Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-14 / 61. (1099.) szám
1926 március 14, vasárnap. AtAl INTELMEK — Részletek egy felolvasásból — Irta: Vulpes Az élet háborújában, a születés — sorozás; a kézfogó -3. mozgósítás; a házasság — hadüzenet; a válópör = fegyverszünet; a halál — békekötés... A szeretet nagyitő üvegen néz, az irigység kí- csinyitőn; — a közöny elfordítja a fejét... Mint a Duna, olyan valami a házasság. Lehet beleesni, lehet beleugmni, de józan fővel belemenni csak annak érdemes, aki ki is tud úszni... A legtöbb asszonynak se kertje, se kutyája ... És kutya van nála a kertben ... Az ifjúság gyorsvonat, a szerelem kéjvonat, a házasság vegyesvonat, az öregség tehervonat... Az asszony rendszerint bátrabb, mint a férfi. Csak kevesebbet mer ... Ha annyi pénzed volna, amennyi kellene, akkor se volna annyi pénzed, amennyi kellene ... A házasság a szerelem fogyókúrája ... A divat: meggyőződés, — a meggyőződés ma nem divat... öreg embernek minden napja péntek ... Sokan vannak, akik nagyot hallanak, — de még több az, aki kiabál... A férfi a nőért megöregszik; a nő a férfiért megfiatalodik... Ahol kilátszik a lóláb, rendszerint szamár van mögötte... A jó házasságot az égben kötik. Tehát okosan teszed, ha vársz vele, amig az égbe jutsz... Nincsenek tapasztalataid? Házasodj meg ... Mennyivel szebb volna a feleséged, ha nem volna a feleséged!... Ha Adám el nem alszik a paradicsomban, ma egy bordánkkal több volna s egy feleséggel kevesebb ... Az anyósnak és a zsidónak csak a fajtáját szidják... De azért mindegyikből jó egy a háznál... örök szerelem az, ha még holnap is azt szereted, akit már tegnap is szerettél. ..^ A halottakban mindenikben találnak szivet. Az elevenekben csak elvétve... Tiszteld atyádat és anyádat, hogy ők is hosszú életűek legyenek e földön ... A pénzit Is meg kell becsülni, pedig szintén nem érdemli meg... — A száj nem csak evésre való, — mondja a bőbeszédű. * — A száj nem csak beszédre való, — mondja a nagyétü. — A száj csókra való, — mondja a szerelmes. — A szájjal hallgatni is lehet, — gondolja a bölcs... Mire az ember elkezdi keresni a becsületét, már rendszerint nincsen is meg... Szép asszonynak,, jónak, kár megöregedni. De ha a csúnya megöregszik, még nagyobb kár... Ki kérdezi a fogast, vajon szereti-e a tatármártást? ... Az apósod viseli a házasságod költségeit és te adod meg az árát... Az emlékkönyv az élet hamutartója ... Többnyire olyankor találjuk meg a szivünket, amikor a másokét keressük... A házasság veteményes kertjében az anyós a madárijesztő... Honnan vehette a magyar a kenyeres pajtás kifejezést? Hiszen ahol a kenyér kezdődik, ott megszűnik a barátság... A világ teremtése. Hat nap alatt teremtette az Isten a világot. A hetediken pihent. A nyolcadikon alkotta az asz- szonyt. A kilencediken az asszony felforgatta az egész világot... Bethlen tárgyalásai Nincslccsel Nagyfontossá&u kérdőnkről van szó — JugoszSáv-ma^yar közeSatíés Genf, március 13. Bethlen István gróf ma délelőtt tárgyalásokat folytatott Scialoja gróf és Grandi államtitkár olasz delegáltakkal. A miniszterelnök valószínűleg ma továb folythtja Nincsics jugoszláv külügyminiszterrel is tárgyalásait. Beth’en meghosszabbította genfi tartózkodását, hogy a németeknek a népszövetségbe való ünnepélyes felvéte t jelen lehessen. Budapest, március 13. A Magyar Hirlap értesítése szerint Bethlen István gróf miniszterelnök és Nincsics jugoszláv külügyminiszter között döntő jelentőségű s igen feltűnő tárgyalá- lások folynak. A lap összefüggésbe hozza ezeket a V gyalásokat Nincsicsnek az elmúlt héten Mussolinival folytatott tanácskozásaival. A lap szerint ugynis Genfben a jugoszláv-magyar közeledésről folynak az előkészítő mebeszélesek, amelyek a középeurópai és balkáni politika uj orientációjának következményei. Jugoszlávia átlátta, hogy az önmagával nagyon is elfoglalt Franciaország helyett, melyet különösen zavart belügyi, pénzügyi s legutóbb külügyi helyzete elvon középeurópai politikájától, most Olaszország kezdi magához ragadni a dunai államokban a vezető szerepet Jugoszláviának pedig sokkal nagyobb érdeke, hogy a Ba’kánon ur legyen, semmint, hogy a Duna völgyében diktáljon. Ismeretes, hogy Nincsics Mussöunivel való tárgyalásai közben ígéretet kapott, hogy Jugoszláviának az Égei-tenger felé való aspirációit támogatni fogják Az ígéretnek realizációjakor azonban Magyarország igen kellemetlen szerepet tölthet be Jugoszlávia háta mögött Ezért folynak most a megbeszélések Nincsics és Bethlen közölt. A lap tudósítója bizalmas körből arról is értesül, hogy nemcsak kölcsönös védelmi alapjáról történnek tárgyalások, hanem állítólag területi engedmények»/ is hajlandó Jugoszlávia adni Magyarország számúra Szabadka környékén a Ferenc-csatornáig. Elítéllek a klenóci Borgia Lukréciát Arzénporral beszórt kenyérrel etette meg az urát — Tizenöt évre ítélte a rimaszombati esküdtszék a férjgyilkos asszonyt — A gyermek is terhelőén vallott az anyja ellen — A P. M. H- tudósítójától — I Vetőmagvak I Francia lucerna, német lóhere, takarmányrépa ^ p isit- és minden e yéb 'nzdasá i vetömagva- ^ at abszolút csira épes elsőrendű minősé ben a ’e” olcsóbban szállít B. Petiik &Spol. vetömagkereskedése | Praha 1., MikuIáSská tir. 13. % Árjegyző ingyen! Árje; yzék ingyen! % Rimaszombat, március 13. Minárcs Jánosné, született Dobos Zsu- zsánna 36 éves klenóci földmivesné állott vádlottként az esküdtbiróság előtt férjgyilkossággal vádolva. Az igénytelen kinézésű, sovány falusi asszony a vádirat szerint a múlt év október 25-én fehér arzénporral behintett kenyérrel etette meg urát, hogy eltegye láb alól és a jelentékeny vagyont megkaparitsa. A vádlott részletesen elmondotta a bűntény részleteit. Bevallotta, hogy az arzént ő szerezte Misik József ujantalvölgyi hutástól. Az arzént patkányirtáshoz kérte. A gyilkos mérget aztán porrá törte és egy üvegtálkában tartotta a szekrényben. Amikor két hónap elmúltával a patkányok nem jelentkeztek, az arzénport a patakparton kiöntötte. Annyit beismert, hogy az arzénos tálacs- kát nem tisztitotta meg, de fogalma sem volt, hogy az üvegen visszamaradt por ártalmára lehet valakinek. Férje halálának reggelén a boltból félkiló kristálycukrot hozott, azt beleszórta az üvegtálba, az egész családnak, férjének is, meg saját magának is és a nyolc gyereknek is ebből a cukortálból szólta meg a reggeli kávéját. Férje délelőtt kétizben evett cukorral beszórt vizes kenyeret. A második karaj kenyérre már úgy kaparta ki a tálból az utolsó szem cukrot s evés közben már panaszkodott a cukor rossz izére. Ebéd után Minárcs János a kétórányira levő tanyára indult ökrös kocsiján. A tanyától fé’kilométernyire már borzasztó fájdalmak vették elő a szerencsétlen embert, kiáltozni kezdett. A tanyán lakó szülei meghallották kiáltozásait, hozzászaladtak, bevitték a házba, ott hányás és görcsök lepték meg, korsó- sŐ9zámra itta a vizet, hogy kínjai csillapodjanak, éjfél felé jutott csak arra a gon- doltra, hogy fájdalmai a rosszízű cukortól származhatnak. Eszeágában sem volt még gyanakodni az asszonyra. Reggel felé az öreg Minárcs kocsira tette fiát és bevitte a faluba az orvoshoz. Mire beértek, a szerencsétlen megmérgezett ember már nem tudott beszélni és egy óra múlva rettenetes kínok között kiszenvedett. Még aznap névtelen feljelentés alapján a klenóci csendőrség vizsgálatot indított, jelentést tett a rimaszombati államügyészségnek. A törvényszéki orvosok felboncolták a holttestet és megállapították, hogy a halált arzénmérgezós okozta. Az áldozat gyomrában 5 gramnyi fehér arzénport találtak a boncoló orvosok, amely mennyiség véleményük szerint egyedül is elég lett volna 200 ember elpusztításáhozA vizsgálat súlyos adatokat derített ki « a boncolás után nyomban letartóztatták és a rimaszombati államügyészség fogházába szállították Minárcsnét. A vádlott asszony ártatlanságát igyekezett bebizonyítani. Az első tanú id. Minárcs János 63 éves jómódú klenóci gazda, a meggyilkolt édesapja. Eddig minden kihallgatás alkalmával megtagadta a vallomást, de a törvényszéki elnök felhívására önként mondja el a következőket: Fiam már a kocsin megmondotta, hogy a rettenetes fájdalmak csak attól a cukortól lehetnek, amit aznap reggel a felesége a boltból hozott. Mikor fiam kiterítve feküdt, menyem ott a szobában kijelentette, hogy ő etette meg a fiamat a mérgezett cukorral, mert úgy saját magát, mint a családját meg akarta szabadítani egy rossz embertől. A tanuk sorában id. Minárcs Jánosné következik, a vádlott mostohaanyósa semmi közelebbit nem tud az esetről, mint amit az urától hallott. Mostohafia 16 éven át a legna- gyob boldogságban élt a vádlottal, a legkisebb rosszat sem tudja menyére mondani. A vádlott asszonynak 12 éves Juliska leányát vezette most be a börtönőr, a terhesség utolsó állapotában levő vádlott hangosan felzokog gyermekének láttára, az eleven, temperamentumos kisleány semmivel sem törődve odaroban az anyjához és szivettépő siránkozások közben görcsösen csókolóznak össze. A közönség soraiban rettenetes hatást váltott ki ez a jelenet, percekre a bíróság is dermedten néz, az esküdtek is előzékenyednek, azután Fóris dr. elnök szétválasztatja a vádlottat és a tanút. Elnök: A törvény értelmében édesanyád ellen nem tartozol vallani, mond meg nviltan, akarsz-e vallani, vagy nem? Id. Minárcs János (közbekiált): Mondd, hogy akarsz! A kisleány pillanatokon át habozik, majd érces hangon kivágja: —Akarok vallani! Ott voltam a szobában, mikor édesanyám a halott mellett megmondotta nagyapának, hogy ő mérgezte meg apámat, mert rossz ember volt. A következő tanuk a vádlottnak magánéletéről adtak izelitőt. csupa terhelő adatot. Maga az asszony nyílt tárgyaláson is bevallotta, ho<yy több fiatalemberrel viszonyt folytatott. Több tanú azt vallotta, hogy az asszony 1906-ban kényszerből ment az urához, állandóan veszekedtek, soha békesség nem volt közöttük. A tanuk és a szakértők kihallgatása után a vád és védelem terjesztette elő argumentumait. Studihrad államügyész gyilkosság bűntettében kérte bünösnes kimondani a vádlottat, Mihnlik Dezső dr. védő pedig gondatlanságból okozott emberölés minősítését kérte megállapitani. A védelem igyekezett érvénvt szerezni a büntetőtörvénykönyv ama sark- igazságának, hogy csak azt a vádlottat lehet megbüntetni, akivel szemben kétséget kizáró módon bebizonyithatő az előre megfontolt szándék. A méreg beszerzése még nem támasztja alá a vádirat állításait, sőt ellenkezőleg, a tárgyalás során beigazolást sem nyert, hogy a mérgezést a vádlott követte volna el. Félnyolc órakor a bíróság kihirdette az ítéletet s miután az esküdtek az tigvész kérdéseire hétnél több igennel feleltek, a törvényszék a vádlottat 15 évi fegyházra mint fő- és 5 évi hivatalvesztésre mint mellékbüntetésre Ítélte. A lévai munkások a betegpénztár orvosi rendelője ellen A szabad orvosválasztást követelik továbbra is Léva, március 13. A lévai munkásbiztositó pénztár igazgatósága évek előtt azt tervezte, hogy hivatala részére székházat emel ás abban egyúttal egy modern orvosi rendelőt, ambulató'iumot és hasonló egészségügyi intézményeket létesít. Léva város áldozatrakész képviselőtestülete erre a szép célra egyik értékes közterületét teljesen díjtalanul engedte át, de természetesen az építkezés megkezdését határidőhöz kötötte. De bizony a területet azóta másodszor is odaajándékozták a uiuükásbi/o- sitópénztámak s mégis mind a mai napig a város tulajdonában van. Az országos hivatal ugyanis az életre való tervet lefújta. A lévai pénztár által tervezett építkezést nem engedték meg, ellenben később a lévai pénztár önkormányzatát is felfüggesztették, igy a munkások és munkaadók, akik még a mai súlyos gazdasági viszonyok mellett is a régi, érthetetlenül és indokolatlanul magas járulékaikkal tartják fenn a pénztárt hatalmas számú tisztviselőivel, egyáltalán nem folyhatnak be a vezetésbe. így következett be az is, hogy az itteni pénztár a lévai szinmagyar és más nyelvet nem beszélő tagokkal csupán csak államnyelven levelez. Hogyha a beteg valamelyes értesítést kap a pénztártól, akkor kénytelen az iratot lefordítani. Ugylátszik, hogy az országos hivatalnak az Önkormányzat felfüggesztésével csehesitési törekvései is vannak! Az országos hivatal rendeletére a napokban a lévai pénztár hivatalos helyiségével kapcsolatban, bérházban, orvosi rendelőt rendezett be, ahol napi négy órában rendel. A rendelő szép, tágas helyiség, de nagy hibája, hogy emeleten van, fölöslegesen terheli a betegeket a lépcsőkön való járássaL A lévai munkások — pártpolitikai tekintet nélkül — vagy jobban mondva az összes pártok munkástagjai ellene vannak a rendelőkérdés ilyen módon való megoldásának, mert nem csupán a napi rendelő órák számát keveslik, hanem a szabad orvosválasztás elvének megdöntését látják benne, melyért pedig évek előtt nagy küzdelmet vívtak. Egy pártközi munkásbizottság már interveniált is ez ügyben, amikor is a pénztár igazgatósága kijelentette, hogy a rendelő felállítás aegyelőre csak kísérlet. Erre azután a munkásság várakozó álláspontot foglalt el. — Elítélték a Slovensky Vyebodot becsületsértés miatt. Tudósitónk jelenti: Négy év óta húzódott Wein Károly késmárki gyáros és Hefty Gyula tanár sajtópere a Slovensky Vycbod ellen. 1922 márciusában a kassai Slovensky Vychod „Szepességi irredentisták" cimü vezércikkében irredentával vádolta meg a nevezetteket, akik Littmann János dr. ügyvéd utján becsületsértésért beperelték a lapot Beigazolódott, hogy az adatokat Zatopek Antal, akkori késmárki kormánybiztos szolgáltatta, de ő a felelősséget nem vállalta. Mivel sem a szerző, sem az akkori szerkesztő nem volt fellelhető, a kassai törvényszék az akkori kiadót, Pistvelák Bogumilt vonta felelősségre és becsületsértésért 300 korona és 100 korona mellékbüntetésre, 600 korona költségmegtéritésre és az Ítéletnek a lapban való közzétételére ítélte. Magyar, román, olasz, angol stb. utlevél- vizuinok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró útleveleinek meghosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hirlap kiadóhivatala. Miért szeretik a nők jobban a táncot, mint a férfiak? London, március 13. Sokszor felmerült már a kérdés: miért szeretik a nők a táncot és miért múlják felül táncszenvedélyben a férfiakat? Alihoz ugyanis nem fér kétség, hogy a parketten keringő férfiak kétharmada sohasem tanult volna meg táncolni, ha a nők nem csábították volna őket erre a sportra. De arra a kérdésre, hogy a nők miért rajongnak oly feltűnően a táncért, a legellentétesebb válaszokat adták eddig. Azt hisszük, hogy Casani mester, a fox-trot londoni professzora, végre megoldotta az izgalmas problémát. — Négy oka is van annak — mondotta— hogy a nők jobban rajonganak a táncért, mint a férfiak. — Először: A nő sokkal könnyebben tanul meg táncolni, mint a férfi. Félóra alatt megtanulja azt, amihez a férfinek két-búrom órára van szüksége. Ennek főleg az a magyarázata, hogy a nőnek csak azt kell megtanulni, hogy kövesse a férfi mozdulatait, viszont a férfi szerepe sokkal nehezebb és igy megtanulása is több időt igényel. — Másodszor: Ha a nő táncra gondol, nála ez a gondolat ritkán kerül kapcsolatba a pénzkiadás kellemetlen gondolatával. Többnyire még a táncleckéit sem maga fizeti, a táncestély költsége pedig természetesen nem őt terheli. — Harmadszor: A nő pompásan érzi magát, amikor táncestélyre megy. A pehelykönnyű, ragyogó estélyi ruha könnyűvé, természetessé teszi számára a táncot. A férfi viszont a lehető legké- nyelmetlenebbül érzi magát meleg szövetruhájában és a keményített ing páncéljában, amely meggátol, lefékez minden mozdulatot. — Negyedszer: A nő természeténél fogva érzelmesebb, befolyásolhatóbb, mint a férfi, nem csoda tehát, hogy a zene mozgásrdnvkni interpretálásában a tökéletesség magasabb fókáira jutott el. 5
