Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-22 / 190. (1228.) szám
'WW<OTJV\AfiieSR^-HllöiAT Vasárnap, 10?6 augusztus 22. Meggyilkoltak egy török milliárdost a leghirhedtebb párisi ópium tanyán Irtózni tőle, meg kellett ölnöm!" — mondotta a gyilkos, egy fiatal, szép táncosnő — A P. M. H. párisi tudósítójától — Paris, augusztus 21. Sötét, eldugott utca a l$-ik kerület egyik nj*«svilágit4sf töákutc^j^ a Puebla-pakságe. Messze a ' borúiévárdok 'cíjllogó világosságától, 'köpött," ro- z^gá’ f>ér^á;sBÍrnyák 'emelkednék ift a niágasbá, lompos' asszonyok, dülöngő férfialj, toprbngyos gyentiekek alkotják az utca publikumát. De éjjel, amikor bezárulnak az előkelő mulatóhelyek kapui, egyszerre megváltozik az utca képé. Elegáns autók gördülnek elő, az autókból elegáns idegenek szállanák ki, akiknek areszine a színskála mindéin fokozatát mutatja, a sárgát, barnát, bronzr epint, fékétét és elvétve a fehéret is. Külön csengő ad jelt' a legkopotfabb házak egyikében. Halkan kitárul a'kápu, az ujonrian érkezettek félvonulnak áz első ehiéletre. ahol az egyik lakás ajtaja már nyitva ván. Piszkos, szennyes előszoba tárul a belépd élé. Az előszobából azonban káprázatos pompájú téfembe lép az éjszakái vendég. A kelet mindén szépségét varázsolták ide. A villanjdánip-Ak ezer színben poinpázó fénye megvilágítja a falakat és’ a pazar perzsa- és satnirnaszőnyegeket- Szók nincs á teremben, csak puliá párnák emelkednek fekvésre csábító kereveteken. ópium és szerelem Az ópium és szerelem tanyája ez a párisi ház, amelyben esténkint összetalálkoznak a francia főváros exötikus vendégei. Arabok, kínaiak, négerek, japánok, messze Kelét népeinek Európába beküldött nábobjai keresik fel ezt a helyiségét. Áz egyetlen hatalom, amelyet itt komolyan vesznek: a páni. Akinek pénze van, az fenékig duskálkodhat a tiltott gyönyörökben, de pénzre, nagyon sok pénzre van szükség, hogy belekóstolhasson ezekbe az élvezetekbe. Monsieur Collmann nem olcsó házigazda. Három-négyezer frankot kell minimálisán rászánnia annak, aki még akar ismerkedni a Puebla-utca-beli rejtett szórakozóhely gyönyöréivel. És monsieur Cóllmannik sok vendége van. Vasárnap éjszáka is állt a mulatság a pueblá- uteai házban. Éjfél félé uj vendégek érkeztek. Két fránéia és égy idegéh. A düíöngő külföldi török volt, áki egyaránt vétett Átíáih és Kéníal pasa pa- ranesa ellen, miután fezt viselt — és szenjmelíát- hátt>lag njámpres volt. A k$t jólödtözőtt párisi U* t^lpógetta a tórpk urat, az ázsiai Törökországból származó ipko Mohamedet, a milliárdos ázsiai tókepé'nze^tc • ' Csúnya, visszataszító külsejű, Öregedő ember volt. az uj vendég. Elegáns, frissén vasalt ruhája tudta leplezni teste ápolat la óságát, puffadt, Bsőrög arcából bágyadtán csillogott véréreá sárga I > Monsieur Collmann azonban nem válogatós. Az idegen zsebéből előkerült a duzzadt pénztárcá. Monsieur Cplljnann raktáraiból előkerültek a pezsgősüvegek és a két francia ur intésére megjelentek Collmann mester szórakoztató hölgyei. Az idegen a legfiatalabb leányt választotta ki ujagának, ©gy 18 éves táncosnőt, aki csak nemrégen került Cpllmann 'házába. Már többször v<dt ve- lp baja a ház gazdájának, mivel a fertőbe került tánoé^nő, akitek előéleté még irta is titok a párisi rendőrség előtt, de aki minden valószínűség ?zeridt jobb polgárcsaládból származhatok, gyakran kapóit 6iíógörc«öké>t, ájüláai rohamokat. A törők ur eltűnik Mi játszódott lé a pueblautcai házban, tulajdon kápprij ném tudja senki- RbjtélyMek ég meg- f^theteílének még a gyilkosság kíkülményei. A $pe rászed ok csak aAnj-it hallottak, hogy égymás- után durrantak a pezsgőspalackok, az egyik szcnti- éséd még még i* számoité, hogy tiz perc alatt tizenkét üveget bontottak fel. Négy óráig tartott a tivornya. Akkor hallották, hogy becsapódik áz ajtó, csend jett. Reggel öt óra félé egy Th issen nevű kereskedő. aki egy eajaélbttél lakik Cojlmann lükásá felett, félébrédt álmából és egy pillanatra úgy Volté, mintha égy férfi hörgését hallaná, dé éz csak pil- lá«ang tartott és abban a hiézéniben, hogy képzelődik. nyugodtan maradt ágyában- Iámét csend lett 4$ úgy látszott, mindenki aludni tért Collmán- néknál. Hétfői délelőtt a két francia ur, Camillé Tleur.y és Edmond Rihone jelentkeztek á párisi Ifcij'dőrjgaigaipaágnál és elmondották, hogy dúsgazdag lépők ismerősük, Ipko Mohamed beö Méád, njtómtál^nl eltűnt. Ok négy óráig együtt voltak v'álf a Puebl á-p assageban, majd bárátjukat ott- kagöya, haZ3méritek és csak arra kérték Collmanht, hogy réggel véressé haza a török vendéget, aki egyáltalában nem ismeri ki magát a frááqiá MVa- roeban. Azonban barátiük nem jött bazá, ők azonnal autóba ültek és felkeresték Colimánál, áki azonban kijelentette nekik, hogy Ipkó MótiáiÜ fedőt már rágsz hazakiSérte és a kapu előtt letette autójából. á detektívek, akik mír fégen Színűnél kísérik a különböző párifi büntanyák működését, ázönnál a Pub^li-pfisaÉTb bá^ba hajtattak. Á nágyterem- ben ném találták má?t, mint az éjjeli tivóiéáyázás srómópu nyonjáit. üres pezsgőspalaókókát, batárit, poharakat, á dáridókát kÖvétŐ Hggélélc háhgulatáf. Collmann nem volt otthon, csak a kis négór boy. ákj áHándőan pity#*|fvé magyarázná’tU, hogy öélJmaon itt élutázót.t Kiderül a gyilkésság. A dytekttvék derm nyugodik bélé a látóttak'bá ek t<y.*ább' hitytak A nágsítéhéitü/íl égylk tívóléfő kis szobának ajtaját elzárva találták. Feltörték az ajtót és a földön fekve két véres alakra bukkanták. Az első pillanatbán azt hitték, hogy mind a két alak halott, mind a kettő, akikről megállapították, hogy az egyik Ipko Mohamed, a másik pedig a fiatal táncosnő. Pompás perzsaszőnyegen feküdtek a véres testek, a szövevényes mintát vértócsa borította. A török keze a mellette fekvő leány nyakára kulcsolódott, amelyen kékesen duzzadtak ki az erek. Az előhívott orvos azonnal megállapította, hogy csak a férfi halott, a leány él, noha mély ájulásban van, állapota nem is súlyos. A vizsgálat kiderítette, hogy a táncosnő egy éles pecsenyevágó késsel gyilkolta meg a keleti vendéget, aki — úgy látszik — halálrasebzetten súlyos küzdelmet vivott gyilkosával és haláltusájában ájulttá fojtogatta a fiatal táncosnőt. ' ',f Néhány órával kórházbaszállitása után a leány, akiről csak annyit tudnák még, hogy Ma déleimnek hívják, magához tért. Irtózatos sikollyal válaszolt a faggató detektívek kérdéseire. Órákig tartott, amíg érthető választ tudtak kicsikarni belőle. Ekkor is csak erinyÜ mondott és hangoztatott újra és újra: — Ném tudora, miért, tettem, nem tudom, h°gy történt... Utáltam, borzasztóan utáltain... Utáltam ... Nem tudtam szabadulni tőle és nem bir- tám vele lenni, öljenek meg, végezzenek ki, nem akarok élni tovább. A szaggatott vallomás hisztérikus rohammal végződött. A leány újból és újból kiáltotta: — Hagyjon békében, eresszen el! Majd mély álomba merült. Az ópiumtanya gazdája, Collmann nyomtalanul eltűnt. Úgy látszik, ő faclez'é fel á gyilkosságot és félt a rája is váró büntetéstől, ériékes berendezésű lakását hátrahagyva, külföldre menekült. A szlovenszkói kerületi betegpénztárok ui beosztása Prága, augusztus 21. Minthogy a szociális biztosítás törvénye inát életbe lépett, a népjóléti minisztérium Szlóvenázkó teljhatalmú minisztériumának a beleegyezésével uj kerületi beosztásokat ten- frelt ej. Az uj kerületeket a közigazgatási járások alapján állapították meg. ióténsikón összesen huszonkét kerületi betegbiztosító pénztár lesz. Az uj beosztás a következő: 1. Besztercebányai pénztár (jogköre kitérjed á besztercebányai, brezuói, zólyomi járásokra és a rózsahegyiből Donovaly község- t .) 2. Pozsonyi pénztár: (Pozsony város és járása, Málacka, Soomrja, Dunaszerdahely) 3. Alsókubini pénztár: (Alsókubin, Námeszrtó, Trsztena.) 4. Homonnai pénztár: (Homonna, Királyhelmec, Mezőlaborc, Nagymihály, Gál- szébs, Szína, Varaunó, Kapós és Szobránc.) 5. Késrbárki pénztár: (Késmárk, Poprád, Ólub- ló, Szepcsófálva.) 6. Érsekujvári pénztár: (K óin ár óm, Párkábynána, Ógyalla, az érsekujvári járásból maga a város és Andód közéég.) 7. Kassai pénztár: (Kassa város és járásé, Szepsi és Gölnic.) 8. Lévai pénztár: (Lévé, Verébély, Aranyosmarót, Zseliz.) 9. Liptószéntmiklósi pénztár: (Liptószentmiklós, LiptóujVár, Rózsahegy, kivéve Donovály község.) 10. Losonci pénztár: (Losonc, Kékkő s a feledi járásból Korlát község.) 11. Nyitrai pénztár: (Kyitra, Vgsellye, Galgóc, Érsekújvár járása, kivéve a város és Andód község.) 12. Eperjesi pénztár: (Eperjes, Bártía, Gi- ráld, Kisszeben, Felsővizköz és a sztropkói expozitura.) 13. Rimaszombati pénztár: (Rimaszombat, Tornaija, Feled járása Koriáti község kivételével.) 14. Rozsnyói pénztár: Rozsnyó, Nágy'rőce.) 15. Szenei pénztár: (Miává, Szeaic, Nagyszakállos.) 16. Iglói pénztár: (Igló, Lőcse.) 17. Korponai pénztár: (Ipolyság, Selmecbánya,) 18. Nágytápolcsányi pénztár: (Nogjiápplosáiiy, Bánréve, Privigve.) 19. Trené^éni pénztár (Trencsén, Illává, Váguj- hely és Pulió.) 20. Nagyszombati pénztár: (Nagyszombat, Galánia, Modor, Pöstyén.) 21. Turócszeátmártoni pénztár: (Tűrócszentmárion, Garamkeresztür, Körmöcbánya és Újbánya.) 22. Zsolnai pénztár: (Zsolna, . Cskcá, Kisuccáujhely, Vágnészterce és Nágj^bicése.) A galgóci kerületi pénztárt iné^szüntetik és jogköieit elosztják a trencséni, nyitrai és ilagyszombati pénztárak között. (A zárójelben felsorolt városnevek a közigazgatási járások székhélyeit jelentik.) A szóéiális biztositási törvény megengedi a mezőgazdasági pénztárak fölállitását is s jelenleg óriási harc folyik áz agráriusok és szociáldemokraták köpött ezek létesítéséért és székhelyeik megállapitásáe.rt is. Ebben a kérdésiben röviden döntésre kerül a sor. István királynak, á magyar apostolnak táborhelyén Ősi szokások az avarsáncok mentén — Ahol a ttok sarbantyns piros csizmát viselnek és „hajnáltfize'* táncot járnak — A P. M. H. eredeti tudósítása Léva, augusztus 21. A Gárám déli folyása mentén egv pár község érdekes etnográfiái szigetet alkot; évszázadok szokásait ősi viseletét épp úgy tartják ma is, mint hajdan századok előtt. A föld és a környék, ahol élnek, rendkívül érdekes történelmi szemporiból. De érdekes maga ez a nép is, mely itt él az avar ,,gyürük“ mentén, áhol a föld minden göröngye egy darab őstör- iébelern. A bényi avarsáncoknál vagyunk, melyekből büszkén emelkedik ki az Árpád korabeli templom nemes román stílusával. A jaki hirneves templom rokona, Szlo- venszkó egyik jéles műemléke. A templomok tornyán ma keresztek hirdetik itt az „uj“ kultúrát, olyan helyen, ahol hajdan Pamiónia előőrse állott, pogány istenek védelme alatt. Az avarok által emelt föld- érödttések pedig több niint ezer év óta hirdetik itt á népvándorlás korának hadi technikáját és jelölik a népvándorlás útját. A földerőditéséket a nép újabban már kikezdi, bellyel-közzel fehérítenék a zöldélő földsáncök áz ásások nyomától. Avat harcosok áltál fórfnált földből ugylátszik vályogot vetít ék. Márius Áurélius romai császár Kristus fczüíétése után 173 éwei egy egész esztendőt töltött ezen a helyen légióival és itt áldozótt fölváltva Marsnak és a Múzsának. A történelem szerint ugyanis itt irta meg Elmélkedései éíső könyvét, melyben a Garamót Granicánák irta. Irt és hadakozottKésőbb itt emelte magasra a keresztet István király, midőn Koppány fegyvert fogott ellene s itt gyűjtötte össze táborát a magyar apóstól. Lehetetlenül rossz utón kapaszkodunk l föl áz Érchegység nyúlványára, ahová á zabolátlan Gétam áradásai elől íölkuszták á községek. Lenit a víz alattomosán csobog medrében, mintha soha sem ijesztgetné az emberekét. Pedig errefelé, úgy rtropdják, az utakon iá szoktak csónakkal kötekedni, A lankás hegyoldalát szőlő borítja be. Az idéi’’ azonban nefn lész nótás szűrét errefelé. A szüretet mát elvégezte a perónoSzporá. A venyigékén rnár zóróg a száraz lévél. Osf szokások, ősi viselet Kéhiéud, Kisgyarmat, Garámpáid községekből áll áz az érdekes etnográfiái szigét itt a Garam ihéntén ősi szokáéőkkál, ínind máig mégörzött régi viséléttel, melyet n legtöbb hé- lyen mát lévététtek é« felvették hélyé^ áz olcsóbb, de tninden érédeti jéllégzétésség nélküli csehországi gyári árut. A nép lassan, dé biztosan uniformizálódik viseletében mindenfelé. A hontmegyei Terény népének visélete még á háború előtt országos hirü volt. Legszebb öltönydarábjuk a hófehér bőrködfnöny, selyem hímzésű ősi motívumokkal. Ehelyett ma már gyári kéézit- ményü „uras" bőrkabátokat viáélnek. Más falvakban még nágí' ünnepeit felvészik áz ősit. így veSzitik él a vidékék sajátos spinűkét éé jéllégzetésségükét az idők folyamán. A garam páld i bacsctx Ga rámpa Időn butsu ván. Mégnézzük. A fálu téréh párkányi ihéeésbáéőSoR sátoraiban várja vóvőit a bucsufia. A pép á tém^lópvbár, mély a hépó-hupá* beíp'őMál legntágaLsáVl^ pontján épült. A Garapi ide npm kúszik fel. Az istentisztelet, ma tovább tart, mert a szentmise után rögtön űiegtárják k vécéérfWelisiaisYilágtörténete! ■ II. kladAs. ■ U Díszes vászonkötésben tokkel J I ára Ke 320. □ Megrendelhető a Prágai Magyar d Hírlap kiadóhivatalában, Prága * g IL, Panská 12/111. H nyét is. Ugyanis pap nincs, — Kisgyar- matról jár át. Végre megindul az áradat a templomból. Pazar látvány. Egy keletről elszakadt nép póíripaszeretete nyilatkozik meg itt. Égő, buja i keleti színek tarliasága kápráztatja ei a sze- I mét annak, aki ezt a rendkívüli képet nem szokta meg. Selyem és bársony izzó színekben villog a nyári napsütésben. A sziliek valóságos orgiája ez. Az épületek sárga, ultramarin és piros dekoratív uraldiszek bősége csak fo- kpzza a hatást. A férfiak fekete posztó s vitézkötéses ru- I fiáinak komolyságát kacagó ellentéttel bontja í meg a páldi asszonyok ősi divata. A templom j előtt a nők ketté válnak. Külön állnak fel az ! asszonyok és külön a lányok, mintha csak vc- j lami színpadi rendező láthatatlan keze működne itt. Pedig csak a megszokás teszi, mert jgy van ez itt minden vasárnap. Templom után egy kis te relére. Már csak a festő ecsetje hiányzik. Kallóm, hogy á csérkészek .magyar motívumokat gyűjtő Csoportja is készül ide. TiíEanötsEoknyás asssonyok Ván is látnivaló. Egy nőn 15 szoknya is van. Az alsó a leghosszabb és felfelé mindég rövidül a többi, akként, hogy mindnek látszik a szilé. Az egymás alatti sok szoknya ring és hullámzik a legkisebb mozdulatra is, szélességé pedig mint a kriáoliué. A dérék valami furcsán meghosszabbiü'a, olyan módon, hogy a pákli nő dereka mintegy harminc centiméterrel hosszabbnak látszik ezáltal s természetesén enhyivél rövidül még a szoknya. Keblük teljesén laposra nyomva, eltűnik. Lábukon piros szattyán csizma, pengő sarkantyúval. Ez régi pénzekből készült, a sarok mögött, benn a talp felől van elhelyezve s minden mozdulatnál rnégszólál. Az ilyen Csizma neve: tík- lis csergő-csikorgó és Béhy köszsegben készítik az egész vidék részéré. Kónya József kántortanitó vendéglátó asztalánál összejövök Stámpay Ferenc kisgyar- niati esperessel. Beszélgetés közben megtu- dóm, hogy lenn á vásut mentén, Kéfnéhdén a sínpár már új szokásokat vezet be a divat téréh, mig itt fönn erősén tartja magát a régi. Pedig nem olcsó dolog. Azt mondja a fő- ur, hogy egy nőn égy jó tehén ára van félaggatva. De érdekes ám itt a toalettkészités is. Bizony körülményesebb, mint másutt á menyasszony öltöztetése. Felállítják a nőt az ász- íalra és úgy rendezik el a kök szoknyát rajta, hogy jól fessen. Bizonyára éz az Öltöztetés vasárnapi szórakozás is, mert két órát is eltart mig „párádéba" vágja magát itt valáki. A nép pompás figura. Kiváló rácét mutatnak a nők, csúnya égy sincs köztük. A török hódoltság alatt török beolvadással. (Bizonyítják á családnevek pia is.) Valószínű azou- báii rnég a kun kevéredés is. Mindén no hajá fekete. A véletlenül szőke baj mint „keszinü“ áz itt értéktelen s dió- őlajjal lesz feketítve. A pöttömnyi lánykák teljésen a felnőtték másolata, csakhogy pirók csizma helyett ők még csak piros félcipőt kapnak. A főur invitál, hogy lakodalOmrá jöjjek, mikör érdekes régi népszokásokat láttátok. A „hájnáltüzé" tánc határozottan pogány eredetté vall. Lákodaloih utáni hajnalon az utcán tüzet raknak, ott táncolnak. Műiéi nagyobb lánggal ég a tűz, azt tartják, annál híresebb lesz az uj asszony. Kopvrniesky Körűéi | iNINMIIM ii mt Krisztus MMg i (1 s 1 l X O Tizen8)f7 ay«l*r® léfördlviíiarsiVért «JCrt. könyv. $ S Ara fűzvei 65.- % „ kötve 75.— J tt M«<ífrértd«lhetö ■ „Práfjul á ® Májíctar BtlrlAp'' kSnyvosa- 2 2 táIyAnál. PrnhnJU.Pnn^Ali 2
