Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-11 / 82. (235.) szám

Szerda, április II. krajcárér*- dolgoztatták a földmunkásokat. Rómát is a : u-p birtokok tették tönkre. Közbes-z ól ás ok: Nem a nagybirtokok, liánéin a hagybankok. I.apunk zárásakor az ülés tart. 'Rekviem Károly király emlékére Károly király halálának első évfordu­lója alkalmából a budai koronázó Mátyás templomban ma gyászistentiszteletet tartot­tak. A templom főbejárata előtt diszszázad ál­lott föl. A rekviemen résztvett honvédtisztek ugyancsak teljes díszben jelentek meg. A kor­mány tagja közül Daruváry Géza külügymi­niszter, Klebelsberg- Kunó gróf kultuszminisz- teru és Vass József dr. népjóléti miniszter je­lent meg a gyászistentiszteleten. A legitimis­ta előkelőségek közül ott láttuk Andrássy Gyula grófot, Hunyady József grófot, Feste- tich Tasziló herceget, Széchenyi Bertalan grófot, Csekonics Endre és Csekonics István grófokat. A nermzetgyülés tagjai között so- koropátkai Szabó István, Wlassics Gyula bá­ró és Zichy János gróf jelent meg. Sipöcz Je­nő dr. Budapest székesfőváros polgármeste­re is ott volt a rekviemen. Közvetlenül a rekviem megkezdése előtt megérkezett József főherceg Izabella és Gabriella főhreegnök kíséretében. Nemsokára hármas kürtjei jelentette Horthy Miklós kor­mányzó megérkezését. Mikor a kormányzó szárnysegédével a templomba lépett, meg- kondultak a harangok és fölhangzott a Him­nusz dallama. A templomba fekete katafalk emelkedett ezüst kandeláberekkel. A kataíalkot a koro­názási jelvények díszítették. Körülötte ala- bárdos fehér köpenyeges koronaőrök állot­tak, mig a főhajó mindkét oldalán diszruhás rendőrök sorfala volt. Miután Mozart rekvi­emjét előadták, Csernoch János hercegprímás nagy papi segédlettel pontifikálta a gyász- szertartást. A főváros közgyűlése nem szavazott bizalmat a kormánynak A főváros tegnap este tartott rendkívüli közgyűlésén Horváth Károly fölolvasta azt az indítványát, hogy a főváros közönsége szavazzon bizalmat a kormánynak. Csilléry András nem tudja, hogy miért kell bizalmat szavazni a kormánynak, mikor nincsen szó bizalmatlanságról. Csodálkozik, hogy az ellenzék egyszerre bizalommal visel­tetik a kormány iránt, jóllehet eddig élesen elítélte politikáját. Fölolvassz ellenindiit- ványát, mely szerint a közgyűlés reméli, hogy a kormány keresztény nemzeti irányú politi­káját tovább folytatja és a forradalmi törek­véseket megakadályozza. Végül kijelentette, hogy a főváros közönsége Bethlen miniszter- elnök működését bizalommal nézi. Horváth Károly névszerinti szavazást indítványozott, amit az elnöklő polgármester el is rendelt. Horváth indítványára huszon­hat. Csilléry elleninditványára pedig nyolc­vanhárom szavazat esett. Erre a kisebbség tagjai elhagyták a közgyűlési termet. Hem lesz pártszakadás A 8 Órai Újság tegnap esti számában a következő föltűnő hirt közli: — Azok a tárgyalások, amelyek az egy­séges-pártban kiéleződött ellentétek elsimí­tását célozzák, még folyamatban vannak. Gömbös és Wolff kihallgatásának nem tulaj­donítható messzebbmenő jelentőség, hasonló­képpen nincs jelentősége Heinrich és Zichy kihallgatásának sem. Politikai kérdésekről a kihallgatások során nincsen szó. Egyedül az egységes-párt értekezlete van hivatva a poli­tikai kérdések fölvetésének szükségességét elbírálni. Bethlen István gróf miniszterelnök hosszasan tanácskozott nagyatádi Szabó István föl cl mivel és ügyi miniszterrel az aktuá­lis politikai kérdésekről. Megállapítható, hogy mindazok a kísérletek, hogy nagyatádi Sza­bót eltávolítsák Bethlentől, hiábavalónak bi­zonyultak. Az egységes párt szerdán délután tartja meg értekezletét. A pántszakadást alkalmasint ellehet kerülni, mert a kormány- jópártban nincsen senki, aki provokálni akar­na. hogy az elhangzott nyilatkozatokból levonják a következményeket. A jobboldalon erősen hangoztatják, hogy az egységes-párt kettészakadásából csakis a baloldal nyer­hetne. A bolgár haditartozások ■ . Szófia, április 9. A firamoia és balga kö­vetelések ki-ogyenÜtésének szabályozású r,a ki­küldött külön bizottság megegyezett a neuilly-i szerződés 177. cikke alapján alakított választott bírósággal. A bolgár liadstartozásoikr-a vonatkozó kérdésekben a francia küi ügy minisztérium kikül­döttével és a francia és belga hitelezőkkel 's megegyezésre jutattak, mely mindkét félre néz­ve ík'ielégi tő. A késmárki keresztényszociális párt közgyűlése. Késmárk, április 8. (Saját tudósítónktól.) A Késmárki Ke­resztén y-szociális párt április 8-án, délután 3 órakor tartotta meg évi közgyűlését élénk érdeklődés mellett, a kereskedők és iparosok uj csarnokában. A közgyűlésen a kassai köz­pont részéről Fodor Miklós szepességí -pánt- titkár jelent meg. A gyűlést Graisiger Pál nyitotta meg. Haasz Gyula jegyző igen tartalmas jelentését olvasta fej, mely részletesen ismerteti a párt működését és. számot adott annak közhasznai tevékenységéről. A pénztári számadás felül­vizsgálása után következett a tisztujíitás. Egyhangú lelkesedéssel megválasztották el­nökké: Prandl Gusztávot, al-elnökökké: Grai­siger Pált és Kubovcsik Andrást, titkárrá: Szepessy Lajost, jegyzőkké'. Palencsár Já­nost és iKnedátasz Tivadart, pénztárossá: Má­jéi Lapátot, ellenőrökké: Dinda Jánost, Ralun- • hiny Hermant és Kopanicsák Albint, s iá tizen­nyolc tagú választmányt. Az u-j elnök ígéretet tett, hogy tiszttár- saivial együtt szívvel, léleikkel- és teljes ere­jével továbbra is küzdeni fog az-okért az eszmékért, amelyeket a párt tűzött, ki maga elé: a krisztusi tanításon alapuló fel-e baráti szerétéiért és ia nemzetek egyenlőségéért és szabadságáért! Fodor Miklós pánttitkár a központ ne- i vében: üdvözölte az uj vezetőséget. Elisme­réssel adózik a volt elnökségnek is, melynek ideiglenes vezetése alatt a legnagyobb buz­galommal és odaadássá! dolgozott és küz­dött. Ezután előadást tartott a vagyondézs- máról és egyéb -adónemekről. Ismertette a vagyondézsma és vagyionszaporulati adóter­hek ügyében Kassán hozott határozati javas­latot és rámutatott arra a nagy munkára, amelyet itt a kassai k ereszté-nyszociális pártvezetés-ég óriási áldozatok és megfeszí­tett fáradság árán végzett. Amit e téren az adófizető polgárság megkönnyebbüléseként elérhetett, azt mind a központi pár-tvezető­ségnek köszönheti. Puskát István az iglói megyei központi párt nevében rövid, de igen áttekintő elő­adást tartott a mai politikai helyzetről. FeH- emlitette, -hogy a választásoknak a közel jö­vőben el kell jönniök, mert a külföldön fur­csa benyomást kelt az olyan demokrácia, amelyben a választók véleményét méiüőzik. Eggyel több ok az össze tartásira, az együtt­működésre és szervezkedésre s erre 'buzdít­ja a párt tagjait. A nagy helyesléssel fogad-oltt beszédek után Prandl Gusztáv elnök megköszönte az előadók fáradságát és fölkérte Fedor Mik­lóst, hogy a közgyűlés hűséges ragaszkodá­sát és hálás köszönetét tolmácsolja a köz­pontnak eddigi hathatós támogatásáért és bölcs irányításáért. Ezzel a szép gyűlést be- rekesztette. ©©Q®9©©9©o©©©©«ö©«©8©©©©Q©©®escíG’ Á magyar kisgazdapárt gyűlése. Martos, április 10. Az Országos Magyar Kisgazda-, Földmi- ves- és Kisiparos Párt április 8-án, vasárnap hatalmas szép lefolyású gyűlést tartott Mar­tos községben, amely méltó felelet Csánki- Neumanék legutóbb tartott gyűlésére. A ki­küldötteket, Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselőt és ifj. Koczor Gyula ügyvezető igazgatót lovasok, a község szélén pedig re­zesbanda várta. A gyűlés délután 3 órakor kezdődött. Füssy Kálmán hosszabb beszédben foglalko­zott a magyarság politikai, valamint gazda­sági helyzetével és rámutatott az e téren ta­pasztalt sérelmekre. Érintette a békeszer­ződéseknek a kisebbségekre vonatkozó ren­delkezéseit és kijelentette, hogy a magyar­ság küzdelme a jövőben is a törvények alap­ján fog áldani, de törhetelenül kitart ama kö­vetelése mellett, hogy a részükre biztosított jogokat is teljes egészükben élvezhesse. Mint a múltban, úgy a jövőbeli is teljesíteni fogják kötelességüket. Az éljenzéssel fogadott beszéd után ifj. Koczor Gyula szólt a martosiakhoz. Beszé­dében megemlékezett a martosiak évszáza­dos küzdelmétől. Majd a küzdő magyarság el len megindult rágalómhadjáratra mutatott rá és kifejetette, hogy ez a választások elő­szele, hogy ismét egy mindenre kapható többséget hozzanak össze. Pártunk — folytatta — most is, mint a múltban, a legöszintébben küzd a földbir- íokreforméri, mert a magyarság fönrnara- dásának és boldogulásának legfőbb bizto­sitékát látja abban, ha az itt élő magyar nép földhöz jut. Mindig a leghatározottab­ban követelte a párt azt, hogy a földosztás­nál magyarlakta vidékeken csak magya­roknak adjanak földet s emellett az állás­pontja mellett ma Is határozottan kitart, mert ha a magyarság által most igénybe nem vehető földeket telepeseknek adják, az itt élő magyarság nagy részét a megél­hetés lehetőségeitől és a jövő boldogulás­tól fosztják meg. Beszéde végén kitartásra és összetartás­ra hívta fel az egybegyűlteket. &Q©aQft990&09909«090ft09990Q99«90Q A lőcsei kommunista pucs. Lőcse, április 10. (Saját tudósítónktól.) A lőcsei kommu­nisták ügyében tovább folynak a nyomozá­sok, melyeket az egész környékre kiterjesz­tettek. A letartóztatottak közül csak Zacher János önálló mesterember, a többi mind fia­tal munkás, vagy foglalkozásnélküli egyén, akikben nagyobb a fantázia ,mint az akarat. Tény azonban, hogy mielőtt még „uralomra" jutottak volna, már ítélkeztek elevenek és holtak felett és felosztották maguk közt a bankokat és a módosabb polgárok vagyonát. Tény az is, hogy egy csomó katonával össze­köttetésbe voltak. A letartóztatott katoná­kat a kassai hadoszálybirőság fogházába szálliották. Legérdekesebb az, hogy ezzel a kommunista puccsal Lőcsén megszűnt a kommunista párt is, mert a letartóztatottak csak vezérek voltak — párt nélkül. * A lőcsei eseményekről az alábbi hivata­los jelentést adták ki: Március havában meg­állapították, hogy a lőcsei kommunisták a lő­csei fegyvertárakat ki akarják rabolni. A vizsgálat megállapította, hogy Weitzelhoffer Hugó, a kommunista szervezet megyei titká­ra. a kommunista párt tagjait már a múlt év­ben fölszólította, hogy „készüljenek egy a buzsyuázia ellen váló támadásra" és. hogy mindenki lássa el magát fegyverrel. Kiadta az utasítást, hogy elsősorban a kaszárnyákat és középületeiket, különösen a posta és táv­írda hivatalt kell kezükbe keríteniük. Stefan Simon, Bélák Mihály és Jekelfalusi Péter ka­tonák összebeszéltek és a rácsok keresztül- fürészelésével való segítségnyújtás végett Lapcsánszky József iglói lakoshoz akartak fordulni. Megállapították, hogy Janocsko Ist­ván, a magyar ifjúságot a fegyverek kezelé­sére tanította és hogy a kommunista párt -egyes tagjainak birtokában fegyverek van­nak. A vizsgálat alapján Weifzenhofíer Hu­gót, Poludniák Jánost, Jekelfalusi Pétert és Stefán Simont Ietartótatták és az ügyész­séghez szállították be. A vizsgálatot folytat­ják. Kemal programja. , Konstantinápoly, április 9. A választások 'megkezdéséhez a következőket jelentik: A Kémiai' -pasa álltai alakított úgynevezett nép­párt egyiiik ülésén, amelyen Kemal pasa elnö­költ. a pártprogramot nagyjában a követke­zőkben állapito-tták meg: A szuverenitás fon tartás vagy korlá­tozás nélkül a nemzetet illeti meg. Az 1922 január elsejei határozathoz, amellyel az egy személyt megillető szuverénítást meg­szüntették. hozzányúlni nem szabad. A nemzetgyűlés a kaliíáíus támasza marad, Az ország rendiét és biztonságát biztosi- felni kell. A bíráskodás gyorsan kell hogy működjék. A bolgárok nemzetközi segítséget kémek a görög erőszakoskodások ellen Szófia, április 9. Huszonöt bolgár .kul'tur- és szakegyesíilet közös gyűlést tartott, amelyen megvitatták a keletitrácftai helyzetek ahol a gö­rög hatóságok erőszakoskodnak a bolgár lakos­sággal szemben. Ezzel kapcso iáit osan a gyűlés el­határozta, hogy táviratot intéz Hiardlngkoz, Poin- caréhez, Bonar Lawhoz, Mussoliniiké': és a nép­szövetségi tanácshoz, amelyben fölkérik a hatal­makat, hogy járjanak közbe Athénnál és figyel­meztessék .a görög kormányt az emberiesség t&rvévyeinek betartósára. A hadifoglyok kicserélése befejeződött London, április 9. (Havas.) A Times je­lenti Athénből, hogy a hadifoglyok kicserélé­sét Törökország és Görögország között be­fejezték. A görögök Is nemzetközi védelmet kémek Athén, április 9. (Havas.) A görög kor- iTiiáiny tiltakozó jegyzéket küldött a szövet­ségeseknek és a nemzetközi vöröskereszt- egyesületnek, amelyben óvást emelnek a gö­rög foglyoknak törökországi bánásmódja el­len. A görög kormány a visszás állapotok megállapítása és a felügyelet céljából kül­döttség kiküldését kéri. Vádirat a Pesti Élet szerkesztőségének Minpőreösss. Budapest, április 10. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) Röviden jelentettem tegnap, hogy az ügyész­ség a Roboz fivérek ügyében elkészítette a vádiratot Az ügyészég nemcsak a kiét Roboz fivér, hanem a Pesti Élet valamennyi mun­katársai: Ormos Ede dr., Győző Ernő, Pál Tamás, Halász György és Pajzs Imre ellen is indítványozta hűtlenség és lázadás büntette miatt a vizsgálat elrendelését. Robozéikat ezenfelül az ügyészég magyar állam és nem­zet megbecsülése ellen váló bűntettel, fel - ségsértésre irányuló .sikertelen felhívás, kor­mányzósértés, sikkasztás, ötrendbeli súlyos testi sértés és magánlaksértés bűntettével vádolja- Az ügyészség indítványa a követ­kezőképpen ismerteti Robozék működését. Amikor 1919 augusztusában a román csa­patok Budapestre bevonultak, Robozék Fa- ludy Miklóssal Pesti Élet címen napilapot in­dítottak. Lapjukban a megszállóknak segéd­kezet nyújtottak a zsákmányolásra és a nemzeti hadsereg szervezését megelőző kar- hattaáiaimi alakulatokról abból a célból tájékoz­tatták a románokat, hogy azokat tefegyve­rezzék. Az ország közvéleményét a törvé­nyes rend helyreállítására való törekvésében hazafiatlanul meggátolták és előmozdították azt a céll't. hogy az ország ismét olyan nép­köztársasági tormát öltsön magára, amellyel Magyarország lényegileg a román király­sághoz tartozó tartomány lett volna. Ennek a célnak érdekében állandó összeköttet ést tartottak fenn a román vezérkar főnökével és a cenzúra fejével: Stanescu őrnaggyal. Az őrnagy a szerkesztőség védelmére fegy­veres őröket rendelt ki. A szerkesztőség helyisége a törvényes rend ellen izgatok ál­landó bucsujáró helye lett. Itt tanácskoztak Robozék a belső ellenségekkel, akik az úgy­nevezett fehér terrorról, a nemzeti hadse­reg szervezéséről és az állítólagos háborús előkészületekről rémhíreiket és rágalmakat gyártottak. Innen irányították Magyarország ellen való sajtóhadjáratukat, amelyet a kis- aalant szívesen föíkapott és amely még ma i-s folyik. A jogrend helyreállítására irányuló küzdelmet elgáncsolni igyekeztek. A megszálló hatóságokat minden haza­fias mozgalomról lés a hadsereg minden in- tézdedéséről értesittek. Az ország közálla­potait úgy - tüntették föl. ínint egyopus-ztulásrá megérett nemzet bűneit- Lapjuk kefele nyo­matát előre bemutatták a cenzúrának. A megszálláskor nagy népgyülést akar­tak egybehívni és a román hatóságok segít­ségéved le akarták tartóztatni Friedrich Ist­ván akkori miniszterelnököt és kormányának tagjait. Rémhíreket terjesztettek az ország közállapotairól. Közölték Diamandi meghatal­mazott miniszter és Goga Ok táv ián .magyar- ellenes nyilatkozatait. Lapjukban jelent meg Goga Oktavián ama nyilatkozata, hogy az ezeréves Magyarország nem más, mint egy divatjamúlt politikai fikció. A Friedrich-kor- mány letartóztatását az antantnak sikerült megakadályozni. A megszállók mindemellett több főtiszt viselőt letartóztattak. A románok kivonulása tán Robozék Debrecenibe mentek, ahol ellenkormányt akartak alakítani. Ez azonban nem sikerült. Majd Kolozsvárra szöktek, ahol tízezer pél­dányban röpiratot adtak ki, amelyben a leg­súlyosabb rágalmakat emelték Magyarország ellen. Kofosvárőét. Uj. ember cím alatt heti­lapot indítottak, amely tisztán román érde­keket szolgált. Roboz ezután Pozsonyba ment, ahol a Magyar U.iság szerkesztője lett. Pozsonyból nemsokára Kolozsvárra tért visz- sza, ahol a sziguranca állandó besúgója lett. A két Roboz íöPbéreUt csőcselékkel súlyosan meg ver ette a magyarság vezetőit: Szabó Miklóst, Radnóczy Sándort, Fodor Ákost. Bánffy János bárót és Móra Istvánt. Lapjuk egyik cikkében a leghallatlamabb kitételek voltak Horthy kormányzóra. Roboz fölhívta arra olvasóit, hogy vállalkozzanak Horthy kormányzónak láb alól való elvételére. „Én embert nem tudnék ölni — irta Roboz — egyedül Horthy Miklós az, akivel nyugodt létekkel tudnék végezni." Az orosz kommunisták néger kongresszust hívnak egybe. Róma, április 10. Az Idea Nazlonale értesülé­se szerint a harmadik internacionaJe Moszkvában néger kongresszust akar egybehívni, amelynek célja, hogy a négereket megszervezzék a„ keleti imperializmus leküzdésére. Trocklj hír szerint — inegakarja akadályozni, hogy Franciaország négerekkel egészíthesse ki hadseregét és ogy vörös néger-hadsereget akar alakítani, amely a nemzetközi forradalmi bizottságok rendelkezése alatt állana

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom