Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-22 / 217. (1551.) szám

v jfc&Áx Jűl A JKüüt^ü ;iiywiB«j^'«BuaMtaB!iM!iigJM«agai«rasBaaB5m^<íggsaB»awBa»^^ lifíii Síüíjíl.CUljlJ'tíl Í.C, wuu/iujK. Wlllll l Iliim i i' l il in il' III ...............Ilin Ilim i !'■ Ar iisiiii negnieii tanács ás s Roth@Mii©r3"afc€iá Miért nem fiita&Qsnak Kurtyákék ? — UJaSsfo tsfltafcozö gyüiések Sslovensxkón Prága, szeptember 21. A Kurtyák-féie állítanám flötamüiveisíszáv'efbség teipja, a Rusiky Vastraiik vezérei iklkbem véülfaszofl. a konmány- topok ázom t öbb szőrös kér dió.séiri&, h ogy a ku­szám nemzeti tanács mért Beim tiit/akozik a RolLermere-akció éltein. A cikk többek kö­zött megiáMiapibja, hogy a ruszin nemzeti itia- máos a trusaim nép önkormányzati jogáért lé­tezik. A ralisaim nép — a ciJdk szerint — miimt Uiggteltlem nemzet ezen nemzeti tanács 'ultiján osfaltíliakozott a csehszlovák köztársasághoz a legszélesebb autonómia biztositásóinak Mté- iieie melite-tt. A ruszin nemzeti tanácsnak az az álláspontja, hogy a mai Ruszinszkónak bármilyen állam- jogi változása csakis olymódon történ­hetne meg, mint ahogy Ruszinszkó meg­alakulása végbement, azaz a ruszin nem­zet beleegyezése mellett és azon álla­mok hozzájárulásával, amelyek a béke- szerződést aláírták. geket és majorokat mozgósítani igyekeztek® A tiltakozó gyűlésre a járás öt szlovák közsé­géből kocsikon hozták be az embereket. Lo­vas bandérium is felvonult s az egyik lovas tudósítónk előtt megemlítette, hogy ötven korona napidijat kapott és nem bánná, ha minden nap volna ilyen keresete. Besztercebánya, szeptember 21. (Saját tu­dósítónktól.) Besztercebányán is vasárnap tartották meg a tiltakozó gyűlést, amely az ál­talános részvétlenség jegyében folyt le. Pau- liny Vilmos bankigazgató az „ezer éves já­rom" frázisait ismételgette. Simalcsik néppár­ti káplán gyűlölködő hangú kirohanást inté­zett a magyarság ellen. Majd Fried Ignác a zsidóság lojalitását hangsúlyozta. Az utolő szónok Babka tanfelügyelő volt, aki ugyan­csak a magyarokat támadta. i köszöntötte és vázolta páratlan munkásságát, lel­Aljechin és Capablanca második játszmája remis Eltekintve alttól, hogy Ruszin szk ónak a köztársasághoz való csatolásának föltétele az autonómia volt, amit eddig nem valósítottak meg, a ruszin nemzeti tanács úgy vélekedik,, hogy a ruszin nemzet ügyében egyediül iaiz dlilietékeis nemzetközi fórum hivatott dönteni éts hogy a Rolbermere^akció magánjellegénél fogva nem változtathatja meg a középenrópaá álla­mok jelenlegi helyzetét. A ruszin nemzeti tanács éppen ezért fölöslegesnek tartott bár­milyen tiltakozást, már csak azért is, mert a tanácsban képviselt politikai pártok a Ro- tkermeiresakciiőiról álláspontjukat már kiifej­tették. Ezenkívül a ruszin nemzeti tanács nem engedheti meg azt, hogy a kormány . vagy a kormánypártok a tiltakozásokat saját Céljaikra kihasználják. A kormány erősen téved, ha azt hiszi, hegy a cseh agráriusok vezéreinek be­szédei és sürgönyei a ruszin nép felfogá­sát juttatták kifejezésre. < Zólyom és Korpoina-vidéki szlovákok tiltakozó gyűlése Ipolyságon Ipolyság, szeptember 21. A szlovák liga vasárnap Ipolyságon is tiltakozó népgyülést tartott. Már egy héttel előbb bizalmas utasítá­sok mentek a községi jegyzőkhöz annak érde­kében, hogy a környék magyar lakossága le­hetőleg tömegesen vonuljon föl a tiltakozó népgyülésre. Miután azonban a magyarok er­re nem voltak kaphatók, kénytelenek voltak a messze eső Zólyom és Korpona vidékéről szlovák hallgatóságot toborozni. A résztvevő­ket külön vonat kozta Ipolyságra. A gyűlés összehívói kétnyelvű plakátokon tiltakoztak az ellen, hogy a háborúban meggazdagodott hadi milliomosok újabb háborúra uszítsanak. Ipolyság lakóit vasárnap kora reggel rendőrök szólították fel arra, hogy házaikat lobogózzák fel. Ilyen előkészületek után délelőtt fél tiz órakor megérkezett a különvonat 3—400 szlo­vákkal. A gyűlést Lisy Mátyás gimnáziumi igazgató nyitotta meg, majd átadta a szót Osusky pozsonyi tanárnak, aki hangoztatta, hogy a kis népeknek össze kell fogniok az angol kapitalisták ellen, mert különben el­nyeli őket az angol tenger. Utána Csömör István, a levitézlett Csánky-párt diszmagyar- ja magyar beszédjével untatta a magyarul nem igen értő szlovákokat. Volay Elemér agrárpár­ti szenátor beszédében megállapította, hogy a köztársaságban megvan az egyenlőség és a szabadság, Rothermerenek pedig kilátásba helyezte, hogy kapával fogják beverni a fe­jét, ha a magyaroknak továbbra is pártját fog­ja. Volaynak humorral fűszerezett harcias beszéde ellenzést váltott ki a hallgatóság egy részérből. A közbekiáltók közül a helyszínre siető csendőrök letartóztatták Almánszky Jó­zsef cipészmestert. Felszólalt még Vavrica betegpénztári igazgató és Váradi Jakab dr. Végül a gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyben til- tikozik a Rothermere-akció ellen. Gyűlések Vágseüyén Besztercebányára Vágsellye, szeptember 21. (Saját tudósi­lónktól.) A szlovák liga Vágsellyén is tiltako­zó népgyűlést tartott a Rothermére-akció el­len. A gyűlésen Benyus Béla járási főnök és Granatier, a szlovák liga titkára szónokolt. A gyűlés előtt a járáshoz tartozó összes közsé­BituemóS Aires, szeptember 21. Az Aljechim—CapaiMamca-imeccs első játszmá­jának szenzációé kimenetele óta a sakkozásnak fa­natikus hívei láziban vauinak. Bonniba csapott le közéjük. A bamba a vesztett sakkjátszma, amely­ben a jelenlegi világbajnokot pont az első játsz­máiban legyőzték. Hogy történhetett, mint történ­hetett? Még ma is alig tudják megmagyarázná. Életiének első győzelmiét aratta az orosz nagymes­ter a oubaii világbajnok felett éfí, úgy látszik, hogy megtalálta Capablanca Arihilles-sarkát. A francia védelemnek Niemzowics által kezdett és Maróczy által kidolgozott legmodernebb változatát játszotta (1. e2—e4, e7_«& 2. d2_d4, d7_d5. 3. Hbl—-c3, PfS—ib4), amelyet évtizedeken át rossznak tartot­tak a sakkteoretikusok. Tehát ugyan/ugy rátalált Capablanca gyöngéjére, mint Lasker dr. a szent­pétervári 1914. évi versenyen, amikor is Lasker dr. exvilágmester a „spanyol csereváltozatnak" egyik elhanyagolt, remiiis-iaü folytatását játszotta meg Capablanca ellen, amikor Laskemek feltét­lenül kerülnie kellett a remist, ha első akar lenni. Akkor mindenki csodálta Lasker vakmerőségét, holott a legegyszerűbb utakon járt és igazolta, hogy Capablanca taktikai zsenije csak akkor csap­ható be, ha egészen uj, vagy — ami egyre megy — egészen régi feladatok elé állítják. Most Alje- dbinmek sikerült egy ilyen problematikus sakk- megnyitást találni és győzött. Győzelme annál je- lenítőeeiblh, mert mint másadhuzó, a sötét bábok­kal értle el azt. Ami a tenniszben a ezervisz, az a sakkban az első húzás, a kezdést és a tempó diktáláeát jelenti. Egyenlörangu ellenfelek között ennek szinte döntő jelentősége van. fis most Idézzük kiváló sakkmesterek jóslá­sait a meccsre vonatkozólag. Spielmamm, a legkiválóbb német mesterek egyike, máris megbukott: szérűnké Aljechin <* egy partit sem fog nyerni. Az ervilágbajnok Lasker dr. és Bogoljubow, az 1925-da moszkvai torna győztesének véleménye: Capablanca sorrá nyerni a pántlikáit és ha már biztos a győzelme, egy-két partivesztést meg­enged magának az érdeklődés óbrletniíaiPtásááa és _ mint jó üzletemben _ újabb aspiránsok bu zdítására. Az első parti elvesztését kizárt­nak tartották. Csak az outsiderkedvelő Tartacover dr. szellemes mondása helytálló eddig: cseppet sem lepődne meg Aljechin meglepetéssaerü győzelmén. Niemzowics az első (nem remis) porti győzte­sében véli a meccs végleges győztesét mag- taíláinii, I abban a meggyőződésben, hogy az első győzelem a győztest miég nagyobb erőfeszítésre képesíti, a vésztőt pedig végzetesen deprimálja. Amint lát- jük, az első játszma nemcsak a világbajnok, de a világhírű mesterek tippelési presztízsén is rést ütött. E pillanatban az Aljechin-hivők minden­esetre döntő előnyben vannak. Természetesen felfokozott érdeklődés várta a második meccejátszmát. Vajljon sikerül-e a cubai- nak, mint másodhuzónak, revánsot vennie és a verseny állását egyenlővé tennie, ez volt a nagy kérdés. A játszma megkezdésekor a nézők szá­mára berendezett mellélet erem zsúfolásig megtelt. A szentélybe, ahol a két matador dolgozik, a ki- bioek nem juthatnak be, csak a versenyvezető é6 a két ellenfél szekundánsamak van ide bejárásuk. A mell ék! eremben azonban hatalmas demonstrá­ciós sakktábla függ a falon és amint odabenn egy lépés megtörténik, az egyik rendező rögtön meg­teszi a demonstrációs sakktáblán is a lépést, ame­lyet aztán a hírlap Írók azonnal megsürgönyözmek a világ minden részébe. Bizony, a nézőknek gyak­ran öt-tiz percig is várakozniok kell, amíg egy uj lépés megjelenik a demonstrációs táblán. Akkor a kibioek körében halk moraj támad, mindenki a megtett lépés értelmét találgatja. A második játszma nem hozott éles küzdelmet. A kiét ellenfél egyszerre érkezett a verseny szim- helyére, barátságosan üdvözölték egymást és mo­solyogva, karonfogva mentek be a versenyterem­be. A kibioek odakinn elhelyezkedtek és most következett az első meglepetés. Jő öt percig kel­lett vámiok, míg a csengébés után. Aljechin meg­tette az első lépést. A veczérgyalaggal nyitott és Capablanca azonnal a vezérgyalog kétszeri felhú­zásával válaszolt, Aljechin újból nyugodt játszmavezOtést pro­dukált és Oapabkunca sem reszkírozott sem­mit A sablonos lépések most gyors tempó­ban következtek és egy óra 40 perc múlva, * 19-ik lépésben megtörtént a királynők kicse­rélése, a remishalál közeledett. Almikor Capablanca királynőjét Aljechin. kicse­rélte, a cubai mosolyogva felállóit és megkérdezte élű enf elétől: — Remis, il You please? Aljechin azonnal elfogadja a remiisajámífeitoft. így ért véget a második játszma minden szenve­dély, minden tragikus emóció nélkül. A beaivatot- fak szerint Capablanca a revánseft a harmadik játszmára tartogatja, amelyben 6 lesz újból a kezdő fél. A komáromi közkórház jubileuma Az orvosszövetség komáromi fiókja diszülésen ünnepelte Lipscher Mór dr. kórházigazgatót — Aki negyed­évszázad alatt tizenháromezer műtétet végzett Komárom, szeptember 21. (Saját tudósítónktól.) Komáromnak, a volt törvényhatósági szab. kir. városnak a múlt év­század utolsó éveiben közkórháza olyan szomorú képet nyújtott, hogy egy uj kórházépület leállí­tása a legnagyobb életszükségletet jelentette. A város törvényhatósági bizottsága a millennium évében pályázatot irt ki a közkőrház terveire. 1900-ban kezdték meg az építést és 1902. szep­tember 1-én átadható volt már a szenvedő embe­riségnek a 150 ágyas kórház, mely azóta messze vidékének egészséügyi igényeit elégíti ki, s ame­lyet a modem higiénia követelménye szerint rendeztek be. A kórházigazgató mellett két főor­vos és két segédorvos működik, ezenkívül két or­vos-gyakornok az ápolószemélyzeten kívül. A há­ború alatt befogadóképességét 250 ágyra emelik és ez alatt az évek alatt hatalmas teljesítményt végez. A lefolyt 30 esztendő alatt 52.920 be*eg volt ápolás alatt a közkőrházban a sok ezer ambu­láns betegen kívül, akik a kórházat különösen a vidékről felkeresik. Ma egyike a legjobb hírnevű közkórházak- .nak, amelyet igen jó részben nagynevű mütő-or- vosának Lipscher Mór dr. kórházigazgatónak kö­szönhet, aki már negyedszázad óta működik a kórház kötelékében. A kiváló orvost magyarányu ünneplésben részesítették most orvostársai és a csehszlovákiai orvosszövetség pozsonymegyei ke­rülete. Az orvosszövetség komáromi fiókegylete ben­sőséges ünnepet rendezett kiváló kartársának tiszteletére. A városi közkórház előadótermében folyt le az ünnepség, amelyen megjelentek Litn- bacher Rezső dr. pozsonyi közkórházi főorvos, az orvosszövetség pozsonyi elnöke, a hatóság képvi­seletében ott volt Novotny Rikárd dr. járási fő­nök, Csizmazia György városbirő, Mezey János dr. tiszti főorvos, a komáromi orvosi fiókegylet elnöke, Gaal Zsigmond dr. nyug. városi tiszti főorvos, Hajós Fülöp dr. szövetségi alelnök, Völ­gyi Elemér, a komárommegyei orvosi kar nesz­tora, aki a jövő évben üli hatvanéves orvosi gya­korlatának évfordulóját, jelenvoltak továbbá Plu- hár Vladimír, a munkásbiztositóintézet igazgató­ja, Rauscher Zsigmond dr., Bardocz József dr., Kovács Gyula dr., Szilárd Béla dr., komáromi gyakorló orvosok, Singer Dezső dr. kórházi osz­tályfőorvos, Polony Béla dr., az orvosszövetseg jegyzője, valamint a komáromi, ógyallai járások­nak csaknem minden orvosa, de eljöttek Magyar- Komárom, Szőny, Ács, etb- községek magyar or. vasai is, hogy tanúi legyenek Lipscher dr. illír neplésének. Az ünnepi közgyűlést Mezey János dr. szö­vetségi elnök nyitotta meg. A meghívott Lipscher dr. közkórházi igazgatót, aki a magyar nagy-se­bészet egyik úttörőjének és megalapozójának, pusztapéteri Herczel Manó báró egyetemi pro­fesszornak volt a tanársegéde, meleg szavakkal köszöntötte és vázolta páratlan munkásságát, lel­kiismeretességét és hangsúlyozta, hogy a komáro­mi közkórház jó hírnevét az igazgatónak munkája alapozta meg, aki nagy orvos-generációt is nevelt. Majd Limbacher Rezső dr. a kerületi orvcs- szövetsóg nevében köszöntötte a kiváló karlár- s'at és a hírneves sebészt, akit Novotny dr. járási főnök a hatóság, Csizmazia városbirő Komárom város közönsége és tanácsa nevében, Pluhár mun- kásbiztositó intézeti igazgató a munkásság nevé­ben köszöntötte és üdvözölte ékes szavakkal. Megható volt kórházi orvos-kantársamak üd­vözlete. akiknek nevében Singer dr. főorvos szólt és néhány számadatot említett fel Lipschner mű­ködéséről, aki 13.067 műtétet végzett a lefolyt negyed­évszázad alatt. Kalvarszley dr., a volt kórházi gyakornok és se­gédorvosok hálás üdvözletét tolmácsolta és ezüst plakettet nyújtott át Lipscher dr. kórházigazgató megindultan mon­dott köszönetét az üdvözlésekért és visszapillan­tott negyedszázados pályájának eredményeire, azokra az időkre, amikor kétévi klinikai gyakor­lata alatt egyetlen vakbél-műtétet nem végeztek még és a sebész-művészet még csak kialakulóban volt. Programját: a kórházat állandóan fejleszte­ni és magas színvonalra emelni, következetesen betartotta. Ebben a város hatósága minienkor támogatta. Most szerelte fel a kórházat uj Röntgen-ap­parátussal is, amely a legnagyobbszerü teljesít­ményeket nyújtja. Köszönettel fordult végül mun­katársaihoz, az ápolószemélyzethez, mint munkás­ságának hü osztályosaihoz. A kórházigazgatót, akit számosán üdvözöltek táviratban, levélben, köztük Magyar-Komárom vá­ros tanácsa is, zajos ovációkkal részesítették kar­társai és a megjelent díszes közönség. A közgyűlés berekesztése után Lipscher Mór dr. kórházigazgató az uj Röntgen-felszerelést mu­tatta be, amely 120.000 koronába került. Az elő­adást mintegy 40 orvos hallgatta végig és lelke­sen megéljenezték a kitűnő előadót. Az ünnepeknek arcképét Berecz Gyula ko­máromi szobrászművész megminfázta a komáromi közkórház számára. Délben száz teritékü társas- ebéd volt tiszteletére, amelyen megjelent a város és környékének orvosi kara és a társadalom szá­mos jelese. Itt is számos felköszöntőben ünnepel­ték pályatársai a magyar orvosi kar e kiváló tag­ját ,akinek híre messze kinőtt a kisváros egysze­rű kereteiből nagy tudása révén. A. Gy. A világ cserkészei a Nobel-dijra ajánlják Baden-Powel tábornokot Stockholm, szeptember 21. A három északi állam cserkészszövetségei tegnap leve­let intéztek a londoni nemzetközi cserkész- irodához, amelyben azt indítványozzák, hogy valamennyi bejegyzett cserkészszervezet a maga részéről saját országában megfelelő személyiséget nevezzen meg, aki Baden-Po- wel tábornokot az 1928. évi Nobel-békedijra ajánlja. _________ Mé gegyszer az egyházi tanfelügyelők kérdéséről Negyed, szeptember 17. A Magyar Tanítóiban, valamint a Prágai Ma­gyar Hírlap szeptember 14-én megjelent számában Nádat Kálmán iasai h. plébános ur hozzászólás ciimen hosszabb cikkben foglalkozik a Magyar Ta­nítóegyesület ama felt erjesztésével, melyet az Or­szágos Katolikus Iskolatanácshoz intéztünk a ta- nitó-taníelügyelők kinevezése tárgyában. A fel- terjiesztésseil szemben elhangzottakra vonatkozólag a magunk igazát annak idején úgy hivatalos la­puinkban, mint a napilapokban leszögeztük. A fentneivezett cikkre is csak azért tartom szüksé­gesnek a választ, mirvel felterjesztésünk „lényege" megállapításánál tévedésbe esik. Niádai plébános ur azt írja, hogy felterjeszté­sünk Lényege: A püspöki hatóság nevezzen ki világi és ne egyházi tanfelügyelőt. Ez a felter- jeszbésben nincs benne, hanem hivatkozva amj, miszerint pl. a protestánsoknál az iskolák felügye­letével megbízott körlelkészek mellé mindenütt körtanitók is vannak választva, kiértük egy-egy világi tanfelügyelő kinevezés ét is a tanítók közül. Aki azután a „lényegben" téved, annak többi állítása is csupa tévedés. Ilyen pl., hogy Országos Egyesületiünk a rótm. katolikus egyház hierarCM- kiuis szervezetéhez tartozó esperes-tanfelügyelősé- gek megszüntetését kéri. Az Általános Tanító­egyesület vezetősége minden egyetemi végzettség nélkül is tudja, meddig terjed hatásköre még a (kérelmezések terén Í6. A katolikus tanítóságnak fajához és egyházá­hoz való ragaszkodásálról meg csak kalapievéve szabad beszélni. Hogy azután rátermettsége tuda­tában az egyházi élet keretén belül több és tcibb jogokat s ezzel egyidejűleg nagyobb teherrel és felelősséggel járó pozíciót igyekszik a maga szá­mára biztosítani, ezért csak dicséretet és neim gán­csot érdieméi s ebbel! lépéseit megértő lélekkel kell elbírálni. Kovács Alajos. a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület elmüket

Next

/
Oldalképek
Tartalom