Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-17 / 62. (805.) szám

Kedd, március 17. A P. M. H. KEDDI ROVATA írja: sp. A ítét Külpolitikája A sokpártrendszer minden átka. elemen­táris éröve! tört ki az elnökválasztó Német­országban. A birodalmi elnököt a nép vá­lasztja, körülbelül 30 millió szavazat fog esni s az első választási menetben abszolút több­ségre — azaz a leadott szavazatok ötven százalékára — van szükség, hogy az uj el­nök meg legyen. Németországban azonban az első menetben már az eddigi számítások szerint a következők indulnak: Jarres dr.fő­polgármester a jobboldali pártok antirepubli- kánus blokkja nevében, Marx Vilmos dr. mint a centrum kiváló jelöltje, Ottó Braun volt mi­niszterelnök a szociáldemokrácia nevében, Hellpach Willy dr. orvostanár, badeni állam­fő mint a demokraták jelöltje és 'rhálmann képviselő a kommunisták nevében. Ezenkí­vül valószínű, hogy a bajor néppárt és a nemzeti szocialisták is külön jelöltet állíta­nak. Sőt nem lehetetlen, hogy a mindenütt szimpatikus és energikus Gessler hadügymi­nisztert, valamint a beszédeivel kitűnő Si- mons dr.-t is jelölni fogják egyes pártok. Így máris nyolcán indulnak a küzdelembe, ami majdnem lehetetlenné teszi, hogy az első menetben megtörténjék a döntés. Hol van itt az amerikai elnökválasztás tisztasága, az az igazságos haic, mely két elnökjelölt között folyik. A kétpártrendszer ideális a népvá­lasztásoknál, az erősebb és a gyengébb küz­delme dönt, de ha nyolcán nyomulnak a frontba, lehetetlnené válik minden rendszer. A legutóbbi amerikai választásoknál nagy konsternációt és majdnem katasztrófát oko­zott, hogy a hagyományos két párt közé, a republikánus Coolidge és a demokrata Davis közé befurakodott a progresszivista La Fö­lötte — s mi lenne a népválasztással Ameri­kában ha egyszerre nyolc jelölt marako­dásává válna 2z egész! Higgadtabb elemek Németországban is hangoztatják: ez nem fair játék, igy nem le­het tisztességes választást csinálni! S mintha a választási harcok kloakája be is bizonyítaná ezt az állítást. Komoly agitáció, ragyogó,, öt­letes, lendületes agitáció nincs, a rádió, a vil­lany, a technika és az erő nem áll a jelöltek szolgálatában, úgy mint Amerikában, ellenben fekete, mérges kígyók csúsznak elő s a leg­nevetségesebb gyanúsítások tombolnak. Már az a körülmény is, hogy naponként változ­nak a jelöltek, igazolja ezt az állítást. A Ber­liner Tageblatt gúnyosan jegyzi meg a nacio­nalista Hugénberg-koncern lapjai, főleg a ber­lini Lokál-Anzeiger és a Tag, mily nevetsé­ges ellentmondásokba keveredtek az elmúlt napok folyamán. A műit héten, amikor úgy volt. hogy Gessler hadügyminiszter mint egy­séges polgári jelölt, a győzelem biztos remé­nyével indul, ezek a lapok égig magasztalták Gesslert s a sárga földig silány itatták Jarres dr.-t, az eddigi favoritot. Közben persze for­dult a kocka, Gessler jelölése letűnt s újra ki- gyult Jarres csillagát ezentúl ő volt a nagy, a tökéletesség, a reménység. Vagy már az a körülmény is gondolko­zásra ad okot, mely Gessler egységes jelö­lését megsemmisítette. A polgári pártok úgy­nevezett Loebeh bizottsága összeült. hogy el­Megesett az a szégyen, hogy Pctrogalli Osz­kár a tiszti vizsgán elbukott. Nem az ő szé­gyene volt, azoké, ak!k ezt megtették vele. A vizsgát sikerrel állotta ki, sem a teore­tikus, sem a