Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-16 / 285. (1323.) szám
4 1926 december 16, csütörtök. Luigi Piran „ Újat, eredetit a ma ‘ A legnagyobb olasz drámairó nyila tkozik a Prágai Magyar Hírlapnak Prága, december 15. Signor Pirandello alaposan megvárakoztatott. Déli tizenkettőkor még az igazak álmát alussza a kiváló olasz irő. Egy órakor ebédel. A hozzákül- dött szállodai alkalmazottnak kijelenti, hogy kettőkor íogad. Pontban két órakor a helyszínen vagyok és várok. Egy darabig türelmesen szívom a cigarettámat, azkín ismét beküldők valakit Plrandelíó- hoz. Lesújtó válasz: Pirandello elment, de tíz perc múlva visszajön. Megadom magam a sorsomnak és belcsüppedek az egyik kényelmes bőrfotellbe, mely ingerlőén kiv magához a szálloda elegáns, szőnyeges halijában. Egy újabb cigaretta.. Valaki Pirandello nevét suttogja mellettem a portás fülébe. Aztán még egy interjúvoló érkezik. összebújunk és panaszkodunk. A kollégákat Is kettőre rendelte magához Pirandello, de ő maga nincs jelen a szállóban. A portás is a fejót csóválja. Nem tetszik neki sem a dolog. Bámuljuk a szálló forgalmát. Sürgés-forgás. Utasok jönnek. Utasok mennek. Karcsú nci bokák a lépcsőkön. Jólöltczött férfiak. Ferdés, sötét szemek, sasorrok, napbarnított arcok: olaszok. Pirandello míivósztársulafa, mellyel megindult a világ körül. Még hét kolléga érkezik- Jónak látom előre sompolyogni s lassan macska 1 épésskke 1 megszállom az elcterepet s felkészülök a rohamra. Általános türelmetlenség s cigaretta szívás közepette megjelenik egy kurcsu, intellektuelarcú fiatalember. Bemutatkozunk: Pirandello titkára. Most már nem várok meghívást. Megindulok előre. Az újságírók csapa'a irigyen s bosszankodva tekint utánam. A titkár felvezet a szálló egy kávéházi szobácskájába Ott ül egy asztalkánál a híres olasz drámairó. A hosszú várakozás alatt valahogy úgy rajzoltam ki magam előtt Pirandello kópét, mint egy robusztus külsejű és agresszív természetű öreget, kit az utóbbi évek világsikerei túlságosan elkapartak s aki határozottan bosszankodik azon, hogy újságírók háborgatják. — Csalódtam. Egy nagyon szívélyes, mosolygós, vékony és alacsony termetű ur ült előttem deres-szürke kecskesza- kállal, élénk mimikáju szemekkel s temperamentumos gesztusokkal. — Miért "rt drámát, Signor, csak az utóbbi években, miért nem foglalkozott előbb is szinda- rabirással? — kérdezem Pirandellot. — Az igazi Írót lelki szükség vezeti, — feleli mosolyogva. Az Írónak nem lehet felsőbb parancsra Írni ezt és azt; az iró percnyi emóciók hatása alatt hofározza el néha, hogy most és pedig azonnal mit kell Írnia. Igaz, hogy tulajdonképpeni írói sikereimet színdarabjaimmal értem el, de tehetek én arról, hogy már megelőzőleg nem irtára drámát? Nem. Lelki szükségleteim a naturalista elbeszélések s e versek felé vonzottak, tehát azokban éltem ki magam. A háború éveiben már közel az ötvenedik évemhez kezdtem el a szindarabirást s akkor egyszerre megállapították rólam, hogy nagy iró vagyok. — Nemde Signor, a „Sei personeggi in cerca d'autore" („Hat szereplő keresi a szerzőt") hozta meg önnek a világhírnevet? Mi az ön saját véleménye, miért fogadta az egész világ közönsége oly páratlan vastapgsal ezt a darabot? Pirandello azonnal kész a válasszal. — Az eredetiség, a darabomban lévő újság j kapta meg az emberek lelkét. Én csak azt ajánl- j hatom az Íróknak, — mondja élénk geszfussa] s ; fennhangon Pirandello, — hogy írjanak eredetit, I ne utánozzák elődjeiket, hozzanak újat, még nem hallottakat a közönség elé s megtalálják a sikerű A ma átlagembere is már magasan kultivált, tág- M'ókörü. A háborúk és forradalmak megduzzas/.- tották az emberi ismereteket. Sok minden mellett közömbösen haladunk el ma, ami néhány év előtt még szenzác'őszéinba ment Tehát az a mottóm: újat és eredetit a Ma közönségének. — Signor, nem gondolja, hogy a dráma ma lejtőre jutott? Hisz' mindenütt csak elmés, de könnyű vigjátékformát kivan a Ma szinházlá’o- galőja. A közönség ma túlságosan feszült idegzettel rendelkezik ahhoz, hogy komoly, esetleg ira- gikus kimenetelű színdarabokban találja meg szórakozását. Pirandello legyint a kezével — Nem egészen áll igy a dolog. Ismételnem kell, hogy ha a dráma újat és eredetit tártaim íz, úgy korántsem kerül háttérbe a "igjáték mögölt. — Prága után Becsbe, majd Budapestre megyek a társaságommal, — folytatja feltett kérdésemre. — Molnár, Ilerczeg és Lengyel darabjait jól ismerem s nagyrabecsülöm azokat. Olaszországban gyakorak a magyar premierek és kasz- szadarabok. Rómában a „Teatro 0<ieschalki“-ben játszanak igen gyakran magyar darabokat. Ebben az évben különösen Herczeg „Kék rókájának s most legújabban Molnár „Játék a kastélyban" cimü darabjának van elementáris síkéra A szívélyes Pirandello, ki jelenleg Olaszország legnagyobb drámairója, előrehajol karszékében és várakozón tekint rám: várja a kérdéseimet. A kávéház túlsó végén azonban már felbukkannak a türelmetlenkedő kollégák fejei. Nem vagyok rossz ember. Nem háborgatom tovább újabb kérdéseimmel Signor Liugi Pirandellot és utat engedek a többi interjuvolónak is. Lukács László dr. óriási választék, jutányos árban I Tel. 33. KoSice Fő-ncca 19, Tel 33. I Hl Havi részletfizetés! A világ legborzalmasabb szigete ötezer leprást telepítettek az Egyesült Állam ok a Csendes óceán egy csendes kis szigetére — A bélpoklossás még mai napig sem gyórvithaíó — A taraktogenos Iák — A tudomány heroikus erőfeszítése — A Prágai Magyar Hírlap munkatársától — "WBMHBHMii mi wmmmmmmmmmÉmmmmmmmmm Megnyílik Prága legszebb szórakozó helye Restaurant Ri fault British Dancing Paris IegV tünőbb konyhája Original American Jazz I Szenzációs program Naponta ötórai tea tehes programmal. j D1RECTION TEDDY. | Newyork, december eleje. Az idén lesz huszonöt esztendeje annak, hogy a Csendes Óceán egy kis szigetén az Lvov esült ői'smck W-rn éuva megkezdette az építkezéseket a óéiból, hosrv az emberiség számüzöttieinek, a szerencsétlen bélpoklosok- nak nemcsak otthont teremtsen, hanem egyszersmind a meleg éghajlat e rettentő csapása ellen a tudomány minden fegyverével megkezdje a harcot. Az első kolónia még csak néhány száz tagot számolt. Ma már ötezernél is nagyobb azoknak a száma, akik omberiársaik közösségéből kizárva, életfogytiglan itt kénytelenek tölteni idejüket. Annak dacába, hogy az orvosi tudomány, a bakterológia az utolsó negyedszázad alatt óriási mértékben haladt, előre, ma az orvosi tudás époen olyan tehetetlenül áll szemben a kórral, mint egy negyed évszázaddal ezelőtt Évszázadokon keresztül küzd az emberiség a betegségek egyik legrettenetesebbje, a lepra ellen. Bár hatalma ma már megtört azokon a védelmi intézkedéseken, amelyeket a kulturnemzetek ellene foganatosítottak, a parázs még izzik és a veszedelem nem múlt el. Azért kell különösen félni tőle. mert az orvosok a kifejlett betegséggel szemben teljesen tehetetlenek, sőt a kezdődő stádiumban sem képesek semmit sem tenni, hogy a továbbterjedést mogaka- dályozzák. Csupán preventív és elszigetelő intézkedések azok. amelyekkel úgy ahogy gátat lehet vetni a nagyobb elterjedésnek. Hogy az emberiség már az ókorban ismerte ezt az egyetlen hatásos eszközt, azt a biblia is bizonyítja. Persze nemcsak a zsidók, hanem az indusok, egyiptomiak és görögök is ismerték a védekezésnek ezt a formáját. Ezen a téren semmi sem változott Hatezer esztendőn keresztül nem tudott az emberi tudás, tapasztalat, megfigyelés újabbat találni, mint a betegeknek teljes elszigetelését A középkorban Európában ugv dühöngött a lepra, akár a pestis, vagy más járványos betegség A betegség száma hozzávetőlegesen egyes alkalmakkor becslés szerint több volt, mint egy félmillió. Húszezer loprásetthout ismernek a régi források, egyedül Franciaországban 2500-nál több bél- poklos ispotály volt. Nagy Károly és Kis Pipin már felismerik a leprásotthonok szaporításának közegészségügyi fontosságát. Ma is emlékezteinek főleg Németországban egves kórháznevek, mint Sz. György, Sz. Lázár, Sz. Jürgen arra az időre, amikor ezek a köz- intézmények egyedül csak a lepra elleni küzdelem szolgálatában állottak. Mi történt a középkorban azzal, akin a lepra tünetei jelenikeztek? A környezet, az alantasok gyanakvó szeme tüstént felfedezte az áruló jeleket. A hatóság emberei tüstént ott termettek és az orvos segítségével megállapított tünetek alapján a szerencsétlen mögött bezárult az élet. Se pénz, se származás nem mentették meg az illetőt. Vallásos ceremóniák között történt a beteg felvétele a leprásott- honba, vagy ahogy a németek nevezték, a „Mieselhaus“-ba. Aki egyszer oda betette a lábát, az meghalt a világ számára. A betegek érintkezését egymás között és a külvilággal szigorú rendelkezések szabályozták. A lep- rások úgyszólván állam voltak az államban, heteinként egyszer gylilésezlek és ez alkalommal megbeszélték az otthont érdeklő ügyeket. Az Üléseken a lenrósmester (Siechen- meister) elnökölt, ő érintkezett a hatósággal és képviselte a hetedek érdekeit a külvilággal szemben. Ha a betegek kimentek, megfelelő sziníi ruhát voltak kötelesek viselni és csörgőkkel vagy más hangot adó eszközzel embertársaikat a fertő-'és veszélyére figyelmeztetni. A szerencsétlenek ápolását külön rendek, főleg a lázárislá.k végezték. A tizen- negyedik század felé tetemesen csökken a leprás megbetegedések száma. Ma Európában egyes államokban úgyszólván egyáltalában nem. egyesekben pedig igen ritkán fordul elő. Leggyakoribb talán még Oroszországban. amelv főleg az utóbbi években 1500 újabb megbetegedésről számolt be. A többi nemzeteknél a megbetegedések száma vagv állandó, vagy lassú csökkenést mutat. Ma Törökország vezet az európai nemzetek közt (kivéve a szovjetet) 4000 beteggel, Görögországban 700, Portugáliában 800, Franciaországban 500 a leprások száma. Ezek mind megfelelő intézetekben vannak inter- ná’va élethossziglan. A betegség tulajdonképpen veszedelmes méreteket Ázsiában és Középeurópábon ölt, ahol a megbetegedések száma jóval tetemesebb, mint Európában. Brit Indiában az esetek száma több 10.000. Japánban pontos statisztikát vezetnek ró1 a, 1925-ben a megbetegedettek száma 16.261 volt, közöttük 11.669 férfi. A legelterjedtebb a betegség Columbiában (Középamerika). ahol a négymillió összlakosság közül 20.000 beteg van. A Csendes óceán partjain ma, úgy látszik, a lepra éppen olvan borzalmas csapás, mint 500 esztendővel ezelőtt Európában. A világháború alatt a színes csapatok Európában hozzájárultak a lepra elterjedéséhez. így Párisban több mint 300 lepraeset fordult elő. A bélpoklosság okozója a leprabaeillus 1880-ban fedezte fel Harisén lenrás fekélyekben. Hasonlít a tüdővész bacillusához névalakban. mint e^ves tu1aidon?á°eiban. Eddig még nem sikerült mesterséges utón tenyészteni. csupán természetes táotalaion lehet szaporítani. Igen na^v mennyiségben bdálhatő a bőr fekélyes gumóiban, de az orrválladék- ban is. Tüsszentés révén is terjed, ugv mint a tüdővész kórokozóin. A fertőzés és a betegség első fellépése közötti idő igen hosszú. E^ves esetekben bárom-négv esztendő. Ez az idő azonban még hosszabb is lehet, mert egyesek szerint tiz, sőt negyven év is eltelik a fertőzése és a betegség fellépése között. A betegség tünetei két csoportba oszthatók. Az egyik a gumós lepra, a leggyakoribb forma. A bőrön, főleg az arcon és a végtagokon, daganatok, csomók lépnek fel, amelvek folvton lassan nagyobbodva fekélyekké válnak és a megtámadott testrészt rettentően elcsúfítják. A másik ritkább alak az idegeket támadja meg. Ennek a formának sulvos idegtünetei vannak (hüdés°ü- Nőrér- zéktelenség stb.) Gyakran a két forma kever- teu lép fel. A betegség tartanra néhány hónap és évtizedek között változik. 1897-ben, az első nemzetközi leprakonferencián állapították meg a kulturnemzetek a védekezés módiát Ennek a konferenciának eredményeképpen támadt az Egyesült Államok kezdeményezésére a híres molokai kolónia. A csöndes kis sziget mintaszerűen berendezett, az internált betegekr°k helyzetét minden elképzelhető módon igyekszenek türhelőbbé tenni. Apró, ragyogóan tiszta pavilonokban laknak az egves betegek. Bár legnagyobb részük bennszülött, akad bizony fehér ember is. A tágas igazgatósági épület mellett a modern tudomány minden eszközével felszerelt laboratóriumok vannak, amelyekben több lelkes orvos rendszeresen tanulmányozza a betegséget és vizsgálat tárgyává teszi a folyton feltűnő gyógymódokat. A legtöbb hatást érték el eddig a chaulmoogra olaj alkalmazásával, amelv ha nem is szünteti meg a betegséget, de hátráltatja a tünetek kifejlődését. Ez a furcsa nevű olaj a Siamban honos ta raktogenos fa gyümölcseiből állítható elő. Mólokai szigetén nagy területek vannak ezzel a fával beültetve. Újabban az amerikai kormány kötelezővé tette, hogy a Hawai- és Phillippi szigeteken is kultiváliák ezt a fát. hogv annál hatásosabban lehessen felvenni n küzdelmet a betegség ellen. Móló-kain legutóbb azt tapasztalták, hosv a csukamájolaj ós lyrnol keverékének befecskendezése is jó hatást tesz, legújabban pedig arra jöttek rá. hogv az erős láz javulást hoz a betegeknek, ezért erős lázak előidézével, mesterségesen igyekeznek segíteni az amerikai orvosok. Specifikus ellenszert, a betegség lefolyására döntő hatást gyakorló orvosszert més nem ismer az orvostudomány. Ezért a szerencsétlenek lelkiállapotán igyekeznek segíteni mindenáron. Mofekain e téren nagvon sokat tettek. A leguiabban Bio de Janeiro- ban és San Paoloban felállított leprásotlho- noknak szolgált mintául az amerikaiak leprás szigetének számos intézménye. Bár ma még úgyszólván ott vagyunk, ahol hatezer évvel ezelőtt a régiek, mégsem kell feladni a reményt, hogy az orvosi tudománynak sikerülni fog o’van eszközöket találni, amelyekkel eredményesebben lehet felvenni a harcot az emberiségnek ezzel a borzalmas csapásával szemben. A To!dy-Kör női gárdájának karácsonyi kiállítása Pozsony, december 15* (Saját tudósítónktól-) Két tágas terem á Lörinckapu-uíca 8-as számú ház első emeletén, a Toldy-Kör hivatalos helyiségeiben tele csecse-becsekkel, művészi kézre valló alkotásokkal: babákkal, különböző mókás állatfigurákkal, azután komoly munkát reprezentáló bőr- és könyvkötészeti remekekkel. Föl a lépcsőkön csak ugv tódul a nép: megnyílt a Toldv-Kör női dárdájának karácsonyi ipar- művészeti k; állítása. E|y'’ lelkes magvar uriasszonv. dr. Jan- kovich Marcellné, a sznkoszlá’v elnöke, nyitotta meg e hét szerdáién a kiállítást. Kipirult arcú, bá’os fiatal urileányok, asszonyok fogad iák a belépőt, aki valóságos tündérkertben találta magát Köröskörül a falak mellett zöld gályákká! fp^iszüett r~~hilokon vannak a kiáilitott tárgyak, amelyekhez nvulni tilos, de ajh! — be nehéz ezt a tilalmat megmagyarázni a kiállításra összegyűlt apró emberkéknek, akik minden egyes tárgvat „kézzel fogha- lóan szeretnének megnézni. Egy agilis pozsonyi tanítónő, Somlyay Manci kalauzol végig a termeken, ő a kiállítás főrendezője, a lelke. A bejáróval szemben egy bársony kereveten Csin-Csala csallóközi tekénletes ur és becses osaládja foglal helyet: róka papa, róka mama és róka-urfi. 30—40 centiméter magas állatfigurák valódi bugyogóban és frakkban! Micsoda tarka társaság! Odébb balra a miniatűr-cirkusz. Ez a kiállítás slágere. Színes bohócok apró jálók- elefántokon lovagolnak és miiven irigykedve nézi a cirkusz köröndiének sok apró vendége: a szövetkacsák, libák, pelyhes csirkék! Igen kedvesek és eredetiek a jobboldalon a „mézeskalács" szivek szövetből és a pólyásbabák. Gombos párkányi szerkesztő feleségének kézimunkái. A kassai csoport magvar motivumu kézimunkái igen kellemes hálást keltenek- Eder Elza, Spielman Sári, Korányi Gizi, Perónyi M., Szarvassy Mid ügyességét dicsérik. A bőr- és könyvmunkák elsősorban Somlyay Manci, Marton Jenny és tanítványaik: Kővári,k Vilma, Ullreich Vali, Vörös Vince- né, Richter ós Wimberger-leányok kézügyességének és művészi, kifinomult Ízlésének a remekei. Farkas Palné (Abafalváról) és Szent-Ivány Lili (Beje) egy-két csodásán finom k’o’oOozásu magyar nemzeti viseletű babát állított ki. Horvalh Ella gobelin-munkáin a néző nem bir eléggé csodálkozni. A komáromi csoport komáromi szekeres gazdával és ifjú menyasszonyával, valamint egv bivalvfogaltnl kedveskedett. A belső szobában miniatűr babalakosztálv kelti fel a figyelmet. Egv pompás indiai hercegnőt Neumayerné-Somossy Erzsi (Becs) állított ki. Bájos pierókkal Hosenkranczné szerepel és Kövér Luizika tánctanárnő megmutatja, hogy nemcsak a táncban, hanem a kézimunkában is kiválóan ügyes. Nemesszeghy N-, Biró Jolán, Füle Péterné, Berghofferné pompás kézimunkáit láttuk még. A ki állít Art december 19-én sorsolással zárják be. Addig mindennap délelőtt 10 órától este 6 óráig van nyitva, (r. j.) j