Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-16 / 110. (263.) szám

J5 Olaszországot szövetségbe leéli tömöríteni. •Ennek a szövetségnek meg kell nyernie Ma­gyarországot is. * Hiszi, hogy Bethlen útja sikeres lesz. Paris, május 15. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése Becsen át.) Bard, a külföldi ér­téktulajdonosok egyesületének igazgatója, tegnap dezsőnét adott Kállay Tibor magyar pénzügyminiszter tiszteletére. Ma a magán- tulajdonok és -érdekek intézetének igazga­tója: Alfend ad dinét, amelyen Kállay Tibor pénzügyminiszter, Korányi Frigyes báró pá­risi magyar követ és Hevessy követség! ta­nácsos is részt vesznek. Az Allience Isrealite kültlottsfsfe Retjeiméi Paris, május 15. (Saját tudósítónk táv­irata.) Bethlen István gróf miniszterelnök szombaton fogadta az Alliance Israelite kül­döttségét és meghallgatta panaszukat. Kifej­tette, hogy a numerusz klauzu-sz nem áll el­lentétben a kisebbségi szerződésekkel, mert a zsidók érvényesülését számarányukon fö­lül biztosítja. — Kénytelen voltunk — mon­dotta a miniszterelnök — a rendszabályokhoz nyúlni, hogy biztosítsuk az elcsatolt terüle­tekről Magyarországba özönlött magyar diá­kok szellemi továbbképzését, akiknek ki­sebbségi jogait a népszövetség nem tudta megvédeni. Az OMGE a föl dbirtokref®nn novellirozása ellen. Budapest, május 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ma délelőtt Somssich Tihamér gróf elnöklésével igazgatósági választmányi ülést tartott, amelyen a fölbirtokreforrrmovella kérdésével foglalkoztak. A föídmivelésügyi minisztérium ugyanis a novellát vélemény­adás céljából átküldte az OMGE-nek. Az Igazgató-választmány erélyesen állást fog­lalt a novella ellen. Somssich gróf beszédé­ben a többi között ezeket jelentette ki: — Nem mulaszthatom el, hogy ki ne je­lentsem azt, hogy a gazdatársadalom telje­sen fölöslegesnek tartja, hogy a földbirtokre- formra vonatkozó alaptörvényt, amely hosz- szas tanácskozások alapján jóit létre, fölfor- gatnák. Az alaptörvény teljesen megfelel a célnak és nem dönti meg a magántulajdon szentségébe vetett hitet. Az alaptörvény a földbirtokreform rendezését a független ma­gyar bíróság kezeire bízza. Nagy mértékben veszedelmesnek tartom, hogy a döntés jogát kivegyék a bíróság hatásköréből. A gazda- társadalom tiltakozik a javaslat ellen, mert jól tudja, hogy azt nem szakértők, hanem po­litikusok készítették, akik nem tudnak fölül­emelkedni a napi politikán és nélkülözik a szakértelmet. Újból összeül a drágaság! bizotteá** A nemzetgyűlés drágasági bizottsága ma délután újból ülést tart, amely iránt politikai körökben nagy érdeklődés mutatkozik. A mai ülésen fogja ugyanis Búd János közélelme­zési miniszter a drágaság letörésére vonat­kozó programját kifejteni. Magyar képviselők a prágai kereskedelmi konferencián Budapest, május 15. (Budapesti szer­kesztőségünk tekfonjelentése.) Mint ismere­tes, a nemzetközi kereskedelmi parlamentá­ris konferencia május 21-ike és 26-ika kö­zött tartja Prágáiban ülését. A konferencia elnökségétől meghívás érkezett a magyar nemzetgyűlés elnökségéhez is, ame!y a meghívást áttette a külügyminisztériumhoz. A külügyminisztériumban ma délelőtt ebben az ügyben Kánya Kálimén meghatalmazott miniszter elnökletével konferencia volt, me­lyen több nemzetgyűlési képviselő és a po­litikai pártok megbízottai is rész tvettek. Eddig huszonhét képviselő jelentette be, hogy a konferencián részt akar venni- A mai tanácskozáson dől el, hogy vájjon a magyar nemzetgyifés hivatalosan képvisel­teti-e magát a konferencián. Döntés csak a késő est: órákban fog történni. Valószínű, hogy a magyar nemzetgyűlés hivatalosan is résiztvesz a konferencián. Vass József miniszter lesz a kalocsai érse-r? A Pesti Napló arról értesül hogy kalo­csai érsekké Vass József dr. népjóléti mi­nisztert fogják kinevezni. A kormány a Szentszéknek a következő főpapokat jelölte: Prohászka Ottokár székesfehérvári püspö­köt. Batthyány Vilmos gróf volt nyitrai püs­pököd, M'iinauer István váci püspököt és Vass József dr, minisztert. A lapot beavatott,, Kiüli ül «a íP«s»ipi*@g«I wüIfÉHéii. Halódó gyáripar. — A német kultúra omladozó várai, — A Szepesség- kin­csei. — A Zipserföld csepp-metropoL’sában. — KéSer Tibor dr. nyilatkozata­Késmárk, május 15. (Saját tudósiónktól.) A hajdan hatalmas munkazaj elült a Poprád völgyén. A gazdasá­gi válság kioltotta a kohók tüzét, rozsdát le­helt a gépekre, kiverte a munkaeszközt a munkáskézből s elködölte a Zipserföld mindig ragyogó perspektíváját. A munka városainak vidám zaja a munka temetőjének csendjévé szomorúit, melybe itt-ott belesir a reményte­lenség ki-kicsukló sóhaja. A történelem min­den évszázada szigorú megpróbáltatásokat mért a Zipserföldre, ám a zipserek közmon­dásos szorgalma, életrevalósága boszorká­nyos gyorsasággal takarította el a romokat s építette újjá jólétének várait, színezte, szépí­tette jövőjének kepét. Most azonban ijedten, mered a szomorú mára s reményvesztetten tekint a holnap ólmos ködébe. A gazdasági válság, mely állandóan berendezekedett a Tátraalján, tönkretette a jólétet, a kormány­zat féltve ápolt kultúráját fenyegeti, az uj határok kínai falain pedig a jobb jövőbe ve­tett reménység szegte szárnyát. A szepesi föld híres-neves gyárainak egy részét kocsira rakták, más része rezignáltam néz a megsemmisülés elé, egy-kettő pedig ti­tán! küzdelmet folytat a fojtogató krízissel. Ez a helyzetkép a közgazdasági, kulturális, politikai életben egyaránt. A Szepesség csepp-metropol'sa, Kés­márk legkitartóbb a küzdelemben s bár leg­súlyosabban nehezedett rá a viszonyok saj­nos változása, — harci lelkesedése sem lo-. liadt. A város közigazgatása egy cseh iskola- mester vezetése mellett veszettül döcögött s a német pártnak a képviselőtestületből vaió kivonulása óta a kritika nem billentette hely­re az egyensúlyt. Ennek az exiex-szerü álla­potnak a kőtevkezménye, hogy a hatezer hold erdővel és ötszáz hold szántóval ren­delkező város évről-évre jobban siilyed a pótadó tengerébe. A folyó éGi költségvetés’' már háromszázhármlnc százalékos községi pótadőt irányoz elő. pedig a hasznos beru­házásoknak egyetlen tételét se tünteti fel. A német párt aktív szerepének tudható be Kés­márk vagyoni viszonyainak rendezése, mely­nek első állomása a négy millió koronára rugó adósságok konvertálása. A városházán egyébként a munka csak immel-ámmal megy, mert a közigazgatási reform keretében a városnak még egyetlen tisztviselőiét, sem nevezték ki. Mmdannyinak a sorsa a levegő­ben lóg. A város kommunista szíaroszfáját ugyan elmozdította a zsupanátus, de annak helyettesétől — egy cseh adótárnoktól —• sem sokat várhat sem a város, sem a tisztikar. Késmárk gyáripara éppen úgy halódik, mint az egész Poprádvölgy. A Wein-féle textilgyár, mely a normáhs időkben másfél­ezer munkást foglalkoztatott, ma száz embe­rével csak föntartási munkálatokat végeztet. Érdekes, hogy a Wein-gyár Budafokra átte­lepített százhetven szövőszéke már lázasan dolgozik. A Jűmzőgyár akg pár munkást fog­lalkoztat, a Késmárki TextTpar részvénytár­saság pedig már fel :s számolt. Csak a Halina- gyárban- s Palencsár Rezső bútorgyárában él a munka. A környék gyárai is szomorúan némák. Pop rúdon a Ir'res Hamburger-papir- vvar hónapok óta szünetelteti üzemé, Nagyröcén a szövő-, fonógyár szélnek eresz­tette 609 munkását. ?-,Pn eócon a Scholzék f gvárvárosának népessége fogyatkozott meg, Fe'kán a konzervgyár gépeb marja a rozsda. A kisipar küzd a mendennapi kenyérért. Az okos zipserek egy része persze felszedte sátorfáját s elköltözött oda, hol a becsületes munka és a szorgalom kezébe nem nyomnak koldusbotot. A kereskedelem terén rnnes ok a dicsekédésre. A hely? szükséglet kielégítésére kel! szorítkoznia. A z'pser becsületesség és életrevalóság azonban a kereskedelem terén se engedi magát legyűrni. Az általános krí­zis egyetlen késmárki kereskedőt se tett fi­zetésképtelenné. A Poprádvöigy képe még szomorúbb kul­turális téren. A kormány tu?zó bskolapolbikája minden eszközt felhasznál, hogy halomra óöntse a német kultúra t°mplomait. A híres ''ésrnárkí líceum inelvnek ma ?s 326 tanulója van veszedelmesen ingadozik.. 1921-ben az ’skolaiigyi rm'niszíer ériestette az iskolát föntartó evangehkus egyházakat, hogy a ta­nárok fizetését 1921 ianuár 1-ig visszamenő­in k' fogja államsegélyei egészíteni. Az egy­házak errp előlegezték a f’zetéskiegészitése- ket s alapjaiból négyszázezer koronát utaltak a tanerőknek. A múlt évben aztán jött egy minisztertanácsi határozat, mely az államse­gélyről tudni sem akar. így jutott el a kés­márkiak büszkesége, kiváló líceuma a teljes csődhöz. Mi lesz a jövő iskolaévben? ez a nehéz probléma foglalkoztatja az egész Pop- rádvöigyet. Az iskolai miniszter, úgy látszik, elérte célját, a késmárkiak kénytelenek lesz­nek a líceum államosítását kérni. — A három éves kereskedelmi iskolát, két évfolyamos alsófoku iskolává akarják siilyeszteni. Kés­márk, az ipar és kereskedelem városa moz­galmat indított, hogy inkább kereskedelmi akadémiává fejlesszék azt az iskolájukat, melyre leginkább szükségük van. A polgári oktatást az evangélikus polgári leányiskola és a német és szlovák párhuza­mos osztályokkal b:rő állam? fiúiskola szol­gálja. A német osztások zsúfolták. Annál szomorúbbak a szövő-fonó ipari szakiskola termei, melyek konganak az ürességtől. A há­rom és egy éves tanfolyamoknak alig „ van húsz növendéke. Az ok kézenfekvő. Cseh ta­nárok cseh nyelvén tanítanak. Az iskolaügy bajait a Deuíscher Kultur- verbánd igyekszik orvosolni. A németnyelvű iskolák isfápolása és magánoktatás, rendsze­resítése ennek a hatalmas arányokban növő egyesületnek feladata. Kultureszközei: mű­kedvelői előadások, felolvasások. A Kultur- verbandnak a Szepességen 24 helyi csoportja van s ma öt-hat ezer tagot számlál. A Szepesség egyik legizmosabb egyéni­sége, Kéler Tibor dr. késmárki ügyvéd, a zipszerek faji, nyelvi, kulturális és poltikai mozgalmadnak vezére ad nagymértékű és.álta­lános érdekű nyilatkozatot a Szepesföld ma? viszonyairól. — A Szepesség kétszeresen szenvedi a gazdasági válságot. Ipara pang, fürdői néptőlenek. Bár a Szepesség három nagy kincsét: a bányát, fát és a Tátrát nem le­het elvenni s ezek biztosítják a Tátravklék letét, a jövőt nem láthatjuk remény teljes­nek. Gyáriparunk nem fog föltámadni, ipa­runk, kereskedelmünk fejlődésének feltéte­lei h’ányoznak. A Poprádvölgy nagy szeren­cséje izmos pénzintézete, melynek roha­mos fejlődése hü képe gazdasági életünk sz?lárd épületének. A Zipser Bank, mely edd5g Poprádon és Podölinban is f?ókjn- tézeteket tartott lenn. most a leszámolt fel­kai és szenesszombati bankok helyén is fiókokat létesít. — A politikai mozgalmak ma a Szepes­ségen szünetelnek. A német párt csendesen dolgozik páríkeretemek kiépítésén, hogy mi­lyen eredménnyel, azt a legközelebbi vá­lasztások meg fogják mutatni. Sajnos, hogy a községi választásokat, az örökös ígérge­tések dacára ina se írták kí s a képviselő- testületek a kö2;önség akaratát nem fejez­hetik ki. Ez az oka a festett önkormányzat végzetes habárnak, mely a gazdasági vál­ságot Is súlyosbítja. — A kisebbségek jogai is csak írott malaszt nálunk. Elég rámutatnom a nyelv­törvényre, melyet sem a bróságok, sem a közigazgatási hatóságok nem respektálnak. A német felek szlovák nyelvű kiadványo­kat kapnak s csak éberségünk menti meg nyelvi jogainkat. — A kedvezőtlen viszonyok, a mind súlyosabb terhelés dacára mégse féltem a zipsernépet. Apái trad:ció‘hoz híven ma is megvívja harcát, melyből győztesen fog kikerülni. A Zipserföld elkódolt perspektívája mégis mintha derülne . . . Jugoszlávia aspirál Ada-Kalelira. Bukarest, május 15. (Saját tudósítónk távirata.) A lausaunei konferencián a szen­záció erejével hatott az a hír, hogy Jugo­szlávia igényt emel a román igazgatás alatt álló Ada-Kaleh szigetre. Joanovics minisz­ter, a szerb delegáció vezetője, az Univer- sul lausannei munkatársának kijelentette, hogy Ada-Kaleh ügye Románia és Jugo­szlávia közös ügye. A legfőbb tanács csak ideiglenesen bízta meg Romániát a sziget igazgatásával s mivel Ada-Kaleh Románia és Jugoszlávia határa között fekszik, a ha- tármegáliiapi.tó bizottság fog a sziget hova- t artozand ós ág á ró 1 dönteni. Joanovics re­méli, hogy a kérdést sikerülni fog békésen elintézni. Mm ^ tó tó ízül A nemeshódosi Jáger Mari. Két letartóztatás. Pozsony, május H. (Salát tudósitónhitói.) Érdekes bűnügy fog- kJboztatáa ikét nap óta a pozsonyi áíllaimügyiész- séset. A d'UTvaszeird'a helyi csend őrség letartóztatta a nemeshódosi Csiilba-fléile uradalom számadó ju­hászának feleségét, aki alattomos módon, lassan ölő méreggel eltette férjét láb ától, mert ráunt. Az asszonnyal együtt börtönbe került a cseléd- leány is, aki a mérges füveket asszonya pora/n- csána’ a mezőn összegyűjtötte. A gyilkos asszony beismerő vallomást tett. Az egy hónappal ezelót? elhunyt juhász holttestének exhumálása céljaiból holnap, szerdán hivatalos bizottság szállt ki Nc- meshóclosiba. A bűnügyről a Prágai Magyar Hírlap tudö- sitójárnak a következő részletekéit sikerült meg­tudnia: Öreg férj, ésni vágyó — öreg feleség. Lengyel István a hatviamas éveikben iévö férfi volt és Csiba Zs:smond nemteshódoisi réti pusztááám volt mint számadó juhász alkalma zab­ban. Lengyelnek a M«es>é®e négyvertótödük élet­évét tapossa, de az élnivágyó asszony nem elé­gedett meg öreg férjével, összeadta magát egy már szintén, nőm iratai — egy hatvan év körűit — özvegyemlberrel, alkart dk a felesége tavai y hallt misg áfitőüuig rövid betege skedés után. Az első méregadag. Az asszony csakhamar elhatározta, hogy el­teszi alkalmatlan főnjét az útból. Még tavaly ok­tóberben (különféle mérges füveket szedetett «v határban cselédjével, akinek azt mondotta, hogy patkányirtásra kéül néki a luaszlagos nadragu­lya ,a leander-tevéi és valami kékes szinti mérges mezei virág szirma. Ebiből teát kotyvasztott u férjének, még a kávéjába is belekeverte, de Len­gyel úgy látszik, erős természetű ember lehetet*, ment a méreg nem ártott meg neki. November 9-én azonban a mezőn egyszer csak súlyos has­görcsök között összeesett. Lakásárra száflitottáÁ* ■ahova .a gazdája kihívta hozzá Kozma dunaszei- dahelyi íeörorvost. Az orvosnak gyanús volt a« öreg juhász áiltapota, meg is áffllapította, hogy mérgezés történt, de feljelenteni a dolgot nem merte. Éltemmé rget adott az öregnek, aki csodá­latosképpen félgyógy!1'! Az ördög nem nyugszik... Ám & bűnös asszonyt nem hagyta nyugodni az ördög. Egyenesen feillbőszült, hogy' férje kv .éviekéit, a bajból. Ez év ápriliséiban nagyobb ada­gokban keverte a mérget Lengyel István ételéé-, úgy, hogy az öreg április 9-én csendesen kvTé­vedett. A lelkiismeret szava. Minden rendben történt, úgy, ahogy a írné- regjkeveirő asszony elgondolta. Szépen ettem es­tette urát, fogadba a részvétnyilaiblíoizatokait, sőt annak rendje-módja szerint meg is gyászolta férjét. Elkövetkezett számára a „boldogság1' ide­je .a hatvan éves özvegy szdadónnal. De a cse­lédleányt nem hagyta nyugodni a ldíkiis menete. Neki gyanús volt az egész ,ymiskuíancia“. Eknem a dunaiszerdahelyi esendő ínségre, aho! feljelen­tette asszonyát. A osendőrség gyamiokoik alapján erre május 10-én úgy Lengyel Istváimét, m®i> Popgráoz Jolán cseliédleányft letartóztatta e> másnap beszállította a pozsonyi állaimügyészsfc# fogházába. Felbontanak egy sirt . . . Pougrácz JoCání azért tartóztatták le, ment kiderült, hogy neki a megölt Lengyel ágyneműt* ígérte hallgatás fejőben a írté regkever őnő. Len­gyel Istvánné már a csendőrség előtt is részben beismerő vallomást tett, amit Pollák államügyész előtt is megismételt. Holnap, szerdán reggel Ry- btóirük vizsgál óbdró és Pollák állam ügy ész kiszár­nak Neimeshódosra, ahol a osendőrség jelenlété­ben exhumálni fogják Lengyel István holttestét. A bélrészeket félik utóik Prágába az országos ve­gyészül vajaiba. Az exhumálásra kiviszik — kellő fedezet alatt — a) bűnös asszonyt is — tetemre- hivásra.... SzCfC-n, ÍU * * ' G íí. helyen úgy tájékoztatták, hogy a Szentszék és a kormány között Vass József dr. szemé­lyében jött létre a megállapodás. A népjóléti miniszter utódjául Erődi-Harrach Libámért emlegetik, aki eddig főként pénzügyi javas­latok előadója volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom