Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-06 / 103. (256.) szám

Vasárnap, május 6.

<3>

— Nemzetközi szövetkezeti konferencia

Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Hangya-szövetkezet, Magyarország legjelentősebb gazdasági intézményeinek egyike, a szövetkezet fennállásának huszonöt- éves jubileuma alkalmából júniusban nemzetközi szövetkezeti konferenciát rendez Budapesten. Erre a konferenciára meghívta az európai nemzetek nagyobb szövetkezeteinek kiküldötteit, akiiekéi a közvetetten szövetkezetközi árucsereforgalom megteremtéséről fognak tanácskozni. Természetesen a magyar kormány is képviseltetni fogja magát ezen a konferencián, amelyről 'Balogh Elemér, a Hangya-szövetkezet vezérigazgatója, a többi között ezeket mondotta a Középeurópai Kurír tudósítójának: „A jubileum alkalmából a Hangya külföldi hatalmas társai képviseletében előkelő szövetkezeti szak- tekintélyek érkeznek Budapestre. A szövetkezetek két nagy világszervezetben tömörültek : a Londonban székelő nyugatiban és a Rómában székelő keleti központban. Ez utóbbi csupán a keresztény szövetkezeteket egyesíti -magában, de Budapestre mindkét világszervezet küld delegátusokat, sőt a római szervezet a magyar Hangya jubileumi ünnepsége keretében nemzetközi választmányi ülést is fog tartani Budapesten, amelyen szintén számos szövetkezeti delegátus vesz részt A konferencián a nemzetközi szövetkezeti árucsere lehetőségeinek megvitatása mellett a tárgysorozat egyik legkiemelkedőbb pontja az a vita lesz, hogy miként állhatnak a szövetkezetek a népek közti általános és igazságos béke megteremtésének szolgálatában. A magyar kormány -természetesen nagy érdeklődést tanúsít a szövetkezet nemzetközi konferenciája iránt és Bethlen miniszterelnök vendégéül fogja látni a 'külföldi delegátusokat, akik -megtekintik a Hangya intézményeit, a fóthi emberbaráti telepet, Mezőkövesd vidékét és a Balatont.

— A valorizáció és a magyar gyáripar. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A budapesti kereskedelmi és iparkamara gyáripari szakcsoportja Kohner Adolf báró elnöklésével ülést tartott amelyen a valorizáció aktuális kérdéseit tárgyalta. A kérdés elvi részét Pósch Gyula ár. vezérigazgató ismertette, míg a gyáripar különleges szempontjait Magyar Pál dr. fejtette ki. A szakcsoport a következő határozatokat hozta: 1- A hosszúlejáratú hitel csakis aranyértékü obli- gációk kibocsátása utján stabilizálható. 2. A gyáripar szükségesnek látja, hogy megfelelő intézkedés történjék a külföldi nyersanyagból készül* gyártmányoknak aranyértékben való számlázhassa érdekében. 3. Miután a közszállitásoknál ? hatóságok késedelmesen fizetnek, nehogy ezért a magyar ipar a külföldi pályázókkal szemben hátrányosabb helyzetbe kerüljön, meg kell engedni az ily szerződéskötést aranyparitásban. — A szakcsoport határozatait a kamara teljes ülésén való bemutatás után a kormány elé terjeszti— 7'örök—magyar kereskedelmi közeledés? Budapesti szerkesztőségünk telefon-jelentése: Ériedrich István, aki az -elmúlt hónapokban Ango- rában járt, török—-magyar áruforgalmi részvénytársaságot és -bankot alapit. Válla tatában h-eflyei foglalna egy kiályi herceg és -Kémiai pasa. A vállalatok ügyvezető elnöke FriedTÍc-h lesz, a kereskedelmi ügyeket pedig egyforma hatáskörrel a vállalat szín imái indája intézné.

— Ismét emelkedett a német vámfelpénz. Berlini szerkesztőségünk jelenti: 1923 május 9-től 15-ig bezáróan az arany várnifelpénz 551.900 százalékról 614.900 százalékra emelkedett.

— A poroszországi értékálló kölcsönök. Berlini szerkesztőségünk jelenti: A porosz állam május 11—18-fka között az ismert „Porosz konzoi- eium“ utján párhuzamosan két értékálló kölcsön* fog kibocsátani: egy 5 százalékos kkáli értékköl- csönt 50,000 tonna káli értékben és 5 százalékos rozsé rtékkötcsönt 200,000 méterm-ázsa rozs értékben. A rozs-kölcsőn árfolyama a- berlini tőzsdén -a jegyzés ideje alatt történő rozsárfolyamokhoz igazodik, de egy bizonyos maximális ár rzem- előttartásával. A porosz állami bank (Seehand- lung) közlése szerint a berlini Roggenrentebank A.-G. (Rozsjáradékbank -r.-t.) április 28-án megnyitott 5 százalékos rozsjára-dékkötvényekk második kibocsátásának jegyzésénél ismét jelentékeny 'túljegyzés történt, úgy hogy a jegyzést mar tegnapelőtt le kellett zárni.

— A magyarországi vetések állása. Budapesti szerkesztőségünk táviratban jelenti: A földinive- lésiigyi minisztérium mai jelentése szerint a vetések tavaszi állása kedvező. Az őszi buzavetések általában jó! teleltek. A tavaszi buzavetések legnagyobbrészt szépen fejlődnek. A-z őszi rozsvetések fejlődését a fagy kissé visszavetette, de ezen a legutóbbi időjárás sokat javított. A tavaszi rozsvetések, tavaszi árpa és a zabvetések általában jól teleltek 6s szépen fejlődtek. A tengeri vetésével a gazdák az áprilisi kedvezőtlen időjárás miatt kissé megkéstek. A kerti vetenié- nyek és hüvelyesek vetését a hűvös időjárás szintén hátráltatta kissé. A szőlők általában jól teleltek.

— A budapesti terménytőzsde. A tegnapi bei nTénytőzsd-én a következő árakat jegyezték: Búza 76 kg-os tiszavidéki 25750—20000, egyéb 25750 - 36000, rozs 16750—17000, zab 18000—18500, takarmányárpa 15500—16000, sörárpa 17000—180Ü0, lengeti 16000 16500, kikorpa 8000—8100 magyar

koron# métermázsánfként.

„ ADiárváBtikü buzóbu l©il“...

Irta: MülSes* Viisnos űr.

(A temesvári „Arany János“-Társasáz noveüa- páiyázatán 5900 lei-ej jutalmazott novella.)

(1)

— Hát magát, András bátyám, mi jó szél hozta? — kérdezte tavaszi kedvvel a „rönd- kapitány”, ahogy Nagy-Kardos András termetes alakja befordult a hivatalos ajtón.

Az érdeklődésre András gazda nagyot rántott ködmönén, mire a nagy alkalmatosság lecsúszott válláról és, ahogy ilyen rövid pihenőre szokás, megfeszült a dereka körül, tisztességtudón szabadon hagyva fekete kabátját, meg a belőle fehéren ki villanó ingét A báránybőrsapkát már a folyosón leme- részkedte a fejéről és a ködmön mély zsebébe rakta, ahonnan csak fekete csücske pislogott kíváncsian kifelé, mintha vigyázott volna minden szóra, ami gazdája fejéből a nyelvére bátorodott.

Azután széjjelnézett egy kicsit és mert a szobában még egy-kéí „nadrágos embert*4 is látott hümmögött néhányat, imigy adván tudomásra, hogy addig ugyan egy árva szót sem szól, mig amazok ki nem oiíhelődnek.

A röndkapitány elértette a néma paraszti beszédet. Megkérte a két imát (kiváncsi hírlapírók voltak csupán), hogy néhány pillanatra fáradjanak a szomszédos szobába, hol az írnok a ma éjszakai csirkelop ásókat fogja nekik tollba mondani. De csak András bátya előtt volt ez ilyen akkurátusán elrendezve, mert a szomszéd szobát csak egy vékony tapétafal választotta el és áthaHatszott oda minden szó, ami idebenn esett.

Alighogy — amfot később a tanyán elmondotta —, „kinézte a szobába a két ide- gönyt“, fölszakadt melléből a szó és mint föl- duzzadt patak árja ömlött föl tartózhat! an sodrással: v

— Lopik a búzám, tekéntetös Kapitány Uram, — kezdette heves iramban. — Hiába vigyázom már hatodik hónapja, áHok kutyámmal éc akár ként lesbe, nem tudok a tolvajra alkalmi. Azért gyüttem vóna, tessen mellém vagy két deréktivöt anni, hogy nyakon csíphessük a gazembert.

A kapitány • jóizün elmosolyodott, de csak a bajusza alatt, mert a paraszti ember nagyon érzékeny, élesen lát és ha észreveszi, hogy beszédjét nem veszik komolyan, bizalmatlan lesz, begubódzik és többé egy szóra se méltatja az urakat.

Kardos-Nagy András uramra pedig különösen vigyázni kellett. Majdnem az egész Felsőtanyán az ő búzáját csókolta a tavaszi napsugár és az ő birodalmát ölelte körül a kanyargós Tisza. A „földecske** egyik oldala a „Boszorkány-szigetre1* támaszkodik, hol karcsú fűzfák kacérkodnak sietős habokkal és szerelmetes legényeik bújnak az akácok illatától terhes őserdőbe, hogy Kardos-Nagy András Uram Tecáá meg Marcsái ne unják d a napi robotot A másik határon meg már bolondosán szaladgált a városi villamos és mikorra kiért ide a szabadba, akár a vflián- coló csikó, lerázta magáról a városi port, raegfürdött a föld meleg párafürdőjében és vágtatva, jó kedvben, friss tagokkal iramodott a mezők széles országútján.

Az igaz, annak idején erősen kap álódzott Kardos-Nagy András Uram, hogy földjének csöndjébe a villamos be ne harangozzon. Valahogy úgy érezte, hogy a villamossal most már idegen emberek tapossák az ő féltett ugarát, amelynek minden röge a szivéhez nőtt és amelybe a szülő szeretetével mélyítette az ekét, nehogy a barázdáknak tulna- gyon fájjon.

(Tudni kell ugyanis, hogy a paraszti ember úgy nézi a földjét, mint a családját Minden hasonlatát is ebből a szótárból szedegeti elő: Hajnalban — ébred a föld, reggeli harmatkor — könnyez a barázda, ha uj magokat vet — házasítja a földet.) Ezért fájhatott hát oly igen Kardos-Niagy Andrásnak, hogy éppen a magvető-búzáját, arait tulajdon két kezével válogatott zsákokba és rakosgatott a „szép szobába** (ahogy a tanyákon az ágypámákkal emeletesre megrakott, padlózott, cserépkályhás szobákat hívják) és amiből jövőre az uj „Elet** kelt volna ki, fogyasztja rendületlenül iaz isteiftelen tolvaj.

Kardos-Nagy András kérelme más szájból süket fülekre talált volna. De ötezer holdnyi „földecskéjével** annyiszor hesse- gette el a hivatalos akták szomorúságát, hogy neki röndkapitány, bíró, esküdt mindig örömmel sietett szolgálatára. Ha a városban arról panaszkodott az orvos, hogy a Tisza- vize szőke hátán mennyiféle nyavalyát cipel a városba, Kardos-Nagy András urain nem teketóriázott sokat, hanem csak úgy kurtán- furtán benézett az „öreg takarékba**, ráírta egy kis cédulára a nevét, azután szó nélkül beküldte a „torony alá“. Nem telt bele egy esztendő, a város közepén már ott díszelgett Nagy András kútja (igy nevezte el a nép) és ontotta, magából a friss jó egészséget.

Nyílott is jó szívvel a vastag bugyellá- ris minden alkalommal, míg csak egyszer Kardos-Nagy András uram meg nem unta ötvenöt éve egyedülvalóságát és föl nem cserélte a toronyalatti összejöveteleket azokkal a találkákkal, miket számadó béresének korán özvegységre jutott felesége tartogatott számára. Az öreg gazda egyszeribe kicserélődött. Mig más emberfia hatvanadik élet- sora felé napról-napra deresedik, Kardos- Nagy Andrásnál megesett a csoda, hogy mindig feketébb hajjal, meg bajusszal tért haza a városi borbélytól. És mert valamikor huszár is volt, előszedte a katonaládába felejtett harminc év előtti bajuszpedrőt, ami ugyan azóta egy kissé megkeményedett, de kellő alkalmatossággal, főképpen egy kis szalonnával elkeverve, a régi pöckeségbe állította a szomorkodásnak induló szőrszálakat. (Folyt, köv.)

OOOOGOGOOOOOGGOO0OOOOQOOOOOOOGOO O G

8 Málnaszörp, befőttek, gyümölcsízek, £

§ cukrozott narancshéj, diákcsemege, g S vörös áfonya cukorban, paradicsom §

O Q

Q a legjobb mi Hőségben, napi árak mellett kapható a g

]liBzuyitiBnprr.-l.|

0 törzsgyárában Rimaszombaton és 0

1 fiókgyárában Kassán §

SgOGGOGGOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOGO

üzenetek.

R. L. Rozsnyó. Táviratának beérkezését igazoljuk, a jugoszláv vizummal ellátott útlevele május hó 3-án express küldeményként továbbitta- totl — P. T. Doboruszka. Photo- és vetítőkészülékek beszerzésére ajánljuk az alábbi cégeket: Photo Lederer, Prága, Vadavské nam. Palats Zilata Húsa. Birnbaum A., Photogrosshándler, Rum- bung. — Th. j. Stiavnicza, Liptő megye. Értesítését köszönettel vettük, panaszunkat az illetékes postaigazgatóságnál megtettük. Az eredményt annak idején közölni fogjuk. — Mészárosok bőrgyára, Körmöcbánya. Készséggel állunk rendelkezésükre, azonnali elintézést garantálunk. — A. J. Bodrogszerdahely. A kívánt leírás után nb. előfizetési számlája április hó 30-ig rendezve v.an — S. K. Dohsirra. A közigazgatsi bíróság Prágában van. A legfelsőbb polgári felebbezési hatóság a brüitni főtörvényszék. Német elnevezése Oberste Gericktshoí, Brüim. Cseh hivatalos elnevezés: NejvySsi soud őeskosl. rep. Brno.

Kiadja: Fiachbartb Ernő dr.

Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aklien-GeseJ* schaft nyomdájában, Prágában.

A nyomásért felelős: O. Holik.

msEBraawangmanBasBBSBnBEBaissisEssasg

% Aiort, i

p p

| ABLAK-. Allé- ÉS BlITOKéYAl |

& LÁB AGYAD METASZTALGSHIINiKÁ ^

| SpBsba NOtt m 0414) :: TCltiOiíí |

B Ny ugvószékek teljesen felsze- KJ

g 1235 relve 110 koronáért bármely álló- *3

y másra bérmentesen szállíttatnak bj

ew íff> g,F <E>© iPC?

LEVARf GYÓGYFÜRDŐ

Elsőrendű panzió háromszori étkezéssel és kényelmes szobával személyenként Ke 30.— Másodrendű panzió háromszori étkezés és közös szobával Ke 20.—. Szegényebb sorsú vendégek, kik otthoniról élelmezik magukat, közös lakásban, ágyat ágynemű nélkül naponta 3 Kc-ért kaptuk, — Gyárak, testületek, betegsegélyzö pénztárak, kik egyszerre több beteget küldenek, kedvezményben részesülnek. — KÍTÜNÖ HÁZÍ- KOSZT, SAJÁT TEHENÉSZET. — Lé várt gyógyfürdő bámulatos eredménnyel gyógyít csuzos és köszvényes bajokat, zsugorodások, bőrbetegség, bénulások, idegbántalmak, osont- és csonthártya bajokat, gőrvélyes ség, a gyulladások után visszamaradó izzaa- mányokat és airanyér-bártalmakat. — Szakavatott női és férfi masszírozó, — Lévárt

gyógyfürdő nyaralóknak is kedves otthom nyújt. Levegője ózondus, por- és szél mentes, kitűnő erdei sétányok. — Ünnep- és vasárnap cigányzenekar á!1 a t. vendégeim rendelkezésére. — Kiránduló társaságnak megrendelésre jutányos áron készíthetek ebedet vagy vacsorát. — Állandóan könnyű torokat és hűsítő italokat tartok. — Tornaija állomásra megrendelésre kényelmes kocsit küldök 40 Kő-éfeL — Vasútállomás: Tornaija, posta és távirda: Harkács. Gcímerská zupa. - Naponta bármilyen raeny- nyiségü fürdőt tudok adatni. — Szives támogatásukat tisztelettel kéri

i»S«acS*«s ¥«asebeks

fürdőtuílaijdonos.

Meftitifillls muftim flO-én

J7m\f<VVtTTTTffYfTVTVf»7¥»TTVYTVV7TTTTTTTV7YTT4

I 1

l BRATISLAVA (POZSONY) | l MELY-UT 3

t Elsőrangú diagnosztikus, diétás, fiziko- 3 t terápiás intézet ideg- és belbetegeknek |

E Sebészet, nőgyógyászat, test- 3

► egyenészet Szem-, orr-, fül- és t

| bőrgyógyászat. — Röntgen- 4

kezelés. — Vegyilaboratórium ^

t Napi pausálár Kd. 55-től.

| Szülési pansálér (8 nap) 1100 Kc.-íó! 1809 fórig |

t Szabad orvosválasztás! j

IdzsdcárfelQomolf

szombaton, május 5-én: Budapest.

A devizaközpont hivatalos árfolyamai:

1 holland forint 2037.— 1 svéd korona, . 1387.—

1 romdn lei. . . 26.— 1 svájci frijnk . 9*>5.—

1 dán korona . . 973.— 1 osztrák korona 0.0725

1 norvég korona 88A.— 1 bolgár lova • 39,50

1 font sterling 24100.— 1 jugoszl. dinár . 54.—

1 német márka. 0.155 1 dollár .... .5210.—

1 olasz líra . . . 254.— 1 lengyel márka 0.122

1 francia frank . 347.— 1 belga frank . . 300.—

1 cseliszl. korona 155.—

Berlisi.

Devizák:

1 finn márka . . 950.— 1 font sterling . 157000 —

1 osztrák korona 0,4815 1 Buen. Air. peso12300.—

1 csehszl. korona 1032.— l dollár

............... 34275.—

l magyar korona 7.65 1 belga frank . . 1985.—

1 bolgár léva . . 264.— 1 olasz lira . . . 1670,—

1 holland forint 13400.— 1 francia frank . 2300.—

1 norvég korona 4720.— 1 svájci frank . 6235.—

l dán korona. . 6320.— 1 spanyol peseta 5257.—

1 svéd korona . 9024.— 1 lengyel márka 0.74

A zürichi devizaárfolyamok

V/5 V/4

100 csehszl. korona . 16.4575 1 6.4875 svájci frank

100 magyar korona. 0.1025 0.105 '

100 német márka . . 0.016 0.0147

100 hollandi forint . 216.75 217 05

1 dollár...................... 5.5387 5.5475

1 font sterling . . . 25.6275 25.68

100 francia frank. . 36.92 37.05 „

100 olasz lira .... 27.0275 27.10 „ „

100 belga frank. . . 31.90 32.—

100 dán korona . . . 103 625 103.25 „ „

100 svéd korona . . 147.625 147.50 „ „

100 norvég korona . 94.125 95.— „ „

. 100 spanyol peseta . 84 40 84.6‘25 _ „

100 Bnen. Air peso. 201 75 202 25 n „

100 jugoszláv dinár. 5.825 5 725 „ „

100 bolgár leva . . . 4.2125 4 20 „ „

100 osztrák korona . 0.00785 0.00782 „ .,

100 lengyel márka . 0.011 0.0115

100 román lei .... —— ------