Prágai Magyar Hirlap, 1924. január (3. évfolyam, 1-26 / 449-474. szám)

1924-01-18 / 15. (463.) szám

Péntek, fanuSr 18.

SZÍNHÁZ

ÉS ZENE

(*) Első kritika a »Buzakaiászról“. Budapest? szerkesztőségünk jelenti teleionon: Móricz Zsig- mond uj darabjának: a „Buzakalász“-nak ma volt a házi főpróbája. A lapok azt írják, hogy a darab maga az élet, mindenféle technika és raffináltság nélkül. Szavai egyszerűek, közvetlenek, szívből jövők. Az egész darab egy nagy muzsika. A krí- íikák' különösen Somogyi Erzsit emelik ki, aki Marika szerepét alakítja. Megjelenése nem illúziót keltő; tömzsi, de amikor kinyitja a száját, olyan zengő magyarsággal beszél, amilyet eddi szinapdon alig hallottunk, legföljebb falun. Nincs benne tájszólás, csak hamisítatlan, igazi magyarság.

{*) Burláa Budapestre kívánkozik. Budapestről jelenük: Buríán Károly, a budapesti közönség legkedveltebb tenoristája, hosszabb idő óta csehországi birtokán tartózkodik. A művész levelet irt budapesti megbízottjának és közölte vele, hogy szeretne Budapesten fellépni, ha az Operaház Igazgatósága meghívná. A megbízott közölte Buríán kijelentését az igazgatósággal. Azt válaszolták, hogy nagyon szívesen felléptetik Buriánt, ha Pestre jön, de egyenes felszólítást nem küldhetnek neki, mert az kötelezettséget jelentene a színházra nézve.

(*) Fenyvesi Emi! súlyos beteg. Budapestről jelentik: Fenyvesi Emil, Szomory darabjában nyolcheti fáradságos próba után betegen állt a színpadra. A hatvannégyéves művész a bemutatón harminckilenc fokos lázzai játszotta végig Szabóky Zsigmond Rafael szerepét, akinek ajkáról egész este „szomorian" és szomorúan hömpölyög a szavak niagarája. Kedden este annyira elővette betegsége, hogy nem volt képes szerepét eljátszani. Fenyvesi szerepét kedden már Lukács Pál játszotta, az utóbbinak szerepét: Gi- dát pedig a Kassáról Budapestre került Földényi alakította.

(*) Somlay vendéglős lesz. Budapestről Jelentik: Somlay Arthur levelet irt az Unióhoz, amelyben szerződése felbontását kéri, mert lemond a színészetről. Somlay az utolsó két estén már \ nem lépett fel a „Vörös malom“-ban és a Bei- f városi Színház újdonságának: „A két Mihályi: !ány“-nak próbáiról is elmaradt. A művész sze- \ repét a Vörös malomban Dávid vette át Mint j egykor Rittner, a német naturalista színészet lég-1 nagyobb mestere, Somlay is vendéglőt nyit jj

(*) A bárom testőr Berlinben. Berlinből je- j lentik, hogy a Komödienhaus még ebben az évad-j bán színre hozza Herczeg Ferenc régi pompást bohózatát: „A három testőr“-t A bohózatnak aj német színpadon „Die beiden GréUadiere** lesz a í címe.

(*) Pattiéra Budapesten. Budapestről jelen- [ tik: Tinó dí Pattiéra, a kitűnő íenorista szerződést i kötött a budapesti Operaházzal február közepére; esedékes háromnapi vendégjátékra.

(*) Darvas Lili helyett Benedek Margit a fel- j tűnő uj drámai csiflag. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Magyar Szinház tegnap Bán ' Müller „A tüzek** című darabját hozta színre. A darab főszerepébe a szabadságon levő Darvas Lili helyett Benedek Margit, a Belvárosi Szinház fiatal tagja ugrott be, aki föltűnően nagy sikert aratott A kritikák egyhangúan megállapítják róla, hogy igen nagy reményekre jogosít.

Az ungvári magyar szinház műsora?

Csütörtök: A három grácia.

Péntek: A három grácia.

Szombat: A három grácia.

KÖZGAZDASÁG

Herzog Ignác a szlovenszkós szesztermelés, szeszpiac helyzetéről, a szlovenszkói gazdasági viszonyokról és a magyarországi kölcsönről

A Prágai Magyar Hírlap munkatársénak beszélgetése Herzog ígnáccai

Prága, január 17.

A szlovenszkói közgazdasági ételnek egyék Se&'tJdntéiyescbb magyar egyénisége Herzog Ignác losonci gyáros, az elmúlt na- pofiban Prágáiban tartózkodott. Mivel Mer- j aog Ignác különösen a szlovenszkói szeszler- i mtóéő ipar- és üz-.etágát ismeri tőkék les át- i tek.iT! léssel, beszélgetést folytattam vt-te er- j rój a kérdésről.

Arra az edső kérdésemre, milyen ma a szlovenszlkói szesztermelés ós szeszpiac helyzete, Herzog Ignác ezeket mondotta:

— A szlovenszkói szesztermelés helyzete újabban lényegesen javult. Az uj Szcszéríéketsitő Társaságnak ugyanis, mely a sz eszga z dátkmás t az állam tó átvette, sikerült a készletek nagy részét külföldön jó áron eladni s ezá tál a jövö évadba már előreláthatóan csak egészen lényegtelen szeszkészlelte! fogunk ábnenni és így végre lehetséges lesz a szeszgyáraknak a régi mért-ékben való foglalkoztatása.

— A szloveinszkói szeszpiac helyzete, sajnos, már nem mcndhr.tó megnyugtatónak, A régi, magyarországi piac elvesztést következtében válságossá tett he.yzetet csak súlyosbította a kizárólag Szlo ?enszkó területiére állandósított szesztilalom, amely ma Is tiltja szesznek eredeti állapotában való árusítását. Mág tehát a történelmi or- szágakban a szesz már szabadon árusítható, add-'g Sziovenszkóban csak fckJ-oCgo- zott állapotban. Ez a korlátozás különösen a magyar határ mentén úgy a szesziparnak, mint az államnak óriási károsodását gdézi elő, mert előmozdítja a csempészést, melyet a legéberebb felügye'féss-el sem tehet megakadályozni, sőt imnd'g fokozódó méretekben folyik. Ez a válság iram is szünhétik meg addig, inig az állam a már semmivel som mcgctko'ható kévéteké állapotot e téren ás meg nem szünteti és itt is ugyanígy vissza mám állítja a szabad ike- resleedekmet, mint ahogy a történelmi országokban már megtette.

—Ezu'Hsi az a kérdésiem következeit, mi- képpen látja Herzog Ignác ma Szlovenszkó- í?ak gazdasági helyzetét.

— A szzlovettiszkó'i általános gazdáig: heüyzet b’zony a legjobb dkarat mellett sem mondható másnak, mint egyszerűen vigasztalanjaik. Ez a probléma politikusok és közgazdászok állandó témája és minden őszinte véleménynek csak ez lehet a végső megállapítása... A szlovensszkói gyáripar a jelenlegi gazdasági feltétetek mellett mm bírja az ujj áliaíma-lálcwlásstal száméira előállott uj helyzetet. Az óriási fuvarköltségekkel drótot* üzemszián és nyersanyagok

tóhe te tenné teszik a szlovenszkói gyárak versenyképességét, a Magyarország és kelet felé való. még mindig fönnálló etezige- te.tség ped’g abszolút pangásra Kélik. Szünetelő gyáripar és állandó nyomorrá fejlődő munkanélküliség természetesen « kereskedelmet is a pusztulásra kárhoztatja és Szlovenszkó jobb sorsra érdemes gazdaságát csak úgy lehet maid megmenteni a végső pusztulástól, ha az állam az eddigi mostoha és téves kezelés helyett Jóindulattal siet Szlovenszkó segítségére, ha fuvardíjkedvezményekké*, adómentes éssel, kamatmentes kölcsönökkel és «nc telelő piac teremtésével, szóval a legnagyobb átíozat- készséggel rajta lesz, hogy tényleg megmentse.

Utolsó kérdésként fölvetettem a magyar- országi pénzügyi és gazdasági helyzet vár- haló ikiatektiláisámak kérdését és a nagyon aktuális magyar kölcsönre vonatkozóan ss kikértem Herzog Ignác vé.eményét.

— Ami} a magyarországi pénzügyi és gazdasági helyzetet és annak várható kialakulását illeti, erről egyelőre neon Ehet végleges véleményt mondani. A jelenlegi helyzet súlyos, a jövő pedig az éppen folyamatban levő szanálási tárgyafósok eredményétől függ.

— A külföldi kölcsönt, úgy, amint eddig Ismerjük, sajnos, nem tartom alkalmasnak a helyzet javítására egyrészt azért, mert a kölcsön összege tulcsekély, másrészt, mert félő, hogy a kölcsön ©lenében kivánt kötelezettségek, nevezetesen vám- kedvezmények, a magyar iparra fognak bénítólag hatni. A tervezett belföldi kölcsöntöl azért félek, mert az természetszerűen pénzhiányt vonna maga után, ami megint csak bajt jeeníene úgy az Iparnak, mint a kereskedelemnek.

— A Szlovenszkó! szövetkezeti központ

fölszámolása. Pozsonyból jeleni k: A Sz'o- venszkói szövetkezeti központ február 5-'kí közgyűlésén a központ fölszámolásáról fognak haiározni.

_ \ forgalmi é» fényűzés! adóbevallások. Az

általános forgalmi és fényüzési adó alá eső cikkek termelői kötelesek az 1923. évi adóvaiiomá- sokat 1924 január végéig beterjeszteni. Azok a vállalkozók, akik luzusárun kjvüi más tárgyakat is árusítanak, kötelesek a fényüzési árukra vonatkozóan külön vallomásokat és az egyéb árukra vonatkozóan is külön vallomásokat beterjeszteni. Az adóval’.omások késedelmes beadása esetén a kivetés 5 százalékkal nagyobb. A forgalmi és a fényüzési adókat a negyedévi bevételek után külön felszólítás nélkül ha* héten belül kel befizetni, mivel különben késedelmi kamatot számítanak fői.

— Tilos a prémlás üzlet. A közélelmezési miniszter fölhívta a kereskedelmi- és iparkamarák központját, hogy a prémiás üzletek tilalmáról szóló törvény végrehajtási rendelkezésének szabá’yozásáról javaslatot tegyen. A központ a javaslat kidolgozásává' az olmütz; kereskedelmi kamarát bízta meg.

_ Mintavásári Igazolványt a határállomásai on Is lehet váPanl. A prágai mintavásár vezetősége közli: A március Jó—23 között rendezendő VIII. prágai tavaszi mintavásárra szó’ó Igazolványokat 25 cseh koronáért vagy a vásárvezetőségtől: Prága Régi városháza, vagy a ktil- és belföldi elárusltóhelyeknél lehet beszerezni. Azok a kü!- fö'di vásárlátogafók. akik a cseh-sziovák .konzulátusoknál netalán már nem kaphatnának vásár- fgazolványokat. a cseh-szJovák határállomásokon vehetik meg azokat, ha az útlevélben meg van je'ölve, hogy vásárlátogatók. Egyelőre a következő határállomások vannak följogosítva l1" n igazolványok kiadására: Asch, Furth l/W., Ltm- denburg, Gmünd, Tetschen ander E„ Bodenbach, GeorgswaWe, Oberhaid, Grusbach, Eger, Királyháza, Reichenberg, Ligetfaiu. Sddenberg, Warns- dorf és Eisenstein.

— A ,,Cea“ stomfal gazdasági és :ptu1 társulat vesztesége® mérlrge. A Gea“ gazdasági és ipari társulat 4 millió kornás a 2p- tőkéje mellett az 1923 évben 3,937.441 korona veszteséget mutat ki. Ebbe az összegbe be van számítva a vállalat 1922. évi 1.526.330 koronás vesztesége is. A társulatnak savanyukáposzía és keményítőgyárai valamint szállodája van. A vállalat árukészlete 31.000 korona. A gyártási veszteség k^^iy korona, az értékpap'rveszteség

775.986 korona és a kétes követelések ösz- szege 1.881.117 koronát tesz ki. A társulat január 19-iki közgyűlésén a részvénytökének lebélyegzéséről és fölemeléséről fognak határozni.

— A „LigmmT fizetésképtelensége. A

Ligimsm faipari részvénytársaság Prága, Forte 6. sz. tuéPvatevőep fizetésképtelenséget jelentett a mtilt héten és passzíváit mintegy 18 miliő koronára becsülik. A vália’at bukásának tulaj-doniképpen! oka: elhibázott márka” spekulációk. A vállalatnak Pozsonyban. Bás- tya-u. 1. sz. alatt is van lerakató, erdői Nyrt«AAAáAAAAAAAAáAAAAAáAAAááA*AAA4At*AAAAAAAAAAáUáAUAAáAááAáUAA«4t

5 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza t

+ \ Saját készitményü finom férfi £

3 V ** n® fehérnemű, asztal- tu* £

* \ t^Z******^ térítők é* mindennemű ienáru £

3 \ ►

j \ Arusitá* nagyban ét kicsinyben £

Három i€H€í€ iCSiioM

— A Prágai Magyar Hirlap eredeti regénye — Irta: Csermely Gyula

(15)

Conte Cusani CamiHonak pedig volt titka egyszerre kettő is. A tábornokáé asz- szony volt az egyik és mindenesetre a kényesebb a titkok közül; Paola Foncciari volt a másik.

Ez utóbbi, egyelőre, még nem tért rá arra a bizonyos útra, amely — asszonyoknál, leányoknál — nagy lelki tusákkal kezdődik; meg-megszakad, vagy körbe fut és visszatér oda, ahonnan kiindult, azután újból csak elfelé visz. még kanyarodik egyet, vagy kettőt, hogy végül már nyílegyenest idegen oltárhoz vezessen. Az elejét ennek az útnak könnypatakok keresztezik, folyamok is, a végét bársonyos füszőnyeg és bóditő virágok takarják ... Hannsteinné Paote Forna- ciari még nem tért rá erre az útra.

De rátért már, sőt a végéhez ért. a gyönyörvirágos édeni végéhez, a kevésbbé tétovázó bárónő.

A budoárja meg a velencei mécses sok bizalmas órának volt a tanúja és egyszer azt mondta a bárónő a conténak:

— Holnap, egyetlen "barátom, ozsonnára a vendége leszek, várjon meg. Ugyan jó itt * titoktartó kis szobámban, de egy bizonyos fűszere hiányzik Az, hogy itt nem félek, ha ön megcsókol A félve élvezett csóknak a fűszerét tehát önnél, a2 ön lakásában keresem. Meg Is fogom találni, mert holnap vendége leszek, várjon meg.

Conte Cusani Cainillo meg akart hát

! győződni róla, vájjon megbízható ember-e a szolgája? Aki se nem kíváncsiskodik, se nem szimatol, csak engedelmesen szolgálja a gazdáját és ha elküldi akár a hetedik faluba is, hát hűségesen teljesíti a parancsot

Peíronellbe küldte és bár tudta, hogy Mannersthal, aki anyai ágon rokona volt, nem ezredes és nem gróf, hanem báró és dragonyos őrnegy, mégis grófnak és ezredesnek címezte a neki irt levélen. Ha vissza- ! jön a szolga és azt mondja: — Gróf Man- í nersthal ezredesről ott senki sem tud, akkor tán kint sem volt, hanem itthon maradt és kémkedett, e! kell hát, hogy kergesse a gazembert... de ha azzal jön vissza, hogy: —Munkámba került, amig átadhattam a postát mert nem ezredes és gróf, hanem őrnagy és báró a címzett, akkor megbtehetik az emberében máskor is. Máskor, ha majd Hannsteinné... Paola!

Mi boldogító volt a lelkének csak annak a lehetőségére is gondolni, hogy nem a bárónő lesz nála, fornem Paola.

— Jól van, Giovanní, ügyes fickó vagy, —• mondta a conte, amikor Santi az eredményről neki beszámolt — Most, nem bánom, feküdj le aludni, tudom, keveset alhat- tál az éjjel... vagy muírss egyet, nesze egy tallér... nem is lesz rád szükségem, majd csak este.

ígv beszél néha az ember. A végzethez, a halálhoz, a megrontó gonoszhoz beszélt ö meg azt hiszi, hegy a bizalmas, jó embere volt.

— Köszönöm. — felelte Srntí és lement a szobájába és lefeküdt. De csak gondolkozni akart, nem aludni. A nagy eHistpénzborra- való nem égette tenyerét egy csöppet sem;

’ugy vélte, hogy jól megérdemelt borravaló volt.

Lefeküdt, hogy működtesse az agyát. ^

— A bárónő zsebkendőjével talán csinálhatok valamit, — tűnődött — Olyasmit, ami a contét alaposabban elteszi az uiamból, mintha megöltem volna az éjjel

Rövidesen meg is volt a tervével, hiszen elsőrangú cselszövő tehetség volt és Santi kajánul mosolygott.

— Hogy is szól a közmondás? — mormolta, — két szék között a földön? Nem a. te szép asszonyok kegyeltje! Két szék helyett egy harmadik: az vár rád: Cusani

Camillo, de tövises szék lesz, nem virágos.

Pár nappal később, ugyanabban az időben, amikor conte Cusani Camillo az Aldör- íer-házban a bárónőnél volt, egy pap jelent meg ugyanott, hogy a kisasszonnyal szeretne beszélni. A kisasszonnyal, fielene von Wipprchchal.

Alkonyattájt volt és az inas, aki a homályban nem ismerte meg a papot, megkérdezte tőle. kit jelentsen be. A kisasszony egyébként itthon van, de a tábomokné ő kegyelme most nem fogad. (Mert csak Cusan! CamiHonak volt otthon.)

— Csak a kisasszonnyal óhajtok beszélni. Hát nem ismersz meg, Julián? Hja, sötét van. Scipio Franti vagyok, a gyóntató pap.

— Ah... dicsértessék, — mormolta Julián és kezet csókolt a papnak. — Hát már visszajött Rómából a gyóntató ur?

— Még el sem mentem, fiam, csak egykét hét múlva indulok és neked is abszoluciót és áldást fogok hozni a pápától Föltéve persze, hogy hallgatni fogsz.., ne tudja meg senki, hogy ma itt voltam.

Egy máriást adott az inasnak, ugyanazt, amit ő kapott a contétói és föívezettette magát a leányhoz.

Magára hagyatva, könnyek közt találta Helént, ami Muzio Santinak nagyon kapóra jött Megtakarította neki a bevezetést

—* Tudom, hogy miért sir, — kezdte. — Miért folynak leányszeme könnyei. Mert Cusani Camillo százados ur és az ön nővére, a bárónő ő kegyelme, most is... most is...

— Ne folytassa, könyörgöm, olyan fájdalmas ez.

— Fájdalmas; igaza van, úgy van. £s önnek, szeretett leányom, nem Is egyszeres, de kétszeres bánata van.

A görcsös, de elfojtott zokogás azt mondta Santinak, hogy úgy van.

Megfogta Helene kezét, megsimogatta, paposán, lágyan és kenétteljes páíhosszs! folytatta:

— Kétszeres bánata van, leányom. Az egyiknek szölőoka a szerelem, ön szereti Cusani Camillot; a másiknak oka meg az, hogy látnia kell, mint vétkezik a...

— ...nővérem, a tulajdon nővérem!

— £s ugyanazzal az emberrel, akit ön a szivébe zárt. Hát elhiszem, hogy ez pokoli fájdalom. De csak nyugodjék meg. gyermekem: másként lesz. Conte Cusani Camiiió meg fogja kérni az ön kezét és ön hozzá fog menni és nagyon boldog lesz.

A tavaszi nap. ha fényezett aranyra vetődik, sem ragyogott tündöklőbben, szebben; mint ragyogott a Wippach-íeány szeme. De egy percre csak, mert nyomban rá rneg.n* elkomorult,

— Hát a nővérem, & tábomokné? —

kérdezte, (Folyt kövj

%