Prágai Magyar Hirlap, 1927. október (6. évfolyam, 224-248 / 1558-1582. szám)

1927-10-06 / 228. (1562.) szám

1927 október «, csütörtök. . KöZCÍAZDASÍÁGr . MITIIIJ^—Mm—————^awg——Maya—t-CT^Sa^——— Az adóhátralékok felebbezéseire jóindulatú elintézést igér a pénzügy­miniszter Englis dr. miniszter válasza Grosschmid Géza dr. szenátor interpellációjára Prága, október 5. Grosschmid Géza dr.- nak, az országos keresztényszocialista párt szenátorának a több évre egyszerre kivetett adók leszámítása és részletfizetési kedvezmé­nye tárgyában hónapokkal ezelőtt benyújtott kérdésére Englis dr. pénzügyminiszter most a következő választ adta: „Ismeretes, hogy a köztársaság egész te­rületén elrendelt depurációs akció az adóhát­ralékoknak több évre szóló előirásával számos adófizetőt kedvezőtlen helyzetbe hozott. Az adóelőírás a legnagyobb erőfeszítéssel folyt a célból, hogy a pénzügyi hivatalok az adónak már az uj egyetemes adótörvény szerinti kiro­vására előkészüljenek s az előző évek adóhát­ralékaival meg ne terheltessenek, amely hát­ralékok nemcsak a kivető hivatalok munka­megterhelése által, hanem sokszor maguknak az adózóknak nemtörődömsége következtében növekedtek meg. Nincs törvényes alap arra, hogy az összes adófizetők adói rendeleti utón szállitas­sanak le, ami által egyébként a becslőbizottságok hatá­rozatai is hatálytalanittatnának, vagy hogy az adófizetőknek kivétel nélkül az adónak rész­letekben való lerovása-céljából előre rflegha- tározott részletösszegek állapitassauak meg. Minden egyes esetben, amidőn az adófizetőt a kivetési eljárás során sérelem érte, ennek módjában volt a felebbezési eljárás során or­voslást találni. (Ami azonban a behajtást nem akadályozza. Szerk.) Ha idején és szabálysze- rüleg nem fizethetett, vagy az adó lerovására egyáltalán képtelen volt, módjában volt halasz­tást, vagy részletfizetést kérni, vagy — ameny- nyiben az 1923. évig bezárólag szóló adókról van szó, — teljes adóelegendésért folyamodni. Az egyes esetekben benyújtott felebbezé- seket s a fent említett kérvényeket a pénzügyigazgatás a legnagyobb jóindulat­tal intézi el, természetesen, ha, arra nézve megvan a törvényes alap. Ami a kérdés többi pontjait illeti, ezekre a teljes választ az egyenes adóreform adja meg, amely feladatának bizonyára megfelel." A gépjármüvek forgalmának szabályozása A gépjármüvek forgalmának szabályozásáról szóló törvény tervezetét e napokban adta ki a közmunkaü'gyi minisztérium az illetékes ténye­zőknek véleményezés végett. A tervezet igen gyenge munka. Általában azt a benyomást 'teszi, mintha .nem a gépjármüvek forgalmát óhajtaná szabályozni. ,4 tervezet elkészítőjének máéira afig fér­jed ki a figyelme, mint arra, hegy ai ka- tenwsdgnak kivételes hehyAet-et biztosítson. ■Hogy azonban mégis legyen benne valami, hát egész aprólékos részleteket vesz be az egyes pa­ragrafusokba, a lényeges intézkedéseket azonban állandóan a jövőben kiadandó kormányrendele­tekre bízna. A tervezet maga mintegy 70 §-ból áll. Eze­ket részletesen vizsgálva, mindjárt az 1. § 1. bekezdésében, melya, motoros jármüvek osztá­lyait állapítja meg, öreg hibát tatárunk, ami’ azt bizonyítja, hogy á tervező sem a motoros jármü­vekhez nem ért, sem angolul nem tud » igy erő­sen imponált neki az angol „aide-cars" sző, amely tudvaleivőleg oldalkocsii jelent, melyet a motor- kerékpárokhoz szok'ak kölöncnek kötni. Ezek tu­domásunk szerint nem motoros jármüvek és mégis ezek külön osztályként szerepelnek, vi­szont a tervezetben a motorkerékpár és az autó között átmenetet képező különböző szerkezetű jármüvek osztálya hiányzik. így pl. a Cyklonetet, a Fhenomobilt * hasonlókat nem lehetne egyik osztályba sem .sorozni, ha csak ezekre nem érti a tervező a „side-caTs" kifejezést. Ugyanezen § 2. szakaszába kiveszi a gépjár­müvek forgalma alól a mezőgazdasági célú trak­torokat és hasonlókat, de ugyanakkor a katonai gépjármüveket is. Nézetünk szerint bármily gép­erővel hajtott jármű, akármi legyen is a célja és bárki a gazdája, ha az országúton közlekedik, egyforma elbírálás alá tariozak. A 2. §. éppen azt, amit a törvénybe kellene foglalni, bízza egy kiadandó miniszteri rende­letre. A 3. §-ban a tervezet nem törzskönyvezett gépjármüveknek közlekedését közutakon kizáró­lag a forgalomképesség megállapítása céljából tar'ott hivatalos próbameneteknél engedi meg, holott a gyártó és javító műhelyeknek i* meg kell engedni a próbtemenrftehet közűin­kén saját megfigyeléseik céljaira. A gépjármüvek vizsgázására szakbizottságot ter­veznek a Il.-foku politikai hátságnál Ilyen a jövőben egész Szkmétnszkón e$ak egy lesz. Ez mindenképpen kevés. Érzi is ezt a tervező, mert minden végrehajtó hatalmat 4 későbbi §§-ban az I.-foku politikai hatóságokra kívánja t'ÍZT):Í, Kíván dfcfa vofria va{fy minden l.-Joku ha­tósághoz szakértő bilzo'lsdgqt rendelni, esetleg az autóklub tagjaiból, vagy hg ez nem vodnat lehetséges, legalább a ke­reskedelmi és iparkwmáédh fprv^éfén egy-egy ilyen bi&Msdg[ot tfétesiíleni, ha mindjárt a Il.-foku politikai hatóság bizottsá­gának decen'rarzálásával is, hogy az I.-foku hivataloknak Í3 legyen szakértő tanácsadójuk, mert különben intézkedéseik igen furcsák lesz­nek, pláne ha meggondoljuk, hogy néha még bürie^jogásszal sem rendelkeznek. Ugyancsak a 3. § 4. bekezdése a közmunka- ügyi minisztérium által akredkált külföldi kép­viselőkről szól. Ez fogalomzavar, mert a külföldi autócégek akredltá’Jhatnak az illető miniszté­riumnál képviselőt, de nem a minísz'érium ak- reditá’ja őket a külföldi cégek részére. Mit fog a külföldi cég ehhez szólni? A 4. § előírja, hogy a már foi’galmi enge­délyt nyeri gépjármüvek azon esetben, ha ké­sőbb egyes alkatrészek normalizáltatnának, ezen mai kell ezen tervezetet fogadnunk, nemcsak gyarlósága miatt, de azért is, mert igen gyakran kiórezmi belőle a®t a szándékot, hogy minden ha­talmat csakis a „megbízható" egyének kezébe te­gyen le. Az autóklub, melyben megbízható állam­polgárok is szép számmal vannak képviselve, csupán blankettákat van feljogosítva kiállítani, de ezek is csak akkor bírnak érvénnyel, ha a rendőrség láttamozza őket, mely a kiállítás szol­gai munkáját természetesen nem végezheti. Erre jó az autóklubul. pedig e törvény intézkedései­nek végrehajtását, illetve annak nagy részét rá lehetne bízni a klubra, ha liberális szellem hat­ná át a tervezőt- (Br.) normáliáknak is tartoznak megfelelni A 6. §- hoz csak azt jegyezzük meg, hogy a nem szak­értő I.-foku politikai ha,'óság intézkedései ellen már itt a törvényben volna szükséges biztos'tani a felebbezési jogot a 'szakértőkkel rendelkező fórumhoz s viszont talán üdvös volna azon felté­teleket megállapítani, melyek mellett joga van az I-foku hatóságnak beavatkozni. Ugyanígy a 11., IS. és 58. §§-oknál is. A 7., 11. és 14. §§-ok a katonai gépjármüve­ket és vezetőiket teljesen kiveszi ezen 'törvény hatálya a’ól. Hát azoknak bünfelenül szabad ro­hanni, gázolni? A 8. § kötelezi a két vagy több nyomon járó gépjármüveket arra, hogy a számtáblát elől és hátul láthatóan alkalmazzák, mig az egy nyomon járók csak elől kötelesek azt alkalmazni. Miért? A motorkerékpár azt a kis súlytöbbletet el fogja még bírni és éppen a motorkerékpárosoknál van kevésebb garancia arpa, hogy ha bajt okoztak, meg nem lépnek. A hátsó szám itt talán még szükségesebb és semmi zavart nem okoz. A 10. és 40. § világitó berendezéssel foglalkozik, de mindkettő elég tág tereit hagy úgy a képzeletnek, mint a jövőben kiadandó miniszteri rendeletnek. Már itt kellene biztosítani olyan világítás hasz­nálatát, melynek erőssége mérsékelhető, vagy jobban a földre irányítható, hogy a szembejövőt ne vakítsa el. A 11. § a gépjármű vezetőktől vizsgát és törzskönyvezést követel. VizsgckaUan vezető cMakis támiMs céljá­ból vizsgázott vezető kíséretében vezet­het kde sít, die csakis akkor, Jva a vizsgá­zódnak okiaiá&m hatósági engedély*? van. Tehát más, mint patentirozott vezető nem oktat­hat. Ez ismét azt jelenti, hogy csak hatóságok ál­tal igazolt politikai megbízhatóságú egyéneknek lehet elég tudásuk az oktatásra, a politikailag „megbízhatatlanok" kocsit nem vezethetnek. A mai kor nem kérdezi már. hol tanultál, hanem szigorúan bírálja el azt, hogy mit tudsz. Üdvös volna, ha a törvény a vizsgáló bizottság összeté­teléről is tudna valamit, mert félő, hogy csak iá­mét I. osztályú állampolgárok juhiak oda, akik újra csak I osztályunknak adnak képesítést. A 16. § a gépjármüvek törzskönyvezésért Is dijakat kivan megállapítani. Miután már a forgar lomképesség megállapítása céljából tartott vizs­gáért dij fizetendő, érthetetlen, hogy az ezzel já­ró törzskönyvezésért újra dijat kelljen fizetni A vezetőknél ezt nem meri a tervező kívánni, de a jármű tulajdonosoknál igen. A 23. és 24. §§-ok különleges feltételekről beszélnek elég rejtelmesen, melyeknek meg kell felelni, azonban hogy mik ezek, talán ma még a tervező maga sem tudja. Az 58. § szintén erős bizonysága a tervező demokratikus érzékének, melyben az I.-foku po­litikai hatóság kezébe 10.000 ko,roná;g és 3 havi elzárásig terjedő büntető hatalmat kíván letenni Ez talán mégis kicsit sok, pláne ha ezen hatá­rozat elleni felebbezés módja és formája nincs megjelölve és megfontoljuk azt, hogy az I.-foku politikai hatóság a po’itikát hivatalból érti és csi­nálja. Az 59. § rppülő gépjármű büntetőbirők rendszeresítését tervezi úgy, hogy ezen szakerők fel völnáftpk htíSáhnama az országúton megáH vpiM't kihágásokat. rtzofnwH 1.000 karom etvjéSg butáiét ni, ha ezt a kihágó megfizetni vonakodnék, rendes büntető eljárás indul ellene folyamatba. A 60. § bizonyos javítások eszközlése esetén bejelentési kötelezettségeket kíván megállapíta­ni, azonban a javítás és átalakítás nincs megha­tározva, holott ez nagyon is fontos volna és nem is ütközik nehézségekbe, ha egy hozzáértő egyén ismeri ezen intézkedés tó’jatt Nekünk szlovenszkóiaknak általában aggod alom­KAvéhossz & világpiacon. A brazíliai kávépia- ook nagy szilárdsága átterjedt a többi kávétőzs- dfékre is. A fogyasztás részére neon állanak meg­felelő készletek rendelkezésre, ezért a termelők egyre fokozódó igényekkel lépnek fel. Miután az, őszi hónapokban a kereslet ezidén is állandóan növekedik, a kávé hosszaiozgalmáinak kulminá- ciója a jelek szerint még nem következett be. Augusztus közepe óla a decemberi szállítású kávé Newyorkban 11.50-ről 12.90 centig drágult, teli ál az áremelkedés közei 12%-ra rúg. Erdélyi városok is ajánlatot kaptak dotllár- köksönxe. Bukarestből jelentük: Miután a 200 mil­lió máTlkás német kölcsönt Romániának mintlezr- ideig neim sikerült megkötni, most amerikai ér­dekeltségekkel indultak meg a tárgyalások. Egy nagy amerikai bankcsoport megbízásából jelenleg Bukarestben tartózkodik Ghill amerikai bankár, aki nagyobb román városokon kívül a nagyobb erdélyi városoknak tett ajánlatot dollárkölcsőmre, összesen 18 millió dollárról szól az ajánlat, 7%-os íkamatozás és 25 éves lejárat mellett. A berlini diszkoaxteanelés hatása. Mint jelen­tettük, a Német Birodalmi Bank a diszkontot 6-ról 7%-ra és a konbardkamáttételt 7-ről 8%-ra emel­te. A diszkontemeliés a pesti, bécsi és prágai tőzs­dékre is nagyobb hatással volt és mindenütt gyen­gülő irányzatot idézett elő. A diszkont emelés meglepetésszerűen történt, ami már abból is kitű­nik, hogy a Birodalmi Bank ezt az intézkedést :ópp jókor foganatosította. A szeptemberi ultimó- kor a Birodalmi Bankkal szemben támasztott kö­vetelések a bankot túlságosan igényibe vették. Az előző héttel szemben 628 millióval 2992 millióra emelik e-cjtek a követelések és a váltó állomány egy­maga 510 millióval 2746 millióra. A bankjegy­forgalom ennek megfelelően szintén emelkedett és szeptember végén 6.15 milliárdot tett ki. Mind több és több váltó áramlott a Birodalmi Bankba ■és ezért történt ilyen meglepetésszerűen a disz­kontemelés. A diszkontot utoljára junius 10-én emelték 5-ről 6%-ra. Ajz intézkedés a német pénz­ügyi és ipari körökben igen kedvezőtlen benyo­mást tett, de remélik, hogy a pénzszűke nemso­kára el fog múlná. A tőzsde is eme intézkedés ha­tása alatt áll és az árfolyamók 5—20%-kai csök­kentek. A prágai tőzsdén a német diszkón temetés hatása annyiban, volt érezhető, hogy az ipari és a bankpiao részvényei erős veszteségéket szenved­tek, de a csehszl ovák állarnk öksönök is másfél százalékkal gyengültek. A kubai mkortör vény javallat. Hawannából jelentik: Maohado kubai elnök a kubai kongresz- szus külön ülésén követelte a kormány törvény- javaslatának elfogadását, amely az elnököt és öt szakembert arra hatalmaz fel, hogy a cukor terme­lést szabályozza és hogy esetről-eeetre megálla­pítsák a cukortermelési felületeket. Az elnök üze­netében azt mondja, hogy a nemzetgazdaság ér­dekében áll hogy a kormányt rendkívüli jogok­ba! hatalmazzák fel a cukortermelés szabályozá­sára vonatkozó intézkedésekben. Külföldi gazdasági hírek. Londonból jelentik: A nemzetközi gyufakarfell ügyében folyó tárgya­lások annyira előrehaladtak, hogy még ebben a hónapban Brüsszelben konferenciára gyűlnek ösz- sze a kartell alapitól. — A Farbenindustrie Casa­blancában (Marokkó) francia cég alatt fióktelepet létesített az afrikai piac beszervezése céljából. — Bukarestből jelentik: A Klein, Kopisch és Kud- schir erdélyi vasmüvek nagyszabású gyár építé­sét kezdték meg, amely elsősorban ágyuk és tü­zérségi muníció előállításával fog foglalkozni. A gyárnál nagyobb angol töke vállalt érdekeltséget. yTóZ^PÉlO + Gyenge kezdet utón nyugoditelbb irányzat a prágai értéktőzsdén. Nyitáskor a közönség reali­zációikat eszközölt és ezt a törekvést a spekuláció még támogatta. Ez által az irányzat erősen gyen­gülő lett s az árfolyamok letöredeztek. Később a hangulat megjavult, mert azt a hírt közölték, hogy az Angol Bank a Birodalmi Bank példáját nem fogja követni és a diszkontot nem fogja emelni. Az Ipari részvények piacán gyengültek: Pilléén i 0ör és Cseh—Morva 70, Nordbahn-bonnok 55, ílszakceeh Szén 50, Koláni Szesz 47, Berg és Hüt- ■ten 40, Solo 31, Tejipar és Brúnói Sör 25, Cseh Cukor 22, Skoda 15, Poldd 14, Prágai Vas és Kri­záik 12, Nordbahn és Prágai Malmok 10, Aussigi Vegyi 8, Aussigi Finomító 7, Aipine és KoHni Trágya 6, SellieT 5, Kábel 2 koronával. Neetomitzi 35, Künigsbofi 20, Cseh Kereskedelmi 10, Nyugat- cseh Szén 5, Ollesöhaui 4 koronával javultak. A bankpiacon Sporo 30, Nemzeti Bank 20, Cseh Esz- kompt 12, Zsdvno 9, Szlovák 8, Unió 7, Országos ö, Industrial és Prágai Hitel 3, Osztrák Hitel 4 koronával gyengültek. A beruházási piacon a 4.2 és a 4%-os pótjáradíék 25, a 4.5%-os IV-ilk 15 fil­lérrel javultak. A két beruházási 1 koronával, a konvertálható 50, az 5.5%-os IV-ik 45, a népszö­vetségi 30, a 6%-os IV-ik 15 koronával gyengültek. + A prágai devizapiacon Berlin 0.725, Zürich 0.1, Milánó 0.075, Paris 0.02 koronával javultak, Brüsszel 0.025, Madrid 1.50 koronával gyegnültek. T A piiseni terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: 76 _80 kg.­os m orva búza 215—220, 70—72 kg.-os morva rozs 215—220, morva árpa 188—193, morva zab 158— 160, búzadara 385—390, búzása től iszt OGG 380— 370, buzaíőzőüszt 1. ez. 330—340, 4. sz. búzáké- nyérliszt 285—290, 70%-os rozségyenliszl 320— 325, Viktória-borsó 445—500, bab 425—550. tava­szi bükköny 165—170, őszi 400—500. bab ab «zlo- venszói állomás 200—220. jugoszláv tengeri ab határállomás 138—140, aprószeavü román tengeri 137—139, rozekorpa zsákban 120—125, buzakorpa zsákban 118—122, édes laza széna 44—45, préselt 45—30, laza lakarmányezalnva 25—28, repcepogá­csa 175, burgonya 35—40, mák 620—610, lenmag 300—320, belföldi kömény 600—624. holland kö­mény 655—675, repce 280—285, burai var izs 290— 300, kávé 340—360, amerikai zsír 1450—1475. + Gyenge irányzatú a budapesti értéktőzsde. Már tőzsdenyitűskor gyenge volt az irányzat és fi­zetési nehézségek ideges hangulatot idéztek elő. Tőzsdezárlat télé egyes értékek a kezdeti vesz­teségeket behozták, úgy, hogy általában 3 veszte­ségek csak 2%-ot tétlek ki. A montánpiac favo­rizált értékei és általában a nehéz papírok szen­vedtek veszteségeket. Egyes értékek a gyenge irányzattal szemben ellen tálló erőt tanúsítót iák. Ezek közül kiemelendő Fegyver, amely 714 pengőt nyert, Magyar Nemzeti Bank, Déli vasút és Orszá­gos Fa. A forgalom szűk keretek közt mozgott. — ■Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékpapirosok közül a Moktár 86.30, Pestszentlőrinci 47, Részvénys-ör 135.50, Felien 170 pengős árfolyamot ért el. 4- Tartott a budapesti terménytőzsde. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsde irányzata a tegnapihoz képest nagyrészt tartott volt. A következő árakat jegyez­ték: Tisza vidéki búza 30.20—30.40, dunántúli 29.80—30, rozs 28.20—-28.40, takarmányárpa 24.75 —05.50, sörárpa 26—31, zab 22.50—23, uj tengeri 21—21.75, köles 23—23.50 pengő. + Kedvetlen a bécsi értékitözsde. Csehszlovák és magyar arbitrázsértékeidben realizációkat esz­közöltek és az ebből következő gyengülő irányzat az osztrák iparért ékekre is kiterjedt. Magyar Ál­talános Szén budapesti eladásoktól szenvedett. Egyes szállítási, vas- és cukorrészv'nyék eladások következtében szintén letöredeztek. A korlátban, igen kicsi volt az üzlet. •-f Bizonytalan a berlini értéktőzsde. Már nyi­táskor az árfolyamok alacsonyabbak voltak, de a reggeli bankkvngalomhőz Viszonyítva, némileg ja­vulást jelentettek a jegyzések. A javulást arra le­het visszavezetni, hogy már tőzsdenyitás előtt biz­tosra vették, hogy a poroszországi kölcsönt végre elfogadták. A piacra dobott árut csak veszt eségek árán lehetett eladni. Az árfolyamok később majd­nem minden kategóriában letöredeztek és a mon- tán-, gép- 6 a hajózási ■ értékeli nagyobb veszte­ségeket szenvedtek, míg villany értékek ellent álló erőt tanúsítottak. Leggyengébbek a specialitások voltak. Tőzsdezárlat előtt némi javulás állott be, amely a hajózási részvényekből indult ki és az utőtőasdéa a többi kategóriára is átterjedt. A pénzpiac változatlan maradt. + A berlini terménytőzsdén tartott irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Búza 252—. 256, rozs 234—237, árpa 218—265, zab 198—212, tengeri 192—194, búzaliszt . 32.25—32.50, rozsliszt 31.50—33.50, korpáiéi ék 14.25—14.50, repce 305— 315, Viktória-borsó 50—58,. kis ehető borsó 30—32, takarmányborsó 22—24, peluska 21—22, lóbab és bükköny 22—24, repcepogácsa 1530—18, lenpogá­csa 22.30—23.50, burgonya 22.60—23. + A havred gyapjú piacon az októberi áfut 18.20-szal, a novemberit 17.80-nal, a decemberit 17.70-mei, a január—márciusit 17.50-nel jegyezték nyugodt irányzat mellett. + A tengerentúli gabonapiacokon szilául volt az irányzat. Az árfolyamok az előző nappal szem­ben egy centtel emelkedtek.. _ Csikágó: Búza hard w in tér II. 129. decemberre 131.50, márciusra 134.24, májusra 136.62; tengeri decemberre 93.75, márciusra 96.62, májusra 99.50; zab decemberre 48.50, márciusra 50.50; rozs decemberre 96.62, márciusra 99.34. — Newyork: Búza hard winter II. 143.25, red ■winler II. 140.50, Northern Mani­toba I. 157.62; tozb IL 107.62; kanadai malátaárpa 89; tengeri Mixed Western II. 102.74. — Winni­peg: Búza októberre 136.87, decemberre 131; zab októberre 63.62. _ Kansas City: Búza red winter IT . prompt 150.05. — Minncapolis: Búza I. Nor­thern Sprimg prompt 130-50. A prágai tőzsde dcvfzaiesryzései: okrábep 5. október 4. Pénz Áru Pénz Áru Amsterdam . . 1350.12VÍ 1356.12■/, 1350.50 1356.50 ' Berlin...... 802.60 806.60 801.8’/Va 805,87‘£ Zü rich..... 649.37‘/j 652.37% 649.27', 652.27'fc Os lo (Ckristiania) 886.50 590.50 ' 886.50 890.50' Kopenhagen . . 901.50 905.50 901 60 905.60 Stockholm . . . 905.75 909.75 S05.50 909.60 Mailand .... 183.65 185.05 183.57% 184.97% Paris.................131.82% 133.02’ü 131.80 133. ­Lo ndon .... 163.52'/3 164.82’, 163.63 164.33 New York Cable 33.60 33.90 ' 33.60 33.90 Brüssel.............. 468.35 471.85 468.60 471.60 Mad rid....... 584.50 587.50 586.- 589. — Be l grad .... 59.19% 59.69% 59.20 59.70 Sofia................. 24.25 24.55 24.25 24.55 Kon stantínopel. 17.30 17.70 17.30 17.70 Wien...... 474.77 ”, 477.77’;, 474.80 477.30 Wa rschau . . . 375.80 378.80 375.80 378.80 Budapest .... 589.05 592.05 589 05 592.05 Buenos Aires . 1447.— 1453.— 1442.— 1448. -* Elelsingtora . . 84 65 85.15 84.64 85.14 j Riga................. 649.- 652.- 649.- 652.-1 Ri o de Janeiro. 402.50 405.50 402.50 405.50*; Monté videó . . 33.40 33.80 33.40 33.83* Alexandria . . . 167.80 169.20 167.80 169.20* Athén.............. 45.70 46.30 45.70 46.30* Buk arest.... 20.37’,' 21.27’:. 20.87' 21.27% Kowno.............. 332.75 334.75 332.75 534.75’ Li ssabon .... 166.80 168.20 166.80 168.20* Révai.............. 8.90 9.10 8.90 9.10* Mo ntreal.... 33.55 33.85 33.55 33.85* 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom