Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-01 / 25. (178.) szám

Csütörtök, február 1. IBOBMOPI es MÍVÉSZF1 * (A világsajtó muitja és jelene.) (Irta és ösz- szeállitotta: Czaikó István dr. Előszóval ellátta: Horváth Jenő. A magyar külügyi társaság ki­adása.) A sajtó a kultúra egyik leghasznosabb, egyben legveszedelmesebb fegyvere. A távolság, avagy egy$b természeti akadály okozta gátak lerombolására a leghathatósabb eszköz, viszont két nép szétválasztására, szembeállítására ép­pen oly könnyen haszna Iható. A tudomány, gon­dolkozás, az elvaíkmltság és fanatizmus, az igaz­ság és hazugság, az elnyomott és az elnyomó szolgálatába fogadhatja' hatalmas eredménnyel. Éppen ezért nagy tanulmányt igényelne azoknak a szempontoknak csoportosítása, amelyek ennek az építő és gyilkos szerszámnak miként való forgatására vonatkoznak, felderítése azon kö­rülménynek, moly utón lehet az emberiség hasz­nára, milyen eszközök alkalmasak kártevései el­leni védelemre, mely eszközök biztosítják függet­lenségét, jóhiszeműségét, viszont korlátozza esetleges bomlasztó vagy rágalmazó működésé­ben, az emberi szabadságjogok összhangba hoza­talával, mely nem tűr gúzsbakötést, de nem tűr szabadosságot sem a közösség rovására. Ezek a szempontok képezik egy helyes sajtópolitika alapját. Czakó István könyve hézagpótló mii, ezért is hálával kell fogadnunk. Terjedelménél fogva nem terjedhet ki teljes részletességgel a sajtópolitika theoretikus felépítésére, annak filo- zoifikus alapjaira, inkább gyakorlati munka, mely megbecsülhetetlen szolgálatot tesz politikusnak, ujságirónak és laikusnak. Szerző vázolja a világ­sajtó keletkezését, fejlődését és annak irányait Azután sorra veszi a földkerekség államait és azoknak sajtóorgánumairól részletes jegyzékkel szolgál. Emellett a különböző országok sajtó- viszonyairól is tájékoztat:, röviden tárgyalja azok liirlapirásánaik történetét, tudósítói irodáit. Ma­gyarországot a maga helyén veszi sorra, nem tér ki részletesebben ennek speciális fejlődésére és helyzetére, mert áttekintő összefoglalást akár nyújtani. Nagy dicséret illeti meg azért a nagy fáradságért, körültekintésért, mellyel a legnehe­zebben hozzáférhető adatokat is egybegyüjtö'te, hogy valóban teljes képét mutassa az egész vi­lág sajtóviszonyainak. Igen érdekesek a műnek azon részei, melyekben rámutat az imperialista sajtópolitika mintáira, így az angol (Nothclsrfe), francia és cseh sajtóakciók működésére, mely- lyel igen sok meglepőnek látszó körü1- rrténynek, erkölcsi és hatalmi egyensúly eltolódásnak okát adja. Ezzel szemben iga­zat kell adnunk a szerzőnek, amidőn azt ál­lítja. hogy magyar sajtó propaganda nem volt és nincs. A Scotus Viatorok és követőik némiképpen könnyű feladat előtt állottak, amidőn egy az igaz­ságában bizó, védtelen ellenfelet kellett a való­ságnak nem megfelelő világításba helyezni, ami­dőn a békást támadónak, a védtelent elnyomó­nak és a tönkretett, kifosztott nemzetet örökké nyughatatlan robban tónak tüntették fel. Ajánljuk e kézikönyvet politikusok, újságírók és érdeklő­dők figyelmébe. F. J. ÜZIMKIÁZ i§ ziewR (*) Horímanstahl uj darabja. Bécsi szerkesz­tőségünk jelentése szerint a bécsi Raimund-szin- ház bemutatja' Hoffmanstaih! Hugó uj vígjátékét, amelynek főszerepét Pallemberg fogja játszani. Itt emlitjük meg, hogy Werfell Ferencnek Schwei- ger című darabját legközelebb bemutatja a bécsi R aimund-szirhá z. (*) Züfiik a francia színpad. Parisból jelentik: Parisban vannak színházak, ahol azt a rendszert vezették be, hogy a színésznők gázsit fizetnek a direktoroknak. Ezen és különösen ezeken kívül arra is van példa, hogy színházi szerzők tiszte- dijat adnak .a siínházigazgatóknak darabjaik szln- rehozatáláért. Ezt az állapotot lelep1 ezi egy francia folyóirat s arról ir, hogy a francia szín­házakban ma csak a legkönnyebb fajsúlyú höl­gyeket látni a színpadon. (*) Földalatti színház. Rómából jelentik: Az olasz futuristák az örökváros lakóinak uj szen­zációval kedveskedtek. Bragaglia, aki Marinetti futurista fejedelem adjutánsa, a legközelebbi na­pokban a kvirináli domb tövében, negyven méter mélységben a föld alatt színházat nyit. A színház berendezése a futurista őrületnek felel meg s a színpadon Shakespeare, Wedekind s a modern német szerzők darabjait mutatják majd be futu­rista felfogásban. A prágai német színház műsora: Csütörtök: Varázsfuvola. Péntek: Rigoletto. Szombat: Három a kislány. Legfinomabb eredeti angol frakk, szmoking és ősziül-köpenyek elsőrangú munka, mérték után, modern, előkelő ki­dolgozás. valamint az összes téli-sport öllözékek és mindenfajta bundák hölgyek és urak részére. OLD ENGLAND 479 Landesbank palotájában B. METZELES, PRÁGA. Neuazairto 2 TJri- és női divat8zabóság mérték után. Telefon 072. Magyar levelezés és kiszolgálás PrágaiJiU&WÍUfiRMS A prágai német kis-szinpad műsora: Csütörtök: Sohasem lehet tudni. Péntek: Cassanova fia. Szombat: A testőr. A kassai magyar színház műsora: Franciaország térfoglalása a lengyel közgazdaságban Csütörtök: A csábitó. (Bemutató.) Péntek délután: Vig özvegy. Pénteken és szombaton este: cseih-szlovák előadás lesz. Szombat délután: Aranymadár. Basch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, jmdriáska 6. szám ima ©»®®«®®®®®®®©*®®®®®®««©©e<©®®®®«« §PS RT Nemzetközi siverseny a Magas Tátrában, Kilencedik nemzetközi siversenyét a Magas Tátra 1923. évi bajnokságáért Tátraszéplakon február 2, 3 és 4-én rendezői a Kárpátegyesület. A versenyek részletes programja a következő: Február 2-án délelőtt 9 órakor I. és II. oszt. távverseny, délután 2 órakor ifjúsági verseny. Cél: ótátraftireden. Február 3-án d. e. 9 órakor stafétaverseny (hármas) a ,.,Karpathen Post“ Késmárki vándor­díjért, d. e. 9 óra 30 perckor ifjúsági stafétaver­seny (hármas) a „Sporthaus Hohe Tatra** Kés­márk vándordijáért Február 4-én d. e. 10 órakor hölgyverseny. Cél: ótátrafüreden. Délután 2 órakor I. és II. osz­tályú ugróverseny a tátraszéplaki nagy sáncon. Az I. osztályú kombinált táv- és ugróverseny győztesét a „Magas Tátra 1923. évi sibajnoka“ óim illeti. Eredménykihirdetés február 4-én d. u. 5 órakor. Az I. és II. oszt. táv- és stafétaverseny pá­lyája: Felsőhági—Zsorrrbék—Batizfalvi domb— Stoszvölgy—Széplak, összesen 15 kilométer. Az ifjúsági versenypályája: Haramiakő—Tarajka—ó- füred, összesen 5 kilométer. A hölgyverseny pá­lyája az ifjúságival azonos. A zsűri tagjai: Guhr Mihály dr., Heftv Gyula Andor tanár, Wein Aladár mérnök; továbbá a ne­vező egyesületek egy-egy tagja. Berlin, január 31. A „Berliner Tagbl.“ egyik legutóbbi számában S e i f 1 e r Fritz dr. hosszabb cikkben foglalkozik Franciaországnak a lengyel közgazdaságban egyre növekvő térfoglalásával és többek között ezeket irja: Joggal mondhatni, hogy Franciaország csak gyarmatnak tekinti Lengyelországot, amelyből ki­elégíti gazdasági szükségleteit. Azokért a tőké­kért amelyeket Franciaország Lengyelországban nyilván politikai célokból beruházott, olyan bizto­sítékokat és „produktív zálogokat** szerzett, hogy a beruházás okvetlen ki fog fizetődni. Az utódálla­mok között egy sincs, amely egész közgazdasá­gát annyira kiszolgáltatta volna valamely idegen fenlntóságnak, amint Lengyelország és csak leg­újabban kezd az országban ellenáramlat mutat­kozni az önzetlen politikai baráttal szemben. Lengyelország petroleumiparában eddig a következő francia társaságok vállaltak érdekeltséget: Société Franco-Polonaise de Pétroles 165 millió frank, Société des Pétroles de Dabrowa 138 millió ír., Société Francaise des Pétroles „Premier** 125 millió fr., Société de Naphte „Li- manoura“ 100 millió fr., Société Francaise des Pétroles de Malopolska 30 millió fr., Société Fi- nanciée des Pétroles 25 millió fr„ Société des ■’étroles Wankowa 15 millió fr„ Société des Mi- nes de Pctrole de Pofok 12 millió fr„ Credit Général des Pétroles 10 millió fr., Omnium des Gaz et Pétroles 6 millió fr., Société des Pétro­les de Grobownica 4 millió fr. Société des Pét­roles de Zagorz 4 millió fr., Société des Reve- dances et d‘Exploitations Pétroliféres 4 millió fr., Société Francaise des Karpathes 3.5 millió fr„ Société Industriclle de Galice 3 millió fr., Société des Pétroles de Polana 1.5 millió fr„ Société des Pétroles de Sambor 1.5 millió fr„ Société francaise pur Wndnstrie du Pétrole 1 millió fr. és Silva Plana 68.5 millió frank. Összesen tehát 717 millió frank francia tőke van érdekelve a lengyel petróleumiparban. Ezek szerint a lengyel petróleumipar már fe­lerészben francia kézen és igy francia ellenőrzés alatt van. Franciaországnak ezzel az a célia. hogy az amerikai és angol petróleumkereskedelemtől függet'enitse magát, sőt: hogy azzal versenyre is kelhessenek. Anglia tiltakozása ellenére, mely szerint Keletgalicia hovátartozósága még el sincs döntve, Franciaország a „lengyel—francia nafta- szerződést** a kamarában elfogadtatta és a keletga- liciaí naftaforrások kihasználását jóformán telje­sen kisajátította magának. Ugyanilyen modor jár ei Franciaország a gazdag lengyel fatermelés megszerzése dolgában is. Már eddig is nagyarányú tőkéket invesztált a lengyel faiparba és éppen most akarja megsze­rezni a hires Dialystoki erdőségeket. A francia tőke ugyanolyan erősen terjeszke­dett Lengyelország textiliparában is. Hivatalos statisztika szerint ennek az iparnak legalább 75 százaléka francia tőkének kezében van, anélkül, hogy sikerült volna ez ipar békekapacitásának legalább 50 százalékát elérnie. A lengyel-felsősziléziai bányaiparban ugyan­csak erős poziciót szerzett Franciaország. A Huta bankova részvényei teliesen francia kézen van­nak, a zawierici kohó legalább 80 százalék ere­jéig francia birtokban van. Teliesen francia kézen vannak a Rénard gróf kohójának a részvényei, valamint a Sosnowicei bánya- és kohómüvek va­lamennyi üzemei. Azonkívül a dombrovai szén­medencének számos vállalata, számos bank- és szállítóvállalat, mint amilyen például a legutóbb létesített varsói Fuvarozóvasut részvénytársaság, amelynek 500 millió lengyel márka részvénytőké­jét majdnem egészen a francia petróleumtársasá­gok jegyezték. Újabban, mint említettük, egyre nagyobb el­lenszenvvel találkozik a franciák kapzsi terjesz­kedése és ennek a sajtóban is egyre erélyesebb visszhangja támadt. A radikálisabb lapok egész nyíltan rámutatnak arra, hogy az idegenek ilyen határtalan tömegberuházásai nemcsak az ország gazdasági, hanem politikai függetlenségét is ve­szélyeztetik. A „Przglad Wleczorny** azt mondja többek között, hogy a francia tőke nem is gondol komolyan arra, hogv tartósan Lengyelországban maradion és a párisi Francia—lengyel Bank csak tanulmánycélokat szolgál, amelyek arra irányul­nak, hogy az országot gazdasági tekintetben ki­zsákmányol iák. Lengyelország hosszú tűrés után vissza­nyerte politikai szabadságát, most pedig az a ve­szély fenyegeti az országot, hogy Iépésről-lépésre elveszti gazdasági szabadságát. A rossz pénzügyi politika és az ebből eredő pénzinség egyre teried és lehetetlenné válik a belföldi tőke termékeny gyümölcsöztetése LengyeWszág tehát kinyitotta kapuit a kizsákmányoló külföld előtt. A versenybíróság: Indítók: Grosz Alfréd ta­nár és Szász Emil dr. Célbírók: Wein Aladár mérnök és Hajts Béla tanár. Időmérők: Szanter Tivadar és Kalivoda Jenő mérnök. Pályabírók: Bruckner Ottó. Boruth Andor, Eleőd Tibor dr„ Flórián Károly dr., Freyer György dr.. Gattinger László dr., Köszegby Winkler Elemér, Kunsch Pál dr„ Lángos Lajos, Marcsek Aladár, Mathern Ró­bert, Oszvald Juliska, Takács József. Tenczer Árpád. Vilkovszky Armand. Wein Tibor dr., Wíegandt Arthur és Zuber Oszkár. Ugrásrendező: Grosz Alfréd tanár. Ugrásbirók a zsűri tagjaiból. Ugrásmérők: Flórián Károly dr., Prepeliczay Oszkár tanár és Tschörner József. A szépszámú nevezések folytán elsőrangú küzdelmekre van kilátás. Hans Breitenstráter német nehézsúlyú boxbaj- nok február 11-én Budapesten a Fővárosi cirkusz­ban Jörgensen dán boxbajnokka! mérkőzik. Lengyel atléták Magyarországon. A MASz reménytelen nemzetek közötti mérkőzéseinek so­rában, mint értesülünk, újabban helyet foglal egy Lengyelország elleni atlétikai viadal. A mérkőzés színhelye Miskolc lesz. A Nyugatmagyarország— Stájerország közötti viadal Grácban kerül eldön­tésre. Az osztrák atlétikai versenyterminusok. Az osztrák atlétikai szövetség az idén a következő napokon rendezi versenyeit: Április S-án tavaszi erdei futás. Május 13-án futás Bécsen át. Május 20-án hosszutávfutó-bajnokság. Julius 21-én és szeptember 1-én bajnokságok. Tervbe van véve julius 29-érc Cseh-Szlovákia ellen tervezett atlé­tikai mérkőzés is. A Szeged! AK Olaszországban. A szioven- szkói túráján sikerrel szerepelt SzAK kedden reg­gel Olaszországba utazott. Túrájának állomásai: Február 2 és 4 Róma, február 7 Tarantó, február 10 és 11 Nápoly. A SzAK már egy hónap óta szorgnlmasan készült a túrára és igv minden bi­zonnyal sikerrel fog a jóklasszisu olasz csapatok­kal mérkőzni. A SzAK a következő játékosokkal indul útnak: Baumgartner—Beck II., Horváth, Kónya—Vezér II., Csáky Simóka, Citrom—Hapa, Simon, Megyeri, Martonossy, Solti, Vöneki. A csapatot Holtzer Tivadar elnök, Gyovai D. József futbal'intéző, Földessy János dr., a SzAK buda­pesti képviselője, Takács József tréner kísérik. A párisi sportakadémia a tízezer frankos nagydijat Lucien Caudin francia vívónak ítélte oda. Párádon az elmúlt vasárnapra tervezett ké- kcsvö'gyi si-lefutóversenyt a rossz hóviszonyok miatt elhalasztották. Budapesten a városligeti iparcsarnok mögötti kiállítási épületben a Téli Tennisz Társaság fedett teniszpályáit vasárnap délelőtt megnyitották. Guttmann II. és Schaffer Budapestről Becsbe utaztak. Budapesti tudósítás szerint az Amatcure (!) csapatában fognak játszanL —■ A „Bustehradi<s vasat veszteségeiről A Bustehradi vasútnál 1920-ban 1394 tiszt­viselő, 121 gyakornok, 776 altiszt, 2836 szol­ga, 1249 mesterember, 3601 napszámos volt alkalmazva. Ez a létszám azonban azóta, különösen a 8 órai munkanap bevezetése folytán lényegesen emelkedhetett, mert a vasutvállal'at pénzügyi nehézségeinek ismer­tetése során az egyik prágai újság megem­líti, hogy a hivatalnoki státus 7460-ról 11.000-re emelték. Ez a létszámemelés magá­ban is 7 és fél millió korona havi töbletkia- dást jelentett. A vállalatra nézve veszteség­gel járt az is, hogy a vasutat a kormány arra kényszeritette, hogy a háború folyamán megrongálódott forgalmi eszközeit az állami műhelyekben áillütassa helyre, holott ezek a javítások házi kezelésben olcsóbbak lehet­tek volna. A vasútnak többek között 5 moz­donyt kellett átvennie a schlani műhelyből- amelyet 1 és fél millió koronával drágábban fizetett. De legtöbbet szenvedett a vasút az államvasutak versenyétől. A Brüxből Wald- sasenre (Éger mellet) szállítandó szenet Obernitzban átrakták és ezzel a kerülővel vitték Pilsenen át a határra. Természetes, hogy ez az államvasutakra nézve is veszte­ségekkel járt, de az ilyen erőszakos verseny­nyel előidézett deficitet az adófizetőknek kell viselniük. Az ilyen manipulácók okozta vesz­teségekről és különösen az általános köz- gazdasági helyzet okozta forgalmi csökke­nésről a következő számok adnak képet: Amíg azelőtt naponta harminc szénvonatot indítottak Bajorországai most egy vonat is teljesen elegendő. Kladnó havi szállítási be­vételei előbb havi 7 millió cseh koronát tet­tek ki, ez az összeg pedig most 900.000 cseh koronára zsugorodott ‘össze. A vasutigazga- tóság a vállalat szorult helyzetéről ismé­telten jelentést tett a kormánynak és leg­utóbbi beadványában egy szállítmányozási adó engedélyezését kéri, valamint egy beru­házási államsegélyt. Ezt annál is inkább, mert a tervbe vett 80 milliós elsőbbségi .köt­vényt a vállalat eddig nem tudta kibocsáta­ni. mivel a kormány föntartotta magának a kibocsátás föltételeinek megállapítást, amire nézve azonban eddig nem intézkedett. Ezzel természetesen elmulasztották az elsőbbségi kötvények kibocsátására alkalmas pillanatot. — A devizaközponíok együttműködése. A magyar Devizaközpont igazgatója, Tabakovich Dusán, legutóbb Bécsbsn járt és útjáról ezeket mondotta a „Brassói Lapok** bécsi tudósítójának: Azért jöttem Bécsbe, hogy az uj osztrák jegybank vezetőinél bemutatkozzam és biztosítsam őket, hogy mi Budapesten az Osztrák Nemzeti Bank­kal fenn akarjuk tartani .a tradicionális jó vi- szomrt, sőt azt miég bensőbbé akarjuk fejleszteni. Eiőíbib megbeszélést folytattam Stankovics ud­vari tanácsossal és a jegybank bamkosztályának ■vezetőivel arról, hogyan lehetne kölcsönösen szabályozni az egymás közötti devizaforgalmat, mivel, véle­ményem szerint csak az összes devlzaközpon- tok együttműködése és egységes eljárása jár­hat haszonnal a közgazdaságra. Természetesen szóba került az is, mit tet­tünk mi a magyar 'korona védelme érdekében a spekulációval szemben. Komoly bankvezérekkel való megbeszéléseim folytán arra ameggyőző- désre jutottam, hogy rendeleteink tényleg nehézségeket gördí­tenek a legitim bankforgalom elé és ezért Bu­dapesten összeköttetésbe fogok lépni a pénz­ügyminisztériummal, hogy a lehetőség szerint ezeket az akadályokat kiküszöböljük. Szándékomban van egyébként néhány hét múlva ismét Bécsbe jönni és remélem, hogy ek­kor már konkrét javaslatokat tehetek a fölösleges korlátozások megszüntetése érdekében.. — A mezőgazdasági munkabérek szabályo­zása. A mezőgazdasági munkásügyek országos tanácsának albizottsága, a mezőgazdasági munká­sok és munkaadókkal való hosszas tanácskozások után ideiglenesen megegyezett a bértarifa tekin­tetében. E megegyezés alapján a béreket a cu­korgyári gazdaságokban a terménybéresek részé­re havi 140—120 koronáig, az I. répaterületeken 125—105 koronáig, a II. répaterületeken 120—100 koronáig, az I. gabonaterületeken 110—90, a II. gabonaterületeken 95—75 koronáig, a burgonya­területen 80—60 koronáig és a takarmányterüle­ten 70—55 koronáig állapították meg. Napszámo­sok részére egyelőre a következő órabért állapí­tották meg: I. répaterület 130—85 fillérig, II. ré­paterület 125—80, I. gabonaterület 110—75 fillé­rig, II. gabonaterüiet 95—65 fillérig, bugonyaterü- lef 85—60 fillérig, takarmányterület 80—50 fillérig. Az eddigi természetbeni (terménybér) érvényben marad. Ezek a fizetések a terménybéresek szá­mára január 1-től, a napszámosok számára január 28-tól vannak érvényben. A végleges bérmegál­lapítás az országos munkaügyi hivatal legköze­lebbi teljes ülésén fog megtörténni. (IK COlPlKlfaf Prága I, 876 Graben 17 Telefon 51 és3379a + b Az előkelő magyar társaság találkozóhelye

Next

/
Oldalképek
Tartalom