Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-21 / 162. (1200.) szám
2 ^T>JV<3ü«tA^AGtoR-HIRIiAT> 1926 julius 21, szerda. Sovén szocialista riadók a német»snagsrar kisebbségi követelések ellen A szocialista sajtóban megint kisért a Landsmann*m£niszter gondolata — A cseh polgári sajtó rezervált viselkedése — Az agrárok nem hajlandók egy&tthaladn! a szocialistákkal A késmárki kiállítás után Késmárk, julius 20. (Kiküldött tudósítónktól.) A késmárki mezőgazdasági és ipari kiállítás iránt közvetlen a kapuzárás előtt az érdeklődés fokozott mértékben nyilatkozott meg. Különösen vasárnap volt páratlanul nagyarányú, a megnyitás napját is túlszárnyaló a kiállítás forgalma. A városnak úgyszólván teljes befogadó képességét kimerítő ezer és ezer látogató között ott láttuk Kelet- és Középszlovenszkó minden vidékét képviselve. Különösen sok kassai és eperjesi arcra ismertünk rá. Természetesen ismét itt volt az egész Szepesség minden épkézláb magyarja és németje. Szép számmal látunk a kiállítás kedvéért a hosszú ut fáradalmait vállaló ruszinszkói magyart is. Általános föltünést keltett egy autókon érkezett előkelő nógrádi, losoncvidéki társaság, amelyet Richter János szenátor igazi zipszer szeretetreméltósággal kalauzolt végig a kiállításon és 'ároson A közönség egyrésze először járt most Késmárkon s igy a kiállításon kivül a város történelmi nevezetességű épületeinek és emlékeinek is bőven akadt látogatója. Mindenki igyekezett egy-két percre elzarádokolni Thököly Imre sírjához és egy félórát szentelni a Thököly-kastély nevezetességeinek. A kiállítás kedvező alkalomnak bizonyult arra is, hogy az egymástól távol eső vidékek magyarjai és németjei közelebb kerüljenek egymáshoz, egymást megismerjék, összemelegedjenek s egymás között az életközösség, az egymásrautaltság érzéseit élesszék. A késmárkiaknak eddig is jóhimevük volt, ez a liimév azután még fokozottabb fényben fog ragyogni a magyar és német vidékeken. Mindenki a legnagyobb elragadtatással emlékezett meg arról a szívélyes, meleg fogadtatásról, melyben részük volt itt s az utolérhetetlen rendről és célszerűségről, ami az elszállásolást és a rendezést jellemezte. A kiállítás fényes eredménye nagy megelégedéssel töltheti el a fáradhatatlan rendezőket, elsősorban Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselőt, Scholtz Albert diszelnököt, Palige igazgatót, Markovich János kereskedelmi testületi elnököt, Ambrózy Izidor aleinököt, Zu- ber Oszkár mérnököt, Ambrózy Vilmos kereskedőt, Binder Jenő tanárt és Stróbl János titkárt, akik hónapokon keresztül a kiállítás előkészítésén dolgoztak. A kiállításon még egyszer végigmenve i meg ell államink néhány kiállítási név előtt, ] amelyek az utolsó napokban is a közönség egyhangú elismerésének és dicséretének központjában állottak. Valamennyien a szloven- . szkói magyar és német iparnak maradandó , hírnevet és dicsőséget szereztek. Az ev. lyceumban a Zipser Ba-uerttbund hatalmas eredményekről beszámoló kiállítási osztálya mellett a közönség szakértő részének nagy érdeklődését érdemelték ki a poprádi Jentermelő és a bodrogközi kanderf eldolgozó szövetkezelek kiállítási cikkei, a Tarján Ödön vezetése alatt áLló losonci mezőgazdasági gépgyár Sorban trágyázó vetőgépjei, a kassai Polednidk-gyár malomberendezési gépei, Egry Ferenc kisgépjei harauggyáráuük, hasonlóképpen a Buchner Béla kassai harangöntődé j ének és az eperjesi ha- rangöntö r.-t.-nak harangjai, továbbá a ma- teóci Scholtz-gyár öntött és zománcozott mező- gazdasági cikkei. A polgári leányiskola épületében elsősorban föltűnlek Walkó Gábor és fiai, Antony Lajos és fiai, továbbá Plander Gyula merényi vas- és acéláru-gyárak készítményei, Pintér János kassai könyvkötő iparos üzleti könyvkötései, Pocsetkó testvérek és Fried- rnann kassai szappan- és gyertyagyár mintakollekciója s Wein Károly és Hrsa késmárki textilgyár remekművei. Az állami elemi iskola hatalmas termeiben a szenzáció erejével hatottak Hönsch Ede késmárki müasztalos, Brezniczky Bertalan kassai iparművész, Salán Béla rozsnyói müasztalos, Helyei Gyula és Kolber N. kassai kárpitosok butortermékei. Itt nyert elhelyezést a Rákosy-féle Gömöri rum- és likörgydr pavillonja is, amely legszebb, legizlésesebb pontja volt a kiállításnak. A likőrkedvelő látogatóknak kedves emlékük lesz az a szolgálatész figyelem, amelyben itt részük volt s a Rákosy-likőrök hiveinék országos tábora ismét hatalmas mértekben gyarapodott. Az egyik terem hangulatos zugát alkotják az eperjesi özv. Szutoriszné Borsody Ella kézi* munkái és módéra iparművészeti dolgai. Külön beszámolót érdemelne a képzőművészeink kiállítási terme, ahol legjobb szbvénszkói magyar művészeink reprenzentáló alkotásaiban gyönyörködtünk, ügy ez a terem, mint á tátrai fürdők propagandaterme Köszeghy- Winkler Elemér festőművészünk rendezői jó- izlését dicsérték. A kiállítás kapuzárásakor büszke elismeréssel adózunk a szlovenszkói magyar és német ipar és művészet kiválóságainak, az alkotó munka héroszainak. Körséta egy modern nagyvárosban — Budapesti levél. — ' Ma chére, induljunk a Petőfi-térről. Aki itt körülnéz, egyszerre meglátja Budapest karakterisz- konját: a Dunát, a Gellérthegyet, a királyi várat, a belvárosi palotasort és a budai panoráma java részét. Anglia királya trónörökös korában itt idézte szabadon Shakespeare-t: „That undiscovered country..ahonnan dús emlékkel tér meg az utas. A hajóállomás fölött áll a Petőfi-szobor, a 49-es csatatéren elhunyt szabadsághős-költö bronzalakja. Mögötte a görög templom. Balra Budapest egyik specialitása: a dunaparti korzó; jobbra pedig régi mellékutcákon át egy-két perc alatt elérhető a Váci utca, a főváros legközpontibb utcája és egyúttal második korzója, ahol a művészi, polgári és részben a mágnásvilág hölgyei ó« gavallérjai tarkítják a nyüzsgő életet. Hasonló jelentős közlekedő vonal a Kossuth Lajos utca, melyet „pesti Graben“-nak is szoktak nevezni. Nagyvárosi bérpalotái és üzletházai közt három nevezetes épület emelkedik: elején jobboldalt a Ferncrendiek temploma (1690), odább a Nemzeti Kaszinó és lejebb, balra az Országos Kaszinó palotája. A Kossuth Lajos utca végén jobbra befordulva, a régi Műegyetem és a könyvesboltok sürü sora közt haladva érjük el a Nemzeti Múzeumot. Az egyszerű, de monumentális hatású épületet, mely 70 m. széles és 108 m. hosszú, Pollák Mihály építette (1837—47). Nyolc nagy korinthusi oszlop mögött, tágas lépcsőcsarnokát, és dísztermét Lotz és Than történelmi festményei ékítik. Benne most. különben a régiségtár újonnan fölfedezett műtárgyait, és a könyvtár remek Corvináit érdemes megtekinteni. A muzeum mögött épült ki a csöndéi; mágnásra-gyed, amely legújabban diplomata-fertállyá kezd kialakulni, mert több követség ezekben a főúri palotákban kapott helyet. A közelben áll a híres Pajor-szanatórium és vizgyőgyintézet kétutcárá nyíló házkomplexuma is. A Calvi-tőren át, melyen a református templom (1816—30) áll, jutunk el a Vámházkörutra. Baloldalt, épült a hatalmas üvegcsamoku Központi Vásárcsarnok (1897) s odább a Fővámház, amelynek 165 méter hosszú renaissance épületéből alagút visz a dunai alsó rakodópartra cs sínpár vezet a pályaudvarra a Közraktár és Elevátor léié. Jnnen szeli át. a Dunát a 331 m. hosszú, há- romnyílásu Ferenc József hid, melyen át a Geílért- térro jutunk. Balra: a .József királyi Műegyetem (1905 10) Czigler, Hausmann és Petz tanárok tervei alapján épült pavilion-rendszerben. Euróoa- ezerte nincs ma ennél nagyobb, modernebb egyetemi éfútke&é*. Épp a budai hídfővel szemközt áll a nagy a. i- nyu Szent Gellért gyógyfürdő, régi híres forrásvizek fölött. Teljesen modern gyógyító-berendezésű szállója vetekszik a külföldi metropólisok bármelyikével, amellett, hogy a kellemes, tiszta és enyhe gelllérthegyi levegőt kapja. A Gellérthegy mellett vezet az ut a Rudas-fürdőig, amelynek 42'2°C. hőmérsékii gyógyvizét ugyancsak régen, már a törökök ismerték. Egyáltalán Budapest a világ legnagyobb fürdötelepe. Sehol annyi különféle összetételű és gazdagságú forrás nincs. A Gellérthegy-aljai vizeken kivül a Jó- zsefhegy alatt lévő kénesvizü források táplálják a Császár- és Szent Lukács fürdőt stb., az óbudai meszes-kénes hévvizek a Római fürdőt, míg a lágymányosi Dobogó-dombi és az őrmezői források szolgáltatják az Erzsébet-, Apenta- és a világhírű H u n vad y-k e se rü v i zek e t. Mint klimatikus gyógyhely: legkedvesebb a Svábhegy, melyen modern, nivós szanatórium is van. A Rudasíiirdőtől az Attila körút vezet a részben lerombolt és sztbályozás alatt álló Tabánon át a Palola-utig és ezen föl kellemes séta esik a Várpalota sétányaira. Mindössze 156 m. a Várhegy magassága. Déli részén, a török időben rommá lett régi vár helyén Mária Terézia alatt (1748—77) épült a barokkstylusu királyi palota, mely az 1849-es szabadságharci ostrom alatt megrongiló- dott. Mai alakjában, amelyet Ybl és Hauszmann adott meg (1883), a Krisztinavárosi-rész alapfalá- val együtt hét emelet magas, a Dunára néző fő- homlokza pedig majdnem kétszeresére szélesedett (304 m.) és sokkal magasabb is lett. Háromszáz termet foglal magában. Legnagyobbak: a román- stilusu Szent István terem, a korai olasz renais- s&nce-stilusu Mátyás-terem és a 725 ms területű ünnepi-terem. Külön páncélszobában őrzik itt a magyar szent koronát és a koronázó jelvényeket. Erzsébet királyné emlékmúzeuma is a palotában kapott helyet. A főudvarról nyíló nagy Szent István kápolna alatt van a főváros szépítéséért sokat tevő József-nádor családjának sírboltja. A Várhegy oldalát is József nádor parkoztatta. Sok a régi, nemesstilö épület fönt a várban, de a megtekintést leginkább uj építkezései érdemlik meg: a pénzügyminisztérium és az országos levéltár palotái, a koronázótemplom, melynek ÍV- Béla korában megkezdett gótikus épületét. Schi/lek Frigyes rekonstruálta (1873—96). Benne áll Ili. Béla király és nejének művészi síremléke s mellette Szent István szobra, amelyet, feltűnően realisztikus művészettel Stróbl Alajos alkotott (1906). Budapesti specialitás itt a remek kiképzésű Halászbástya, melyet ugyancsak Schulek tanár formált ilyenné. A Halászbástyáról lefelé jövet az egyik fordulónál liirés kis bronzszobor áll, annak a lovas tfcSP* Koloptvdri Prága, julius 20. Jellemző, hogy amíg a cseh polgári lapok a legrezérváltabfean foglalkoznak a kisebbségi követelésekkel, addig a szocialista sajtó sövinista riadókkal izgat a kisebbségekkel való megegyezés ellen. Merő kombinációk alapján olyan híreket közölnek a német- magyar pártok követeléseiről, melyek egyelőre természetesen csak a kuriózitás értékével bírnak. így a pilseni Nová Dóba állítólag jól informált körökből azt az értesülést nyerte, hogy a Támtöbbség keretén belül nagy sietséggel készítik elő a „cSeh-német kor- mányt“ — A tárgyalások — Írja a lap — sikeresen haladnak előre. A németek részén teljes felkészültség, megfontoltság vehető észre. Nyoma sincs valamelyes bizonytalanságnak. A németek pomtosan és részletesen kidolgozták követeléseiket, amiket 'azonban szigorúan titokban tartanak. A csehek a német kívánságokkal szemben jelentékeny engedékenységet tanúsítanak. ami csaknem kizárólag az agráriusoknak tulajdonítandó, akik az összes polgári pártok közül a leginkább siettetik a németek kormánybalépését. Bizonyos, hogy a németek egy Landsmann- miniszter személyében képviseletet kapnak a kormányban. Még nincs elintézve, hogy az politikus lesz-e, vagy valamelyik magasabb hivatalnok- Azonkívül nem ismeretes még az sém, hogy már a Csernv-kormányba lépnek-e be, vagy más szemé’ - alakit majd uj kormányt és hogy továbbá ez a-kabinet tisztám hivatalnokkormány lesz-e, vágy félig parlamentáris. A kormány rekonstrukciójára minden valószínűleg csak az ősz felé kerül sor. Parallel tárgyalások folynak a magyarokkal is, akik a németekhez hasonló követelésekkel lépnek elő. Ha a cseh polgári pártok engedményeket adnak a németeknek, világos, hogy ugyanazt a magyarok ig megkaphatják. Kramár lapja, a Národni Listy csodálkozik azon, hogy a szociáldemokrata sajtó a cseh pártok engedékenysége ellem van. A szocialisták — írja — egész a legutolsó ideig Márton és György alkottak még a XIV. században és amely látható ma is a prágai Hradzsinban. Közelében áll a törökverő Hunvady János szobra. Érdemes még átmenni a Bástya-sétányra, ahonnan a budai hegyekre nyílik szép kilátás s kellemes séta visz le az Alaguthoz, illetve a Lánc- hidhoz, amely ugyancsak, különlegesség az európai hidépitkezések között. Gróf Széchenyi István ide ája nyomán alakult a hidépitő társaság és tervét Clark William angol mérnök készítette, nrig az építést fivére, Clark Ádám vezette (1838—48). A 384 m. hosszú ritka alkotás két parti és két (48 m. magas) vizoszlopon áll s az egész hid caen a négy oszlopon áthúzott négy óriásláncon függ. Érdekes, hogy bizonyos mértékben specialitás a rendkívül merész konstrukciójú Erzsébel-hid is, amely 290 m. hosszú, egyetlen nyílással hidalja át a Dunát, vagyis a kontinens legnagyobb egy- nyilásu lánchidja. Pestre átsétálva, jobbfelől a tiszta stilusu Lloyd-palota, középütt a főkapitányság, mig bal- felől a Tudományos Akadémia palotáját láthatjuk. Stüler porosz építész terve szerint épült (1862—64) KívülrőlWolf szobrai belül Lots freskói és Ligeti tájképei díszítik. Az Akadémia-utcán át jutunk el Budapest egyik legmodernebb terére, a Szabadság-térre, ahol nagyrészt a gyászos emlékű lerombolt „Üj- épület“-kaszámya helyén egész sor köz- és magánpalota épült: a Nemzeti Bank, a Tőzsde, a Posta- takarék stb. palotái. Alig hiszi el, aki főkép ezt a teret és környékét látja, hogy ötven évvel ezelőtt egész Budapesten csak tizenhat négyemeletes ház volt és 1910-ben már hét.százhusz négy-öt emeletes ház állt. A világháború megakasztotta a szomszédos Országhántér teljes kiépítését. Ennek főékessége a parlament gótikus palotája (1883—102) Steindl Imre terve szerint. A három részre tagolt épület, amelynek közepén közös csarnok emelkedik (96 m. magas kupolával) 268 m- hosszú és 18 udvar, 27 lépcső, több min* száz terem van benne. Kétoldalt az üléstermek, a képviselőházé és a ma nem működő főrendiházé. A dunaparti olvasó, társalgóé és éttermek előtt különösen nagy- loggia húzódik A parlament oldalhomlokzata előtt kis parkban áll Andrássy Gyula gróf volt miniszterelnök és külügyminiszter lovas bronzszobra. Zala György' diszmagyarhan mintázta meg Andrássyt és a ba- rokkstilü márvány-talapzat egyik hosszoldalán mint a berlini kongresszus egyik vezéralakját is ábrázolja, mig a dombormű másik oldalán Ferenc József király koronázása lát ha ló. Szemközt a parlamenttel áll s földmivelésügyi minisztérium egyszerű, nem is valami impozáns háza, odább pedig a Kúria palotája (ép. Hauszmann 1896), amelyben főképp a Lotz-freskós és Stróbl-szobros (Jusfitiá) grandiózus lépcsőház érdemel figyelmet. . Néhány ppre wak innen a Margit hídig, amely támadták a cseh sovinizmust s .valószínű, hogy a helyzet lehiggadása után ismét visz- szatérnek ehhez a taktikához. A szociáldemokratáknak a nyelvrendelet sem volt elég. Akkor azt mondták, hogy előbb meg kellett volna egyeznünk a németekkel. Most pedig egyszerre annyira féltik az állam nemzeti jellegét s annyira engesztelhetetlenek a németséggel szemben. A nemzeti szocialista Ceské Slovo szerint a német aktivisták szemében most az a legfontosabb, milyen állást foglal el velük szemben Svehla volt miniszterelnök. De jelzi egyúttal, hogy az agrár irányzat nagyon megerősödött a republikánus pártban s igy számítani sem lehet arra, hogy a párt a belátható időn belül hajlandó legyen a szocialistákkal való együttműködésre. A lap szerint a német követelések a következők: A német nyelv hivatalos nyelvként használható a köztársaság -minden hivatalában, a bezárt német iskolák visszaállítása, a badikölcsönkötvények beváltása és kamatjaik valorizálása, valamennyi német birtok visszaadása, a földreform érvénytelenítése, az elbocsátott német tisztviselők visszavétele megfelelő kártérítéssel. A szociáldemokraták nevében Bechyne már a Právo Lidu tegnapelőtti számában levonta az uj helyzet konzekvenciáját, amikor megállapította, hogy a körülmények a szociáldemokrata pártot az ellenzékben való maradásra szorítják. Mi senkire sem gyakorolunk nyomást, hogy példánkat kövesse — irja többek között. — Ezzel a megjegyzéssel tulajdonképpen a cseh nemzeti szocialista Stribrny-féle szárnyára célzott, amely a Bohemia szerint hajlandóságot mutat a polgári többséggel való kooperációra. A kérdésben legtisztább képet nyújt a. Národni Listy esti kiadása, amely kijelenti, hogy a szocialista sajtó tudatosan félrevezeti a közvéleményt. Hogy a német aktivisták milyen követelésekkel fognak jönni, az ma még senki előtt nem ismeretes, mert hisz a német agráriusokkal csak e héten kerül sor először tárgyalásokra. a párisi Gouin Ernest és Társa terve szerint különös módon épült. Tengelye a Duna közepén 150° szögbe törik és innen szárnyhid vezet a víargit- szigetre. A hatives hid hossza 567 méter. Budapest legszebb parkja a 62 hektár terjedelmű Margitszigert. Vegetációja meglepi az igényesebb idegeneket is. Nagy hotelja, uj szanatóriuma, strandfürdője, modern sportpályái, 13‘3 C4 hőmérsékletű kénes vize, regényes séta helyei nagyszámú közönséget vonzanak. Európában unikum a sziget meleg vízesése. Pestre visszajövet a Lipótkörutra érünk, amely a modern Nagykörút kezdő része. Balfelöl áll a Vígszínház (Fellner és Hellmer barokk épül ele 1896). A Berlini-téren^amely a Lipót-körutat a Teréz-köruttól elválasztja, kezdődik a Nyugati pályaudvar, De Serres szolid alkotása. A Teréz-kör- uton át jutunk el az Oktogon-térre, illetve az Au- drássy-utra, melynek 44 méter szélességű vonalát sok kis magánpalota is szegélyezi és Budapest, legnagyobb emlékműve, az ezeréves hemieikluss zárja be. Oszlopai közt a nevezetes magyar királyok szobrai állnak s alattuk az ivén széles doni- bormü-koszoru az ezeréves történelem fontosabb jeleneteit ábrázolja. Fönt, a két ivszelet tetején a Béke és a Harc jelképes csoportjai, lóvonta bigán a harckészség és béke megszemélyesítői. Magasra nyúlik Gábor arkangyal szobra s előtte Árpád fejedelem lovas alakja. A szobrokat Zala, Teles, Róna, Kallós stb. alkották s az építészeti részt Schikedanz tervezte. Ez már a városliget földje; néhány lépésre van a tó a jégpályával, a modern, nagy Széchenyi- fürdő, az állatikért, a cirkusz, az Angolpark, a millenáris sportpálya, az Iparcsarnok, a Közlekedési Muzeum. Közvetlenül az ezredéves emlékműtől jobbra és balra áll a görög-renaissance stilusu Szépművészeti Muzeum (1906) és a Műcsarnok (1894), mögötte a különösen gazdag Mezőgazdasági Múzeum, amely résében az ősi Vajdahunyad várának mintájára épült. Messzebb a. Stefánia utón áll a Földtani Intézet, Leehner Ödön remek magvar- stilü palotája, a Vakok Intézete és az Erzsébet Nőiskola. A Stefánia-úti korzó, sok vendéglő és kávéház teszi élénkké a Városliget. 116 hektáros területéi Említést, érdemel a ligeti szobrok közül a mezőgazdasági Muzeum egyik udvarán Anonymus (Béla király névtelen jegyzőjének) szobra. Ligeti Miklós mintázta a kámzsáé barátot; továbbá a fővárosi muzeum előtt, a, Stefánia-ulon álló Rudolf-szobrot is, mely a szerencsétlen királyfit vudászruhában ábrázolja. Amerikai magyarok állították a tó és az iparcsarnok közt Washington bronzszobra', amely. Bezerédi Gyula mintázása. Hosszabb megtekintés' érdemel Magyarország legnagyobb állami művészeti gyűjteménye, a Szépművészeti Muzeum. Maga a palota Schikedanz Albert terve szerint autikizáló stílusban épült s
