Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-05 / 277. (1315.) szám

1926 december 5, vasárnap. 3 Tehát Paul Claudelt, a híres francia írói, az Angyali Üdvözlet nagyszerű szerzőjét, a párisi kormány washingtoni nagykö­veinek fogja kinevezni. Köztudomású ugyanis, hogy Clauclel, ez az ezoterikus és misztikus Író, aki csodálatos módon ujjáteremtette önmagában a ka­tolicizmus legszentebb rejtelmeit, Claudel, a frans- cendentális mezők rajongó vándora, a megváltás, a szentség, az istenfüggés, extatikus költője, akinek nyomán vagy akivel összefüggésben Franciaország­ban nagyszerű neokatolikus irodalom indult, mely ma egészen Maritain neolhomizmusáig fejlődőit, ez az elvont Claudel a francia diplomácia egyik legügyesebb tagja, tokiói nagykövet és a talley- randi agyafúrtság lelkes örököse. Az ember hall­gatag chartreusei aszkétának hinné, aki mint a mgtért Ágoston és Hippó püspöke, világi dolgok­tól mérföldnyi távolságokban öleli magához a Vég­telent és fölolvad az örök Rejtelmekben, az ember a schopenhaueri nirvána szélén hinné, ahol a vi­lági dolgok iránt megvakult szeme dantei módon látná Beatricét és a sugárkoronás legmagasabb kört, az Ég kékjét. — De Dante is párlember volt, s a Comcdia a guelfek meg a guibellinek politiká­jából keletkezett. És Claudel nagykövet, aki bo­gozza Poincaré ur politikájának kétségtelenül fi­nom szálait. Micsoda találkozás! Micsoda para­doxon! Vagy üt is érvényesülnek a világ egyik legigazabb banalitásának, a „végletek találkoznak“ mondásának igazságai és Paul Claudel éppen az­ért a legelvonlabb katolikus rajongó és misztikus iró, meri Paul Claudel a nyillszemti és reális, agyafúrt és szükségszerűen cinikus diplomata? Emlékszem, még egyetemi hallgató koromban Pau- ler Ákos, a nagyszerű budapesti filozófus, egy sze­mináriumi órán csodás espritvel fejtegette, hogy a legelvonlabb emberek, például a vaUásalapiiólc, például Mohamed vagy Szent Pál és Luther, a legreálisabb és legügycseb szervezők szoktak len­ni, akik játszi könnyedséggel oldanak meg olyan nép- és nemzetőr ganizációs problémákat, melyek körül az úgynevezett világi okosak és államférfiak nehéz verejtékcsöppekkel szoktak — más tárgyra térni. A magyarázat egyszerű, mondotta Pauler, a. vallásalapiló törvényszerűen hisz valamiben, a hit pedig optimizmust kölcsönöz, viszont az optimiz­mus minden cselekedetnek és telinek lendítő ke­reke. A vallásalapitó telitett optimizmusával nem hisz akadályban, mindennek nekiiróbálkozik, nem mérlegel, de tesz, de s~uggerál önmagának és má­soknak, 8 fanatizált önmagái meg híveit olyan re­ális — ösztönszerüen reális — formákba kénysze­rűi, melyeket a nem hivő és a nem optimista so­hasem merne megkockáztatni. Az ellentétek ta­lálkoznak? így van ez Claudellal is? Élő és ra­jongó katolicizmusa a világi realitásokhoz sodorja? Avagy kéi ember ő, mint Babits gólyakalifájának a hőse, két ember, egy aki ébren van s egy aki álmodik, de akinél a kellő egy? AJenne fille Vio­lámé szerzője és a tokiói diplomáciai garden-par- tyk zöldfrakkos, követsüveges, . kövelkardos ura egyetlen furcsa dualizmust alkotnak, melynek ki tudja, hol van a rugója? Az nem csodálatos, hogy Claudel, a diplomata — ir. A francia diplomáciá­nak Retz bibornok, Richelieu, Mazarin, Seint-Simon óta óriási irói tradíciói vannak, úgyhogy manapság szinte illő, hogy a fiatal francia diplomaták Írja­nak vagy legalább is nagyon értsenek az