Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-28 / 97. (1431.) szám

4 ;-7V\AfitaR.HÍSME 1927 április 28, estttörttflc. Az orvostudomány nagy haladása Magyar egyetemi tanárok, tudósok, kórházi főorvosok és gyakorló orvosok ismertetik az orvostudományok nagyarányú fejlődését Nemzetközi munka folyik a rákbetegségek okainak és győgyitómódjának kutatására Irta: Kövesi Géza dr., kórházi főorvos. Orvosi működésűnkben nem ritkán találko­zunk azzal a szemrehányással, hogy a sebészet nagy sikereivel ellentétben a belgyógyászat alig mutathat fel hasonló jelentős haladást. Ez a vád pedig jogtalanul éri a belgyógyászat művelőit, azonban megbocsátható, mert a nemszakember­nek alig van alkalma betekintést nyerni abba a lázas, számos nehézséggel küzdő és bonyolult ku­tatómunkába, mely e téren folyik és amelynek eredményei csak lassan érlelődnek, mert erős kri­tikát kell fölöttük gyakorolni, hogy egyrészről káro9 hatásokat elkerüljünk, másrészről pedig alaptalan lelkesedést ne váltsunk ki, amely után a csalódás annál fájdalmasabb; a közelmúltban a világsajtót végigjárták Steinaoh és Woronoff fiata- liíási kísérleteinek szenzációssá kürtőit eredmé­nyei a legnagyobb entusiasmust váltva ki a kö­zönség körében, amelyek azonban csakhamar a megfelelő tudományos ellenőrzés mellett, java­részt szétoszlottak. Elvitázhatatlan, hogy az orvos­tudomány haladása külső, főként a gazdasági vi­szonyok mostobasága dacára, folytonos és ennek a kutató munkakörnek egyes általános érdekű je­lentőségeiről kivánnék beszámolni. A Röntgen-sugarak nagy jelentőségét ma már felesleges hangoztatni, úgy hogy modern belgyó­gyászat enélkül el sem volna képzelhető; azon­ban voltak egyes szervek, melyek röntgensugár utján sem váltak láthatóvá s mindeddig ilyen volt az epehólyag is, mignem Grahan-nek Amerikád­ban sikerült oly eljárást találnia, amellyel az epe­hólyag betegségei felismerhefőkkó lettek. Ugyanis egy vegyi anyag (Tefrajodphthalein) bevétele vagy befecskendezése utján a Röntgen-fényképen meg- je’enik az epehólyag képe; sőt igen számos eset­ben az epekövek is láthatókká lesznek; ilymődon rendkívül megkönnyítette ez az eljárá-s kétes ese­tekben az epekőbetegség felismerését és nem egy esetben Útmutatóul szolgált a sebész eljárása számára. Nemcsak a tudományos, hanem a napi sajtó­ban is nagy meglepetést keltett a néhány év előtti felfedezés, amikor Banting és Bért a torontói egye­tem (Canada) tanárai a cukorbetegség hatásos gyógyszerét, az „Insulin**-t az állati hasnyálmi­rigyből előállították. Az insnlin a többévi tapasz­talatok alapján a cukorbetegség leghatásosabb ellenszerének bizonyult. Az insulin alkalmazásánál némely esetben kel­lemetlen tünetek léptek fel, amelyek azonban, amint a következőkben látni fogjuk, alkalmul szolgáltak a* insulin egyéb gyógyító alkalmazásá­ra is. Ugyanis egyes betegek az insulin használa­tánál szívdobogást' kaptak, izzadás lépett fel és igen erős éhséget éreztek. Az óhségérzetnek ez az erős fokozódása az insulin alkalmazásánál terem­tette meg a gondolatot, hogy az inzulint mini étvágygerjesztő gyógyszert lehetne felhasználni. Egyik kórházi orvosunknak kísérletképpen köze­pes adagu insulint fecskendeztünk bőre alá, egy órával későbben az étvágynak még legkisebb jele sem mutatkozott, mégis bőséges teából, két zsem­lyéből és mézből álló uzsonnát fogyasztott el; há­rom órával az injekció után hirtelen rosszullét és farkasétvágy fogta el, mely igen mohó evés da­cára, csak a bőséges vacsora vége felé szűnt meg. Az ily tapasztalatok alapján az insulint nagy si­kerrel alkalmazzuk a lelkülönbözőbb eredetű ma­kacs étvágytalanságnál; úgyszintén a nagyfokú lesoványodásndl és vérszegény­ségnél, hatásos hizlaló gyógymódok ke­resztülvitelénél az insulin a leghatal­masabb eszköznek bizonyult. Az orvostudománynak talán nincsen aktuálisabb fejezete, mint a rákbetegség keletkezésének és gyógyításának kérdése; e téren a tudományos kutatás valósággal intemacionálisan van zervez- ve, minden fejlettebb kultúrájú országban rákku­tató-intézetek utján. Természetszerűleg a kulaíő munka csak lassú lépésben haladhat, mert a gyógyeszközök feltalálásának előfeltétele a rák­sejtek chémiai és biológiai sajátságainak teljes felderítése kell, hogy legyen; és hogy az ily rend­szeres logikai következetességgel végrehajtott kü- tatás mily nagy horderejű eredményekhez vezet­het, annak legbiztatóbb példája az az ut, melyet Ehrlich követett, mig a Salvarsan felfedezéséhez el nem jutott; ugyanis elvileg felismerte az ar- senvegyületnek a vérbaj okozójára kifejteit el- pusztitóképességét, 105 arsenkészitménnyel kísér­letezett, mignem a 606-ban megtalálta a legtökéle­tesebben halót. Ezen messze szétágazó, sokoldalú kutató munka folytán itt is, ott is felbukkan hol a hír, hogy a rákbetegség bacillusa már ismert, hol pedig a nagyhangú, de a legtöbb esetben ke­véssé megalapozott kijelentés a rak gyógyító esz­közeinek feltalálásáról. Ezeket a felbukkanó híre­ket csak nagy óvatossággal szabal elfogadnunk, annál is inkább, mert a nagy lelkesedéssel foga­dott hirek által felcsigázott remények a szigo­rúbb tudományos kritika hatása a’.at- csakhamar szertefoszlottak. A rákkutatás biológiai részében a tudo­mányos kutatás már igen jelentős utat telt meg, ezek azonban csak a szakköröket értekük. Figyelemreméltó eredni én yrő1 számol bo a rákgyőgyitás terén a „Liverpool Cincer Research Organisation", amely a liverpooli orvosegyetem tanárainak a rákkutatásra alkotott szövetsége. Kutatásaik folyamán arra az észietra jutot­tak, hogy a mesterségesen, oltás utján előidézett ál­lati rákmegbetegedések az esetek túlnyo­mó többségében ólomsóknak befecskende­zésére visszafejlődtek; ezen sikereken felbuzdulva, ezt az eljárást megki­sértették az emberi betegségnél is. E célra úgy­nevezett colloidalis oldatot használtak a vérpá­lyába befecskedezve. ötévi tapasztalataikat bo­csátották nyilvánosság el; ezen idő alatt 227 rák- betegedé?? kezeltek ólombefecskendezésekkel, ezek közül 50 javult, 10 változatlanul maradt, 31 gyógyult, ellenben 156 esetben ez az eljárás sem tudta a bántalom tovahaladását meggátolni. Sem­miesetre sem kielégítő eredmény, de talán mégis az első lépés azon az utón, amely az annyira óhaj­tott és várt végső megoldáshoz vezet Feltűnő körülmény, hogy az orvosi kutató munkában az utolsó években mily domináló sze­rep jutott elsősorban Amerikának és azután An­gliának; mig a háború előtti időszakban a vezető szerepet az európai tudományos intézetek töltötték be. Ezen a téren is érvényesül a gazdasági viszo­nyok eltolódásainak kihatása; a tudományos ku­tató munka is a megfelelő anyagi erőforrások híján elsatnyul és ezért került a természettudo­mányi kutatás Európában háttérbe; másrészről pedig az amerikai nagytőke valósággal nemzeti feladatának tekinti, minél hathatósabban támo­gatni a tudományos munkásságot. A SASFIÓK TITKA Napóleon fia osztrák herceg lesz A bécsi udvari titkos levéltár aktái < nyomán közzéteszi Ernst Ottó dr. A történ elemnek kevés alakja izgatta annyira a költők és népek fantáziáját, mint Napóleon sze­rencsétlen véget ért fia, Reiohsfadt 6zoanoru her­cege. A Sasfiók figurája köré fonódott legendák között ma már alig lehet megtalálni a valóságot. Ezért kétszeresen szenzációs értékkel bir az a dosszié, amelyet, a bécsi császári udvar titkos le­véltárának hét lakat alatt őrzött kincsei között most felfedeztek. Egykorú udvari krónikák, leve­lek, jegyzőkönyvek, okmányok és — számlák kö­vetik a Sasfiók bécsi életét és ezek a dokumentu­mok nemcsak hiteles megvilágitáaba helyezik Na­póleon császár fiának, a Római királynak, az osz­trák hercegnek életét és halálát,'hanem döbbenetes erővel bontakozik ki az elsárgUlt papirosok közül a hontalan fiatalember tragikus élete és misztikus halála. A Magyarország naponként megjelenő cik­kei. ismertetni fogják ennek a szenzációsan érdekes akfaanvagnak lényeges darabjait. # Miint „Róma királya" született, „II. Napóleon császárrá" kiáltották ki, amikor apja utolsó két­ségbeesett kísérletét tette, hogy megmentse a tró­nust- A párisi béke Panna hercegévé tette, né­hány év múlva Reichstadfi herceggé degradálják. Ezt a nevet nagyapjának, L Ferenc császárnak egy szinte ismeretien csehországi birtokáról kapta. Mont Reádhstadti herceg halt meg. Már ezek az állomások is mutatják, mily vi­haros volt ez a 21 esztendeig tartó élet. Pedig a nevek csak külső jelei, mérföldkövei egy emberi sorsnak, amelynek mélységes tragédiája egyedül áll a történelemben Almikor megszületett, öt vi­lágrészen ünnepelték, mint egy most kialakuló uj világbirodalom trónjának várományosát. Bölcsőjé­hez fejedelmek siettek kitüntetéseket és ajándéko­kat küldeni. Nyolcnapos korában nagyobb udvar­tartása és nagyobb jövedelme volt, mint az utolsó német császárnak hatalma teljében. Tízezer szorgos kéz restaurálta az ő kedvéért a TuáTIeriákat, az Elyséet, Fontainebleaut, St-Cloudot és Meudoni kastélya uj világcsoda volt. A francia császárság .pompás kastélyait embermagasságig puha és vas­tag szövettel vonták be, hogy meg ne üsse magát. Aranyverete6 kis kocsijába idomított szarvasokat és exótikus állatokat fogtak. Húsz évvel később megkínzott lelkét idegenek, megfizetett kémek között lehelte ki, holttestét éj­szakának idején udvari szolgák és lakájok kísérték Schönbrunniból a bécsi Burgba. A gyermek, aki még a születése előtt merész politikai kombinációkban játszott főszerepet, aki még járni sem tudott, mikor már több száz min­den országbeli ezred birtokosának mondhatta ma­gát, az osztrák hadseregben hosszú ideig csak az őrmesteri rangig vitte fel, a várakozás és a vá­gyódás esztendei múltak el, mig nagyapja, a min­denható Ferenc császár végre hadnaggyá ne­vezte ki. Mindent elvettek tőle. A világbirodalom tró­nusát, a császárságot, a pár mai hercegséget. El­szakították apjától, anyjától; boldog gyermekségé­nek kísérőitől, francia nevelőitől és szolgáitól. El­vesztette a szabadságát, az anyanyelvét; még a ne­vét is. A gyermek, aki a keresztsedben a Napóleon nevet kapta, Franz névvel irta alá leveleit és osz­trák uniformisban temették el. Édesapja, mikor az ellenséges csapatok mér Pártét fenyegették, ezt irta testvérének, Bonaparte Józsefnek, akit a felesége és fia védelmével bízott meg: '; „Inkább elviselném a tudatét, hegy a fiam megfojtva a Szajna fenekén fekszik, mint hegy Becsben osztrák herceggé neveljék." Napóleon szavai szinte parancsként hangzanak és a gyermekből mégis megpróbáltak osztrák her­ceget nevelni. Ez nem sikerült mindenben. A ket­tős lélek, az örök felfelé tör és és örök visszaesés jellemzik a Sasfiók életét, ezt a külsőleg oly nagy­szabású, a belső harcokban oly mélységeden seb­zett életet, amely éppen ezért örökké emberi és örökké érdekes marad. Földi pályájának 21 esztendejéből a kis Napó­leon tizennyolcat töltőit Becsben ős csak hármat Franciaországban. Természetes tehát, hogy a bécsi Házi, Udvari és Állami Levéltár mérhetetlenül gazdag aktákban és dokuimen turnékban, melyek a fiatal herceg sorsáról szólnak. Az iratok nemcsak a Becsben töltött tizennyolc évre, hanem a hamm párisi gyermekévre is vonatkoznak. Mária Lujza sűrű levélváltásban állott atyjával, I. Ferenc osz­trák császárral és Napóleon is gyakran irt császári apósának. A római király születését Napóleon hosszú, sajátkezüleg irt levele jelenti be. A levelet Napóleon már néhány órával a gyermek születése után irta és külön futárral küldte azt Becsbe. A francia eredeti levél szövege fordításban így hangzik: Kedves Testvérem és Apósom! Tegnap, 19-én 7 órakor délután á császárné kéretett, hogy látogassam meg. A chaiselonguen fekve találtam, akkor érezte az első vajúdási fájdalmakat. Este nyolc órakor lefeküdt és ettől fogva reggel hat óráig erős fájdalmai voltak, amelyek azonban egyáltalán nem siettették a szülést, mivel inkább oldalfájásai veitek. A szak­emberek agy gondolták, hegy a szülés csak 24 óra múlva’ következik be, ezért hazaküldte™ u udvart és azt mondottam a szenátusnak, a váróéi képviselőtestületnek és a párisi klérusnak, akik szintén a palotában gyülekeztek, hogy egyelőre visszavonulhatnak. Ma reggel 8 órakor izgatottan berohant hoz­zám a szülész és jelentette, hogy a gyermek ol­dalt fekszik, a szülés rendkívül nehéz less és a gyermek élete a legnagyobb veszélyben forog. A császárné, dacára annak, hogy a fájdalmak rendkívül elgyengítették, végig azt a bátorságot mutatta, amelynek már oly sokszor adta bizony­ságát. Kilenc órakor, mikor az orvosi fakultás kijelentette, hogy nincsen több veszteni való perc, a legnagyobb óvatossággal, de kitűnő si­kerrel lefolytatták a szülést. A gyermek kitünően órai magát és a császárnő is jóJ van, mint ahogy az ő állapotában lehetséges. Már aludt egy ke­veset és valami táplálékot is vett magához. Ma este 9 órakor királlyá kenik fel a gyermeket. Tekintve, hogy a keresztelőt hat hét múlva akarom megtartani, megbíztam kamarásomat, Nicolai grófot, aki ezt a levelemet átadja, hogy kérje fel Felségedet, vállalja unekaöossénél a ke­resztapái tisztséget. Felséged nem fog kételkedni abban, hogy örömömet, amelyet az esemény okozott, erősíti az a gondolat is, hogy ez megörökíti a berniünket egymáshoz fűző kötelékeit. Imádkozom Istenhez, hogy önt, kedves Testvérem és Apósom, szent védelmében megtartja. Párás, 1611 március 20. Császári Felségednek mindig jó testvére és veje Napóleon. (Megjegyzés: A császárok egymás között „test­vérek". A testvér fia tehát unokaöecs és nem, mint ebben az esetben lenni kellene, unokái.) A gyermek, akinek nem volt apja Napóleon bukása után nemcsak a hatóimat veszítette el, hanem megszűnt férj és atya lenni. Szolgálatkész jogtudósok szorgalmasan iparkodnak bebizonyítani, hogy a Mária Lujzával kötött há­zassága ezer oknál fogva érvénytelen már csak azért is, mert az első feleségétől, Jouefinetől való válása nem történt a szokásos formaságok böaött Ezenfelül a Bécsiben kötött per prooura házasság egyházjagilag megtámadható, mivel a Mária Luj­zával .kötött házassága a párisi esküvő előtt már de facto konsuináltatott etb. A bécsi udvarnál ennek a szívesen látott jogikiförgatáenak a legmesszebb mértékben levonták a konzekvenciáit. Mária Lujza nemcsak, hogy nem volt már Napóleon felesége, hanem az aktákban állandóan a következő néven szerepel: „őfelsége Márta Lujza főhercegnő". Ugyanez történt Napoleón fiával .is. Ebben az Idő­ben már csak az anyjának a gyermeke volt, az apja egyszerűen nem létezett. A bécsi titkos levél­tárban őrzik egy különösen szellemes jogtudós soőrszálhasogatását a következő címen: „LA MÓRT CIVILE DE NAPÓLEON BONAPARTE." Ezt az iratot I. Ferenc császár számára szer­kesztették és ő azt szívesen vette. A szerző igyek­ezik bebizonyítani, hogy Napóleonnak a bécsi kon­gresszuson a szövetkezett hatalmak által történt kiközösítései által Napóleonnak már életében be­következtek halálának összes magánjogi következ­ményei. Nem csoda, hogy Napóleon édesanyja. Madame Miére ezek miatt a machinációk miatt végképp elkeseredve, gúnyosan jegyezte meg, hogy Ausztria császára ezek szerint a lányát met- resTJül adta fiának. A következő aktában Ferenc császár a névte­len és atyátlan hétéves kisfiúnak, aki már nem volt Róma királya, már nem volt II. Napóleon és sohasem volt Párma hercege, annak da­cára, hogy a párisi tanácskozásokon ezt igy hatá­rozták (később az ö helyébe Mária Lujza lett Pár­ma régensnője), a reidhstadtá elmet adományozza. Ez az akta éles fényt vet a fin különös sorsára. ő az egyetlen halandó, aki császári rendelettel tudja bizonyítani, hogy csupán csak anyja volt. Csíz gyógyfürdőről Rimaszombat, április 25. Szlovenszkóban a XVIII. zsupa, vagyis a volt Göxnörmegye területén fekszik a Prága—Pelsőc vasúti vonalon Csíz fürdő, közvetlenül a hason­nevű vasúti állomás mellett A fürdőidény alatt gyorsvonati megállóhely is s igy kényelmesen el­érhető bármely irányból. A természet csodás erőkkel ruházta fel gyógyí­tó vizét, amelyet az analitikai kémia részeire bon­tott ugyan, beletekintve igy a természet műhelyé­be, de sajátszerü gyógyító hatását semmiféle mes­terséges összetétellel sem lehetne pótolni Jód, bróm, konyhasó tartalmú vize anyagcsere bánlaimáknál, neuraszténiánál, érelmeszesedésnél, skrofulózisnál, vérszegény, csen ex ész gyermekek betegségeinél, izzadmányok felszívódását igénylő bajoknál, vér bajnál' páratlan hatású. Sem Hall, sem Lipik nem múlja felül s bár maga a fürdő nem világfürdő jellegű, de oly kellemes tartózkodási hely s vezetősége annyira mindent elkövet a fürdő­vendégek érdekében, hogy azt kevés helyen talál­hatja fel bárki is, aki igazán gyógyulást nyújtó helyet keres. De mert nem világfürdő jellegű a mert nem dolgozik nagyhangú reklámokkal, azért, sajnos, ne ismerik annyira mint ahogy megérde­melné, ahogy a betegek érdekében ezt a helyet ismerni kellene. Azok az eredmények, amelyeket Csíz a fen­tebb említett bajok gyógyításánál felmutat s ame­lyeket az orvosi tudomány, karöltve a természet­adta gyógytényezökkel oly áldásosán gyümölcsöz­te! a betegek javára, oly arányúak, hogy szinte kö­telesség Csíz fürdőt itt ismertetni. A fürdőt jelenleg Szakáll István ár. bérli s Erdődy fürdőigazgatójával együtt vezeti. A veze­tés gondossága meglátszik a fürdőn, amely évről- évre előrehaladást mutat. Állandóan két orvos mű­ködik Csízben s a fürdő hivatalos orvosának, Pa- zár László dr.-nak szanatóriuma, igazi családias otthont nyújt vendégeinek olyan ellátással, amely minden igényt kielégíthet, azonfelül egyes csalá­doknál is kitűnő ellátás kapható. Van jó étterme, kellemes sétányai, tenniszpályája s az egész közön­séget bizonyos neme a szolidaritásnak jellemzi. Amit az orvosi tudomány az egyes esetek sze­rint alkalmazhat s amit- alkalmaznia kell, az mo­dem alapon ma Csízben mind feltalálható. Van nyilvános jeüegü gyógyszertára s egyéb szükség­letek beszerzésére különböző üzletei. A sajtó igen sok mindenben szolgálja az em­beriség érdekeit s a hírlapok nagy szolgálatot tesz­nek akkor, amikor felhívják az emberek figyelmét azokra a helyekre, ahol az elgyötört ember gyó­gyulást találhat. Csíz fürdőnek nem nagyhangú reklámokra van szüksége, csupán arra, hogy léte­zéséről tudjanak, hogy megismerjék, hogy akiket sorsuk azokkal a betegségekkel látogatott meg, amelyeket felsoroltam, tudhassák, hol remélhetnek javulási, gyógyulást. Emberi kötelességet véltem teljesiteni, amikor Csíz fürdőről irok, mert ez az a hely, ahová min­denkinek el kellene zarándokolnia, akit sorsa, be­tegsége a megfelelő gyógyhelyre való zarándoklás- ra késztet. A beteg pedig orvosának csak hálás lehet, ha olyan helyre irányítja, ahol a természet maga a legnagyobb orvos, de ahol amellett az orvosi tudo­mány is kellőképpen érvényesül. Gedulp Géza, volt rimaszombati gyógyszerész így fiatalít és szépít a GorSÜ-créme Corall-puder Corali-szappan Föle rakat a C. S. R. riains Vörös Rák gyógylár, Bratislava. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom