Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-10 / 106. (554.) szám

Főszerkesztő: A Szlovenszkői és Rnszinszkői Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. Besszarábia európai árnyéka (g.) Prága, május 9. (Amióta a bécsi orosz—román tanácsko­zás az európai konferenciák hagyományos sorsára jutott, sőt a megoldás pozitívuma he­lyett még erősebben kiélezte az ellentétekből származó negatívumokat, a besszarábiai kér­dés úgy ráfekszik az európai politika mellére, mint a mázsás gondok a gondra teremtett emberekre szoktak. Azóta elsiklott a közérdeklődés pitvará­ból ez a kérdés, kiszorították más és aktuá­lisabb (politikai problémák, válságok és ese­mények, de nem tűnt el, sőt a háttér zavarta­lanságában érlelődik és sok tekintetben be­folyásoló tényezője lett a legaktuálisabb kérdéseknek. Az európai politikának egyik jelentős szakasza ma abból a fókuszból kapja irányitó vonalait, hogy Keleteurópának egyik vesze­delmes terepén odáig mérgesedhetik el az ellentétektől és ellenségeskedésektől terhes helyzet, hogy eldördül az első puskalövés, amelynek számára oly beláthatatlanul vissz- hangosra akusztikáit a mai európai légkör. És noha az európai politika mai akcióinak az a természetes'-* mozgatóereje, hogy minden állam és minden nép fél a háború gondcViíá?* tói. a politika,, mint. sokszor, most ís f'.„ 7 hány a természetesség parancsszavára és szisztematikus machinációkkal készíti élő á maga elhelyezkedési lehetőségét a háború esetére. Ma mindenkinek éreznie kell azt, hogy mit jelent, mily láncolatnak lehet első szeme az, ha háborúba keveredik Oroszország Ro­mániával és a szövetségi szerződés és a po­litikai helyzetfeszültség folytán Lengyelor­szággal. Mindenki érezheti azt, hogy ezt a veszedelmet nem lehet a három fél számára izolálni, mert ez beledördíil abba az európai levegőbe, ahol a legérzékenyebb anténák várják a hangok hullámait. Az orosz nem hiába keres megegyezést Macdonaldda'l, nem hiába igyekszik koncessziókkal megvásárolni a maga számára az angol szimpátiát, tudja nagyon jól, hogy ha pillanatnyilag meg is akadt a román—francia szövetség szerződé­sének ügye, végeredményében a francia— lengyel viszony logikusan arra kényszeríti Franciaországot, hogy a döntő küzdelemben az oroszok ellen forduljon. És ebből követke­zőleg tudja, hogy a két kontinentális szupre- mativ hatalom: Anglia és Franciaország kö­zött kívánatos már most a szerepeket pontos körülhatárolással elosztani. Tudja nagyon jól, hogy Románia mire számíthat, hogy a 'kis- antant az orosz—román konfliktus első ko­moly pillanatában demolálva van, mert Be- nes és Pasics szlávideológiája erősebb, mint a francia konjunktúrának borravalós és szer­ződéses szolgálata. De tudja azt is, hogy ha Jugoszláviát a tétlenség és részvétlenség stádiumában is tartja a román dinasztiával való kapcsolata s az olaszok részéről ki- kényszeritett barátságos magatartás, mégis megmozdul és fölborul az európai viharok­nak örökké sötétlő fészke: a Balkán. A Balkán készül erre a pillanatra. A gö­rög miniszterelnök nem hiába hívta egybe a görög tábornokokat, nem hiába tárgyalta meg velük a balkáni helyzet lehetőségeit, a ta­nácskozás után két napra már betoppant a diplomáciai világba az a hir, hogy az orosz- román konfliktus esetére szerződés készül Görögország és Románia között. Abból az eseményből, hogy a görög tábornokok hadi­tanácsa nyomán erős csapatokat vontak ösz- sze a görög -török határon, következik a másik előre levonható konklúzió: Törökor­szág barátsága az oroszokkal szemben erős- bödik s a szmirnai orosz konzul tegnapelőtt ebben a kijelentésben szögezte le a két nép közös frontjának alapjait: Kelet népei egye­süljetek a nyugati imperializmus és kapita­lizmus ellen. Ebből aztán önként folyik annak előre­látása, hogy a közel-keletnek minden clhamu- zott parazsa föllángolhat, ha megdördül a fegyver. De nemcsak a balkáni perspektíva ad számunkra háborús következtetéseket, de nyűgöt felől is érkeznek hírek, amelyek bele­kapcsolódnak a besszarábiai helyzetbe. A svájci katolikus sajtó tegnap azt a hirt kö­zölte, hogy a román király svájci tartózko­dása azt a célt szolgálja, hogy Svájccal meg­egyezés történjen annak érdekében, hogy orosz támadás esetén engedje át területén a francia csapatokat. Ezek a hírek azt mondják, hogy Benes is ily megbízatással járt Svájc­ban. De van egy egyszerű hir is, amely figyelmet érdemel, amely beleilleszthető ebbe a helyzetkombinációba s ez az, hogy a román király most találkozott a háború óta első Íz­ben Reineckenben testvérével, Hohenzollern Sigmarin herceggel — Rupprecht volt bajor trónörökös sógorával. A német-—orosz kon­fliktus szemüvegén nem egészen lényegtelen ez a hiradás, ha hozzávesszük azt a tegnapi jelentést, amely szerint a román királyi pár Svájcban Németországnak a népszövetségbe való fölvételét sürgette. A besszarábiai helyzet igy veti előre ár­nyékát, amely árnyék annál sötétebb és ha­talmasabb, minél közelebb lép hozzá az em­ber. Ha egészen közelről nézi, hátborzonga­tóan rémes, úgy néz ki, mint egy háborúban fölhizlalt halál. ... A líráké! cseh-szlovák—lenggcl fáréuolisok részletes ereűménge A határok végleges megállapítása — Glodowki és Szucháhora községeket Cseh-Szlovákia kapja Lipnica és Marklovic községek helyett Krakkó, május 9. Amint a Kurier Polski tegnapi száma je­lenti, a Krakkóban lefolytatott cseh-szlo­vák—lengyel tárgyalásoknak részletes ered­ménye a következő: * í. Szepesszentgyörgy községnél a len­gyelek ezer holdnyi területet kaptak, mely a Hohenlohe-uradalomhoz tartozik. Magá­ból a jávorinál területből a lengyeleknek semmi sem jutott. Lapsán községben a len­gyelek néhány tiz holdat kaptak néhány épülettel, amiért Frank vágás községben né­hány tiz holdat adnak át a cseh-szlovák köztársaságnak. Nedec község közelében körülbelül 150 holdnyi és Golombork köz­séghez tartozó területet adnak át a cseh­szlovák köztársaságnak, amelynek fejében a lengyelek viszont kétszáz holdnyi terüle­tet kapnak Nedec község határából, amely a Dunajec mellett a várhoz vezető ut és a karwini patak hídja között fekszik. Szepesszentgyörgy, Repiszkó és Crna Gora községeknek biztosították azt a jogot, hogy szabadon használhassák a határ mö­gött fekvő legelőket és ebből a célból sza­badon mehessenek át a határon, valamint terményeiket is szabadon átszállíthassák. Hasonló jogokat biztosítottak a lengyelek Osztornya. valamint 'Kis- és Nagyfrankvá- gása községeknek. Mindkét részről egy­szersmind biztosították a lakosság számára a szabad határátkelési jogot kereseti célok­ból, valamint a megkeresett pénz, továbbá a fa és széna átvitelét. Azok a szepesszent- györgyi lengyel gazdák, akiknek Szepes- ófalván van földjük, szintén szabadon kel­hetnek át a határon. A szepesófaívi és kés­márki vásárokra szabadon mehetnek a len­gyel állampolgárok, míg viszont a cseh­szlovák állampolgárok szabadon mehetnek a nowytargi vásárokra. jf Rendezték ? halászat és erdőgazdaság kérdését, valamint a szepesszentgyörgyi kegyuraság kérdését is. Lengyelországnak jogában áll a Bialkánál völgygátat építeni, a bialkai völgyben villamosmüveket létesí­teni és esetleg Vowitarg és Javorina között vili amos vasú tat építeni. A lengyelek vi­szont a javorinai terület előnyére elismer­ték a vizjogot a Bialkán. A turisták három hónapra szóló igazolványok alapján az egész javorinai területen szabadon közle­kedhetnek. Azonkívül rendezték a turiszti­kai jelek és menházak kérdését is, továbbá még tárgyaltak egy megkötendő turista- egyezményrői is, amely az egész határ- területre vonatkoznék egészen Romániáig. A krakkói tanácskozások után mind a két delegáció ülést tartott. Megállapodtak abban, hogy Glodowki és Szuhahora köz­ségeket átadják Cseh-Szlovákiának az ár­vamegyei Lipnica községért. A Teschen környékén fekvő Marklovicot Cseh-Szlo- vákia átengedi Lengyelországnak. Letár­gyalták a picniniai és dun^eci közlekedés kérdését is. Sromovka lengyel község lako­sainak biztosították a szabad átkelés jogát a Dunajecen. Végül pedig rendezték a tu­ristaforgalmat Czorstyn és Scavnica között a Vörösklastromon keresztül, valamint a Scavnica és a Vörösklastrom között hú­zódó úttal összefüggő egyes vitás kérdé­seket. Poincaré cs nactioeald iicijsis 16 cs 25-iie mmíí íafálhozih Élénk akciók a jóvátételi kérdés korül — A francia választások után ismét napirendre kerülnek a szakértői javaslatok Páris, május, 9. A néniéit és francia választások nyomán bizonyos itartózkodlás, szélcsömd és pangás következett be a jóvátételi kérdés • körüli po!i:ifikában. Mivel vasárnap lefolynak a francia választások, vége lesz ennek a lát­sz óikig nyugalmas idő szabnak és isimét meg­kezdődnek az élénk diplomáciai tevékenysé­gek. Ennek előjeleit érezhetjük már ma is, misnt a mái párisi lapok beszámolnak arról, hogy tegnap délután bárom fontos diplomá­ciai tanácskozás folyt le, amidlyek a. jövő heti fokozottabb akció nyitányaiként tekint­hetők. Párislbavr az angol követ tanácskozott Poimcaréval, Londoniban -a francia követ folytatott tárgyalást Sir Crewcv-ei s Brüsz- szeliben Hymaras külügyminiszter tanácsko­zott Harlbe'tte francia követtel. Mindezek a tanácskozások a belga—langdl tárgyalás eredményéről folytaik. Általános az a nézet, hogy 'ingy az 'angol—belga tanácskozások, mint a most megindult diplomáciai eszme­cserék, valamint MussoiHrírnek és Hymans- nalk legközelebbi tanácskozásai előjátékát alkotják egy niagydblb szerű antanttanácsko­zásnak, amely .minden valószínűség szerint még ebben a hónapban megtörténik. Hogy a néniét honmányaíakiltás körül két nap óta mélységes a csönd, ezt úgy könyvelik el, mint ' a német politikának ügyes és érthető sakk- húzását, amely be akarja várni a francia választások nyomán kialakuló helyzetet és ehhez akarja alkalmazni és szabni a maga kormányzati kialakulását, Berlin Páristól várja az eseményeket, Páris viszont arra vár, hogy a német kormány milyen tettek­kel fogja jövőbeli politikáját bevezetni. Páris és London között „kitűnő az atmoszféra** A mai francia lapok élénken foglalkoz­nak azokkal a tárgyalásokkal, amelyek teg­nap a követek utján Párisban, Londonban és Brüsszelben lefolytak. A Matin oly formájú vezércikkben, amely hivatalos közlésnek tekinthető, be­jelenti, hogy az angol—francia kormány­elnökök tanácskozása ebben a hónapbaji valószínű s hogy az angol követ tegnap délután Macdonaldnak erre vonatkozó kí­vánságát tolmácsolta Poincaré előtt. A lap szerint ez a találkozás rövidesen a francia választások után lesz és pedig esetleg az aethyopiai régens május 16-iki és a jugoszláv királyi pár május 25-iki lá­togatása között. A félhivatalos sajtó egyébként hangoztatja, hogy az angol kö­vetnek Poincaré előtt tett kijelentései azt bizonyítják, hogy London és Páris között „kitűnő az atmoszféra". Macdoaaid mégis^ csak küld memorandumot Pomearénak Tegnap hivatalosan megcáfolták azt a hirt, hogy Macdonald újabb levelet irt Poin- carénak. Ez a hiradás azonban, úgy látszik, mégis összefüggésben áll Macdonald egy ter­vezett akciójával, mert a római Tribtina mai párisi jelentése sze­rint az angol külügyi hivatalban egy me­morandumon dolgoznak, amely a jóvátételi kérdésről szól és amelyet Macdonald a francia kormány számára készíttet. Német népszavazás a szakértői javaslatok fölött A szakértői jelentések körüli helyzet­ben ma egészen uj momentumként tűnt fel egy berlini hiradás, amelyet a német szociál­demokraták parlamenti kőnyomatosa röpí­tett szárnyra s amely szerint a szociálde­mokrata párt vezetősége a mai ülésen egy­hangúan elhatározta, hogy a szakértői javaslatok elfogadása vagy el­vetése kérdésében népszavazást fog java­solni. Mivel a huszonhárom párt válasz­tási harca nem hozott ebben a kérdésben teljes és áttekinthető döntést, nyilatkozzék meg a nép igennel, vagy nemmel afölött, elfogadhatónak tartja-e a szakértői javas­latokat Az orosz nép elégtételt követel Németországtól Moszkva, május 9. Szovjetoroszország közvé­leményéi a német kormány eljárása a berlini szov­jetképviselettel szemben rendkívül elkeserítette. A sajtó számos tiltakozó nyilatkozatot közöl, amely teljes és föltétien elégtételt követei. Az orosz nép nagy érdeklődéssel várja a szovjetkormány lépé­seit. 100 cseti-sil. koronaőrt fizettek ma, május 9-én: Zürichben 16.45 sváici frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 208500.— osztrák koronát Berlinben 12460000000000*— német márkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom