Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-26 / 118. (1156.) szám

k ^PA<5AÍ-yVVA<i^ARHIRLAB 1926 május 26, szerda. Képzőművészeti élet - Szlovenszkőn Beszélgetés Flache Gyula festőművésszel, a magyar képzőművészek egyesületének igaz­gatójával Besztercebánya, május 24. (Kiküldött munkatársunktól.) Beszterce­bányán járva, fölkerestem a Szlovenszkói Képzőművészek Országos Egyesületének ügy­vezető igazgatóját, Flache Gyula festőművészt és nyilatkozatot kértem tőié a szlovenszkói képzőművészet mai helyzetéről. A mester élénken tiltakozott minden interju-kisérlet ellen, azonban barátságos beszélgetés során mindent elmondott, amire kiváncsi voltam. — Legutóbbi pozsonyi kiállításunk — úgymond — nagy erkölcsi és kielégítő anyagi eredménnyel zárult. Nemcsak a nagykö­zönség soraiból jelentkeztek szép számmal vásárlók, hanem az állam s a most alakuló állami muzeum és a városi múzeum is vásá­rolt. Egyesületünk müvésztagjai bizonyos ön­tudatot merítettek e kiállításból, amely meggyőzte őket, hogy megfelelő összetartás mellett Szíovcn- szkón is lehet komolyabb és nivósabb kiállításokat produkálni. — Egyik örvendetes tapasztalatunk az volt, hogy e kiállítással a szlovenszkói ma­gyar piktorok szlovák és cseh körökben isi megfelelő tekintélyt tudtak maguknak ki-1 vívni. Őszinte sajnálattal kell azonban azt is; megállapítanom, hogy a kiállításunk iránti nem tanúsítottak megfelelő érdeklődést épp azok a magyar körök, amelyeknek támoga­tására elsősorban és jogosan számítottunk. — A kiállítás alkalmával egyesületünk vezetőinek módjukban volt közvetlen kap­csolatot találni a szlovák müvészegyesületek pozsonyi vezető exponenseivel. Kicseréltük véleményeinket egy szlovenszkói szindikátus megalakítására vonatkozólag. A kimondottan szlovák egye­sületek is ma már azon a nézeten vannak, hogy a szlovenszkói piktura terén a nemzeti­ségi kérdéseket nem szabad kiélezni és hogy nemzeti különbségekre való tekin­tet nélkül meg kell alapozni végre a Szlo­vén szkon létező összes müvészkorporációk- nak az együttműködését. — Habár a tökéletes együttműködés út­jában sok akadály van, azonban egy szindi­kátusnak talán sikerülne ezeket áthidalni oly kiállítások rendezésével, amelyeken résztvennének az összes müvésztesiületek re­prezentánsai. A szindikátus székhelye Pozsony volna, ahol rövidesen nagyobbszabásu kiál­lítási csarnok fog fölépülni. A szindikátus megalakítását épp ennek a kiállítási csarnok­nak a megnyitása teszi aktuálissá, amennyi­ben megfelelő módon biztosítani kell az itt működő valamennyi egyesület aránylagos kiállítási lehetőségét. A szindikátusnak épp egyik legfényesebb feladata lesz a pozsonyi csarnok kiállítási rendjének megállapítása. A szindikátus programját különben röviden a következő szavakban foglalhatjuk össze: Szlovenszkó képzőművészeti kultúrájá­nak jogi és erkölcsi védelme — Nézetem szerint egy ilyen szindikátus feltétlenül számíthat az állam támogatására is. A szindikátus megalakítását úgy gondo­lom el, hogy a pozsonyi kiállítási csarnok megnyitása idejében tehát két esztendőn be­lül a már létező müvészegyesületek és szak­osztályok a részvényesség alapján kikülde- nek megfelelő számú delegátust s a delegátu­sok lesznek tagjai az általuk megalakítandó szindikátusnak. A magyar művészeknek az egyesü­letben való elhelyezkedésére vonatkozó kér­désemre a következő választ kaptam: — Egyesületünk ugyan territoriális ala­pon működik, azonban igen nagy súlyt he­lyez arra, hogy magyar tagjainak biztosítsa úgy művészi jövőjüket, mint egyéni érvényesülésüket és megélhetési lehetőségüket. — Egyesületünk főtörekvése, hogy gaz­dasági bázist nyújtson minden müvésztagjá- nak; ezt a törekvését szép eredménnyel szol­gálja kiállításaival és képvásárlásaival. Az eddigi kiállítások alapján nyugodtan állíthat­juk, hogy egyesületünk az egyetlen szloven­szkói egyesület, amely kiállításaival tagjai javára anyagi eredményeket is fel tud mu­tatni. Beszélgetésünk során megemlítette Fla­che Gyula, hogy régi kedvenc tervük egy szlovenszkói képzőművészeti folyó­iratnak a kiadása. Ennek a folyóiratnak, ha évenként csak két­szer is jelenne meg, nagyjelentőségű és hé­zagpótló szerepe volna. Az egyesület egye­lőre évkönyvét fogja kiadni. Az évkönyv első számának már múlt év december havában meg kellett volna jelennie, azonban anyagi okok miatt a megjelenés halasztást szenve­dett s a folyó év folyamán a két első számot egy vaskos kötetben fogják kiadni. A művé­szi illusztrációkkal ellátott kötet az egyesü­let eddigi ötesztendös működésének anyagát fogja feldolgozni és ismertetni. Az évköny­vet a tagok tagsági járulékként kapják meg és előreláthatólag a könyvpiacon is eredmé­nyesen fogják terjeszteni. Beszélgetésünk végén a képzőművészek egyesületének sajtókérdése került szóba és a mester hangsúlyozta, hogy az egyesületnek eredménves működéséhez föltétlenül szüksé­ge vau egy országos napilap támogatására, hangsúlyozta, hogy kulturprogramjuk és kul- turpropagandájuk keresztülvitelében elsősor­ban a Prágai Magyar Hírlap támogatására számítanak és közleményeik számára annak a Prágai Magyar Hírlapnak hasábjain kérnek A csikágói eucharisztikus kongresszus csehszlovákiai küldöttsége elutazott Munka felhívása amerikai utazása előtt - A szlovák néppárt Treuga Dei-je Prága, május 25. Az eucharisztikus kongresszus csehszlo­vákiai küldöttsége vasárnap délután utazott el Prágából Drezdán keresztül Rotterdamba. A prágai 'Wilson-pályaudvaron óriási ember­tömeg búcsúzott a küldöttségtől. A prágai ér­sek képviseletében msgr. Hrubik dr. prelá- tus jelent meg, továbbá Sramek volt minisz­ter is kint voll az állomáson, valamint szá­mos más katolikus vezető személyiség. Hlin- kával Prágáig igen sok szlovák is érkezett, közöttük több szlovenszkói és morvaországi újságíró. Az elutazás elölt elénekelték a két nemzeti himnuszt. Rotterdamba hétfőn dél­után érkezett a küldöttség. Hlinka András, a szlovák néppárt vezé­re, bucsucikket irt a Slovákba, személyesén pedig a zsolnai állomáson búcsúzott el hívei­től. Beszédében rámutatott arra, hogy a köztársaság .Szlovenszkó nélkül nem létezhet, Szlovenszkó viszont a köztársa­ság nélkül nem. Bucsufélhivasában rámutat arra, hogy, jól­lehet 485.000 választó szavazott reá, mégis hivatalnokkormánynak kellett jönnie, hogy útlevelet kaphasson Amerikába. Már 1894- ben sem engedték őt oda, a forradalom után pedig Srobárék akadályozták meg amerikai útját. Mostani tanulmányútján nem vádolni akar, hanem fel akarja világosítani az ameri­kai szlovákokat. Saját szemeivel akarja látni, hogy tulajdonképpen büu-e ‘a köztársaság ke­retén belül Szlovenszkó autonómiáját kíván­ni. Felhívását ezzel fejezi be: „Nemzetem, egy időre elhagylak téged. Nem futamodom meg a harctól. Treuga Dei állott be és ezt a pillanatot megragadom, hogy erőt gyűjtsék és annál intenzivébben-harcolhassak a nemzet létéért, szuverénitásáért és szabadságáért. Nem fenyeget háború, az ágyuk nem dörög­nek és a nemzet békésen fog a jobb sorsáért küzdeni. Amerikában meg fogom mutatni, hogy a szlovák hü marad Istenéhez és nem­zetéhez és hogy Szlovén szkot nem fertőzte meg a vörös áramlat." A magyar írók pünkösdi nagygyűlése T rencsénteplicen Megalakult a Csehszlovákiai Magyar írók Szervezete — Lelkes hangulatban, ünnepé­lyes keretek közt harminc iró képviseletével folyt le a megalakulás — A próbálkozások és egyéni akciók után eljött az egységes teremtő munka korszaka — A P. M. H. k-.küldött munkatársától -­Trencsén'ej licz, pünkösd hétfő Az idei pünkösd pirosbetüs, korszakos dátumot jelentett au itteni magyarság kultur- életében. A virágzó május természetet meg­újító ünnepén Trenesyiiteplie-fürdőn, a Vág völgy legszebb fekvésű fürdőtelepén meg­született a magyar irók egyesülete: ünnepélyes keretek közt, testvéri egyet­értésben, a komoly pillanat jelentőségé­nek átérzeit melegével lett valósággá az a megújító és uj életet ígérő összefogás, amely egységes, országos szervezetben tö­möríti egybe a Csehszlovákiában élő és dol­gozó magyar írókat: költőket, novellistákat, dráma- és regényírókat és essayistákat, hegy szervezetten védjék meg kari és gazdasági ér­dekeiket. Nyolc év óta gazdátlan elhagyatottság- ban egyre ott élt a vágy íróink legjobbjai előtt, hogy véget vessenek az, egyéni pluszt felelőtlen és kezdetleges próbálkozások hitel­rontó, terméketlen és kulturális szempontból semmi pluszt nem jelentő garázdálkodásának. A trencsénteplici impozáns gyülésmcst minden kételkedőt meggyőztek arról, hogy az össze­fogás komoly erőt, a magyar kultúra életében is eseményszámba menő uj útra lépést s it­teni kulturéletünkben egészen uj reménytel- jesebb és egészségesebb korszakot jelent. Tizenhét iró jelent meg a gyűlésen, harminc­egy iró képviseletében: már maga ez az impozáns szám, de még- inkább a gyűlés zavartalan lefolyása és az ott megvitatott egészséges tervek nyolc évünk kultur életének legkimagaslóbb eseményévé avatták a trencsénteplici pünkösdöt. A sok szó után az irók is a tettek terére léptek és büszkén állapíthatjuk meg, hogy ezen lépésük elhatározó cselekedet: egy ne­héz kor lezárása és egy uj, jobb kor megkez­dése volt. Az alakuló gyűlésről a következőkben számolhatunk be: Pünkösd vasárnapján megérkeztek az irók, akik Tersek fürdőigazgató és Arányi Zsigmond dr. főorvos jóvoltából otttartózkó- dásuk alatt a fürdő vendégei voltak s akik­nek a vendéglátók szives figyelme és vendég- barátsága örökre emlékezetessé tette az ott tartózkodást a kies fekvésű, modern fürdöte- lepen. Megjelentek: Bihari Mihály Pozsony, Darkó István Losonc, Egri Viktor Nagyszombat, Far­kas István Jelsöc, Fábry Zoltán Stósz, Földes Sándor Komárom, Györy Dezső Prága, Herczeg Gábor Pozsony, Juhász Árpád Kassa, Kaczér Illés Pozsony, Kázmér Ernő Pozsony, Sándor Imre Kas­sa, Simándy Pál Losonc, Spüzer Ferenc Prága, Sziklay Ferenc Kassa, Szvatkó pál Prága és Tamás Mihály Beregszász, akik pártpolitikai, világnézeti és osztályel­lentéteken felül fogtak össze az alkotó mun­kára. Rajtuk kívül képviseltették és megakadá­lyozás folytán kimentették magukat: Antal Sándor, Darvas Henri, Darvas János, Jankovics Marcell, Mécs László, Lányi Menyhért, Neubauer Pál, Rácz Pál, Sebesi Ernő, Szenes Erzsi, Vécsey Zol­tán és Vozári Dezső, úgyhogy az értekezletjellegü alakuló tilé mintegy harminc iró képviseletében határo­zott. Kaczér Illés nyitotta meg az értekezle­tet. Mint az újságíró szindikátus anyaegyle­tének megbízottja ünnepi szavakkal vázolta a megalakulás szükségességét és jelentőségét és felkérte a megjelenteket, hogy döntsenek a megalakulás részleteiről s átadja az elnöki széket Sziklay Ferenc korelnöknek. Györy Dezső ismertette ezután az előké­szítő bizottságban kialakult véleményeket a megalakulás módozatairól, a szervezkedés belső és külső formáiról, mely szerint a szervezetnek kettős hivatása lesz: a gazdasági érdekvédelem s emellett olya: fórum alakítása, mely az irók erkölcsi testületével egyenlő. Spitzer Ferenc a gazdasági érdekvéde­lem s az egyesület pénzügyi alátámasztásá­nak lehetőségeiről és módozatairól tesz hosz- szas javaslatot. Nagyobb eszmecsere indul meg, melynek során Juhász Árpád, Kázmér Ernő, Sziklay Ferenc, Simándy Pál, Kaczér Illés, Földes Sándor, Egri Viktor és Györy Dezső szólaltak fel. Ennek alapján kimondot­ták, hogy belépnek az újságíró szindikátus rendkívüli tagjai közé s mint. ilyenek megalakítják a Csehszlovákiai Magyar írók Szervezetéi, mint a szindikátus al­osztályát. A szervezel hivatott az itteni irói kar elkölcsi, kari és gazdasági érde­keinek védelmére és előmozdítására és ezért a megválasztandó tisztikart megbíz­zák azzal, hogy a csehszlovákiai testvérszer­vezeteknél és a hivatalos fórumoknál infor­matív lépéseket tegyenek ez irányban. Elv­ben kimondották, hogy hajlandók kooperálni minden testvérszervezettel, igy elsősorban a csehszlovák s német szervesetekkel. Elhatároz­ták, hogy az elnökségen és választmányon kívül két szakbizottságot állítanak fel. Ezek a következők: Gazdasági bizottság: feladata a szerve­zet gazdasági ügyeinek vezetése és a gazda­sági érdekvédelem. Lépéseket tett rögtön a jogvédő iroda, ösztöndíjak, támogatások stb. megszervezésére. Kidolgoz egy tervet az it­teni magyar irók külföldi piacon való elhe­lyezésére, külföldi magyar irók itthoni pia­con való elhelyezésére, külföldi szerzők bel­földi és itteni szerzők knnti érdekvédelmére stb. s az elnökséggel összhangban mielőbb működni kezd.. Irodalmi (lektor) bizottság: feladata iro­dalmi kérdések „a tiszta irodalom" álláspont­ján dönteni. A szervezet által kiadandó könyv- sorozat anyagát kiválogatni, a tagfelvételről az elnökségnek javaslatot tenni. Elhatározták, hogy évenként 12 kötet könyvet adna}t ki it­teni magyar irók müveiből, lépései éi tesznek a Kazinczy-társasággal karöltve a társaság villájának írók nyaralót elegé­vé való berendezése céljából. Előadásokat rendeznek, konferenciákat tartanak és felveszik az érintkezést erdélyi és az ösz- szes utódállambeli testvér szer vezetékkel. A szervezel központja Pozsony. Legközelebb Pozsonyban Bródv emlék­ünnepélyt rendeznek, melyen többek között Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Hatvani Lajos és mások fognak vendégszerepelni. Ezután megejtették a választásukat egy hattagú jelölőbizottság kiküldésének segiLé­vel. A választás eredménye a következő: Elnök: Sziklay Ferenc, ügyvezető elnök: Kaczér Illés, alelnök Simándy Pál. Tit­kár: Györy Dezső. A gazdasági bizettság tagjai: Spitzer Ferenc, Kázmér Ernő, Bihari Mi­hály, Egri Viktor és Juhász Árpád. Az irodalmi bizottság tagjai: Antal Sándor, Darkó István és Fábry Zoltán. A választmány tagjai: Darvas Henri, Darvas János, Farkas Ist­ván, Forbáth Imre, Földes Sándor, Her­cegit Gábor, Jankovics Marcell, Mécs László, Neubauer Pál, Mihályi Ödön, Jackó Olga, Rácz Pál, Sándor Imre, Sebe­si Ernő, Szenes Erzsi, Szvatkó Pál, Ta­más Mihály, Tilkovszky Béla, Vécsey Zoltán, Vozári Dezső. A tisztikar nevében Sziklay f ere ne mon­dott köszönetét a megválasztásért s ígérte, hogy a tisztikar szivvel-lélekkel fog működni az írótársadalom minden érdekééit. Halct# csend lett az ülésteremben. A je­lenlevők meghatottan érezték át a pillanat nagyságát és csak lassan indult meg a további részletkérdések megbeszélése. A gyűlés-üdvözlő táviratot küldött a köz- társasági elnöknek, a kultuszminisztérium­nak, az itteni Magyar UjságiroszmcUkí tusnak é.s a csehszlovák és német testvérszerveze­teknek. Ezzel az alakulás véget ért. A fehér asztalnál lelkes hangulatban ma­radtak fenn az irók, mint a *urdöigazgató iág vendégei, a késő éjjeli órákig. A megjelentek egyrésze a hajnali vonattal elutazott, nagvobb részük hétfőre is a fürdőben maradt. Hétfőn megtekintették a fürdőtelepet s utána a gaz­dasági bizottság máris megtartotta első ülé­sét. A magyar irók pünkösdje komoly zák.ga annak, hogy az itteni magyar ku'turóleí fel­lendülés elölt áll s eddig szétforgácsolt alko­tó ereje Írótársadalmunknak hatalmas egy­ségben a produktív munka terére lépve igazi magyar és emberi alkotásokkal fogja gazdagí­tani értékeinket. — Magyar diáksegélyeíés. A prágai MAKK választmánya 1926. -nyári szem észt arabén segé­lyeket. oszt ki szegénysor?!! prágai magyar fő­iskolai hallgatóknak. Mindazok, akik részesülni óhajtanak a segélyezésben, adják be ez iránti folyamodványukat az egyesület titkárának (Kathona Tibor jogász, Óváros, Halstalská 39, I. em.) május 27-éig bezárólag. A folyamodvány­hoz hivatalos szegénységi bizonyítvány mellék­lendő. Segélyben csak azok részesülhetnek, akik a MAKK rendes tagjai, tehát a nyári szemesztert tagsági dijat lefizették, vagy ez alól hivatalos felmentést kaptak. A segé-iykiosztásnál érsek- újváriak, pozsonyiak és lévaiak előnyben része­sülnek. Az elintézett folyamodványokat és a* ki­utalt segélyeket hirlapilag megadott helyen és időben lehet átvenni még május folyamán. Baj­társi üdvözlettel: Wintersleincr Henrik, a MAKK elnöke, Kathona Tibor- titkár. helyet, melynek olvasóközönsége a szloven­szkói képzőművészek közönsége is. Beszélgetésünk során a mester műter­méből átkisért dolgozószobájába, ahol kelle­mes meglepődéssel állapítottam meg, hogy Flache Gyula nemcsak jó festő, de ügyes szobrászművész is. Ugyanis az íróasztala mel­lett Petrogalli Oszkárnak kiválóan sikerült élethü mellszobra áll. Az életnagyságnál na­gyobb méretű, gipszbe öntött szobrot rövi­desen a nagyközönségnek is módjában lesz közelebbről megismerni. Egyelőre annyit megállapíthatunk, hogy Flache Gyula alko­tása méltó értékű képmása a szlovenszkói magyarság nagy halottjának- (fg.) 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom