Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-18 / 15. (463.) szám

Péntek, fanuSr 18. SZÍNHÁZ ÉS ZENE (*) Első kritika a »Buzakaiászról“. Budapest? szerkesztőségünk jelenti teleionon: Móricz Zsig- mond uj darabjának: a „Buzakalász“-nak ma volt a házi főpróbája. A lapok azt írják, hogy a darab maga az élet, mindenféle technika és raffináltság nélkül. Szavai egyszerűek, közvetlenek, szívből jövők. Az egész darab egy nagy muzsika. A krí- íikák' különösen Somogyi Erzsit emelik ki, aki Marika szerepét alakítja. Megjelenése nem illú­ziót keltő; tömzsi, de amikor kinyitja a száját, olyan zengő magyarsággal beszél, amilyet eddi szinapdon alig hallottunk, legföljebb falun. Nincs benne tájszólás, csak hamisítatlan, igazi magyar­ság. {*) Burláa Budapestre kívánkozik. Budapest­ről jelenük: Buríán Károly, a budapesti közönség legkedveltebb tenoristája, hosszabb idő óta cseh­országi birtokán tartózkodik. A művész levelet irt budapesti megbízottjának és közölte vele, hogy szeretne Budapesten fellépni, ha az Opera­ház Igazgatósága meghívná. A megbízott közölte Buríán kijelentését az igazgatósággal. Azt vála­szolták, hogy nagyon szívesen felléptetik Buriánt, ha Pestre jön, de egyenes felszólítást nem küld­hetnek neki, mert az kötelezettséget jelentene a színházra nézve. (*) Fenyvesi Emi! súlyos beteg. Budapestről jelentik: Fenyvesi Emil, Szomory darabjában nyolcheti fáradságos próba után betegen állt a színpadra. A hatvannégyéves művész a bemuta­tón harminckilenc fokos lázzai játszotta végig Szabóky Zsigmond Rafael szerepét, akinek ajká­ról egész este „szomorian" és szomorúan höm­pölyög a szavak niagarája. Kedden este annyira elővette betegsége, hogy nem volt képes szere­pét eljátszani. Fenyvesi szerepét kedden már Lukács Pál játszotta, az utóbbinak szerepét: Gi- dát pedig a Kassáról Budapestre került Földényi alakította. (*) Somlay vendéglős lesz. Budapestről Jelen­tik: Somlay Arthur levelet irt az Unióhoz, amely­ben szerződése felbontását kéri, mert lemond a színészetről. Somlay az utolsó két estén már \ nem lépett fel a „Vörös malom“-ban és a Bei- f városi Színház újdonságának: „A két Mihályi: !ány“-nak próbáiról is elmaradt. A művész sze- \ repét a Vörös malomban Dávid vette át Mint j egykor Rittner, a német naturalista színészet lég-1 nagyobb mestere, Somlay is vendéglőt nyit jj (*) A bárom testőr Berlinben. Berlinből je- j lentik, hogy a Komödienhaus még ebben az évad-j bán színre hozza Herczeg Ferenc régi pompást bohózatát: „A három testőr“-t A bohózatnak aj német színpadon „Die beiden GréUadiere** lesz a í címe. (*) Pattiéra Budapesten. Budapestről jelen- [ tik: Tinó dí Pattiéra, a kitűnő íenorista szerződést i kötött a budapesti Operaházzal február közepére; esedékes háromnapi vendégjátékra. (*) Darvas Lili helyett Benedek Margit a fel- j tűnő uj drámai csiflag. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Magyar Szinház tegnap Bán ' Müller „A tüzek** című darabját hozta színre. A darab főszerepébe a szabadságon levő Darvas Lili helyett Benedek Margit, a Belvárosi Szinház fiatal tagja ugrott be, aki föltűnően nagy sikert aratott A kritikák egyhangúan megállapítják róla, hogy igen nagy reményekre jogosít. Az ungvári magyar szinház műsora? Csütörtök: A három grácia. Péntek: A három grácia. Szombat: A három grácia. KÖZGAZDASÁG Herzog Ignác a szlovenszkós szesztermelés, szeszpiac helyzetéről, a szlovenszkói gazdasági viszonyokról és a magyarországi kölcsönről A Prágai Magyar Hírlap munkatársénak beszélgetése Herzog ígnáccai Prága, január 17. A szlovenszkói közgazdasági ételnek egyék Se&'tJdntéiyescbb magyar egyénisége Herzog Ignác losonci gyáros, az elmúlt na- pofiban Prágáiban tartózkodott. Mivel Mer- j aog Ignác különösen a szlovenszkói szeszler- i mtóéő ipar- és üz-.etágát ismeri tőkék les át- i tek.iT! léssel, beszélgetést folytattam vt-te er- j rój a kérdésről. Arra az edső kérdésemre, milyen ma a szlovenszlkói szesztermelés ós szeszpiac hely­zete, Herzog Ignác ezeket mondotta: — A szlovenszkói szesztermelés hely­zete újabban lényegesen javult. Az uj Szcszéríéketsitő Társaságnak ugyanis, mely a sz eszga z dátkmás t az állam tó át­vette, sikerült a készletek nagy részét kül­földön jó áron eladni s ezá tál a jövö évad­ba már előreláthatóan csak egészen lé­nyegtelen szeszkészlelte! fogunk ábnenni és így végre lehetséges lesz a szeszgyá­raknak a régi mért-ékben való foglalkozta­tása. — A szloveinszkói szeszpiac helyzete, sajnos, már nem mcndhr.tó megnyugtatónak, A régi, magyarországi piac elvesztést kö­vetkeztében válságossá tett he.yzetet csak súlyosbította a kizárólag Szlo ?enszkó te­rületiére állandósított szesztilalom, amely ma Is tiltja szesznek eredeti állapotában való árusítását. Mág tehát a történelmi or- szágakban a szesz már szabadon árusít­ható, add-'g Sziovenszkóban csak fckJ-oCgo- zott állapotban. Ez a korlátozás különösen a magyar határ mentén úgy a szeszipar­nak, mint az államnak óriási károsodását gdézi elő, mert előmozdítja a csempészést, melyet a legéberebb felügye'féss-el sem te­het megakadályozni, sőt imnd'g fokozódó méretekben folyik. Ez a válság iram is szünhétik meg addig, inig az állam a már semmivel som mcgctko'ható kévéteké álla­potot e téren ás meg nem szünteti és itt is ugyanígy vissza mám állítja a szabad ike- resleedekmet, mint ahogy a történelmi or­szágokban már megtette. —Ezu'Hsi az a kérdésiem következeit, mi- képpen látja Herzog Ignác ma Szlovenszkó- í?ak gazdasági helyzetét. — A szzlovettiszkó'i általános gazdáig: heüyzet b’zony a legjobb dkarat mellett sem mondható másnak, mint egyszerűen vigasztalanjaik. Ez a probléma politikusok és közgazdászok állandó témája és minden őszinte véleménynek csak ez lehet a végső megállapítása... A szlovensszkói gyáripar a jelenlegi gazdasági feltétetek mellett mm bírja az ujj áliaíma-lálcwlásstal száméira előál­lott uj helyzetet. Az óriási fuvarköltségek­kel drótot* üzemszián és nyersanyagok tóhe te tenné teszik a szlovenszkói gyárak versenyképességét, a Magyarország és ke­let felé való. még mindig fönnálló etezige- te.tség ped’g abszolút pangásra Kélik. Szü­netelő gyáripar és állandó nyomorrá fejlő­dő munkanélküliség természetesen « ke­reskedelmet is a pusztulásra kárhoztatja és Szlovenszkó jobb sorsra érdemes gazda­ságát csak úgy lehet maid megmenteni a végső pusztulástól, ha az állam az eddigi mostoha és téves kezelés helyett Jóindulat­tal siet Szlovenszkó segítségére, ha fuvar­díjkedvezményekké*, adómentes éssel, ka­matmentes kölcsönökkel és «nc telelő piac teremtésével, szóval a legnagyobb átíozat- készséggel rajta lesz, hogy tényleg meg­mentse. Utolsó kérdésként fölvetettem a magyar- országi pénzügyi és gazdasági helyzet vár- haló ikiatektiláisámak kérdését és a nagyon aktuális magyar kölcsönre vonatkozóan ss ki­kértem Herzog Ignác vé.eményét. — Ami} a magyarországi pénzügyi és gazdasági helyzetet és annak várható ki­alakulását illeti, erről egyelőre neon Ehet végleges véleményt mondani. A jelenlegi helyzet súlyos, a jövő pedig az éppen fo­lyamatban levő szanálási tárgyafósok ered­ményétől függ. — A külföldi kölcsönt, úgy, amint ed­dig Ismerjük, sajnos, nem tartom alkalmas­nak a helyzet javítására egyrészt azért, mert a kölcsön összege tulcsekély, más­részt, mert félő, hogy a kölcsön ©lenében kivánt kötelezettségek, nevezetesen vám- kedvezmények, a magyar iparra fognak bénítólag hatni. A tervezett belföldi köl­csöntöl azért félek, mert az természetsze­rűen pénzhiányt vonna maga után, ami me­gint csak bajt jeeníene úgy az Iparnak, mint a kereskedelemnek. — A Szlovenszkó! szövetkezeti központ fölszámolása. Pozsonyból jeleni k: A Sz'o- venszkói szövetkezeti központ február 5-'kí közgyűlésén a központ fölszámolásáról fog­nak haiározni. _ \ forgalmi é» fényűzés! adóbevallások. Az általános forgalmi és fényüzési adó alá eső cik­kek termelői kötelesek az 1923. évi adóvaiiomá- sokat 1924 január végéig beterjeszteni. Azok a vállalkozók, akik luzusárun kjvüi más tárgyakat is árusítanak, kötelesek a fényüzési árukra vo­natkozóan külön vallomásokat és az egyéb áruk­ra vonatkozóan is külön vallomásokat beterjesz­teni. Az adóval’.omások késedelmes beadása ese­tén a kivetés 5 százalékkal nagyobb. A forgalmi és a fényüzési adókat a negyedévi bevételek után külön felszólítás nélkül ha* héten belül kel befi­zetni, mivel különben késedelmi kamatot számí­tanak fői. — Tilos a prémlás üzlet. A közélelmezé­si miniszter fölhívta a kereskedelmi- és ipar­kamarák központját, hogy a prémiás üzletek tilalmáról szóló törvény végrehajtási rendel­kezésének szabá’yozásáról javaslatot te­gyen. A központ a javaslat kidolgozásává' az olmütz; kereskedelmi kamarát bízta meg. _ Mintavásári Igazolványt a határállomásai on Is lehet váPanl. A prágai mintavásár vezetősége közli: A március Jó—23 között rendezendő VIII. prágai tavaszi mintavásárra szó’ó Igazolványokat 25 cseh koronáért vagy a vásárvezetőségtől: Prága Régi városháza, vagy a ktil- és belföldi elárusltóhelyeknél lehet beszerezni. Azok a kü!- fö'di vásárlátogafók. akik a cseh-sziovák .konzu­látusoknál netalán már nem kaphatnának vásár- fgazolványokat. a cseh-szJovák határállomásokon vehetik meg azokat, ha az útlevélben meg van je'ölve, hogy vásárlátogatók. Egyelőre a követ­kező határállomások vannak följogosítva l1" n igazolványok kiadására: Asch, Furth l/W., Ltm- denburg, Gmünd, Tetschen ander E„ Bodenbach, GeorgswaWe, Oberhaid, Grusbach, Eger, Király­háza, Reichenberg, Ligetfaiu. Sddenberg, Warns- dorf és Eisenstein. — A ,,Cea“ stomfal gazdasági és :ptu1 társulat vesztesége® mérlrge. A Gea“ gaz­dasági és ipari társulat 4 millió kornás a 2p- tőkéje mellett az 1923 évben 3,937.441 ko­rona veszteséget mutat ki. Ebbe az összeg­be be van számítva a vállalat 1922. évi 1.526.330 koronás vesztesége is. A társulat­nak savanyukáposzía és keményítőgyárai valamint szállodája van. A vállalat árukész­lete 31.000 korona. A gyártási veszteség k^^iy korona, az értékpap'rveszteség 775.986 korona és a kétes követelések ösz- szege 1.881.117 koronát tesz ki. A társulat január 19-iki közgyűlésén a részvénytökének lebélyegzéséről és fölemeléséről fognak ha­tározni. — A „LigmmT fizetésképtelensége. A Ligimsm faipari részvénytársaság Prága, Fo­rte 6. sz. tuéPvatevőep fizetésképtelenséget jelentett a mtilt héten és passzíváit mintegy 18 miliő koronára becsülik. A vália’at buká­sának tulaj-doniképpen! oka: elhibázott márka” spekulációk. A vállalatnak Pozsonyban. Bás- tya-u. 1. sz. alatt is van lerakató, erdői Nyrt­«AAAáAAAAAAAAáAAAAAáAAAááA*AAA4At*AAAAAAAAAAáUáAUAAáAááAáUAA«4t 5 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza t + \ Saját készitményü finom férfi £ 3 V ** n® fehérnemű, asztal- tu* £ * \ t^Z******^ térítők é* mindennemű ienáru £ 3 \ ► j \ Arusitá* nagyban ét kicsinyben £ Három i€H€í€ iCSiioM — A Prágai Magyar Hirlap eredeti regénye — Irta: Csermely Gyula (15) Conte Cusani CamiHonak pedig volt titka egyszerre kettő is. A tábornokáé asz- szony volt az egyik és mindenesetre a kénye­sebb a titkok közül; Paola Foncciari volt a másik. Ez utóbbi, egyelőre, még nem tért rá arra a bizonyos útra, amely — asszonyok­nál, leányoknál — nagy lelki tusákkal kez­dődik; meg-megszakad, vagy körbe fut és visszatér oda, ahonnan kiindult, azután újból csak elfelé visz. még kanyarodik egyet, vagy kettőt, hogy végül már nyílegyenest idegen oltárhoz vezessen. Az elejét ennek az útnak könnypatakok keresztezik, folyamok is, a végét bársonyos füszőnyeg és bóditő virá­gok takarják ... Hannsteinné Paote Forna- ciari még nem tért rá erre az útra. De rátért már, sőt a végéhez ért. a gyö­nyörvirágos édeni végéhez, a kevésbbé té­továzó bárónő. A budoárja meg a velencei mécses sok bizalmas órának volt a tanúja és egyszer azt mondta a bárónő a conténak: — Holnap, egyetlen "barátom, ozsonnára a vendége leszek, várjon meg. Ugyan jó itt * titoktartó kis szobámban, de egy bizonyos fűszere hiányzik Az, hogy itt nem félek, ha ön megcsókol A félve élvezett csóknak a fűszerét tehát önnél, a2 ön lakásában kere­sem. Meg Is fogom találni, mert holnap ven­dége leszek, várjon meg. Conte Cusani Cainillo meg akart hát ! győződni róla, vájjon megbízható ember-e a szolgája? Aki se nem kíváncsiskodik, se nem szimatol, csak engedelmesen szolgálja a gaz­dáját és ha elküldi akár a hetedik faluba is, hát hűségesen teljesíti a parancsot Peíronellbe küldte és bár tudta, hogy Mannersthal, aki anyai ágon rokona volt, nem ezredes és nem gróf, hanem báró és dragonyos őrnegy, mégis grófnak és ezre­desnek címezte a neki irt levélen. Ha vissza- ! jön a szolga és azt mondja: — Gróf Man- í nersthal ezredesről ott senki sem tud, akkor tán kint sem volt, hanem itthon maradt és kémkedett, e! kell hát, hogy kergesse a gaz­embert... de ha azzal jön vissza, hogy: —Munkámba került, amig átadhattam a pos­tát mert nem ezredes és gróf, hanem őrnagy és báró a címzett, akkor megbtehetik az em­berében máskor is. Máskor, ha majd Hann­steinné... Paola! Mi boldogító volt a lelkének csak annak a lehetőségére is gondolni, hogy nem a bá­rónő lesz nála, fornem Paola. — Jól van, Giovanní, ügyes fickó vagy, —• mondta a conte, amikor Santi az ered­ményről neki beszámolt — Most, nem bá­nom, feküdj le aludni, tudom, keveset alhat- tál az éjjel... vagy muírss egyet, nesze egy tallér... nem is lesz rád szükségem, majd csak este. ígv beszél néha az ember. A végzethez, a halálhoz, a megrontó gonoszhoz beszélt ö meg azt hiszi, hegy a bizalmas, jó embere volt. — Köszönöm. — felelte Srntí és lement a szobájába és lefeküdt. De csak gondolkozni akart, nem aludni. A nagy eHistpénzborra- való nem égette tenyerét egy csöppet sem; ’ugy vélte, hogy jól megérdemelt borravaló volt. Lefeküdt, hogy működtesse az agyát. ^ — A bárónő zsebkendőjével talán csinál­hatok valamit, — tűnődött — Olyasmit, ami a contét alaposabban elteszi az uiamból, mintha megöltem volna az éjjel Rövidesen meg is volt a tervével, hi­szen elsőrangú cselszövő tehetség volt és Santi kajánul mosolygott. — Hogy is szól a közmondás? — mor­molta, — két szék között a földön? Nem a. te szép asszonyok kegyeltje! Két szék he­lyett egy harmadik: az vár rád: Cusani Camillo, de tövises szék lesz, nem virágos. Pár nappal később, ugyanabban az idő­ben, amikor conte Cusani Camillo az Aldör- íer-házban a bárónőnél volt, egy pap jelent meg ugyanott, hogy a kisasszonnyal szeret­ne beszélni. A kisasszonnyal, fielene von Wipprchchal. Alkonyattájt volt és az inas, aki a ho­mályban nem ismerte meg a papot, megkér­dezte tőle. kit jelentsen be. A kisasszony egyébként itthon van, de a tábomokné ő ke­gyelme most nem fogad. (Mert csak Cusan! CamiHonak volt otthon.) — Csak a kisasszonnyal óhajtok beszél­ni. Hát nem ismersz meg, Julián? Hja, sötét van. Scipio Franti vagyok, a gyóntató pap. — Ah... dicsértessék, — mormolta Ju­lián és kezet csókolt a papnak. — Hát már visszajött Rómából a gyóntató ur? — Még el sem mentem, fiam, csak egy­két hét múlva indulok és neked is abszoluciót és áldást fogok hozni a pápától Föltéve per­sze, hogy hallgatni fogsz.., ne tudja meg senki, hogy ma itt voltam. Egy máriást adott az inasnak, ugyanazt, amit ő kapott a contétói és föívezettette ma­gát a leányhoz. Magára hagyatva, könnyek közt találta Helént, ami Muzio Santinak nagyon kapóra jött Megtakarította neki a bevezetést —* Tudom, hogy miért sir, — kezdte. — Miért folynak leányszeme könnyei. Mert Cu­sani Camillo százados ur és az ön nővére, a bárónő ő kegyelme, most is... most is... — Ne folytassa, könyörgöm, olyan fáj­dalmas ez. — Fájdalmas; igaza van, úgy van. £s önnek, szeretett leányom, nem Is egyszeres, de kétszeres bánata van. A görcsös, de elfojtott zokogás azt mondta Santinak, hogy úgy van. Megfogta Helene kezét, megsimogatta, paposán, lágyan és kenétteljes páíhosszs! folytatta: — Kétszeres bánata van, leányom. Az egyiknek szölőoka a szerelem, ön szereti Cu­sani Camillot; a másiknak oka meg az, hogy látnia kell, mint vétkezik a... — ...nővérem, a tulajdon nővérem! — £s ugyanazzal az emberrel, akit ön a szivébe zárt. Hát elhiszem, hogy ez pokoli fájdalom. De csak nyugodjék meg. gyerme­kem: másként lesz. Conte Cusani Camiiió meg fogja kérni az ön kezét és ön hozzá fog menni és nagyon boldog lesz. A tavaszi nap. ha fényezett aranyra ve­tődik, sem ragyogott tündöklőbben, szebben; mint ragyogott a Wippach-íeány szeme. De egy percre csak, mert nyomban rá rneg.n* elkomorult, — Hát a nővérem, & tábomokné? — kérdezte, (Folyt kövj %

Next

/
Oldalképek
Tartalom