irodaim­hoz. Chénier, Chaleaubriand, Lamartine, Paleo- logne, Girarauleau mind diplomaták voltak, vagy még ma is azok. A francia követségek pedig, el­szórtan Európában és a széles nagyvilágban, nyílt kötelességüknek veszik, hogy a francia irodalom és kultúra heves és nívós propagálásával meghó­dítják az európai nagyvárosok lelkét és a művé­szetek utján szerezzenek mindenfelé híveket hazá­juknak. A francia diplomácia fiatal tagjai között mindenütt van egy-kettő, aki politikai munkája mellett irodalmi tevékenységet is kifejt, ir vagy előadásokat tart, kritikus vagy tanár, iró vagy ze­nész. így volt ez Pesten a háború után, ahol a francia követség egyik fiatal attaséja, Misiler d‘ Auriol mint megbízott előadó működött az egy ele­men és igen sikeresnek mondható propagandái fejteit ki a francia kultúra érdekében; — igy van ez Prágában, ahol az Alliance Francaise intézmé­nyei szoros összefüggésben állanak a francia, kö­vetséggel. A francia diplomáciának tehát egyik legfontosabb tradíciója a francia irodalom, propa­gálása, s igy tulajdonképpen semmi csodálni való sem volna Claudel íróságán. A furcsa csak az, hogy ez a nagykövet nem a francia diplomáciánál megszokott könnyed, szép, vagy elegáns és á jour irodalmat képviseli, ha,nem a legmélyebb gyöke­rekig hatol be s jóformán középkori értelemben véve is katolikus iró. A Paul Claudel—Jaques Elviére levélváltásából, melyet a legújabban adtak ki, kitűnik, hogy mily komolyan veszi a nagykövei a • katolicizmust még praktikus megnyilatkozásai­ban is, betartja a hitélet legparányibb rendelkezé­seit s néha. szinte a babonáig emelkedik miszticiz­muséiban. A francia irodalom egyik jelentős ága | ma amúgy is a katolicizmus várában állomásozik, latéin ugyanolyan okokból kifolyólag, mint ahogy a futurista Papini és a Bemard Shmonak indult Ches- terton leltek katolikusokká: — & ez ágosioni re­cept — a hnszadikszázadbeli nagy, általános csőd, amely a múlt század végén a szimbolizmus bande- lairei és rhnbandi végpesszimizmusán ál már a décadenceb Huysmanns és Verlaine katolicizmu­sáig vezetett, ezeket a fiatalokat is. bevezette az utolsó menedékbe, a transcendentális hitbe, ahol górt,őse,, kapaszkodnak az isten fogalomba, hogy az általános vagy megismerés nyomán támadt ké­telyek és véres analízisek ne pusztítsál,: el teljese: a végzetes, gyökérleien, bomlasztó káoszba merült életüket. Pégny óla igy tesznek a francia Írók. már Codea.u is megtért, tegnap LavaUiére kisasszony, a hajdani nagyszerű chansonefte és a családanyák réme vonali Tonlon.la a zárdába (most már ere: Decobre megtérését várjak) — és Claudel ennek a katolikus iránynak légiiszlelelremeltőbv híve. Ö, a nagykövet, aki most Washingtonba megy, c leg­fontosabb helyre, Henry Bérenger hűlt helyére, az adósságokról tárgyalni, mini ahogy Caillaux' tenné! Rá vár a nagy munka: a politikusok elruuAolt főz­tél jóvá tenni. De Claudel diplomáin múltja bizo­nyítja, hogy a dolgot jó emberre• bízták. Volt ö már mindenütt diplomata. Washingtonban kezdte, Kanadában, Kínában — Fucsuban és Pckingben — Brazíliában, két évig Hollandiában, Frankfurt­ban és végül most Tokióban. És —lest. nőt teást. — Prágában is volt konzul vagy két évig a háború előtt és itt irta meg — a Hradzsin tövében —az Annonce faile á Mariét, legkatolikusab.b müvét. Itt, ebben a misztikus városban, ahol Rilkében .már kapott egy nagy istenes költőt a modern iro­dalom. sp. A védéröiavaslatokát csak a iüwé évben tárgyaltéit A k-ös’mányísásrtok nyoBcastoiaoitságásiak sJíése — Még KíSKSön megegyezés a Prága, december 4. A kormánypártok nyolcas bizottsága pénteken és szombaton tár­gyalásokat folytatott a vétlerőjavaslatokról. Ma már teljes biztossággal jelenthetjük, hogy ezeket a javaslatokat ez évben már nem fogják a parlamentben tárgyalni. Kormány­körökben azonban remélik, hogy újév után az első letárgyalandó törvényjavaslatok kö­zött szerepelni fognak a véderő ja vasiatok is. A kormánypártok között bizonyos nézetelté­rések támadtak a katonai javaslatok miatt, amit kormánykörökben azzal magyaráznák, hogy a parlamenti kluboknak még nem volt alkalmuk a javaslatokat megvitatni g azok­ban véglegesen állást foglalni. Maga a német keresztény szocialista párt, amelynek saj­tója különösen a 18 hónapos szolgálati, idő meghagyása ellen foglal állást, a katonai, ja­vaslatokról véglegesen még nem döntött. A nyolcasbizottság ülésein egyes kormánypár­tok már beterjesztették módosító indítványai jvat s az előjelekből arra lehet kör étkeztetni, hogy a védcrőjavaslatoknak a parlamentben meg lesz a szükséges többségük. (D.) Polgárháborúk alkonya Görögországban Az y| ZaiRsi^kormánsf — A mtenarcbisfák ésss köztársaságiak a nép nyomása következtében SsstaékSííitek Athén, december 4. A köztársasági elnök ma végleg kinevezte Zaimis koncentrációs kabinetiét. Az uj kormánnyal Görögország hos-szu évek polgárháborújának korszakából végre a belső konszolidáció időszakába lép. Zaimis kormányában ugyanis az ellentétes pártok csaknem valamennyien képviselve vannak, Venizelisták épp úgy, mint anti- venizelisták, köztársaságiak épp úgy, mint monarchisiák. A kabinet egyik legsúlyosabb tagja Gu- naris, a közismert monarehista vezér, de ugyancsak helyet foglal benne Papa- nastasiu a radikális köztársaságiak feje is. Metaxas tábornok, a mérsékelt mo­narchisiák pártjának elnöke szintén a kabinetben van s igen jó jel az általános megbékülés szempontjából, hogy Kaían- (larist. a legvadabb köztársaságit maguk a köztársasági pártok sem találták alkal­masnak a miniszterelnökségre. A 75 éves miniszterelnök személye szin­tén garancia arra. hoerv pártérdek nem kerül előtérbe az uj kormányban. Zaimis 1897-ben már volt egvszer miniszterelnök s akkor is .semleges és őszinte hazafinak bizonyult. Ál­landóan az ellentétek elsimítására törekedett s ő volt az, aki évtizedek óta a pártok meg­öl ék ülését hirdette. Michalakopulos külügyminiszter lett. mig Kafaadaris, Ver.izelos leghübb exponen­se megkapta a mindennél fontosabb pénzügyi tárcát. A belügyek vezetése Tsaldvis royalista vezér kezébe került, míg a hadiiav élére Metaxas jött. A koncentrációs kabinet létre­jöttét általában a lakosság fokozott nyomásá­nak lehet tulajdonítani, mert a közvélemény nem volt hajlandó tovább tűrni, hogy egy-két pártvezér torzsalkodása miatt az egész or- J szágra katasztrófái is károk háruljanak. Zai- i mis kormánya olv egységes 'lesz. hogy még a legkisebb parlamenti ellenzéktől sem kell ' tartania. Balok Párisban. Chamberlain és Briand nem egyeztek meg — Diner az angol nagykövetségen — Csalódott hang a sajtóban Páris, december 4. Lord Crewe párisi angol nagykövet Chamberlain és neje tiszte­letére tegnap .este dinert adott az angol nagykövetségen, amelyen Briand, Barthou, Painlevé, Ho-esch német nagykövet, Quino- nes de León spanyol nagykövet, az angol kö­vetség. és a francia külügyi hivatal néhány magaeaibbrangu tisztviselője vett részt. Ma délután Briand és Vandervelde között fontos megbeszélés volt, majd e tárgyalások után az Elyséeben minisztertanács lesz, amelyen maga Doumergue elnököl. Briand itt beszá­mol Chamberlainnel, Vanderveldével és Za­1 esteivel folytatott tanácskozásairól és nagy vonalakban vázolja genfi programját. A ma reggeli sajtó már egyhangúan megállapítja, hogy a tegnapi Briand- Chamberlain találkozó a várakozás elle­nére nem hozta meg a szükséges ered­ményeket. A két államférfin nem egyezett meg a-z egy­séges angol-francia frontra s nem döntött az ellenőrzés tekintetében elfoglalandó állás­pontról. Kétséges továbbá, hogy a mai tár­gyalások, amelyek már inkább csak formális jellegűek és különböző reggeliben meg ebéd­ben nyilvánulnak meg, a tegnapi eredmény­telenség után tudnak-e közeledést terem­teni. Nagyon érdekes a Journal érvelése, mellyel ez a nagy lap a tegnapi fiaskót men­teni igyekszik. Szerinte tegnap nem is törekedtek kész megállapodásra, mert Anglia és Francia- ország nem szeretné Stresemannt Géni­ben fait aecompli elé állítani s ezáltal a népszövetség rendeltetését és szabadsá­gát meghazudtolni. Különben az- angol-francia.barátság az euró­pai béke legfontosabb záloga s lehetetlen ar­ra gondolni, hogy olyasféle részle télién tétek miatt, mint aminő például a tegnapi volt, ez a mindennél fontosabb barátság csorbát szen­vedjen. A két hatalom Parisban csak azért nem egyezett meg, hogy Centben mindegyik külön törhessen lándzsát álláspontja mellett s azt az irányt vagy azt a komprom fesz urnát hozza diadalra, amely az általános európai konstellációnak jobban megfelel. Ezenkívül Chamberlain is, Briand is időt akar nyerni, hogy most, miután a párisi tanácskozásokon pontosan megismerték egymás nézeteit, saját állásfoglalásukat a nyert tapasztalatokhoz idomítsák. A Petit Párisién szerint Anglia is, Fran­ciaország is elvben a szövetségközi ellenőrző bizottság megszüntetését kívánják, de ez a megszüntetés éppen a követelmények be nem tartása miatt nem történhet meg olyan gyor­san, mint Németország akarja s még két-há- rom hónapra van szükség, amig a szövetség- közi ellenőrzés nemzetközi és népszövetségi ellenőrzéssé alakul át. — A nagykövetek ta­nácsa tegnap meghallgatta a tábornokok leg­utóbbi jelentését és Foch tábornok előadását, melyben a francia generalisszimusz vázolja a németországi helyzetet és rámutat azokra a pontokra, amelyeket a birodalom egyelőre még nem teljesített. A népszövetségi ellenőrzés kérdésében Chamberlain és Briand csak ideiglenes meg­beszélést folytattak és a döntést csak a Strc- remannal folytatott tárgyalás után hozzák meg. Chamberlain is lefújja a négyhatalmi konfe­renciát London, december 4. Chamberlain teg­nap francia újságírók előtt kijelentette, hogy a négyhatalmi konferenciáról „egyelőre szó sem lehet“. A párisi lapok szerint az au; államférfin mindent elkövetett ennek a ter­vezett négyhatalmi konferenciának létrejötte érdekében, de Briand semmi esetre sem ta­lálta* 1 az időpontot alkalmasnak, A francia kül- ügv miniszter inkább a Jocarnói konferencia folytatását szeretné, amelyen Loearnót alá­író hatalmak mind részt vennének. Héifőig a világ sorsa — írja a Times London, december 4. Times ma ve- éiGbbben foglalkozik a nép-szövetségi tanács így nyilatkozik a brünni állatorvosi főiskola: „Ratopax abszolút biztonság- gal öli a patkányé- „RcllOpélX kát és egereket- alkalmazása egy­f^zeru, olcsó és gaz­„Ratopax Haságos!" emberre és háziál­latra teljesen ár- talmatian“ Kapható minden gyógyszertárban és drogé­riában. 1 üveg ára Ke 14'—. Vezérképviselet. Smogrovlcs gyógyszertár Levice, Sloveusko. várható mimikájával és a következőket álla­pítja meg: Hétfőig alapvetően megold jak a német leszerelési kérdési, úgyhogy ez a pont, amely eddig veszélyeztette a thoiryi politikát, végleg eltűnik. A lap továbbá igen jellemző­nek mondja Poincaré álláspontjának meg­változása szempontjából, hogy a francia mi­niszterelnök részt vett a párisi tanácskozáso­kon és igy nem került elvi ellentétbe az eu­rópai békét és a német-francia közeledést kí­vánó briandi politikával. Herezeg Ferenc lesz Bánffy Miklós utóda Budapest, december 4. (Budapesti szerkesztősé­günk telefon jelentése.) A képzőművészeti tanács el­nöki széke, mint ismeretes, Bánfíy Miklós gróf le­mondása óta betöltetlen volt. A tanács tagjai kö­zött az a vélemény, hogy erre a tisztségre olyan férfit kell megválasztani, akinek közismert pártat­lan sága, valamint művészi értékének súlya egykép­pen alkalmas arra, hogy az érdekeltek bizalmát megnyerje. A tagok választása Herczeg Ferencre eset!, akit meg is kérdeztek már, hogy vállalja-e ezt a terhes feladatot. Herczeg Ferenc ki alkart térni a megtiszteltetés elől, hivatkozva arra, hogy nem képzőművészeti szakember, de a tanács tag­jainak sikerült a kiváló iró aggodalmait eloszlatni. A tanács december 20-án ül össze Kertész K. Ró­bert ügyvezető eb ők elnökletével s ezen az ülésen egyhangúlag fogja.í megválasztani Herczeg Feren­cet a tanács elnökévé. Eisler dr-t szabadlábra helyezik? Prága, december 4. A Bohémia jelenti: Értesülésünk szerint e napokban Sveliia : niszterlenöknél a régi koalíció tizes bizottsá­ga tanácskozott a lex-Cyrillrcl. Más infoimá- ciók szerint a letartóztatott Eisler Norbert dr.-t rövidesen szabadlábra helyezik, mert a tanúvallomások nemsokára befejeződnek és a veszély, amely miatt Eislert letartóztatták, megszűnt. Eisler nem lesz kénytelen kauciót letenni, mert szökésétől nem tartanak. Fábry cáfol A Lidové Noviny Fábry Pál dr. pozsonyi ügyvédtől a lap december elsején megjelent cikkére vonatkozólag cáfolatot közöl. A lap ugyanis azt irta Fábryról, hogy ő a nála reví­ziót tartó pénzügyi hatóság kiküldöttei előtt beismerte, hogy a surányi, szeredi és diósze­gi cukorgyáraktól pénzösszegeket kapott a földreform megakadályozására. Fábry most másolatban beküldte a lapnak a pozsonyi pénzügy igazgatóság december 1-én kelt 321— P. P.—26. sz. nyilatkozatát, mely szerint Fábrynál semmiféle pénzügyi revízió nem volt s következőleg Fábry ilyen értelmű nyi­latkozatot sem tehetett. A Novy 28 Rijen megszűnt. A fascisták hivata­los napilapja mai számában bejelentette, hogy a közönség támogatásának hiányában beszünteti meg­jel én-étet. | Dr. Pick Imre f ^ kórházi orvos fi $ röntgen, kvarc és v‘ $ diathermia intézete fi fi X fi Léva, Teleki-utca 15. sz, fi fi *v Telefon 75, fi ö \ \ n fi fi A legmodernebbül felsze- ^ fi relt röntgen intézet, a be- fi fi tegségek megállapításán kívül felületes és mély the- A répiát (gyógykezelés ) Is \ eszközöl — Diathermiája fi fi krónikus nöl betegségek és \ mindennemű reumatikus fájdalmak gyógykezeléséi A eszközli fi f.\ fi fi D ! Délszlcvenszkó legmodernebbül fi jiv felszerelt közegészségügyi intézete ^ fi A

Next

/
Oldalképek
Tartalom