praktikus részből nem lehetett elbuktatni, kifejezetten rossz „Beschreibung**- ia miatt nem adták meg a tiszti képesítést. A második évre azonban nem tartották vissza s felijogos;tatták, hogy egy év múlva tiszt: vizsgára jelentkezhessék. És egy év múlva szép eredménnyel tette le a tiszti vizsgát. A katonaélet befejezéséül álljon itt még egy a katonasággal összefüggő derűs epizód. Képviselő korában ott volt, amidőn a delegátusoknak a hajmáskéri gyakorlótéren bemutatták az uj ágyukat. Maga Kropacsek tábornok, tüzérségi felügyelő magya.ázta a delegátusoknak a megszavazandó uj ször­nyetegek szerkezetét s előnyeit. „Én vissza­emlékezve tüzérkoromra — beszélte Oszkár — néhány szakszerű megjegyzést kockáztat­tam meg, mire Kropacsek tisztára nekem kezdett magyarázni s végül is csodálatának adott kifejezést nagy szakértelmem felett Megmondtam, hogy tartalékos tiizéríiszt va­gyok. Kropacsek megkönnyebbülten lélek- z-ett fel: „Vagy ugy, most már értem a dol­got, mert egyébként nem tudtam felfogd honnan veszi a képviselő ur ezt a kitűnő szaktudást.1* Majd a szemébe nevettem, visz- szaemlékezve arra, ho-^v ö volt az, aki az önkénytesi iskola inspiciálásánál, bennünk"* ö.' ' .y.'.jeket nemes er-\ eerüséggel a ..blöde Esel“ jelzővel ékesített fel. (Csütörtöki, számunkban folytatjuk.) végezze a jelölést- Gesslert ajánlották hiva­talosan. A centrum egyórai gondolkozást időt kért, mert a hadügyminiszter személye mégis némi ellenvetésre adott okot a republikánus pártnál. A néppárt és a német nemzetek ezt a. kért egy órát nem adták meg a centrum­nak. de mig ezt a meg nem adást elhatároz­ták, előbb 39 percig tanácskoztak róla! Tehát 21 percen múlott, hogy a polgáriak a biztos győzelem reményében nem kandidáltak egy­séges jelöltet. Ez bizony elég nevetséges ál­lapot. És igy történt, hogy a jobboldal vissza­tért Jarres személyéhez. De ki ez a Jarres? Becsületes és munkaszerető német főpolgár­mester, akiben minden meg van, csak fuga nem, csak lendület, csak koncepc'ó nem. A köztársasági pártok eleget is nevetnek: hol vannak a monarohisták nagy bálványai, hol van a trónörökös, hol Tirpitz, Ludendorfí Hindenburg, Bülow? Miért nem jelölik eze­ket? Egyhangúan állapítja meg a baloldal, Tátralomnic, március 15. A csehszlovákiai gyáriparosok országos szövetségének szlovenszkói csorportja va­sárnap délután tartotta rendes közgyűlését, melyen nem csupán a szlovenszkói nagyipar képviselői jelentek meg teljes számmal, de csaknem valamennyi hatóság is képvisel­tette magát. A közgyűlésen megjelent Novak miniszter is, akinek igy személyesen volt al­kalma az elhangzott beszédekből meggyő­ződni arról, hogy minisztersége még ma is súlyosan nehezedik Szlovenszkó éltető ere­jére, a nagyiparra. Megjelentek Bulla György pozsonyi min. tan., Jansák min. tan., továb­bá a kassai vasutigazgatóság képviseletében Szlávik dr. vasutigazgató, a pozsonyi vasút- igazgatóság képviseletében Benes min. tan., Kooovcek dr. min. tan. a vasutügyi minisz­tériumban, Fritz népjóléti miniszteri tanácsos végül: Stollwerck Pál, Grüneberg Károly. Hofman M. Pozsony, Sehol tz Viktor Mateóc. Wein Károly Késmárk, Münich Károly Kés­márk, Adamek János Rózsahegy, Houdek Ottó Rózsahegy, Hiílitá M’hály Fülek, Jákob? Pál Kassa és mások, számszerint mintegy hatvanan. A gyűlést Bondy egyesületi elnök nyitot­ta meg, aki bevezető beszédében üdvözölte a jelenlevőket, különösen pedig a minisztériu­mok kiküldöttjeit, majd átadta a szót Novák miniszternek. Novak miniszter részletesen beszámolt franciaországi utjának eredményéről. Kije­lentette, hogy mindenfelé általános érdeklő­dést tapasztalt a csehszlovák iparcikkek iránt, sajnos azonban a külföld nem ismeri eléggé ezeket. Éppen ezért a gyárosok kö­telessége hathatós propaganda utján odahat­ni, hogy a külföld megismerje, és megbecsül­je iparunkat. A külföldi kereskedelmi .szerző­dések egyre szaporodnak és röv:de$en sike­rülni fog nyélbe ütni a lengyel-csehszlovák, majd a magyar-csehszlovák szerződéseket is, ő reméli, hogy ezek ujabbi előnyöket fog­nak juttatni a belföldi nagyiparnak. Ami az engedélyezési rendszert illeti, sajnos egyelőre kénytelen a kormány eh hez ragaszkodni, minthogy Némtország részéről ugy kereske­delmünket, mint iparunkat állandóan me­rénylet fenyegeti, addig, amig a németekkel nem sikerül megfelelő szerződést kötni, egy pillanatig sem lehetünk nyugodtan. Ö azon­ban hinni akarja, hogy ez előbb-utóbb sike­rülni fog, de éppen ezért az engedélyezési rendszert mint védelmi p:sztolyí állandóan kézben kell tartani. Amint sikerül megfelelő német-csehszlovák kereskedelmi szerződést nyélbe ütni, azonnal eltörlik az engedélyező si rendszert az egész vonalon. Az egyes mi­nisztériumok addig is azon vannak, hogy csak a legszigorúbban mérlegelt szükséglet­hez mérten alkalmazzák az engedélyrend­szert és ne csináljanak ebből általános sza bályt. Beismeréssel nyilatkozik a szloven­szkói nagyipar nehéz helyzetéről és kijelen­ti, miszerint méltányolni tudja azt a nehéz feladatot, amit meg kellett oldaniok azáltal hogy központjuk Budapest volt, A rrrniszteri előadás után Hexner Ervin dr., az egyesület helyettes vezértitkára t . tattá meg évi jelentését. Különösen érdek­lődést keltett a munkabérekre vonatkozó je- l'.u lése, melyben rármúatott arra. hogy a7 1924. évben általában k:sebb arányú béremel­kedés észlelhető. Szükségesnek tartja hogy 1 a közgyűlés szigorúan szögezze le azon elha­tározását, hogy a jobb nemvmer. Fél attól, hogy a bál- lányok szentsége a választásokon megdől s a szavazók milliói cserben hagynák az őrzött bálvánj-okat. Inkább kompromisszumjelöltben egyeztek ki. olyanban aki személye által egy­általában nem tűnik ki, hanem akit csak a pártok presztízse tart s aki éppen csak arra jó, hogy a jobboldali orientációjú embereket ne szavaztassa balra. Szürke, igénytelen be­csületes ember a jobboldaliak gyiijtőjelöltje, — oh, mily nagy blamázs ez az egyéni nagy­ságot mindenik fölé helyező monarchisták számára! De idő nincs. A választási törvény sze­rit a 20-000 aláírással ellátott jelölési indít­ványt tíz nappal a választás előtt (azaz jelen esetben március 19-én legkésőbb) kell be­nyújtani s ezen a terminuson túl az első me­netre nem szabad már jelölni. Nincs sok idő a gondo’kozásra s a mai „stand** már majd­nem végérvényesnek számit. A német káosz nagy, senki sem tudja, mi lesz belőle. hogy egyetlen egy iparágban sem ad álta­lános munkabéremelést, mert ez még növelné a drágaságot, nem pe­dig csökkentené. Egyes esetekben esetleg nem lehet béremelés elől kitérni, de általáno- . sitani semmi esetre sem lehet. A bérmozgal­mak az 1924. esztendőben nem okoztak kü­lönös nehézségeket. A legnagyobb és leg­hosszabb ide g tartó sztrájkok a zsolnai és rajeci szövetgyárakban voltak. A 7 hétig tar­tó zsolnai sztrájk teljesen fiaskóval végző­dött. Részletesen foglalkozik az általános drágulással és azon reményének ad kifeje­zést, hogy ez csupán átmeneti. Majd áttér a munkások baleset és betegsegélybiztositási ügyeire és ugy erre vonatkozólag, mint n munkanélküliségre, a sztrájkokra és más szo- c;ális kérdésekre vonatkozóan részletes sta­tisztikát terjeszt elő. Madieric József, az egyesület vezértit­kára az általános helyzetre vonatkozóan tartja meg jelentését. Mig Csehszlovákiában 1924-ben a nagy­ipar 75 száza’éka elérte a háború előtti tel­jesítményét addig 1 Szíovenszkóban csupán 49—50 százaléka. Azon ipari vállalatok száma, melyek egész kapacitásukat kihasználják, mindössze 15—20 százalékot tesznek ki. Szlovenszkó elszegényedése okozza a nagy kivándorlást és mig mindössze T—2 uj vállalat alakul, ad­dig számos véglegesen megszűnik. Kereskede!mi és iparpo'it'kánk túlteng egyes pártok politikai érdekének közre­működésétől és teljesen ki van szóig. Itat­va annak. Az agrárvámok kérdése, mint vöriö esik húzódik végig külföldi tárgyalásainkon. Különösen a Magyarországgal megkötendő szerződés születik meg nehezen. Ezt a hely­zetet nem szabad véglegesnek tek'nteni és a szlovenszkói ipar életkérdése, hogy a mai viszonyokon mielőbb túlessünk. Ezek előrebocsátása után rátér az egyes szakmák ismertetésére. A felszólalók közül különösen érdeklő­dést keltett Faltin felszólalása, aki a ruszin- szkói nagyipar nevében éles szavakkal kelt ki a rnunkásbiztositók autonómiájának felfüggesztése ellen és erélyesen követelte az autonómiák mi­előbbi visszaállítását. Ezután Hodac dr. egyetemi tanár, a prá­gai központ titkára tartotta meg előadását a jegybank felállítására vonatkozó törvényről. Hangsúlyozta annak a szükségét, hogy a nagyipar egy fix és nem változó valuta sze­rint kalkulálhasson, éppen ezért nagy fel­adat vár a jegybankra abban az irányban, hogy ezt a bizonyos kurzusállandóságát biz­tosítsa. Bondy elnök bejelenti, hogy a központi bizottságból a következő tagok váltak ki: Eckstem Rudolf a nyitrai malátagyár igazga- rója, Gross Viktor mérnök, gyufagyári igaz­gató, Laczika Lajos a kassai Frank-gyár igazgatója, Lö\vy József Besztercebánya, Neuntan György a herinanetzi papírgyár igazgatója, Ruttkay Pál Besztercebánya, Spitz Ignác Szolyva, Stein Miksa a pozsonyi Tausky áruház tulajdonosa, Vondrejc Jaros- lav mérnök. Az elnökség tagjai közül Kuffner Károly meghalt, Guttman Frigyes pedig el­utazott Szlovenszkóból. Ez utóbbiak helyére Kuffner Rezsőt, a dtoszegi cukorgyár igazga­tóját és Münnich Kálmánt, az ig'ó; villanyte- lep igazgatóját, az előbb említettek helyére pedig a következőket választatták meg: Fábry József, a sörfőzdék egyesületének el­A Gyári pirosok Országos Szövetsége szlovenszköi csoportiának közgyűlése Nova!; miniszter a külkereskedelmi szerződésekről — Még mindig rosszabb a helyzet Szlovenszkóban, mint a történelmi országokban noke Turócszentmárton, Sessler Pál Nagy­szombat, Ruttkay Pál Besztercebánya, Kep- pich Hermán gyufagyári igazgató Beszterce­bánya, iij. Majláth József kőbányai igazgató Perbenyik, Spitz Ignác mérnök Szolyva, Lmdner János, a Schönborn-féle gözsörgyár igazgatója Podhorjany, Schwartz Jenő, az „Apolló** kőfinomitó igazgatója Pozsony, Teltseb Géza Pozsony, Schad Ru­dolf mérnök Hnusta-Likier, Slezák József szeszgyári igazgató Nagyszombat, Melcsicz- ky Gyula Nagyszombat, Kuhinka István gyá­ros Losonc, Elleöd Zsolt mérnök igazgató Lo­sonc, Bauer Andor Utekac, Országh József, a szlovenszkói italgyárosok egyesületének elnöke Pozsony és Dezső Kálmán dr. Po­zsony. Gyermektragédia Nyitrán „Ne keressetek, meghalt apám után megyek** Nyitra, március 16. (Saját munkatársunktól-) Megrázó gyer- mektragódiá történt szombaton délután Nyit­rán. A Rév-utca egyik házában játszadozott két kisfiú: Földes Béla és Prokop Antal. Mindkettő 14 éves. Játszadozás közben egy farakás mellett egy rozsdás 9 milliméter át­mérőjű forgópisztolyt találtak. A fegyvert Prokop kezébe vette és tréfából ráfogta ba­rátjára, nem tudva, hogy atz töltve van. A ra­vaszt kétszer megnyomta, a fegyver azonban nem sült el. A harmadik nyomásra azonban elsült és a golyó a közvetlen közelben álló Földes Béla testéibe fúródott. A fiatal gyerek hang nélkül rogyott össze. A golyó a lágyé­kába hatolt és súlyosan megsebesítette. Be- rényi dr. orvos nyújtotta az első segélyt a súlyosan sebesüknek, akit az orvos rendele­tére beszállítottak a helybeli kórházba. A fegyver elsülése után a kis Prokop gyerek beszaladt a ház-ba. Az izgalomtól néhány per­cig szólni sem tudott. Odafutott az előző1 na­pon meghalt apja holtteteméhez, néhány pil­lanatig szemlélte a halottat, majd felugrott, felébe nyomta sapkáját és igy kiáltott fel: Ne keressetek, meghalt apám után megyek. Azzal elrohant hazulról Fzidelg nem tért vissza s igv valószínű, hogy a nagy lelki megrázkódtatás következményeként öngyil­kosságot követett el A jelek szerint a tolyóba vetette magát. A_ szerencsétlenséget okozó fegyvert a rendőrség lefog1alta. Három sértetlen éles lő* vedék volt még benne. Nincs kizárva az sem, hogy a fegyvert a gyéreket n-em találták, ha­nem a kis Prokop fa apla halála után magá­hoz vette azt. Mint értesülünk. Földes sebe- 'ük'se életveszélves Fgvelőre még nem ope­rálták meg- Az eljárás megindult. A tárlók védelméről szóló uj törvény csak július 1-én lép éleibe? Prága, március 16. A lakáskérdés ügyében alkotott koalíciós bizottság az elmúlt héten folytatta tárgyalá­sait. Amint a Ceskc Slovo értesül, főleg ama változtatásokról volt szó, amelyek a koalíció keretében már megalkotott lakástörvényia- vaslat irányelveinek további szabályozására szolgálnának. Ezek az irányelvek a követke­zőik : A törvény meghosszabbítása további há­rom évre, az eddigi lakástörvény 12. para­grafusának feloldása és évenkénti lakbér- emelések körülbelül 10 százalékkal az 1925, 1926. és 1927. években. Nincs kizárva. — írja a lap — hogy a bérlők védelméről szóló törvény a bizottság hosszadalmas tárgyalásai miatt nem kerül a mostani időszak programjára, amely ennek a hétnek végével fejeződik be. A novella a tavaszi parlamenti időszak első ülésén, március 31-én kerülhet csak napi­rendre. Általában az a nézet uralkodik, hogy tekintettel a bérn-egyed újraszabályozására, a bérlők védelméről szóló törvény már április l-én életbe lép, noha a régi törvény még áp­rilis 30-áig érvényes. Lehetséges azonban, hogy a bérlők védelméről szóló törvénj^es változások csak julius l-én fognak érvénybe lépni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom