Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-03 / 27. (1065.) szám
Szerda 1926 február 3 ^BK<M-7AAíAm-HÍRt>AT>; Véres harc francia és lengyel munkások között Paris, február 2. A francia főváros közelében az egyik vasútvonal javításán körülbelül 100 lengyel munkás dolgozott. Tegnap délután többszáz francia munkás hirtelen megtámadta az idegen munkásokat s formális harc után elkergette őket a munka helyéről. A verekedésben több lengyel munkás késszurásoklól megsebesült, úgy hogy azonnal kórházba kellett őket szállítani. Egy- kettőnek életbeninaradására sincs remény. Hír szerint a heves incidensre az adott okot, hogy a lengyelek olcsóbban dolgoztak, mint a belföldi munkások s azonkívül sztrájktörést követtek el, mert nem vetették magukat alá a francia szakszervezetek határozatainak a vasútépítési munkálatok bojkottjára vonatkozóan. A prágai pénzhamisító mészáros a bíróság előtt A budapesti frankhamisítással egyidejűleg Prágában is kisebb szabású pénzhann- sitási affért lep’ezíek le. Egy jelentéktelen kis mészárszéknek a tulajdonosa kísérletet tett a.*a, hogy csehiz’cvák ezerkoronás bankjegyeket gyártson. A sok kísérletnek azonban csak az volt az eredménye, hogy csak két hamis bankjegyet mert a mészáros forgalomba hozni s ezzel is rajtavesztett Gregorovics Márton 40 éves mészáros tegnap állt a prágai törvényszék Boucka büntetőtanácsa előtt A vádlott egyáltalában nem védekezik, hanem naivul elmondja, hogy olvasott valamit egy újságban a pénz előállításának módjáról és kedvet kapott hozzá. Egy weinbergi laka- tcctól sokszorosító apparátust vásárolt, ami összesen 200 koronájába került Ezután még a szükséges cinklemezeket és a litorafiai tollat szerezte be magának és hozzáfogott az ezer- korcnások készítéséhez. A hamisított bankjegyek nagyoris primitívek voltak, úgyhogy még a leglíi’kusabb is felismerhette azok hamis voltát összesen 20 darab ezres bankjegyet készített, de csak kettőt sütött el belőlük. A bíróság nyolc hónapi fogházra iteltc Gregorovicsot, de a büntetést négy évre felfüggesztette azzal az indokolással, hegy büntetlen előéletű volt és nyomorában követte el bűntettét Stibral állam ögyé-'z a büntetés mérve és annak feltételessége ellen felebbezett Álarcosbál Nagyszőllő- sön betörőhajszávál „Ismerlek, szép maszk" — Két idegen álarcos a bál idején ki akarta fosztani a nagyszöllősi posta- hivatalt NagyszöIIős, február 2. Nagyszöllősön szombaton este álarcos bált tartottak a kereskedőifjak. A bál rendkívül jól sikerült, a város közönsége nagy számban jelent meg a jelmezes estélyen, egymásután vonultak fel az ötletesebbnél ötletesebb maszkok. Javában állott a kacagás, jókedv és folyt a tánc. A bálon két ma- gastermetü maszk is javában mulatozott, akiknek mindvégig sikerült inkognitőjukat megőrizni, bármennyire is érdeklődtek irántuk a kiváncsiak. Hiába környékezték meg szép szavakkal a titokzatos maszkokat, hiába hullott a konfetti és gyűrűzött a szerpentin körülöttük, ezek hajthatatlanok maradtak és minden kérdésre némák maradtak. Mikor már a jókedv a legmagasabbra hágott, a titokzatos maszkok egyszerre csak eltűntek a bálteremből. Nem igen törődtek távozásukkal, vígan folyt a mulatság nélkülük is tovább. Egy órával később Szűcs János községi rendőr a bálterem közelében lévő postahivatal előtt hivatalos körútját végezve, különös dologra lett figyelmes. Ebben az éjjeli órában, amikor minden jótét lélek alszik, vagy pedig álarcos bálban van, titokzatos fény szűrődött ki az egyik hivatalos szoba spaiétáinak eresztékei közűi. Szűcs János befígyeit az ablakon és a szobában homályos alakok kontm-jait vette észre, amint lázas sietséggel működnek. Azonnal a csendőrségre sietett és jelentést tett a tapasztaltakról. Az inspekciós csendőrök rohamlépésekkel közeledtek a postaépület felé és közben alarmirozták a bálnak vigadó közönségét is. Álarcos bál betörőfogással, ilyen kaland sem esett még Nagyszöllősön. Rögtön akadtak vállalkozó fiatalemberek az igazi lemaszkirozáshoz. A csendőrök az amatőr nyomozók kíséretében behatoltak a postaépületbe és ott tetten érték a „szép maszkokat", amint a legmodernebb betiir5cs.sk őzökkel próbálták a postahivatal Werthcim-szekrényét kifnrni. Képzelhető a betörök kellemetlen meglepetése, mert hiszen egérutat most már semmiképpen sem vehettek, a zord parancsra kénytelenek voltak kilétüket felfedni. Az egyik tettes Gross, beregszászi lakatoslegény, a másik pedig egy Jászai Károly nevű romániai illetőségi! fiatalember, akik egyenesen az álarcos bálra jöttek Nagyszőlősre a postahivatal kirablásának előre kieszelt tervével, ilt azonban egy rendűi- ébersége hamarosan leleplezte a vigadó betörőket. Pozsony, február 2. Megírta a Prágai Magyar Hírlap, hogy BosnAr Pál 21 éves turrétei gazdálkodó pár nappal ezelőtt Miaván revolverrel menyasszonyát súlyosan megsebesítette, majd bőbelőtte magát és másnap a pozsonyi állami kórházban meghalt. A Miaván lejátszódott tragédia részletei a nyomozás alapján a következők: Bosnár Pál halálos szerelemre gyulladt Lukács Anna 19, éves miami leány iránt. A fiatalok boldogságát hosszú ideig mi sem zavarta meg. Mikor azonban a szerelem komolyabbra fordult, a fiú mostoha atyja, aki semmi szin alatt nem akart beleegyezni abba, hogy fia nőül vegye a szegény Lukács Annát, névtelen levelet irt a lánynak. Ebben a levélben mostoha- fiáról a legrosszabbakat irta és őt mindenféle váddal befeketíteni igyekezett. A mostohaapa gonosz terve sikerrel járt I és a leány elhitte a névtelen levél ócsárló | vádjait. Bosnár Pál a levél hatása alatt kosarat kapott szerelmesétől. A fiú több izbeu kérlelte a leányt, hogy mondja meg, mi változtatta meg érzéseit A lány azonban nem mert a névtelen levélről beszélni. A tragédia napján a két szerelmes egymás mellett ment Miaván. Egy női konfekciós üzlet előtt megállották, a legény meglátta a kirakatba kitett menyasszonyi kelengyéket és hozzáfordult Annához: — Utoljára kérdem, akarsz-e a feleségem lenni? — kérdezte szerelemmel. — Nem és nem! — felelt a leány. Erre a kétségbeesett Bosnár revolvert rántott és kétszer a leányra lőtt, akit egy golyó a mellén, egy pedig a kezén sebesitett meg. Utána maga ellen fordította a fegyvert és főbelőtte magát. A leány sérülései nem életveszélyesek, jelenleg lakásán ápolják. Mórán szky kétszer szokott meg a rimaszombati fogházból a temetőn át Nagy József néven ő tört be a hacsói magnó zitgyárba — Előre bejelentette szökését az ügyésznek — Irógépalkatrésszel fűrészelte át a rácsot — A pozsonyi ékszereket megtalálták Becsben — A P. M. H. tudósítójától —Pozsony, február 2. Tegnap jelentettük, hogy a bécsi betörőkirály ügyében megindult nyomozás egyre tisztábbá teszi a hirbedt betörő kalandos múltját. Moranszky egyike a legvakmerőbb modem betörőknek, akiről most kisült, hogy Szlovenszkón is több Ízben szerepelt, sőt a rimaszombati fogház lakója is volt. A pozsonyi betörés Mint ismeretes, 1924 augusztus 7-én Wein- stabl Mór, pozsonyi ékszerész Halászkapu-utcal ékszerüzletét fosztották ki. Kivágták a pince falát s azon át bejutottak az üzletbe. A betörést éppúgy, mint a prágai Riexner cégnél, Pozsonyban is a déli órák alatt követte el. Kendővel takarta le a kirakatot, hogy kívülről az a látszata legyen, hogy bent a segéd dolgozik, s igy úgyszólván az üzlet előtt ügyelő rendőrőrszemnek szemeldtlára háromszázezer korona értékű ékszert vitt el. A rendőrség hosszú ideig hasztalanul nyomozott a pozsonyi ékszerrabló után. Most a véletlen — a legügyesebb detektív — rendőrkézre Juttatta a betörőt Moranszky személyében. Weinstabl Mór pozsonyi ékszerész felutazott Bécsbe és átnézte Moranszky üzletét. Több ékszer- darabban ráismert azokra a tárgyakra, amelyeket üzletéből 1924-ben betörés alkalmával elloptak. Telefonon értesítette a pozsonyi rendőrséget, ahol nagy izgalmat keltett Weinstabl értesítése. Hétfőn este Garay István, pozsonyi rendőrtanácsos, a bűnügyi osztály vezetője Bécsbe utazott, hogy az ott fogva tartott Moranszkyt a pozsonyi ékszerlopás részleteiről kihallgassa. Megállapít ottták, hogy Moranszky Pozsonyban Nagy József néven szerepel. Pozsonyban keresik Moránszky anyját Moranszky a bécsi rendőrségen származására vonatkozólag azt vallotta, hogy 1895-ben született Budapesten. Atyja azonban elkerült Pozsonyba, ott élt hosszabb ideig és ott is halt meg. Anyját öhlschléger Teréznek hivják és még ma is Pozsonyban ól. A detektívek tegnap az egész várost tűvé tették öhlschléger Teréz után, de nem találták. A bejelentő hivatalban ilyen nevű asszony nincs. Lehetséges, időközben férjhez ment és igy ma második férje nevén szerepel, amiről Moranszky nem tud. Moránszky betörései Gömörben Annakidején részletesen megemlékeztünk azokról a betörésekről amelyeket Nagy József követett el Szlovenszkón. 1924 tavaszán több gömöri községben betöréseket követtek el. A hacsói magnezitgyár pénztárát is feltörték. A rimaszombati rendőrség nyomozása ez esetben gyors eredményre vezetett. Az egyik detektív rendőrkutyája megtalálta a betörő nyomát és Nagy Józsefet elfogták és beszállították a rimaszombati törvényszék fogházába. Idill a rimaszombati fogházban A rimaszombati törvényszék fogházában Nagy József, aki nem volt más, mint a hírhedt európai betörő, Moranszky Gyula, egy zárkába került Szlávik Tiborral, a i vagyszlabosi papírgyár egyik altisztviselő- jének fiával. S Szlávik Tibor mögött is kalandos múlt állott. Debre- czenben végezte a gazdasági akadémiát, majd Rezső nevű testvérével hazajött Szlovenszkóra ó.$ Rozsnyó közelében betörtek egy korcsmába. A koresraáros fia kocsin vágtatott be Rozsnyóra, ahonnan több csendőrőrjárat indult a rablók kézrekerítésére. Az egyik őrjárat megtalálta a két Szlávik testvért Rozsnyó közelében. Valóságos közelharc fejlődött ki az őrjárat és az üldözöttek között. Szlávik Rezső egy csendőr golyó lói találva holtan bukott a földre. Tibor erre hányat]eküdt és halottnak tetette magát. A csendőrörmester odaszaladt a halotthoz, ekkor közvetlen közelről Tibor revolverével agyonlőtte. A második csendőrpatrol azonban elfogta és Rimaszombatba szállította. Szlávik és Nagy József egy cellában laktak és mindkettőn mint intelligens foglyok, az irodában dolgoztak. A megmentő Írógép A két fogoly hamarosan összebarátkozott és szökési tervet eszelt ki. Este, mikor cellájukba tértek, magukkal vitték az írógép egyik fogas acél- rudjál. Egész éjjel felváltva fűrészelték az ablakrácsot. Reggel pedig ismét visszaillesztették a gépbe az acélrudacskát. Mikor a rács átfürészelésével készen voltak, Írógépen levelet Írtak a cseh ügyésznek, melyben bejelentették, hogy április 10-én már nem lesznek a fogház lakói, meri meg fognak szökni Kalandos szökés Rimaszombatban 1924 április 10-én reggel öt órakor az őr tényleg gyanús neszre lett figyelmes. Két alak ugrott le a fogház üvegcseréppel kiszórt, magas kerítésére. Az őr rájuk lőtt, de a két betörő a rima- szombati' temetőn keresztül megszökött. Szlávik és Nagy kinyomták az Írógép acélrudjával átfürészelt ablakrácsot, lepedőikből kötelet csavartak és a második emeletről leereszkedtek az udvarra és az üvegcserepeken összeroncsolt kézzel bár, de mégis elmenekültek. Szobájukban Szlávik egy fenyegető levelet hagyott hátra az ügyésznek, melyben bosszújára figyelmeztette. Morán8zIty-Nagy másodszor is megszökik Szlávik átszökött a határon és visszament Debrecenbe. Nagy Józsefet elfogták és visszavitték Rimaszombatba. A fogház kőkerítését pár méterrel magasabbra emelték. Moranssky-Nagy azonban egy becsempészett ráspollyal újból átfürészelte a cella ablakát, leszökött az udvarra és onnan egy létra segítségével átmászott a falon. Nagy Józsefnek azóta nyomavészett, csali most fedezték fel újra, Moranszky Gyulában. Garay rendőrtanácsos most a rimaszombati szökés részleteiről is ki fogja hallgatni a betörőkirályt. Mórán szky t kiadják az osztrákok Bécs, február 2. A bécsi rendőrséghez ma Zürichből megkeresés érkezett, amelyben Moranszky- Nagy kiadatását kérik. Miután Moranszky Ausztriában bűntényt nem követett el, a kiadatásnak semmiféle elvi akadálya nincs. Moranszky kiadatására azonban valószínűleg elsősorban Csehszlovákia és Magyarország fog igényt tartani, ahol sorozatos rablásait elkövette, sőt két ízben már a börtönből is megszökött. —- Vági Istvánt szabadlábra helyezik. Budapestről jelentik: Enyedi Róbert dr. vizsgálóbíró ma délelőtt fejezte be Rákosi Mátyás és társainak és Vági István és társainak egyesített bűnügyét A vizsgálat eredményeképpen a vizsgálóbíró ma délelőtt elrendelte Vági István és hat társa: Weisz- hausz Aladár, Hajdú Henrik, Grohovszky Ede, Kriza! János, Boros Braun Imre és Steinlein Sándor szabadlábra helyezését. Az ügyészség még nem nyilatkozott a felfolyamodás tekintetében. Aromán udvar Rasputinjamiatt mondott le Károly extrónörökös Stirbey herceg és a román királynő viszonya Drámai jelenetek a királyi udvarban Bukarest, február 2. A román főváros utcáin néhány nappal ezelőtt óriási közönség állta körül a hirdetési oszlopokat, amelyeken rikító vörös plakátok voltak felragasztva és azok egy feltűnő szép, egyenruhás férfit ábrázoltak, a képek alatt pedig csak ennyi állt: , „<9 az!u A rendőrség azonnal eltávolította a plakátokat, de a következő éjszaka újból csak ki voltak függesztve. A legfeltűnőbb volt, hogy egy ilyen plakát a királyi palotával szemben is látható volt, úgyhogy ezt az uralkodó család tagjai is föltétlenül észreve- hették. A plakát képe Stirbey herceget, a román hadsereg egyik ezredesét ábrázolta. Bukaresti körökben már régóta elterjedt az a hir, hogy ez az ember kényszeritette Károly trónörököst a lemondásra. A rendőrségi nyomozás megállapította, hogy a plakátokat Filipescu képviselő hívei terjesztették s ezzel akarták Stirbey herceget lehetetlenné tenni a nyilvánosság előtt. Az is nyílt titok a román fővárosban, hogy Stirbey herceg a román udvar Raszputinja, akivel Bratianu miniszterelnök szoros barátságban áll és a hatalom a két férfinak, valamint a királynőnek a kezében van. Sőt még azt is tudják, hogy Mária királynő több ízben meglátogatta birtokán Stirbey herceget, hogy részt vegyen a vadászatokon s ezek az „ünnepélyek" rendszerint hetekig tartottak. Károly extrónörökös szivből gyűlölte Stirbey herceget és azt állította róla, hogy kompromittálja anyját az egész világ előtt. Stirbey herceg, a királynő kegyence, több ízben rá akarta bírni Ferdi- nánd királyt, hogy a vele ellenszenvező Károlyt távolítsa el az udvartól. A kegyenc szerepe magyarázza meg azt, hogy a királynőben is mély gyűlölet gyökeredzett a saját fia ellen. Stirbey keze működött elsősorban abban, hogy az extrónörökös végképpen elhagyta Romániát. Károly trónörökös elutazása előtt találkozott anyja fogadó szalonjában Stirbey herceggel, s fölháborodásában reátámadt és arcul ütötte. Stirbey herceg kardot rántott, de az odasiető szolgák lefegyverezték őt. Erre a trónörökös szemenköpte a herceget, és elhagyta a szobái. A királynő nem tudta ezt a jelenetet fiának megbocsátani, viszont a trónörökös mindaddig nem akart visszatérni az udvarba, amig Stirbey herceg ott tartózkodik s igy maga Mária királynő követelte a leghatározottabban a trónörökös lemondását. Az udvarban az utóbbi napokban heves jelenetek játszódtak le. , Ferdinánd király állítólag éles szemrehányásokat tett Mária királynőnek, mert ő okozta ezt a nyilvános botrányt. A királynő erre Bukarestet elhagyta. S csodálatos, hogy a herceg ebben az útjában is elkísérte őt. Mielőtt azonban Bukarestet elhagyta volna, felhatalmazást adott a rendőrigazgatóságnak, hogy Filipescu képviselőt tartóztassák le. Ezzel akarta ugyanis megakadályozni azt, hogy ellenfelei leleplezzék őt. A király azonban megtiltotta, hogy még csak kezet is emeljenek Filipescu ellen. Most nagy érdeklődéssel várják Filipescunak előre bejelentett parlamenti beszédét és maga Filipescu el van haír- rozva arra, hogy leleplezéseit a külföldön is nyilvánosságra hozza, ha a cenzúra által a bukaresti sajtóban ezt meg nem teheti. Károly trónörökös lemondásának oka tehát nem is a saját szerelmi viszonya volt, hanem az ország legelső asszonyának, saját édesanyjának bosszúja, mert fia nem tűrte, hogy a világ is beszéljen már az anyakirály- nőnek Stirbey herceghez való közeli és bizalma- barátságáról. — A „Stefi" a vádlottak padján. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: Farsangi hangulatba illő tárgyalás volt ma délelőtt a pozsonyi törvényszék kmetbirósága előtt. Az ismertnevü pozsonyi vicclap: a „Stefi" felelős szerkesztője ült a vádlottak padján, akit Székelj' Ferenc besztercebányai gyáros porolt be sajtó utján elkövetett becsületsértésért. A „Stefi" Székelyről azt irta, hogy „ő találta fel a hazugság gépét, amellyel meg tudja szüntetni a valóság látszatát" és két pofont ígért a szerkesztői üzenetekben a gyárosnak. A tárgyalás mindvégig humoros hangulatban folyt le és a Hoffmann Adolf táblabiró elnöklete alatt működő bíróság a „Stefi" felelős szerkesztőjét 1200 korona pénzbírsággal sújtotta, de az ítéletet, két évre felfüggesztette. — Nemzetközi szélhámost fogott el a pozsrmv. rendőrség. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonó i: A pozsonyi rendőrség ma Gross Hugó trenc.seni festőművész feljelentésére letartóztatta Wehvarth Zoltán ügynököt, az Öt országban körözött nemzetközi szélhámost és csalót. Wehvarthnak Budapesten a háború alatt tőzsdeirodája volt., de több remi- beli szélhámossága miatt a komimin után szökni- kellett Magyarországról. Évek óta követ el csalásokat Németországban, Ausztriában, Csehszlovákiában, Svájcban. Csehszlovákiában Schwartz Aladár néven szerepelt, e névre szóló útlevelét Losoncon szerezte be. Ausztriában Fried Maxnnk ismerték. Egyelőre Pozsonyban felel bűneiért, de miután az budapesti rendőrség is körözi, Magyarországnak is ki fogják adni. Halál a névtelen levél miatt A mostoha névtelen levele elidegenítette a lányt jegyesétől — A fiú rálőtt a leányra és öngyilkos lett — A miavai tragédia háttere — A P. M. H. tudósítójától — 5
