Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-28 / 119. (862.) szám

Csütörtök, május 28, fi mo40SÖ909090&* ';909090@090K)®060 Félig derűs, mérsékelten meleii, nyugodt. — (Újabb adatok az eperjesi szeszraani- puláció ügyében.) Kassai tudósítónk távira- tozza: Az eperjesi szeszcsalás ügyében le­tartóztatott és Kassán őrizetben tartott Rit- ter Sándor kereskedőt és Meizner pénzügy­őrt ma átszállították az eperjesi törvényszék fogházába. A további nyomozás megállapí­totta, hogy a lengyelországi exportszesszel manipuláló társaság 30.000 koronával veszte­gette meg a pénzügyőröket, akik hamis ira­tot állítottak ki. hogy az ország belterületén maradt nagyobb mennyiségű szeszt kiléptet­ték a határon. Tizenhárom eperjesi szeszke­reskedő ellen folyik az eljárás, akik közül kettő szökésben van. (Húszéves találkozó.) Fölkérem volt •osztálytársaimat, akikkel 1905-ben Sárospata­kon érettségi vizsgát tettem, hogy f. évi jú­nius 29-én Sárospatakon találkozóra össze­jönni szíveskedjenek s részvételüket Szívós Géza, Sárospatak címre jelentsék be. Mer- tens Alfréd dr., Michalovce. — - (Meghalt a szlovenszkói hírlapiról nesztora.) Nyitrai tudósítónk irja: Weisz József lapszerkesztő, az általa 61 évvel eze­lőtt alapított „Nyitrai Lapok11 hetilap tulaj­donosa 90 éves korában Nyitrán elhunyt. Weisz a legöregebb szlovenszkói újságíró volt, aki a legutóbbi időkig teljes életener­giával szerkesztette lapját. Temetése a rész­vét impozáns megnyilvánulása közepette ment végbe. — (Csalásért elitéit ügynökök.) Nyitrai tudósítónk irja: Damsky Ferenc és Zsivotos- ky Antal ügynökök egy iizbégi gazdának egy idegen cséplőgépet ajánlottak megvételre és előleg gyanánt 2000 koronát vettek fel. Ugyanilyen módszerrel egy másik gazdától 4000 koronát csaltak ki. A károsultak felje­lentésére a csendőrség letartóztatta a két ügynököt, akiket most a nyitrai törvényszék egyenként 8—8 havi börtönre és 100 korona pénzbüntetésre Ítélt. — (Meghalt Repington ezredes.) Londonból jelentik: Tegnap este meghalt Repington ezre­des, a híres katonai szakember, a modern hadi- tudósítás megteremtője. Repington 14 évig voH a Times katonai munkatársa, majd a háború alatt a Morning Posthoz szerződött, legutóbb pe­dig a Daily Te.legraph-nál dolgozott. Cikkei, mint a világ egyik legnagyobb szakértőjének nézetei, gyakran az egész világsajtót bejárták és mindig a legnayobb tekintélynek örvendtek. — (A XII. osztálysorsjáték) mai húzásán a 06 és 91 alapszámok nyertek. 20000 K-t nyert 189491; 10000 K-t nyert 97306 137606 185491; 5000 K-t nyertek 5791 25691 41591 43291 60806 67891 71306 85106 87291 90091. — (A moszkvai félhivatalost kitiltották Angliából.) Londonból jelentik: A moszkvai szovjetkormány Pravda című félhivatalos lapját a postaügyi- miniszter kitiltotta Anglia területéről. A kitiltó rendelet elmondja Anglia okolásában, hogy az orosz lapot istenká­romló és erkölcstelen tartalma miatt nem engedi be tovább a brit birodalom területére. — (Megfuit egy bányász.) Joachimsthal- ból jelentik: A joachimsthali bánya Werner- aknájában Deml János 30 éves bányász mint szivattyú felügyelő működött. Tegnap, ami- áün utána akart nézni, hogy a viztelep rend­ben van-e, elcsúszott és belufult az iszapba. — (A budapesti tábla ítélete az orgo- ványi gyilkosok ügyében.) Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti ítélő tábla ma hirdette ki az Ítéletet az or- goványi többszörös paraszt gyilkosok ügyé­ben. A tábla a törvényszék ítéletének Ocsai Györgyre vonatkozó részét 15 évről 12 évi íegyházra szállította le. A halálra Ítélt Pom- pay Mihály, valamint Hajma Mihály bünte­tését két rendbeli gyilkosságban való bün- segédkezés miatt életfogytiglani fogházra változtatta át. Farkas József halálos ítéletét helybenhagyta. A többi vádlottak büntetését részben helybenhagyta, részben megváltoz­tatta. — (Egy időszerű javaslat.) Csikágói tu­dósítónk jelenti: J. W. Cooper nebraskai sze­nátor azzal a törvényjavaslattal lépett elő, hogy börtönnel sújtsanak nrnden férfit és nőt, aki más férfit, vagy nő* elcsábít. Esze­rint minden nő, aki egy férfit elcsábított és minden férfi, aki egy nőt elcsábított, börtön­nel büntetendő. Abban az esetben, ha a férfi­nek felesége, vagy a nőnek férje van. ez sú­lyosbít a helyzeten Azonban a szegény sze­nátor nőm is gondolta, hogy milyen vesze­delmet zúdít a főiére. armkor ezt a javaslatot megteszi Naponkint százával kapja* a fenye­gető leveleket. Igaz hogy van a levelek kö­zött mindig cgy-egv infllcphanm. amelyet egy-egy megcsalt nő, vagy egy megcsalt férfi ir hozzá. — (A vádlott, akit köiiyörüietból — elitéinek.) Newyorkból jelentik: A New­Jersey államban levő Patterson városban érdekes gyilkossági port tárgyaltak néhány nappal ezelőtt és ennek a már magában véve is érdekes pörnek legfőbb kuriózuma az, hogy vádlottját csupa könyörületből Ítélték el. A törvényszék előtt gyilkossággal vádol- tan állott egy Mildred Sage nevű húszéves nő, ki baráját, bizonyos Sámuel Cantelmo-t, megölte. Az esküdtszék hét női tagja egy­hangúlag olyan verdiktet hozott, hogy a nő bűnös és ezért szigorúan el kell Ítélni, mig az öt férfi esküdt hiába próbálta a hölgye­kei arról meggyőzni, hogy a nő tette teljesen indokolt, a kapacitálás sehogy sem sikerült. A szerencsétlen fiatal teremtés ugyanis, kit Cantolme néhány évvel ezelőtt elcsábított, éveken át állandóan szakítani akart barát­jával, ki arra kényszeritette, hogy eladja magát és keresetéből őt eltartsa. Az ügyész vádbeszédében kijelentette, hogy a gyilkos fiatal nőt már csak azért is el kell Ítélni, hogy ezáltal megmentsék az erkölcstelen életmódtól, melybe felmentése esetén ismét visszaesnék és az ügyésznek ehhez a fel­fogásához csatlakozott a hét női esküdt is, úgyhogy ezek többségben lévén, az a kü­lönös eset adódott, hogy a vádlottat csupa könyörületességből öttől tiz évig terjedhető börtönbüntetésre Ítélték aszerint, amilyen magaviseletét börtönében tanúsítani fog. — (A lefokozott Szent György-lovag.) Münchenből jelentik: Oppersdorf János György gróf sziléziai nagybirtokos huszon­hét esztendő óta tagja volt a bajor Szent György lovagrendnek. Amikor Felső-Szilé­zia lakossága a népszavazás utján döntött arról, hogy szükebb hazája a német biroda­lom kötelékében maradjon-e, vagy pedig Lengyelországhoz csatolják, Oppersdorf gróf Lengyelország javára szavazott. A lo­vagrend főtanácsa emiatt vizsgálatot inditott ellene és kizárta tagjainak sorából. Ezt a határozatot Rupprecht trónörökös, a rend nagymestere, jóváhagyta. A gróf megfeleb- bezte a határozatot az országos törvény­széken, de elutasították. A felsőbírósághoz fordult ezután, de az is kimondta, hogy a gróf rászolgált a rendből való kizárásra, mivel hazája ellen fordult. — (Megvárta a csendőröket, hogy ön­gyilkos legyen.) Párisból jelentik: Morlaix községben különös öngyilkosság történt. A délelőtti órákban a község egyik nagyiparosa? megkérte a csendőrséget, hogy szabadítsák meg egy ismeretlen egyéntől, aki már napok óta beköltözött az egyik őrházba s nem hajlandó onnan kimenni. Amikor — adta elő az iparos — erővel be akartak hozzá ha­tolni, az ismeretlen revolvert rántott elő s kijelentette, hogy mindenkit lelő, aki a közelébe ér. A csendörség abban a feltevés­ben, hogy őrültről van szó, értesítette a tűzoltóságot s egy hatalmas fecskendővel vonultak az őrház felé. Amikor a fecskendőt működésbe hozták, lövés dördült el: az ismeretlen főbelőtte magát s nyomban meg­halt. Kezében egy női fényképet szoronga­tott s hátrahagyott soraiban közölte, hogy szerelmi csalódás vitte a halálba. — (Franciaországban is panaszkodnak a dohányosok.) A Petit Párisién legújabb szá­mában heves kirohanást olvasunk a clo- hánymonopólium ellen. Igazán elvárhatnék, — mondja a cikk — hogy az állam, ha már olyan súlyos áldozatot kíván a dohányosok­tól, a? maga részéről is igyekezzék megfelelni kötelességének. Illő volna, ha a’z állam több gondot fordítana annak a dohánynak elő­állítására, amely annyi millió frankkal gazda­gítja pénztárát. Elsősorban szeretnék, ha megóvná a dohányosokat a meglepetésektől, igy attól, hogy rongydarabokat, tüt, fésüfo- ga*kat, kenyérmorzsákat és más miegyebet kapjanak a szépen lezárt dobozokban. Az is jó lenme, ha a dohánycsomagok valóban annyit nyomnának, mint amennyi reájuk vám irva. Legalább is olyan pontosan mér­hetnének a dohányjövedéki urak, mint a sajtkereskedők és a mészárosok. Szeretnők még, ha az állam közegei nem dobnák egy­szerűen papírkosárba az adófizetők pana­szait, akik csak tizenhét cigarettát találtak a húsz cigarettára1 szóló csomagokban, vagy nadrágkócot húztak ki illatos egyiptomi dohány helyett. — (Az egyetemi hallgatók katonai bevonulá­sának újabb elhalasztása.) Azok az egyetemi hall­gatók, akik ez évi október elsejéig katonai tény­leges szolgálatukra halasztási engedélyt kaptak s rrv időpontig tanulmányaikat még be nem fe- , iezték, újból kérhetnek halasztást. Az erre vonat­kozó kérvényeket júliusban, legkésőbb augusztus • 1-ig be kell nyújtani. Kérőbb beérkezett kérve- . nyékét elutasít a Nemzetvédelmi minisztérium s ' illetőket 1925 október elsejére feltétlenül ue- b\ ‘ ’k a íylcges katonai szolgálat teljesítésére. A kérvényhez melléklendők: az elmúlt tanévben végzett tanulmányoknak bizonylata, valamint az utolsó elhalasztásról szóró katonai okmány és a katonai igazoló okmányok. — (Komárom város házilag készíti utca­burkolatát.) Komáromi tudósítónk jelenti: Ko­márom város, amely anyagi helyzete folytán sem aszfalttal, sem gránit-, vagy bazaltkoc­kákkal nem képes utcáit burkolni, házilag ál­lítja elő az ehhez szükséges cementlapokat. Most öt vagon cementet vásárol, amellyel két utcáját tudja kövezett gyalogjárókkal el­látni. A burkolás mintegy negyvenezer koro­nába kerül, amelynek felét az érdekelt ház- tulajdonosok fizetik. — (Jaroslav Raskának mindent szabad.) Ungvárról írják nekünk: Egy cseh vasúti alkal­mazott, névszerint Jaroslav Raska, egy szép és görbe éjszaka után mámorát kiheverni az ung­vári pályaudvaron éjszakázó Ungvár—bánóéi vasúti szerelvény egyik kocsijába tért be. Ettől még nem fordult volna fel a világ, ha története­sen a mi JarosiavunkkiaJ fel nem fordul a világ és tengeri betegséget nem kap. De igy a reggeli in­dulás előtt szemlét tartó szlovák kalauz észre- vevén a bajt, íelköltötte a még mindig mámoros férfiút. Udvariasan, elnézéssel, kollegiális jó­akarattal történt a figyelmeztetés — hiszen más­sal is megesik, hogy becsip — arra nézve, hogy fel kell kelni és ki kell tisztittatni a fülkét. Ám Jaroslavunk önérzetét mélyen sértette — nem az, hogy berúgott s szégyent hozott a vasutas- becsületre, hanem az, hogy egy „svinya magya- rón“ hogy merte őt figyelmeztetni. És bosszút forralt. Nem szállt le a vonatról, hanem a pod- gyászkocsiban elutazott Minajig, ott átszállt egy harmadik osztályú kocsi fülkéjébe s mikor a mit sem sejtő kalauz belépett, Raska kést rántott, neki rohant a kalauznak és ezt kiáltva: „Megölöm vagy ledobom a vonatról ezt a magyarónt!11 — késével alaposan megsebesítette azt. Ez a Jaro­slav ma is szolgálatban van. Kíváncsian várjuk, mi lesz a büntetése? Mert ha az utasok közbe nem vetik magukat, szomorúbb vége lehetett volna a Jaroslav esetének. — (Görcsökben a ház tetején.) Berlinből je­lentik: Berlinben a Kurfürstendammon tegnap délelőtt rendkívüli eset játszódott le. A 76. szá­mú ház előtt egy munkás haladt el és hirtelen észrevette, hogy a tető párkányáról egy mez­telen női test csüng alá. Beszaladt a házba és je­lentést tett, mire megállapították, hogy a nő egy a házban lakó író nővére. A ház gondnoka ki- jelenette, hogy az iró elutazott és igy nincs mód­jában a lakásba behatolni. így a munkásnak nem maradt egyéb hátra, mint a szomszéd ház tete­jére felmászni és innen nagy nehézségek árán a 76. számú ház tetejére csúszott át, ahol a fiatal hölgy teljesen meztelenül görcsökben feküdt. A munkás épp az utolsó pillanatban érkezett és még meg tudta akadályozni, hogy a mélységbe zuhanjon, Úgy látszik, hogy napfürdőt akart ven­ni és görcsöket kapott. Megmentőtje visszavitte a házba, aztán feltörte a lakás ajtaját és eltávo­zott. A hölgyet a kórházba szállították. A telefo­non értesített tűzoltók 15 perccel a mentési mun­ka befejezése után érkeztek a helyszínére. — (Mikor az időt hetekkel előbb tudhatja az ember.) Csík ágóból jelenti tudósítónk: Amerikában évenként rengeteg kárt okoznak az elemi csapások. A rengeteg tornádó állan­dóan rettegésben tartja a lakosságot. A tudó­sok minden erejükkel nekifeküdtek az időjós­lás pontosabb tamulmányozásához és kijelen­tették, hogy a közel jövőben napokkal, sőt hetekkel előbb meg tudják majd jósolni az időjárást. Föltevésük a napfoltokon alapszik, ha a napfoltok nagyobb mennyiségben jelen­nek meg a nap felszínén, akkor sokkal mele­gebb lesz az időjárás, ellenben, ha a napfol­tok csekélyebb számban jelennek meg, akkor hűvös lesz az időjárás. A múlt években na­gyon csekély volt a napfoltok száma, azért volt olyan hűvös mindig az időjárás. — (Folyó évi junius hó 1-én) megkezdi működését a „Futura“ ingó- és ingatlanfor- ga’mi (birtokrendezési) bankkölcsönöket és adóügyeket rendelő iroda, Banská-Stiavnica (Selmecbányán). Mindennemű megbízások, információk eszközlése elfogadíatik. Törv. bej. tulajdonos: Kadlec Antal nyugdíj, telek- könyvvezetö, Bafiská-Stiavnica, éis. 23. III. (zupa XVIII.). xx ön szép akar lenni? Akkor elkerül­hetetlen, hogy „Manol“-t ne használjon. ----------........................................... tá rsasétet 0 A Losonci Magyar Asztaltársaság jubi­leuma. Losonci tudósítónk jelenti: A közijóté­konyság terén páratlanul szép és eredményes tevékenységet kifejtő Losonci Magyar Asztal- társaság vasárnap ünnepelte fönnállásának 30 esztendős jubileumát. Az ünnepségeket délután nagyarányú népünnepély vezette be, amelyen a város közönségének hatalmas tömege vett részt. Este a nagy közönség jelenlétében az asztaltár­saság dlszzászlaját Rakottyay Gyula elnök neje babérral megkoszorúzta, továbbá Titkay Andor- né az általa adományozott selyemszallaggal föl - díszítette. Az ün,népies aktus jelentőségét Tóth Kálmán ügyvezető elnök meleg szavakkal mél­tatta. Szavai nyomán a közönség lelkes hangu­latban ünnepelte az asztaltársaságot s annak ér­demes vezetőségét. Este 9 órakor egy minden izében jól sikerült kabaré&lőadás vette kezdetét, majd annak befejezése után csárdósversennyel megnyitott táncmulatság következett, A csárdás- verseny első diját Polgáry Illy urlcány nyerte meg. (o) London körül eltévedt egy vonat London, május 27. A múlt kedden a déli vasútvonalon Lon­donból Cannon. Street állomásról délután háromnegyednégy órakor indult el egy meg­telt vonat Chislehurst felé. Ez a vonat a rendes 12 mértföldnyi ut helyett egész Lon­don körül egy máig sem felderített tévedés következtében 65 mértföldes körutat tett. A vonat ugyanis azonnal, amint a londoni pályaudvarról kigördült, téves váltóállítás következtében helytelen sínpárra került és azon szaladt tovább, úgy hogy Isten cso­dája, hogy az egész kalandos utján össze nem ütközött egy más vonattal. Minden állomáson nagy csodálkozással fogadták a váratlan vonatot, de már nem segíthettek máskép a dolgon, mint úgy, hogy jelezték a kővetkező állomásnak és tovább küldték. Üzletemberek, akiknek már rég otthon kellet volna ülniök a teájuk mellett, csak későre jöttéik rá, hogy hova kalandoztak el. Egy utas igy adta elő élményeit: — Amikor elhagytuk a londoni pálya­udvart és láttuk, hogy nem haladunk át New Cross pályaudvaron, azonnal sej­tettük, hogy baj van. különösen, amikor ezután sorra következtek olyan állomások, amelyekről tudtuk, hogy nem íeküsznek a mi útvonalunk mentén. De érdekes, hogy senki sem szólt egy szót sem. Mind azt hittük, hogy mi szálltunk tévedésből rossz vonatba és hallgattunk, hogy ki ne nevet­tessük magunkat. Roppant mulatságos volt megfigyelni, hogy hol az egyik, hol a másik utas az arca elé tartotta az újságját és lopt a kinézett az ablakon, elpirult és idegesen fész» kelődött. de nem árulta el szomszédjának, hogy mi bántja. A vonat olyan gyorsan robogott, hogy sokan azt hittük, hogy téve­désből a Kent-expresszre szálltunk. Amint az első megállónál, Redhill állomásnál, meg­állt a vonat, óvatosan kinéztem az ablakon, hogy kérdezősködjem s ekkor meglepetve láttam, hogy a vonat minden ablakában ijedt arcok bukkannak fel és mindenki kérdezős­ködik, hogy merre megy a vonat. Amikor néhány u.jabb állomás után Sevenoaks állo­másnál mintegy száz utas kiugrott a vonat­ból és izgatottan tudakolta, hogy mi lesz velük, az állomásfőnök visszatessékelte a vonatba és megnyugtatta, hogy az óriási kerülőért semmit sem követel rajtuk a va­sút. így azután visszaültünk a vonatba és sötét este volt, mire megérkeztünk egész London megkerülése után Chislehurstbe. Ez volt életem legolcsóbb vasúti kirándulása. Az Orska másik arca — Orska Mária vendégjátékához — Budapest, mágus 27. Figyelem a közönséget az Orska-esíéken. Premierekről untig ösmert fejek, büszkék és fő* lég uj fejek. Okvetlenül meg kell nézniük Orskát, akinek vallomásai borzalmasabbak a „balga em­ber41 — Strindberg — vallomásainál. „Elme­gyógyintézetben voltam!“ — mondotta egy hir- lapirónak. (Akkor örökre letettem róla, hogy meginterjúvoljam. Istenem — gondoltam — miket árulna el még nekem ez az asszony!) Csupa Strindberg- és Wedekinid-darabbót állította össze műsorát Orska. Esztendeje azon­ban beékelt a drámák közé valami francia ex- portvigjátékot is. Párisi horizontéit játszott ben­ne, kis lotyót s hempergett óriási chaise longue- ]án (ejtsd long és nem Ion, kérem szépen), hol mint az úszók a vizen, hol a hátán, hol az olda­lán, selyempárnák és selyempolichinelek között. (Az ilyen hosszúlábú paprikajancsit Pesten rakterbabának hívják.) S két élő paprikajancsi is helyet kap a nagyméretű chaise longueon, a tör­vényes barát, a csékkőnyv tulajdonosa, akkor, amikor parancsolja, s az a maiit de coeur, a szív szerelme suttyomban. És minthogy a tőzsdén az egyik szerencsésen, a másik ellenben végzetesem spekulál, pozíciót cserélnek. Az egykori kitartó már csak a konyhán surranhat be, de miután ö a vagyontalan, a forróbb csókok neki jutnak. (így szokott ez lenni a színdarabokban.) Strindberg malomkövei helyett mah-jong- köveket emelt ebben a vígjátékban Orska s a pehelysúlyú köveket szintén könnyedén emelte. És csordulásig megtöltötte — humorral szerepét. (Hitte valaki, hogy a szétroncsolt idegzetű Má­riában ennyi humor la,ppang?) Két jelentétkteien partnerével olyan mókákat produkált, mint a bű­vész, aki puszta ujjaival a legkacagta több figurá­kat vetíti a lepedőre. S noha kokottot játszott, aki egész idő alatt nem mozdul ki a stúdiójából, a hálószobájából s jó párszor átöltözött, egy ízben sem vett magára pyjamát. Kaczér Vilmos. (*) Titkos Ilona budoárja nem Izabella főher­cegnőé volt. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Ma Este néhány hónap előtt megírta, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom