselőt. A vonatnál a megérkező lelkészt Németi Lajos presbiter üdvözölte, mig az uj tiszteletes asszonyt a nemrég elhunyt Ballá presbiter leánya és egy másik iskolás gyermek köszön­tötte. Harangzúgás közepette vonult be Isaák Imre az uj lelkészlakba. Itt a diadalkapu alatt a loyaehandérium vezére, Bányász István kö­szöntötte meleg szavakkal. Ezután a hívők se­rege bevonult a felvirágozott templomba, ahol Biky Ferenc esperes a dalárda éneke után beiktatta az uj lelkészt és átadta neki az egyház pecsétjét. Általános érdeklődés köze­pette tartotta meg ezután Isaák Imre ismert nagyszerű szónoki kézségével beköszöntő pré­dikációját. A nagyhatást kiváltó beszédben nyújtott program azt bizonyltja, hogy Técső község református gyülekezete megtalálta Isaák Imre személyében a maga igazi vezé­rét. Istentisztelet után a különböző testületek küldöttségeit fogadta az uj lelkész. Délben kétszáz, terítékes bankett zárta be a sokáig emlékezetben maradó lelkészbeiktató ünne­pélyt. _ Október 6-án/atk megünneplése Budapestem. Bu dapesti szerkeszt ősegünk jelenti telefonon: Az aradi vértanuk gyásznapjáról a szokásos keretek között emlékeztek meg a főváros hatóságai és az egyetemi ifjúság. Gyászistentisztelet után az egye­temi ifjúsági körök pompás felvonulásban a Sza­badság-! éri szobrokhoz vonultak, ahol a szobrokat megkoszorúzták. Még a Batthyányi-örökmécs előtt volt ünnepség, majd a Vigadó nagytermében tar­tották meg a gyászünnepséget, nagyszámú s elő­kelő közönség jelenlétében. _ A budapest—bécsi postarepülögép fcény­ezerl eszáHása Csenkepusztán. Párkányi tudósítónk jelenti: A budapest—bécsi légivonal egyik utas- szállító postarepülőgépe tegnap a Duna fölött mo- tordefektust kapott és Karva község mellett, Csen- kepuszta határában kénytelen volt. leszállana. A leszállás alkalmával baleset nem történt.. A repü­lőgép személyzete autóin visszatért Budapestre, ahonnan szerelőket küldenek a motor megjaviief- sára. A repülőgépet a kényszerleszállás helyén a ceendőreég őrzi. __ Gyormekpamalíziseset Prágában. A prágai gy ermekkórházba ma egy HeineAlediu-betegéég- bern szenvedő gyermeket szállítottak be. A városi orvos véleménye szerint csak szórványos esetről van szó. — IdegkMnikána szállították au öngyilkosjeiKíW: Sftgy Istvánmé't. Budapesti szerkesztőségünk je- enti telefonon: Az öngyilkossági kísérletei: elkö­vetett Nagy Istvánná a Szent Rókus-kórházban * egnap este önkívületéből magához tért s oly za­varosan viselkedett, hogy át kellett szállítani az ígyeteim idegklinikájára, hogy elmeállapotét meg­vizsgálják. A Schaffer-klkii ka orvosainak v élemé­ivé szerint a szerencsétlen úri asszonynak töWMhó- lapos kezelésre van szüksége, hogy a teljes ideg- Uszeroppanást elkerülje. — Óraibb óriási erdőtűz Nizza környékéin. Pá­léból jelentik, hogy Nizza közelében újabb erdő- gés tört . ki. A katasztrófával fenyegető veszedel- net n nizzai tűzoltóságnak csak nagyobbszáimn latonaság segítségével sikerült megakadályozni és Ifojtani a tüzet. 20—25 hektárnyi erdő leégett. Titoklatos női hullát találtak a Duna partján Ligetfalu mellett Csíkos kék blúzával fojtották meg s szoknyájának ráncával tömték be a száját Pozsony, október 6. (Pozsonyi tudósítónk te­lefonjelentése). A pozsonyi rendőrség bűnügyi osztályán tegnap délután jelentést tett a liget- falusi Pokes-féle erdészlaknál szolgálatot telje­sítő lovasrendőrőrszem, hogy a magyar—cseh­szlovák határ közelében a Duma partján levet­kőztetett női holttestet talált a bokrokba akadva. A jelentés vétele ufán a pozsonyi rendőrség köz­ponti ügyeletéről Zernan rendőrtiszt vezetésével azonnal több detektivből és rendőrből álló bi­zottság szállott ki a borzalmas lelet színhelyére. A bizottsághoz csatlakozott a rendőrorvos is. A női holdest a Duna pártján félig a víz­ben, . félig a szárázfö tátin feküdt. Huszonöt-harminc év körüli erős termetű, de ha­tározottan csinos formájú százhetven centiméter magas nőnek már félig oszlásnak induló holttes­te. Alsószoknyája arcára volt boriivá, s egy része a szájába gyömöszölve. Fehér csíkos kék blúza hu­rokszerüleg nyaka köré volt csavarva­A rendőrorvos megállapUám szerint a hold-lest 4—6 hétig lehelet a vízben. Ruhája finomabb szövetből készült, úgyhogy a bizottság véleménye szerint úri osztályhoz tarto­zó nő lehetett. A holttest helyzetéből és egyéb körülményekből arra következtetnek, hogy fel­tétlenül bűntény történt, esetleg az sincs kizárna, hogy a nő kéj- gyilkosságnak esett áMomtul. A helyszíni vizsgálatról felvett jegyzőkönyv el­készítése után a holttestet beszállították az ál­lami kórház hullaházába, ahol fényképfelvételt készítettek róla s ma fel fogiák boncolni. A rendőrség bűnügyi osztálya pedig Pongrácz rend- őirtanácsos távollétében annak helyettese, Kubírna Lajos dr. vezetésével széleskörű nyomozást indí­tott a borzalmas hullalelet rejtélyéinek felderí­tésére. Egy világhírű cseh hegedűművész, akinek élete összeolvadt a magyarsággal — Látogatás Kubelik és magyar felesége prágai otthonában — Prágái, október 6. Szeszélyes az élet, a sors és a világ rendje. Kiszámíthatatlanok és fatálisak a tálálkozások. Mint két hullám a tengeren, mint két apró por­szem találkozása, melyeket ellenkező irányból fuj a sors szele, olyan a cseh hegedüvirtuóz ás magyar felesége találkozása a magyar Horto­bágyon. A kékselymü, arany cirádás sízalőnban ülünk és beszélgetünk K. Kubeliknó, a magyar nemes család sarja és én, a magyar újságíró. — Az uram élete összeolvadt a magyar­sággal, — beszéli Kubelikné csengő magyar nyel­ven — szinte fatálisán összekapcsolódott az élete a Duna—Tisza vónás hazájával Eltekintve attól, hogy engem vett feleségül és igy akarva, nem akarva is „magyar hatás" alá került legszűkebb környezetében, de mint művészt is 1900-ban, 19 éves korában Budapesten érte az első nagy siker és ezután iveit felfelé hatalmas művészi pályája. — Hogy a mi házasságunk miként jött létre? — A cseh művész magyar felesége kérdésemre kedélyesen felkacag, majd fehér ujjaival végig- simitja tiziánvörösös haját. — Hirtelen, váratla­nul, mint minden művész-házasság. — Az uram Debrecenben hangversenyezett —■ 1913-ban. Én akkor épp ott; voltam. Magam Zsolna mellől származom. Ott volt a földbirto­kunk, de a szepesi Csákyakkal is rokonságban vagyok... Szóval az uram hangversenye . idejé­ben épp Debrecenben voltam. Magam is hegedű- művésznő vagyok. Sőt, írónő is! A magyar pia­con „Misztérium" c. alatt jelent meg egy köny­vem. Amerikai lapokban felvett név alatt dolgo­zom, de az álnevemet nem árulom el. Mondanom se kell, hogy a. művészet iránti rajongásomban mindjárt a hangversenyt követő nap felkeres­tem Kubeliket és kértem, hogy adjon nekem né­hány hegedűéről. Kedves volt és adott két órát. Aztán elutazott — messze, Amerikába. Három hónap múlva visszajött. Egyenesen hozzám veze­tett az útja. Megesküdtünk. — így történt. Kubeliknó ezután ragyogó szemekkel beszél a gyermekeiről. — Három Ham volt és öt lányom. A legki- sebbik fiam, a legtehetségesebb meghalt. Mind zene- és énekművész. Johanna és Raffael a leg­tehetségesebb. A két legidősebb leányom (húsz évesek és ikrek) januárban fognak fellépni az apjukkal a párisi operában. Ami az uramat mint emberi illeti, — folytatja a boldog polgárasszony | hangján a kiváló hegedűművész magyar grófnő- | felesége, — ritka jószívű. Vagyonokat áldoz jóté­konycélra. Utazik, utazik és megint csak utazik. Néha vele megyek, néha hónapokig elmaradok tőle. Ilyenkor többmyirie abbáziai otthonukban tartózkodom a gyerekekkel. — A múlt évben Ausztráliát jártuk meg. Száz hangversenyt adott az uram ott. Kubelikné kedvesen, közvetlenül, mint egy jó ismerősnek beszéli el mindezeket és még folytatná, de ebben a pillanatban Kubelik meg­nyerő müvészfeje jelenik meg az ajtóban. De a nagy hegedűművész megérkezése sem változtat a beszélgetés kedélyes fonalán. Nem tud „interjúvá" változni, még akkor sem, mikor egy nagyon is „interjús" kérdést teszek fel a művésznek. — Mester, tudna-e nekem valamit elbeszél­ni, valami egész uj és érdekes epizódot az élet­ből, amit. egy újságírónak se mondott még el? Kubelik szája körül fáradt mosoly vonul el egy pillanatra, amint ezeket mondja: — Én már mindent elmondottam. Hat éves koromban már hegedültem. Prágában tanultam és aztán megindultam a „vándorutam"-ra. Emlé­kem pedig annyi van, hogy nem látom az erdőt a fától. Legszebb emlékem, mi rám a legnagyobb hatást gyakorolta volna? Olyan nincs. Most vá­rom — és jóízűen felkacag. — No, az a gyerekhistória, az kedves volt — szól bele a diskurzusba Kubelikné. — Kilenc éves volt az uram. Már akkor felifedezett csoda­gyerek volt. Egyszer a társaságban kérték, hogy játszón valamit. Nem akart. Aztán mégis elővette a hegedűjét és játszott... Egy pengőt kapott a nagybátyjától ötperces játékáért. Ettől az időtől kezdve kétszer annyi ideig játszott a nagybáty­jának, de már két pengőt kért. Kubelik nagyon szereti a magyar népdalt, de elzárkózik minden modern zenei műfaj kriti­kája elől. — Lehet, hogy nincs jó hallásom és zenei ítélőképességem, — mondja komolyan Kubelik felesége és az én megértő mosolygásom mellett —, de nem bírom el ezt az úgynevezett modern zenét. Az antik, a klasszikus zene örökéletü. A modem muzsika, lehet ugyan a Ma kedvence, de semmiesetre se a holnapé. Búcsúzom. A végtelen szives müvészpár az ajtóig kísér. S amint Kubelikné, Széli Marianne felém nyújtja a kezét, mógegyszer kedvesen, csengőn buggyan ki száján a magyar szó: — Viszontlátásra, — a hangversenyen. hl. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom