Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-26 / 95. (248.) szám
3 A magyar siemzeigyüiés illése* Budapest, ájprislis 25. (Budapesti, szerkeszt őségimik tcleionjelen lése. A nemzetgyűlés mai ülését féltlzenkét órakor nyitotta meg Szcitovszky Bele elnök. Felolvasták az intsrpeWációs könyvet, amelybe huszonegy interpelláció van bejegyezve. Napirend előtt személyes kérdésben Klárik Ferenc szociá'.deinckrata képviselő szólal fel: Reflektál Bogya Jánosnak a nemzet gyűlés tegnapi ülésén reá vn . >n tett meg3 jegyzésére. A Házban eközben nagy zaj keletkezett. Bogya fölugrott helyéről és támadó mozdulatokkal a szociáldemokraták felé rohant. A szociáldemokraták felugráltak helyeikről. Pakots József képviselő Bogyálhoz sietett és karonfogva visszavezette helyére. A zaj oly általános lett, hogy az elnök kénytelen volt az ülést fölfüggeszteni. Szünet után Az elnök figyelmezteti a képviselőket, hogy személyes ügyeiket ne vigyék a Ház elé, mert nem egyeztethető össze sem a nemzetgyűlés méltóságával, sem a mai komoly helyzettel. Ennek ellenére tovább is nagy zaj volt. Az elnök Bogyát többször rendreutasitotta, majd Drózdy- tól megvonta a szót. Ezután napirend értelmében folytatták a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról szóló javaslat vitáját. A vita egyetlen szónoka V a n c z á k János szociáMcanokra ta: Ismerteti a földmunkások történetét, majd követeli, hogy a földmunkásokat részesítsék kellő védelemben. Követelj, hogy munkásvédelmi intézkedéseket tegyen a kormány, amire különben a trianoni békeszerződés is kötelezi. (?) A javaslatot nem fogadja’ el. Szilágyi Lajos képviselő szavainak félremagyarázása ügyében szólal föl: Kijelenti, hogy a Horthy-akció ügyét nem azért tette szóvá és nem azért kifogásolta, hogy a gyűjtött összegből a diákoknak adtak, mintha a diákok iránt, akiknek a legtöbbje hadviselt, nem viseltetne barátságos érzéssel, ö csak azt kifogásolta, hogy a ■ gyűjtött összeget más célra fordították, mint mire gyűjtötték. Az elnök azután az ülést felfüggesztette, majd a nemzetgyűlés áttért az interpellációk meghallgatására. A bajon parlament és a roliamcsapatok működése* A szociáldemokrata párt, a néppárt és a parasztszövetség a rohamformációk feloszlatását követelik. München, április 25. (Wolff.) A bajor országgyűlés ma foglalkozott a szociáldemokraták ama javaslatával, amelyben valamennyi rohamcsapat föloszlatását és a gyülekezési szabadság visszaállítását követelik. A parlament választmánya elfogadta a néppárt ama javaslatát, hogy a kormány minden oly katonai alakulat ellen a legnagyobb eréilyel járjon el, amely nem Selbstschutz. A szocialista szónok kifejtette, hogy polgárháborúra vezet, ha a rohamcsapatok iizelmeit tovább eltűrik Bajorországban. A munkásság gondoskodni fog arról, hogy Bajorország továbbra is Németországgal egy utón haladjon. A szónok éles szavakkal elitélte a nemzeti szocialisták tizeiméit, amit a parasztszövetség szónoka szintén nagy veszedelemnek minősített. Nézetét osztotta a bajor néppárt szónoka is, mig a középpárt képviselője a favasiatok elutasítását követelte, mivel szerinte a kormány már megfelelő javaslatot tett a büntetőtörvénykönyv kiegészítésére. A bajor kormány szerdán fog nyilatkozni a javaslat felől. ©©©a©©©G9GÖ«©®©©©©G0©©Q©O©©©©9©€' Hol helyezik el az aradi Szabadság- ás Kossuth szobrot. Budapest, április 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Mint ismeretes, a román kormány elhatározta, hogy az aradi Kossuth és Szabadságszobrokat lebontatja és visszaadja Magyarországnak. Egy újságíró megkérdezte Kertész Róbert miniszteri tanácsost, a kultuszminisztérium művészeti osztályának vezetőjét, hogyan intézkednék a minisztérium abban az esetben, ha az aradi Kossuth és Szabadság szobor visszakerül Magyar- országba. A miniszteri tanácsos igy válaszolt: — A hir annyira meglepetésszerűen jött, hogy konkrét formában még nem válaszolhatok. Véleményem szerint, ha erre vonatkozóan a román kormánytól átrat érkezik, akkor a képzőművészeti tanács szakértőket küld ki Aradra, akik jelen lesznek a szobrok lebontásánál és ügyelnek arra, hogy a szobrok sértetlenül kerüljenek hozzánk. A szobrokat ott fogjuk fölállítani, ahol a kép-, zőmüvészeti tanács meg fogja jelölni. Zala György, az aradi Szabadság szobor alkotója hosszasan ny'latkozott a szobor felállításának történetéről. Felemlítette, hogy a szobrot azért nem akarták elhelyezni Arad város igazi főterén, mert féltek attól, hogy Ferencz József esetleges látogatásakor emiatt konfliktus támadhat. Hogy ez a feltevés mennyire nem volt helyes, bizonyítja az, hogy az emlékművel egyidejűén mintázta a királyt is, aki többször volt műtermében és látta az vértanuk emlékművének figuráit. A pódium mögött, amelyen a király ült, állott a másfél embernagyságu Hungária alak. A király akkoriban kérdezősködött az emlékmű iránt. Azután elmondotta, hogy a szoborrongálások idejében, nehogy a Szabadság szobornak baja essék, fölment a magyar összekötő miniszterhez, aki át'ratot intézett az antanthatalmakhoz, amelj'ben kérte, hogy a müvet az esetleges lerombolástól óvlak meg. Az antantmisszió intézkedésére a szobrot az aradi hatóságok bedeszkázták. Végül azt mondotta, hogy szeretné, ha az emlékművet a Szabadság-téren helyeznék el. Margó Ede, az aradi Kossuth szobor alkotója felemlítette, hogy a szobor Aradon gyönyörű helyen áll. Véleménye szerint a szobrot valamelyik vidéki városban kellene fe‘á”'tani, mert a budapesti Országház-téren Hervay János készülőben lévő Kcssuth-szo- brát helyezik el. i^€»liKC«aré wls®®f*lfiü!sSI €i mésm&t&Zi f awaslatf otf A &émei korjegyzék e két végére készfii el. — Franciaországnak nem sürgős a tárgyalás. Berlin, április 25. (Berlini szerkesztőségünk telcf önjei entése-) A kormány a késő éjjeli órákig tárgyalta az ipar képviselőinek bevonásával azt a kérdést, miképpen kövesse Cüsrzon tanácsait. A legfőbb kérdés az volt, vájjon Németország uj javaslatában a jóvátétel összegre nézve pozitív számot jelöljön-e meg, vagy pedig csak körülírja a jóvátétel összesét, A Vorwaris szerint a javaslattal nem szabad késni s mert a kormány már a párisi konferenciához intézett javaslatában harminc milüárdról beszélt, ezt kell alapul venni, de en:ellett a birodalom teljesítőképességét egy nemzetközi konferencia által kel* megáüapitíatni. Úgy a pártok, mint a kormány egyhangúan ragaszkodnak ahhoz, hogy a tárgyalások végeztéig fönn kell tartani a passzív magatartást. Tényként tekinthető az, hogy a kormány a békeszerződést aláíró hatalmakhoz intézendő kör jegyzékében fog Garzon beszédére válaszolni s a jegyzéket e hét végén küldi el. Londoni jelentés szerint az angol lapok foglalkoznak a várható német javaslatokkal. A Daily Mai! szerint francia körökben nem hiszik, hogy a javaslatok megfelelő alapot nyújtanak majd a tárgyalásokra s kijelentik, hogy ez esetben kereken visszautasítják azokat. A francia kormánynak különben nem sürgős, hogy a német javaslatot átvegye, mert meg van győződve arról, hogy a német ipar gazdasági bénulása arra fogja kényszeríteni a német kormányt, hogy Franciaország számára elfogadható javaslatokat dolgozzon ki. A Quai d'Orsayn állítólag kijelentették, hogy egy oly javaslatot, amely harminc milliárd fizetését fogja ajánlani, fölbentatla- nui visszaküldenek a német kormánynak még akkor is, ha a francia határok biztonságára nézve tartalmaz majd garanciákat. A jugoszláviai földosztásbél kizárták a magyarokat. — Jugoszláviai tudósítónktól. — Újvidék, április 25. A Prágai Magyar Hírlap nemrégiben hosszabb cikkben ismertette a jugoszláviai agrárreform végrehajtása körül történt visz- szásságokat. Nem akarván az ismétlés hibájába esni, csupán a legfrissebb föMosztási visszaélést ismertetjük, amely a választások j számlájához tartozik és amely néhány ezer földnélküli magyar kijátszását eredményezte. Újvidéken, Szabadkán, Zombo-rban, Zcn- tán és más városokban a választások előtti napokban nagyhangú radikális és demokrata kortesek azzal akarták megnyerni a passzív magatartást tanúsító magyar választókat, hogy ha a szavazatukat vágj'’ az egyik, vagy a másik pártra adják, földet fognak juttatni nekik. (Akárcsak nálunk a választásoknál a cseh-szlovák szociáldemokraták. Ruszinszkó- ban Svetiláék és Gután Csánki-Neumanék. — A szerk.) A szegény emberek közül, akik kimondhatatlan sóvárgással áhítoznak egy-cgy darabka saját földbirtok után, senki sem sejtette, hogy mindez az Ígérgetés csupán kortesfogás. Azt a néhány bátrabbat, aki kérni merészelte a megígért földparcellát, ezzel a felkiáltással hütötték le: — Majd a választások után! Hadd lássuk előbb, kire szavaztok! A választások közben lezajlottak, sőt azóta már egy hónap elmúlt. Az emberek türelmetlenkedni kezdtek és végre küldöttségbe verődve, beállítottak a szabadkai agrár- reform-bizottság hivatalába, hogy alázatosan kérjék a megígért földeket. Elképzelhetetlen volt a szegény kijátszott magyarok meglepetése, amikor közölték velük, hogy — föld, az nincs, mert már kiosztották; az ígéreteket ellenben olyan egyének tették, akiknek illetékes helyekről semmiféle fölhatalmazásuk nem volt-.. A földnélküli magyarok tehát nem kaptak földet, mert „nincs4*. Közben azonban kitudódott, hogy dobrovoljácok és egyéb szer- bek — köztük még vagyonosak is — kaptak földet. A magyarokat és velük egyetemben a bunyevácokat is újra kizárták a földreformból, noha azok, akiknek földet ígértek a vok- sukért minden bizonnyal odaszavaztak, ahova kívánták. A csúnya botrány ügyében azonban nem fog elsimitódás bekövetkezni, mert a különös kortesfogást a bunyevác-sokac-párt a maga ügyévé tette és elhatározta, hogy panaszt fog emelni az agrár reformügyi és szociálpolitikai miniszternél és ha szükséges, Pasics miniszterelnök elé is elmennek a földnélküli magyarok és bunyevácok újabb sérelmével. Az újabb földreformbotrány ügyében a Prágai, Magyar Hírlap tudósítójának alkalma volt beszélgetést folytatni Rajics Balázs nemzetgyűlési képviselővel, a bunyevác-sokac- párt népszerű, harcos és elszánt vezérével. Rajics képviselő az ügyről a következő érdekes nyilatkozatot tette: — A nagybirtokok elosztásával súlyos krízist idéztek elő a szegény földmunkások között, mert a nagybirtokok megszűntével elestek ezek a bércsi és hasonló uradalmi szolgálatoktól, mások pedig a részes aratástól, amelyekből a nagybirtokokon bőven kijutott nekik. A dobrovoljácok apró földjein béresekre és részes aratókra szükség nincsen. így a szegény földmunkások ma minden munkaalkalom nélkül állanak, -ami ennek a rétegnek krízise. A másik baj az, hogy a dobrovoljácok nem munkálják meg a földjeiket, vagy csak nagyon gyatrán. Ezzel az állam is károsodik, mert — hiteles adatok szerint az agrárreiorm végrehajtása óta Jugoszlávia termelése egyötödére szál! t le. A helyzet ma az, hogy a produkció csekély és folyton csökkenő, a munkanélküliség növekszik és vele együtt az általános drágaság is. Végül le kell szögeznem a radikális kormányzat két súlyos bűnét a földreform terén. Az egyik az, hogy terrorral igyekeztek irányítani a népet a politikai jogainak gyakorlásában. A másik bűn pedig az, hogy ügyetlen és célzatosan rossz intézkedéseikkel eltévesztették az agrárreform célját. Ezeket a súlyos bűnöket csak egy igazságos és a mainál jobb akaratú kormányrendszer tudja majd jóvátenni. Rajics képviselő, aki tisztán látja az agrárreform igazságtalan végrehajtása következtében előállott helyzetet, kijelentette még, hogy az összes íöidreformvisszaéléseket pontosan szemmel kiséri és összegyűjti. Pártjának tántoríthatatlan szándéka az, hogy ezeket a visszaéléseket a nemzetgyűlésben szó- vátegye és ellenük minden jogos és törvé- i nyes eszközzel harcot folytasson. Sajnos, a pártpolitikai alapon végrehajFontos tanácskozások a jóvátételről Berlin, április 25. A birodalmi kancellár a német ipar országos szövetségének képviselőin kívül a vezető pénzügyi személyiségekkel is tanácskozott a politikai és gazdasági helyzetről. Minden híreszteléssel szemben megállapítást nyert, hogy mindeddig nem hozott a birodalmi kormány kötelező határozatot a jóvátételi kérdést illetőleg. A B. T. jelentése szerint a berlini amerikai nagykövet május 2-án Wa^iingtomba megy, hol jelentést fog tenni Németország, helyzetéről. Paris, április 25. (Havas.) A jóvátételi bizottság kommünikét ad ki, amelyben közli, hogy az 1922. évi dologi számításokért Németország javára 695,606.800 aranymárkát írtak. Poincaré bizalmat iiferáltai magának Páris, április 25. Tizenegy deparíement vezérlő tanácsa határozatot hozott, melyben elfogadja a kormány jóvátételi politikáját és bizalmat szavaz Poincarénak. A Ruhrvidék hírei Essen, április 25. (Wolff-) Kateraberg- ben a Selbstschutz összeütközött a rabló csőcselékkel, mely alkalommal a Selbstschutz egy tagját agyonlőtték, egy másikat súlyosan megsebesítettek. Francia lovasság és tankok megs zállo tták Hal terűt. Kaiserslautern, április 25. (Wolff.) A megszálló hatóságok ma hat napi forgalmi tilalommal sújtották a várost. Emelkedett az angol szén Németországi behozatala London, április 24. Márciusban az angol szénkivitel 7,180.102 tonnát tett ki 8,815.841 font sterling értékben, az 1922 március havi 5,201.235 tonnával szemben, melynek értéke 5,785.500 font sterling volt. Ebből a szén- mennyiségből 1.836.399 tonnát szállítottak Németországba 2,339.835 font sterling értékben, az 1922. évi márciusban szállított 442.255 font sterling értékű 477.718 tonnával szemben. A kisantant Magyarországiéi és Ausztriától követeli az összes Siadiköksönköivények beváltását. Budapest, április 25. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A kisantant államai egyre intenzivebben sürgetik a területeiken lévő hadikölcsönkötvények beváltását. A kötvényeket tudvalévőén a monarchia, illetve az osztrák és a magyar kormány bocsátotta ki és ezek elhelyezést nyertek a volt monarchia minden részében. A békeszerződések „jóvátétel14 címén a jelenlegi osztrák, illetve magyar állam kötelességévé teszik ezeknek a hadikölcsönkötvények- nek honorálását az egyes államokkal való megállapodás szerinti kulcs alapján. A nagyjelentőségű ügyben kérdést intéztünk jólinformált pénzügyi tényezőhöz, aki a következőket mondotta munkatársunknak: — Cseh lapok jelentése szerint Olasz- j ország, Lengyelország, Románia és Jugo- j szíávia Rómában konferenciát tartottak az j osztrák, illetve magyar liadikölcsönkötvé- j nyék beváltásának megsürgetéséről. Erről ! a konferenciáról értesültünk, bár tudomásunk szerint az akcióban csak a kisantant; államai vesznek részt. A konferencián ela- ; borátumot készítettek és terjesztettek a j jóvátételi bizottság elé, ahonnan a lersör- ! gősebben kérnek döntést. — A kisantantállamok első követelése j az volt, hogy a hadikölcsönkötvényeket a i magyar, illetve osztrák állam a korona kibocsátásakor! értékelése szerint, teljes ősz- szegben váltsa be. Amikor azonban maguk is beismerni kényszerültek, hogy ez a követelés aligha teljesülhet, odaszállították le követelésüket, hogy minden koronáért az egyes államok jelenlegi egy-egy pénzegységét — egy koronáért egy szók olt, leit, vagy dinárt — fizessen ki. — Ezekkel a követelésekkel szemben a magyar álláspont természetesen az, hogy a magyar kormány a hadikölcsönkötvényeket beváltani hajlandó, azonban csak az esetben vállalkozhat erre, ha megfelelő moratóriumot engedélyez erre a jóvátételi bizottság, vagy hozzájárul ahhoz, hogy jelenlegi papirkoronákkal fizesse ki a kötvények névértékét. — Ezt az álláspontot egy a jóvátételi bizottsághoz intézett fölterjesztésben ki is fejtettük és megfelelő érvekkel igazoltuk álláspontunkat. Erre a fülterjesztésre azonban mindezideig még nem érkezett válasz és valószínű, hogy a magyar jóvátétel kérdésével együttesen fog ez a kérdés is elintéződni. — A hadikölcsönkötvények beváltásának sürgetése még súlyosabb helyzet elé állítaná az amúgy is súlyos deficitekkel küzdő magyar államháztartást. Mindenesetre szomorú tény az, hogy Magyarországot kívánják felelőssé tenni azokért az összegekért, amelyeket azok adtak össze, akiknek minden birtoka, vagyona most más államok számára jelent adójövedelmet. Csütörtök, április 26. _
