Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-21 / 189. (637.) szám

Csütörtök, augusztus 21. „Nemzetiszingyalázás64 Mármarosszigeten Letartóztatták a mármarosszigeti Sámson sporíegyesülej; vezetőit A P. M. H. erdélyi tudósítójától Márnrarosszigeí, augusztus 20. Nagy botrányba fulladt vasárnap az a sportünnepély, amelyet a mármarosszigeti Sámson sportegyesület rendezett. A fooJballmérközés után népünnepély volt, amelyen a sokféle szokásos szórakozás között volt az is, hogy néhány lejért egy föl- diszitett ponny-lovo-n végigügetherett az arra vállalkozó a kert köröndién. Vidáman folyt a mulatság, mig Cantoni- ari rendőr Igazgató észre nem vette, liogy a iőkiiszitett ponny sörényébe és farkába ro­mán nemzeti szinü szalagok vannak befonva. A rendőrigazgató beszüntette a népünnepélyt, rendőrökkel vétette körül a kertet és utasí­tást adott a rendőröknek, hogy a népünne­pély rendezőit tartóztassák le. A közönség körében óriási izgalmat kel­tett a rendőrigazgató rendelkezése. A rende­zőséget bekísérték és a román nemzeti szí­nek gyalázása miatt; indították meg ellenük az eljárást. Az elíogotrik azt vallották, hogy a ló föi- diszitéséről nem tudtak és arra senkinek uta­sítást nem adtaik. A további kihallgatások so­rán kiderült, hogy ponnyt Muniteán Vasile ro­mán kocsis díszítette föl a saját Ízlése szerint. A rendezőket a késő éjszakáig tartó ki­hallgatás után elbocsátották, de másnap újból becitálták őket és mindannyit átadják ia had­bíróságnak, mivel M árma rosszige ten ostrom- állapot van és az ilyen bűncselekményekben civileik fölött is a kolozsvári hadbíróság Ítél­kezik. Angol hadirepülőgépek Chartumban London, augusztus 20. A Reuter-ügynök- ség jelentése szerint Chartumba ma reggel négy hadirepülőgép érkezett, másik négy pe­dig Atbaraban tartalékban maradt. Fort Szu­dánban tegnap kilenc lázadót letartóztattak. Matteotti holttestét szülőfalujába szállították Monté Rotondo, augusztus 20. Rianóból tegnap vitték át automobilon a meggyilkolt Matteotti földi maradványait, ahonnan vas­úton a meggyilkolt képviselő szülővárosába, Polesine Rovigóba viszik. A vonat indulá­sakor Cappelli szenátor a szenátus több képviselőjével, Rocco, a kamara elnöke, va­lamennyi szocialista képviselő, a néppárt megbízottja és Matteotti két sógora voltak jelen. Körülbelül kétszáz munkás állt sorfa­lat a vasúti kocsi előtt. A koporsóra a kép­viselőház, az olasz szocialista párt és szá­mos más egyesület koszorúkat küldött. Matteotti özvegye nem jelent meg. Bolgár bandák készülődése a görög határon Athén, augusztus 20. Szalonikiből jelen­tik: Egy ötven tagból álló bolgár komitácsi banda ismét megtámadta a görög határőr­séget, majd mikor nagyobb katonai megerő­sítés érkezett, átmenekült szerb területre. A bolgár bandák a határ egész hosszában fokozottan készülődnek. A bolgár kormány által felfegyverzett parasztok Melnik kör­nyékén együtt dolgoznak a komitácsikkal. A Tarliszban történt véres események meg­vizsgálásával kapcsolatban a görök kormány megjegyzi, hogy Bulgária a csereegyezmény megkötése óta soha nem rendelt el vizsgála­tot ama gyilkosságok dolgában, amelyeknek Bulgáriában élő görögök voltak áldozatai. lnterju, vagy nem mterjii? Prága, augusztus 20. A politikai talaj nélküli cseh-szlovák iái magyar politikának hivatalos lapja, a Reggel tegnapi számában hosszú cikket ir az ellen­zéki pártszövetségnek folyamatban lévő és a magyarság politikai egységét megteremteni hivatott akciójáról. A cikket interjú formájá­ba öntötte és megszólaltat egy kisgazdapárti vezető embert, hogy súlyt és érteket adjon annak, amit leir. Jól tudjuk, hogy ez a vezető ember sem nem vezető, sem nem ember és még kevésbbé magyar kisgazdapárti, mert amit mond, az az első szótól az utolsóig naiv és erőltetett kitalálás, minden komoly és po­zitív alap nélküli politikai fecsegés. Az az újságírás, amely fölülről akar lefelé hatni és amely hivatásának ismeri a népiélek és gondolat narkotizálását a kor­mánytámogatás zsibbasztó álmába, gyakran kénytelen ahhoz a trülőkhöz nyalni, hogy nemlétező embereket állít a redakciós Íróasz­tal elé és ezzel igyekszik a saját politikai el­veinek és információinak tökéletlenségét el­leplezni. Ha én Írom, nem hiszik — érzi az újságíró —, ha elmondatom egy névtelen ve­zetővel, akkor talán akad valaki, akinek ho­rogra kerül a lelke és meggyőződése. Nos, ez a trükk most nem sikerült. Az a kisgazdapárti politikus, aki ma, amikor az el­lenzéki politikának legfontosabb építőtevé­kenységéhez kell összehordani minden téglát, minden magyar akaratot és erőt, a névtelen­ség kényelmes s a jelen esetben obskúrus homályából akarja megtorpedózni a készülő épületet, aki az építés kötelességének pa­Budapest, augusztus hó­Ég s föld között bús hazátlanul Hajtja őket a Sors szék Qonotsz hűvös szépségek felé Száguld az Illés szekere. Ady. „Kertemben járnak sóhajok1* — igy kezdte Hegedűs Lóránt pár évvel ezelőtt egyik vezércikkét, amelyben először muta­tott rá arra az útra, amelyen Magyarország­nak járnia kellene. Kertünkben járnak sóha­jok — érezhetjük mi is, mikor az évforduló, Hegedűs Lóránt bukásának szomorú évfor­dulója lassan közeledik----! oo Nagy ember volt Hegedűs Lóránt, a legnagyobb az utolsó évek vezető férfiai kö­zött. Államférfi volt, aki csodálatraméltóan tudta egyesíteni magában az üzletember hi­deg, számitó eszét és a népszónok rajongó lobogását- Államférfi volt és nem volt poli­tikus. Ez volt mérhetetlen előnye a többiek felett, de ez lön a veszte is. A szakembereket lebilincselte borotva­éles gondolkodása, biztos Ítélőképessége és hatalmas szellemi fölénye. A tömegek éljent harsogtak feléje, aki hatalmas, szuggesztiv erejével valósággal besugározta a bizalmat, Ment előre verejtékezve, kínlódva, de büsz­kén és dacosan a nemzet mestere és már közelgett a Hajnal, a smaragdvillo- gásu mezőkön már hallelujás harsonák moz­dultak. Ls aztán ... Fuimus Troes! A zseni egy németországi tébolyda rá­csos ablaka mögött vivődik önmagával, mi pedig a szanálás utolsó szalmaszálába ka­paszkodván kinlódiuk a jelent és virrasztjuk a jövőt. Keserves, kínos esztendők után jutot­tunk el végre a szanálási akcióhoz, az utolsó kártyához, amelyre mindent feltettünk. Ezt a szanálási akciót sem lehetett volna végre­hajtani az ő előmunkálatai nélkül, de el le­hetett volna kerülni az ő követése mellett­Amivei ma próbálkozik a magyar kor­mány, azt az ö pénzügyi diktatúrája alatt kedvezőbb körülmények között lehetett volna végrehajtani. A Jegybank? Ennek alapköveit ö rakta le a Jegyintézet felállításával. A valuta zug­forgalom megszüntetése? Ezt ö már évekkel ezelőtt végrehajtotta. A szabadforgalom, a szabadkereskedelem? Ezt ő már annakide­jén propagálta. Végigmehetünk a szanálási akció minden fontosabb tételén, valamennyi az ő kezenyomát viseli magán. Ha végigpillantunk a Hegedüs-félc ki­bontakozási terven és a népszövetség mos­tani szanálási tervezetén, lehetetlen észre nem venni, hogy a mérleg serpenyője Hegc­rancsszavára a rombolást és széthúzást pré- Idikálja, azt mondván, hogy a magyar kis­gazdapártban szakadási processzus van s állítását valótlan pletykákkal fűszerezi, vagy nem létezik és csak a cikkíró elképzelt ob­jektuma, vagy egy politikai szélkakas, akit a Reggel redakcióia felé tud irányítani egy augusztusi szellő, akinek nincs bátorsága ahhoz, hogy nevével és felelősségével álljon a porondra, kitárja elveit és nyíltan vegye föl a harcot. Ha él és politikailag létezik ez a kisgaz­dapárti vezető ember, akkor szomorú erköl­csi bizonyítványt állított ki önmagáról teg­napi nyilatkozatával. Beismerte azt, hogy nincs bátorsága, nincs a szilárd álláspontból fakadó mersze ahhoz, hogy nyíltan és őszin­tén mondja el véleményét. Fecseg és hazug­ságokat hord össze, amikkel foglalkozni és amiket cáfolgatni fölösleges. Fölösleges, mint ahogy fölösleges egyéniség az, aki a magyar politika fölötti kritikájával a Reggel redak- ciójába menekül. Ha nem él és csak a Reggel belpolitikusa fantáziájának szüleménye, úgy jelentőségnéí- küli triccs-traccs az egész cikk. düs Lóránt javára billen. A Hegedüs-féle tervnek volt egy óriási és el nem vitatható előnye; az, hogy több esztendővel ezelőtt vettetett fel, más és kedvezőbb körülmé­nyek között. Akkori és mai helyzetünket legtalálóbban úgy jellemezhetjük, hogy He­gedűs Lóránt fellépésekor rájöttünk arra, hogy másképp is élhetünk, a mostani kibon­takozási terv felvetésénél pedig észre kel­lett venni, hogy igy már nem élhetünk. Ak­kor, Hegedűs Lóránt idejében egy a mai helyzethez képest rendezett gazdasági vi­szonyok között élő ország próbálta elke­rülni a veszedelmet, ma pedig egy pénz­ügyi Moháccsal sújtott nemzet próbál ki­vergődni a veszedelemből. Hegedűs Ló­ránt elsősorban az egyes emberre gondolt és csak azután a kincstárra. Tönkretette a tőzsdét, ez igaz, de akkor még nem tőzsdé­zett az egész középosztály, mint most, Kál- lay idejében, amikor a tőzsde szintén tönkre ment, de most már magával rántotta a bessz örvényébe az intelligencia vagyonának utol­só maradványait. Hegedűs Lóránt először az alapkövet rakta le és azután akarta ráhúzni a tetőt az épületre. Ma már elsőnek a tetőt kell felhúzni, különben bőrig ázik mindenki, aki ezen az irdatlan épülettömbön dolgozik, co Magyarországra hosszas, keserves és kinos hónapok következnek és ezekben a hónapokban egyre több és több sóhaj fogja felkeresni a berlini tébolyda szomorú lakó­ját. Bethlen zsenialitására vall, hogy rájött arra az egyszerű igazságra, hogy Magyarországon a parlamenttől való el­távolodás nélkül komoly pénzügyi politi­kát csinálni nem lehet. Ha a szanálási akció nem fogja meg­hozni teljes mértékben a kívánt eredménye­ket, azoknak a bűne lesz, akik Hegedűst an­nakidején elgáncsolták és ezáltal egy három- esztendős bizonytalanságba taszították az országot. Ha eredményre vezet a szanálási program, úgy ez kétségtelenül Bethlen ér­deme lesz, aki roppant energiával ragadta meg azt az ultima rációt, amelyik ma még kínálkozott. De bárkié lesz az érdem, bárkié lesz a dicsőség és bárkié lesz az elismerés, a tisztelet azé a férfiúé, aki már esztendők­kel ezelőtt előre látta és cl akarta kerülni mindazt a bajt és veszedelmet, amely azóta reánk szakadt­Magyar sors volt a Hegedűs Lóránté: legendás hősnek lenni és mégsem győzni- Ma­gyar sors volt az övé, mert tragédiája nem a betegszobában kezdődött el, ahonnan már nem volt visszatérés, hanem a Iliméi és a dicsőségnél, ahonnan a téboly rikoltó si­kolyával zuhant le önön lelkének örvénylő forgatagába. Kemechey László. Készül a házszahályrevizió Magyarországom Az elnököt nagyobb hatáskörrel ruházzák föl — Intézkedések a vita elfajulása ellen — Budapest, augusztus 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelen­tése.) Az egységes párt október első napjai­ban tartja szünet utáni első értekezletét és ezzel újból megkezdődik a parlamenti élet. Az értekezlet tárgysorozatán a letárgyalandó törvény javast:, tok megbeszélése szerepel és Bethlen István gróf miniszterelnök ki fogja fejteni a házszabály re vízió ügyében elfoglalt álláspontját. Az egységes párt, mint ismere­tes, nemi-égében bizottságot küldött ki a ház­szabály revizió kidolgozására. A bizottság két tágja: Kéás Ivor báró és Örf.fy Imre elkészí­tették tervezetüket, amely a párt legnagyobb részének tetszését megnyerte, úgy, hogy minden bizonnyal a Ház meg is fogja sza­vazni. A javaslat mindenekelőtt jelentékenyen ki­bővíti az elnök hatáskörét, mégpedig ab­ban az irányban, hogy a parlamenti stílus elfajulása esetén és a botrányok elkerülé­sére, Iliéivé megakadályozására az eddigi­nél sokkal erélyesebb eszközöket vehessen Igénybe. Szabályozni fogják a felszólalások idejét is és különleges intézkedések vannak tervbe véve a viták elnyujtása ás elfajulá­sa ellen, A személyes kérdésben való és napirendi felszólalások, valamint az inter­pellációk és házszabályviták körül is jelen­tős változások lesznek. Ezen felül Intézke­dések történnek az indemniíás] és kölíség- vetési tárgyalásoknak elhúzása ellen Is. Az ellenzék a tervezetet nagy idegenke­déssel fogadja és ha a kormány nem változ­tat rajta, a perhmen i tárgyalásokon nagy viharok várhatók. — (Sveíila hazaérkezett.) A Ceské Slovo szerint Svehla tegnap hazaérkezett és tárgyalt Tomasek elnökkel. — (A földhivatal elnökének szabadsága.) Az állami földhivatal elnöke Viskovsky dr. a jövő hét folyamán szabadságra megy. Távolléte alatt Holubek dr. helyettes elnök C i m É == CSAK NAL VEGYEN KASSA, FÖ-U7CA 25. 1779 Sbeááss&EÍ ügyük jmeé Levél a Dumapartiról Kertünkben járnak sóhajok... Emlékezés egy magyar zseni tragikus évfordulójára Szőnyegek, füááöngöit és butforkelmék Kurumncnmi f iiíiífcönySk, tieriiők és ófw«áé»S< Elamin és Tussor Stoóroh szép választékban Fü&gömv 54 Mc. Sz*m«et| ® K<E-tfól. VárydyMl© Kassa, Fő-u. 76. Szentháromság - szoborral szemben 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom