Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-27 / 270. (1308.) szám
1026 november 27, szombat. 9 . KdZfijAZDMÁGT . ^feggragrajggggrajgggmggggKg^^ A szociális biztosítás és a falu Irta: Dobránszky Józ&eí esperes-plébános. Szinye, november 26. Sokat Írnak ma e témáról, kereskedők, iparosok már a tett mezejére is léptek; tanácskoznak, tiltakozó gyűléseket tartanak, csak a falu hallgat. Ott talán minden rendben van, gondolják sokan, tartanak még a jó konjunkiurás évek, srvőzi még a paraszt. Pedig a paraszt már cselekedett! Csak nem veszik sokan észre, nem főleg az illetékes tényezők s amikor észreveszik, csak akkor fogják látni, mily súlyos kára van belőle állam-, illetve közgazdaságunknak. Hét falu plébánosa vagyok, 80 holdon gazdálkodom, talán kínlódásnak is nevezhetném a szociális agyonboldogitás érája óta, de mióta a szociális biztosítás életbe lépett, a paraszt elkezdett már csöndesen sztrájkolni, ami eddig talán schse esett meg. Varrnak 40—50 holdas hiveim. hol egy-két cseléd mindig volt. Ma hét faluban, papot, tanítót, intézőt kivéve, cseléd nincs. Máris elbocsátotta a paraszt s ami még imitt-amolt van. annak mind fel van mondva újévtől. Hogy a sok elbocsátott cseléd csak szaporítani fogja a város proletariátusát, az még hagyjam De mi lesz a termeléssel, mi lesz a város élelmezésével? Mi lesz az elbocsátott cseléd el nem végzett munkájával? Ki fogja azt elvégezni, mikor a paraszt csak akkor vesz cselédet, mikor roskadozik munkája alatt, mikor már abszolúte nem képes azt maga elvégezni? Mi lesz, tessék egy kicsit, szocialista uraim, a falura kimenni a körülnézni. Ideális ősz van, azelőtt csak a leglustább- jának volt szántani-vetni valója ma a fél ha-: tár szárítatlan, őszi vetésre váró táblák ura-j ron maradtak s ugaron fog. maradni évről- j évre több föld. Inkább maradjon ugaron a j föld, akár harmada a birtoknak, magamnak j mindig megterem annyi, amennyi kell, — i mondta a paraszt, — de betegségéiyzövel, szociális biztosi lássál megterhelt cselédet nem fogok tartani. S máris a cselekvés terére léptek, jobbmődu gazda ma parlag föld nélkül nincs falun s ez a parlag évről-évre osak növekedni fog. De legyünk őszinték, igaza van a parasztnak mert szociális terhű cselédet nem is tarthat. Abba a réndszertelen jövedelmű paraszt bele kell. hogv pusztul ion. 30—60, jómagámnak 150 koronás havi számlák ren* dületlenül jönnek minden hónap elsején. De hol a paraszt, avagy a gazdálkodás rendszeres havi jövedelme, amelyből 5 azt fedezze? Sehol, mert hogy éli eddig s hogy él általában a falu népe. Túrja, forgatja keserves véreitekével az anva-öldet s alig várja a2 őszt, amikor egész évi fáradsága a magtárban van. Azután jön az elosztás. Ruha. csizma a házinépnek, adó a jegyzőnek, biztosítás az ürömöknek, párbér napnak, tanítónak* kondásnak, éjjeli őrnek stb. stb. Évközben valami rendkívüli kiadásra — keresztelő, lakzt, temetés — legfeljebb egy tehénke s egy-két borjú kerül eladásra. Azután megint jön egy hosszú év, mialatt rendszerint ,.reménység édes anyánknak szájúik édes emlőit", mig ismét kerül valami a magtárba. Hát ember legyen a talpán, aki ezt a kis éri jövedelmet úgy el tudja osztani, hogv abból pontosan jusson minden hónap elsején szociális biztosításra. Ezt érzi is a falusi ember, ho-oy ő erre képtelen s azért bocsátja el cselédjét iő eleve. S valljuk be, hogv ez lehetetlenség is! Hivatalnok uraim, 2—3000 koronás sőt többezer koronás havi fizetéssel, valljuk be, hogy 20—25-ike közt rendesen üres a bugyelláris és szorongva váriak az elsejét. Hiába osztják be igv. meo amuyv a havi gázsit, valahogy sohase futja. Mindig ez vagy amaz az előre nem látott kiadás s felborul a havi bud- get. Hát ho^v kivánhatiák. hogy annak az egyszerű falusi léleknek fel ne boruljon az évi budgetje, kinek a plusz vagy mínuszába a leghatalmasabb tényező, maga az Úristen szól bele hol esős, hol száraz év, hol tűz, hol víz alakjában. Legújabban vidékemen, újfajta esiga alakjában, mely malii ószám pusztítja egyelőre még csak a rozsvetést. Nem, a rendszertelen és bizonytalan jö- j vedelmü falusi ember a rendszeres és horribilis tételű szociális birioecíást nem bírja. De idegenkedik tőle azért is, mert igaz- ,?á-dalán, mert ez a válláról semmilyen terhet le nem vesz Az uradalmakéról — ugyan hol vannak azok is — talán igen. Eddig ők tartották el az elaggott cselédet, most az á’- lam fogja eltartani. De hol az a paraszt, kinél egv cseléd megöregedjen ? Rendszerint söre-ma e’oít álló 'egénvek a cselédek, kik a katonáskodás után soha többé nem térrnk vissza szolgálatba hanem Ö0 százalékban oly lányos ház u'án néznek, hol házhoz áshatnék. A cse’édleányok közül rrrng ua^n hánv erre1 ék. nem százalék, marad páriában, ki nmn menne fórhoz! Hát az ezekért fizetett pénzek csak vizbedehoít rmizek. amiből a gazdának, se a cselédjének soha egy fillér haszna nem lehet, azért fordult néma sztrájkkal az intézmény ellen, de rneg fogja sány- leni néma sztrájkját város, állam egyaránt, leiknek élelmezője a falu. Mi állíthatja meg ezt a néma sztrájkot? Csak a szociális biztosítás módosítása. Terjedjen ki az a nős konvenciós cselédre, de másra nem s azoknál is szállítsák le a havi járulékot, mert a mostani járulékokat még az uradalmak se bírják. Ne hajtsák be oly kíméletlenül az illetékeket a rendszertelen jövedelmű parasztinál, kisgazdánál, hanem adjanak legalább háromhavi kamatmentes várakozási időt. I]y módon szociális átok helyett szociális áldás lesz az intézmény t> a falu többtermelése újra megindul. Nem tudom, melyik politikus mondta, hogy el kell takarítani a szocialista romokat. Hát induljon meg ez a takarítás rögtön, mert ami ellen olv egyöntetűen és spontánul fordul falu, iparos, kereskedő egyaránt, az jó nem lehet. Revízió alá akarják venni a kereskedelmi törvényt. Kereskedelmi kamara központja a rejchenbergi kamara kezdeményezése folytán az igazságügminisztériumhoz azzal a kéréssel fog fordulni, hogy a polgári jog revezióiával egyöntetűen a kereskedelmi törvényt is revízió alá vegyék. Elsősorban arra van szükség, hogy a törvény az 1918 és 1919-iki törvények egyes határozmányaival összhangba hozzák. Egyébként egész sereg pont novellálását követelik, amelyek mind olvan régiek, hogy a modern követelményeknek nem felelnek meg. Megnégyszereződött Magyarország olasz- országi liszfckivitele. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Mivel az olasz kormány életbeiéntette az egységes liszttipust, ezáltal Magyarországnak Olaszországba való lisztkivitele négyszeresére növekedett meg. Az elmúlt két hét alatt Magyarországból ugyanannyi mennyiségű árut exportáltak, mint az elmúlt egész esztendőben. Az áru eredetének megjelölése az angol behozatalnál. Londonból jelentik: Az alsóház törvényt fogadott el, amelynek értelmében a külföldi gyár tmántokát a gyártási ország megjelölésével lehet csak importálni. A fapiac helyzete. A gömbfapiacon a már hetekkel ezelőtt megkezdődött élénkülés tartott volt, sőt némileg erősbödött. Az Összes megkötött üzlet vagy rövid lejáratra szólt vagv pedig azonnali szállításra és csak elvétve adtak el nagyobb tételeket. Vágott fát Szlovenszkóból Angliába és Magyarországra szállítanak, de a többi ország csak nagyon keveset rendelt, ugv hogv a kivitel nagyjában jelentéktelen. Németországgal nagyobb üzleteket lehetne kötni, de az árkülönbözetek tulnagyok. Bányafában az üzlet tovább fejlődött és a belföldi szükséglet, valar mint az export is megnövekedett, sőt az árak magasabbak, mint néhány héttel ezelőtt voltak. Legkedvezőbb a tüzi'aniac helyzete. Orosz rendelések a Skoda-müveknél. Oroszország prágai kereskedelmi képviselete a Skoda-mü- vcknél 500Ó darab Oroszország számára készült. vagonkereCcet rendelt. A rendelést a Ringhoffer- mívvek fogják lebonyolitani. Önnek is megmerevedett a lába, vagy a karja. Ilyen esetekben forduljon a legnagyobb bizalommal a vlághirü ||j i jp|^ IjP^ j|fl!f|^ jf j s&sberssass&ez É és kezelje magát minden ilyen M esetben az üveghez mellé- $| kelt használati utasítás szerint. Egyszeri haszná- H lat meg fogja Önt győzni e szer ki- , S tűnő minőségéről. || §É ük A legbiztosabb és legenyhébb J csoíolédá • hashajtó ; Fülsrakal: * Var is Rák *£**• ] íJracisiava : r«* dobsz ára 3 6CO. I Z-rinaa h>iZ-t---— ■ • • nV A bukaresti nemzetközi vasúti konferencia tegnapi ülésén elhatározták a nemzetközi teherforgalom menetsebességének meg- nasyob hálását és a tranzitóforgalomban a kedveeménves tarifa életbeléptetését. 25,000 szénvagon hiányzott november első felében. A szinte. katasztrofálisnak mondható vagonhiánv a csehszlovák szénpiacon november első felében is tartott. A Tep- liíz—Brüy—komotaui körlet 60.Ü00 vagon helyett csak 37.000-et kapott, a karlsbadi körlet 10.000 helyett 7000-et, úgy hogy ösz- szesen köiülbelül 25.000 vagon hiányzott. Egyedül a pilseni körlet követelésének tettek teljésen eleget. Az adóreform végrehajtási rendelote. Az adóreformjavaslat. ellkészittésa után a pénzügyminisztú- rium most e törvényhez kiadandó végrehajtás rendeletén dolgozik. A rendelet az egyes hivataloknak igen szigorú irányelveiket ir elő, sőt hír szerint gyakorlati eseteiket is sorol fel te a törvény egyes előírásait pontos meg oko lás okkal és magyarázatokká1] kíséri. Miivel a rendelet igen részletes lesz, kidolgozása körülbelül a jövő év októberéig fog eltartani. A nagykereskedelmi index csökkenése Németországban. Berlintől jelentik: A november 24-iiki állami statisztikai kimutatás szerint a nagykereskedelmi index november 16-ához viszonyítva 0.9 százalékkal 130.6-ra csökkent. Az agrártermékek 1.5%-ik!al 1346-ra estek, mig az ipari termékek 123.1-re mentek fel. Hat málMrddal passzív az olasz kereskedelmi mérleg. Az 1926 első fél évére picét közzétett olasz beviteli és kihozatali kimutatás az 192*5. év első felével szemben további rosszabbodást mutat A belionafal 14.3, a kivitel 8.3 milliárd lirác telt ki. A évihez viszonyítva a behozatal ugyan 1G3 mülióval emelkedett, de ugyanakkor a kivitel !* nőtt 288 millióval, úgy, hogy á kereskedő Imi' mér- lég pesszH-ump az első félévben 5A tnílliárdot tett M. Titkos ankétezés a Schonborn-érdőségek kitermeléséről. Munkácsi tud ősit ónk jelenti: A ruszín- szkói Schönborn-erdőségek kitermelése tárgyában biztos hírek szerint a nyilvánosság tudta nélkül tárgyalások folynak. Legutóbb egy nagy hollandiai cág tett ajánlatot az uradalomnak. Ungváron a Ci- vilni Spraváná! is folytaik tanácskozások amelyeken 18-5 ezer hold bükk erdőség ela d ásá ról tárgyaltak Az erdőségeiket feloldják az állami lefoglalás alól. Az ősiekéig falptermslő cégek és vállalkozók körében, óriási a felháborodás, miért úgy látják, hogy az ő érdekeiket nulláz'ák ki. Ratifikálás előtt az utódállamok római prsia- tailcarókpénztári egyezménye? (A P. M. H. bécsi tu- d ósít ója jelenti:) Az osztrák posta f akaróké énzíár néhány hét előtt nyugalomba vonult hetveneszíten- dős kormányzója, a budapesti születésű Sehusíer- Boirnoít Rudolf dr., ma, egy vele folytatott beszélgetés során, igen érdekes nyilatkozatot tett tudósítónk előtt az osztrák postatakarékpénztárnak az utódállamokkal való liikvidárics elszámolásáról. „Nyomban az csszscaniás után .felvetettem az utódállamokkal való megegyezés tervét. Akkor még nem voltak olyan nagy valutáris különbségek az egyes utódállam ok. között és ha ezek akkor átvették volna az osztrák postatakarékpénztár reájuk eső kontóit, a likvidálás könnyen ment válna. Sajnos azonban, a saintgermaini békeszerződés keresztülhúzta terveimet. Három évig kötniereuciáz- tak az utódállamok Rómában, mig végre megtörtónt a megegyezés, de mindmáig még ez sincsen ratifikálva. Remélem azonban, hogy a ratifikálás most miár igen hamar az összes utódállamok részéről megtörténik és kezdetét veheti az utódállamok kontóinak likvidálása az osztrák postatakarékpénztárnál. Tiltakozó népgyülés a nagyszlabosi papírgyár leszerelése ügyében. Peísőcről jelentik: A nagy- szlabosl papírgyár leszerelése elleni tíltakozásáu] vasárnap délután 3 órakor Pelsőcön monstre-nép- gyülésre készül a gyári munkásság és a gyár beszüntetésnél érdekelt környékbeli lakosság. A gyűlésre nemzetiségi különbség né; kirí máris több párt szón Oka bejelentette megjelenését Az érsekujvári szalámigyár S’usa. Érsekújvár: tudósitónk jelenti: Még a nyár folyamán nagy feltűnést keltett szíovenszérói közgazdaság1. körökben, hogy Érsekújvár székhellyel egy nagyarányú szalámigyár és nagyvágó létesül, amely Csehszlovákia számára fogja gyártani a világ’airii magyar szalámit. A részvénytársaság még augusztusban „Nova" Első Szlovenszkói Szalámigyár Rt. cég alatt Pozsonyban alakult meg, de a vállalat megszervezése nem ment programszerűen. A koncesszió körül Súlyos nehézségek támadtak, ami miatt már- már kllátágtolannaik látszott a vállalat megalakulása. Sikerült azonban a nehézségeket elhárítani s bár a vállalat ez évben még nem építkezhet, a hírek szerint tavaszra . mégis üzembe, helyezek a gyárat. Érsekújvár járásának tanácsa jóváhagyta a vállalatnak Érsekújvár városával kötött szerződését, amely a szalámigyárnak öCO.OOO korona kölcsönt és 250.000 korona ajándékot biztosítóit. yTőZ^PÉK^ + Gyöngülő irányzat a prágai ériéktözzöén. A szónórtúkeíiré a béikonfliktus nyomusziékg -m- tolt és a cukorértkkfk is gyengütő irányzatot mutattak. A többi kategória is lemorzsolódod, és az egész hangulat tartóztiodó volt- A bankpiac emelkedése is megállt Az ipari részvények piacán gyengültek: Északcseh Szén 60, Nordbahn es Schóeller 25, Neetomitzi, Tejipar, Cseh—Morva cs Berg és Hüíten 15, Cseh Cukor és Brosche 10, Dux—Bodenbachi 7, Aussigi Finomiíé, Oeh Ke- res’.cedelmi ée Danek 5, Alpine, Mevva és Kolini Trágya 4, Skoda és Prágai Göahajózási 8, Horvát és Bgyeeült Villany 2 koronával Emelkedtek: Kálin! Szesz 20, Solo 17, Prágai Vas 10, Sellier 6, Prágád Malmok 5, Pozsonyi Kábel 3, Inwald 2 koronával- A bankpiacon Slovenska 6, Prágai Hitel 2 koronával javultak és Cseh Eszkompte 1 koronával, mig Cseh Unió 1 koronát vesztett. A beruházási piacon i'A%-xy& pót járadék VA, a népszövetségi kölcsön A, a tí-járadék A %-o\ nyeri ék, mig a 6%-os negy edik állam! és a lisztköicsön 15 fillért nyert, a beruházási-forgalmi 85 fillérrel esett. Az exótaipiacon a cukorért ékek kissé lemorzsolódtak, úgyszintén a Stég-prioritások í« olcsóbbodtak, m'ig osztrák Solo igen szilárd volt és 780- ual keresték. + A prágai terménytőzsdén ma szckatíanul gyenge látogatottság mellett alig akkui, ki üzlet. A buzi és rozs nem változtak- A kínálat csekély volt. Árpa továbbra is lanyha és üzüeltelen Zab 1—2 koronára! gyengült. Tengeri 1 koronával magasabb. Egyéb áru változatlan. + A prágai devizapiacon Paris 255 koronával javult, mig Brüsszel és Zürich 0.125, Milánó 0.025, Rio 15, Bukarest 0.425 koronát vesztettek. + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- Zés Aussig lakó és kikötő 232X0. + A bradlordi gyapjupiacon az alapirányzat szilárd volt, de az üzlet csak a legsürgősebb sz'.'k- séglet fedezésére szorítkozott- — A havrei gyapiu- piacon a novembe<r—áprilisi árut 19.20 ponttal jegyezték. + Lanyha a budapesti értéktőzsde. Bécsbol és Berlinből érkező kedvezőtlen, jelentésék folytán az árfolyaínck lemorzsolódlak. Tőzsde végén az árfolyamveszteségek 1—2%-ot tettek ki. Tőzsdezárlat lanyha volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésiében nem foglalt értékek közül a Moktár 195, Részvénysör 800 ezer magyar koronás árfolyamot ért el. + A mai budapesti terménytőzsde irányzata mint azt ottani szerkes rí őségünk telefonon jelenti r— változatlan volt. A következő árakat jegyezték: Tisza vidéki búza 400—405, egyéb 820— 395, rozs 305—307.50, árpa 250—260, zab 225—235, ó-tengeri 265—270, uj 195—200, köles 190—200, repce 560—570 ezer magyar korona. + Kedvetlen a bécsi értéktőzsde. A kumiszban az összes papírt alacsonyabban jegyezték. A hamarosan beállott stagnáció következtében az árfolyamok lemorzsolódtak. A korlátban ugyanilyen irányzat uralkodott és egyes montán- ée cukorőrté- kek veszteségeket szenvedtek. Vasúti kötvényeket is alacsonyabban jegyeztek. + Nyngodtabb a berlini értéktőzsde. Az első jegyzések bizonytalanságot árultak el, később a hangulat megnyugodott és a tőzsde folyamán az irányzat nem volt egységes. Bank- és hajózási értékek lemorzsolódtak, azonban villanyipapirok és más speciális kategóriák megszilárdultak- Napipénz SA~5, havipénz 6—7%. + A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 274—277, rozs 228—284, árpa 215—245, zab 174—185, tengeri 195—199, búzaliszt 35.75—38.75, rozsliszt 32.75—34.50, buzakorpa 12.25, roz-korpa 12—12.25, Viktória-borsó 57—61, ehető borsó 32—35, takarmánybonsó 21—24, lóbab 22—23, bükköny 23—25, repcepogácsa 15.90—10.20, lenpogáosa 20Í50—20.7Ö, szárazszelet 9.50—9.00, burgonya 25.50—26. A prágai tőzsde deviza jegyzései: November 26. November 25 Pén_7_ Áru Pénz Áru Amsterdam . . 1S50.25 1Í56.25 1251.- 1357 — Berim . .... 801.621/* £05 62'/: Sül.37>-'8 Í0C.S7<; Zürich ..... 650.75 653.75 fc50.£7‘/j 66c li >/, Uslo iChristiania) 658.50 £61.50 £64.— £67Kopenhaírcu . . £99.- SC3.- 899- £03.Stockholm . , . £00.877, 8C4.S7‘/3 SOI.— Stb.— Mailand .... 142.177, 143.677, 14260 143.60 tJans ........... 122 80 124.20 120.55 121,95 Lo ndon .... 163.527, 164.727) 163 .V/7, 16- V. 7, New York Gabié 33 7u 34.- 33.70 £4. Biissei .... 469.50 472.50 4C9.621) 472.62% Madrid „ . . . 61U0 614 50 6106ü tlclb BeJgrad . . . 8 5S.47>á 69.977, 59.477, 69 £7% Soha ..... 2435 24.65 2435 24.65 Konstantioopel 16.92'/, 17.327) 16.927) 1< :-27»* Wien . . . . . 476.627, 479.62'y, 476 25 479 j Warschau ... £78.- £79.— £72.75 c'.í.. Budapest . . . 4.68*j% 4.7S8/, 4 687) ■ - )* Buenos Aires , 1372. • 1378.— 1372.- 1£ÍL. Helsinglors . t £4.877, £5 627) £4 90 £5.40 Rga .................C47.50 660.50 £47.50 t£l 50 Ri o de janeuo. 4C8ta0 411.50 423,50 4 26.50 Montev deo . . vJ80 £4.20 £8.80 £4.20* Alexandria. . . 167.55 168 95 167.65 163 l5 Athén ..... 41.45 42.65 41.45 42.l5‘ Bukaiest . . . 18.55 18.95 18.977) 19.c7'/, Kowno..... £33.— £35. , 338.— £35. Lissabon .... 172.30 173.70 172.55 178.95 Révai ..... 8.80 9.10 £.90 t.101 Montreal. ... 33.70 34.- £3.70 £4 — , io.ga, november 26. Valuták: Holland IC 29.50 német. 799.50 belga 4.68.50 svájci 651 norvég 838.50 dán 899 angol 168.4850 spanyol 511 olasz lli.cn amerikai 33.55 francia 122.05 svéd 900.50 jugoszláv 39.20 magyar 439 román 18.70 bolgár 23.35 lengyel 377 osztrák 474-50.
