Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-20 / 15. (168.) szám

4 Szombat Január 20. kormánylap ellen (B. Z. am Abend). amely január 12-én azt irta, hogy B'aeran kémke­dését már bebizonyítottak s el is ítélik. Cso­dálkozik azon, hogy nem akadt ügyész, aki a lapot emiatt elkobozta volna. Bogi lk zott fitég a tanúvallomásokkal is. Különösen iou- kup őrnagy vallomásait kritizálta, aki foly­vást azt mondotta: „Hallottam bizalmas em­beremtől, hogy Baeran a kezdeményező.“ „Én azt hallottam, hogy ö azt hallotta" stb. Ez minden, amit Soukup mondott. Majoros, Lombardini jellemei emberek! Pénzért meg­tettek mindent. Mindenre, ami a forradalom után Brünnben történt, azt mondta a rend­őrség: E mögött Baeran van. A német nem­zeti párt, amelynek Baeran a tagja, egy fan- tóm után futott. Igaz az is, hegy Baeran dr. olyan férfi, aki egy őt körülővezö románt!-- kus nimbusz nélkül élni nem tud. S képzel­Baeran dr.: Ötvenegyé vésnék kellett lennem, hogy fogságba jussak. Egész élete­men keresztül az igazságtalanság és a kor­rupció ellen dolgoztam. Ezért óriási gyűlölet támadt Prágában ellenem. Nem vagyok uszító! Csak népem érdekében jártam el. Is­mételten hangoztattam, hogy nem vagyok vétkes ebben az ügyben. Ha kémkedést kö­vettem volna el, azt be is vállán ám. Ne fe­lejtsék el, hogy a nemzetgyűlés évkönyve első helyen hozta azt, hogy Benes, Kramár, sőt maga Masaryk elnök is kémkedett. Én nyugodtan bevallanám tettemet s ezzel nem­zeti hőssé válnék. De nem tehetem ezt, mert nem kémkedtem soha. Az egész világ ma ezt a port figyeli, mert egy ellenzéki képviselő áll a prágai törvényszék előtt parlamenti te­vékenységéért Jogilag semmi sincs ellenem, csakis politikai alapon lehet engem elitélni. Másért szenvedek. Ezerszer is ismétlem, hogy nevemet tudtom nélkül fölhasználták jék, egy ilyen ember börtönbe kerül. Folyto­nosan tépelődik, az a kérdés jár folyton az eszében: Mennyit kapok, ha bűnösnek mon- j danak majd ki? Ezzel lehet a fogságból irt j leveleinek tartalmát is megmagyarázni. Végül még egyszer kéri az esküdtekét arra, hogy ne hagyják magukat befolyásol- tatni a nyilvánosság hangulata által. Az ügyész titkol. Vozsicsky ügyész élces, csípős hangon | válaszol a védők beszédeire. Arra a kijelen-1 tésre, hogy mutasson bizonyítékokat arról, hogy Baeran pénzt kapott volna, azt mondta az ügyész: Baérannak van egy titka, az én titkom meg az, hogy mennyit kapott. Gojler dr. sajnálatát fejezi ki, mert az ügyész a vádlottakról rosszakaratú tréfákat csinál. mások. Az ügyész ur ama gyanúsítását, hogy én pénzt kaptam kémkedési szolgálatért, megvetéssel utasítom vissza. Schwabe kijelentette, hogy sohasem tudta azt, hogy miről van szó, csupán letar­tóztatásakor tudta meg, hogy az iratok hová kerültek. Az elnök ezután a tárgyalást berekesz­tette és folytatását ma délelőtt 9 órára tűzte ki. A mai tárgyalást délelőtt félíizkor nyi­totta meg az elnök. A mai délelőtt a rezümé­nek a fölolvasásával teli el. amelyet az el­nök készített az esküdték tájékoztatása cél­jából és amely a tárgyalás egész anyagát is­mertette. A rezümé fölolvasása délután há­rom óráig tartott. Az esküdtek ezután tárgyalásra vonultak vissza, hogy a kérdésekre megadják a választ. * A Derűéi höiguecshc. Berlin, január közepe. (Saját tudósítónktól). Nem ujdnosült millio­mos nagyságákra gondolunk, akiknek hagyomá­nyos alakja állandóan foglalkoztatja a világ min­den Őlclapját. A fiatal leányok egy speciálas típu­sáról van sző, amely Berlinben, a társadalmi ke­veredés városában van otthon. Ennek a leány faj­tának legfőbb ambíciója, hogy a „hölgyet", — vagy, ahogy -mi magyarok mondjuk — az „uri- Iányök" sorába küzdje fel magát. A berlini hölgyecske többé-kevésbé peu- 'dantjá a bécsi ,-süsses Mádél“-nek és a párisi „Midinette‘‘-nek, de a szó hűvösebb értelmében átplántálva a porosz éjszak merev világába és a modern üzleti élet bájtalan forgatagába. A férfinek az ö életében is fontos, de más szerep jut. A „hölgyecske" sokat igényel és ke­veset nyújt, rafináliság tekintetében lefözi a kon­junktúra legrafináltabb lovagjait és még a legsi- kamlósabb kalandokból is nagyobb testi és lelki emóció nélkül szabadul. Nem bukik el, nem fe­lejtkezik meg magáról, nem tárja fel belsejét, gyűlöli a szerelmet és a szentimentalitást. De an­nál inkább érti, mint kell bőkezű gavallér olda­lán futva végigóívezni a nagyvárosi éj örömeit. Útja egyik mulatóhelyről a másikba visz. S vé­gül a tarka est befejezéseként — úgyszólván „becsületből",. mert ez bőkezű gavallérral szem­ben igy való — nem húzódozik egy „ártatlan ter­mészetű" pásztoróra elől sem. De zajos élvezet közepette sohasem gyötri csöndes vágyódás. Nem akar „nő", csupán úgynevezett „urilány" lenni. A házmesferlakástó! az „urííeásyig“ A hölgyecske rendszerint becsületes házmes­ter vagy iparosszülők gyermeke, kik leányukat megtakarított garasaik fejében valamilyen „elő­kelőbb hivatásra" neveltetik. Persze nem puszta idealizmusból. A befektetett töke kamatait ké­sőbb elsősorban ők maguk akarnák élvezni. De számításuk ritkán válik bei A nagy áldozatok árán kiképzett leány igényei ugyanolyan arány­ban növekednek, amilyenben a szülök iránt való gyengédség vészit erejéből. És gondtalanabb együttélés ■ helyett, amelyre az öregek spekulál­tak, a ház valóságos pokollá válik. Legtöbbnyire a gépirónöi pályán át visz a hid az „urileány“-sághoz. Gyermekéveiben, a ké­sőbbi hölgy iátszópajásaival a külvárosi utcákon rakoncátlankodott, kenyérért szaladt a pékhez, segített a konyhában és kitakarította az albérlő szobáját. Az irodában azonban ui (élet kezdődik. A serdülő leány más környezetbe kerül, fontos­ságának tudatára ébred és függetlenedik a szülei hajléktól. •• «fes Sci»WffliS»« xüxrmsssawaii. Mm esküdtek werdlMfe. Este hét órakor hirdették ki az esküdtek verdiktjét: 1. fökérdés: Bünös-e Schwabe a kémkedés ben: tizenegy igen, egy nem. 2v fökérdés: Kémkedett-e Baeran dr. 1921 szeptember 20-ig?: hat igen, hat nem. Meiíékkérdés: Rávette-e Schwabet Baeran a kémkedésre: tizenkét igen. 3, fökérdés: Kémkedett-e Baeran dr. 1921 szeptember 20-tól 1922 szeptember végéig: tizenkét igen. „ Mellékkérdés: Becstelenségből követte-e e!: tíz igen. két nem. ....... 4- fökérdés: Föl ákarta-e a büzbomba dobásával az ülést erőszakosan függesztett!!: tiz igen, két nem. 5. fökérdés: Veszélyeztette-e Tomasek elnök életét a büzbomba dobásával: négy igen, nyolc nem. Meiíékkérdés: Becstelenségből követte-e el tettét: tizenkét igen. A bíróság ezután ítélethozatalra vonult vissza.ítélet az éjjeli órákban várható. ■BBSBBlBBBBBBBBBBSBBBBBIIBÍlBBBMniSBSBBainBBBiaBBaBBafcBBBBBIilIOBBBBBBBBHOBSBBBBBBBBBBSOil Cseh hang a francia politika elfen. A Ceske Slovóban Radl egyetemi tanár, aki a realista irányzatnak híve, cikket ir, amely­ben fölveti azt a kérdést, vájjon lehet-e a cseh-szlovák politikai életet a francia politika után irányítani. Kifejti, hogy ha Franciaor­szág és Olaszország vezető nép kíván lenni Európában, akkor egy vezető g mdolatot kell adniok, amely körül az igazság jegyében csoportosulhat Európa. Mindenki beláthatja, hogy ez a jelszó: Németország eben, vagy: Anglia ellen, nem szolgálhat programul Európa számára,.Mindig azt olvassuk, hogy Franciaország követelései igazságosak és hogy Németország nem jó! viseli magát. Nem akarok erről a.kérdésről írni. — mondja Rádl. — Az olvasó tudhatja az újságokból, hogy bán van és nincs semmi eszköz arra, hogy megnyugtathassák. Nézzetek Oroszországra, Németországra, Lengyelországra, Ausztriára, Magyarországra, Olaszországra és merjétek azt mondani, hogy a háború óta az európai viszonyok megszilárdításában valamit is előrehaladtunk. Ismétlem: nagyon komoly időket élünk. Cseh-Szlo i ákla és a külpolitikai helyzet. A Narodni Politika mai vezércikkében az európai helyzettel foglalkozik és felveti azt a kérdést, hogy mennyiben érdekli az európai szituáció a cseh-szlovák államot Erősen hangsúlyozza, hogy sem mozgósításra, sem háborúra nem kell gon­dolni. mért a küzdelem Franciaországra és Né­metországra van lokalizálva. Párisnak nincs szük­sége a mi segítségünkre — írja — és nem is kérte ezt s igy s..ó sem lehet árról, hogy. a mi Franciaország eljárását nem helyesli az egész 1 világ. Sokan vannak, akik nem hisznek Fran­ciaország sikerében. Egész Anglia és majd­nem egész Amerika nem hisz és ezek közis­merten jól számitó nemzetek. Ha Franciaor­szág most hajótörést szenved, ennek követ­kezményei lesznek a mi államunkra is. Ak­kor Anglia és Amerika veszi át a szót akik­nek van európai programjuk. Úgy látszik, ebben a kérdésben a mi közvéleményünk fél tisztességesen és konzekvensen szilt vallani Tekintettel kell lennünk Franciaországra, ezt értem, elismerem és respektálom, de nem szabad a Versailles! békeszerződés körül sompolyognunk, mint a macskának a forró kása körül és nem szabad magunkat ázz-1 a mechanikus jelszóval megnyugtatni, hogy ez a szerződés a mi államunk számára megvá! toztathatatjan. Kétségtelen, hogy mi nem kí­vánjuk megváltoztatni, de az a kérdés, mi­képpen kell berendezkednünk, hrgy az meg ne változzék. Az a kérdés, föl tudja-e tartani Franciaország e?t a békét Mert mi magunk nem fogjuk tudni fönntartani. Cikkét ,K'r fe­jezi be: A jövő igen komoly, a Versailles! békés zerződésről még nem mondták ki az Utolsó szót Európa félelmetes nyugtalanság­katonaságunk Németország ellen vonuljon. Még akkor sern, ha Németországban nyugtalanság vagy puccs törne ki. Németország elnyomására tökéle­tesen elég a francia és belga katonaság és éppen úgy, amint nincs szükség a lengyel katonaságra, nincs szükség a cseh-szlovák hadseregre sem. A mi helyzetünk csak akkor változik meg. ha meg­szűnik Berlin és Páris között a konfliktus s a mi mozgósításunkra csak akkor kerülhet sor, ha a két fél küzdelmébe egy harmadik is beleszólna, j Legfinomabb eredeti angol frakk, szmoking és vesztő!-könnyek elsőrangú munka, mértek után, modern, előkelő ki- fi dolgozóíi. valamint az összes téli-snort-öltözékek és I mindenfajta bundáit hölgyek én urak részére. I old 17 Landesbank palotaiban B. METZELES, fnmm.Nettózanfea 2 Url- ka női divatezabósiáp mérték titán. Telefon 972. VIagyar levelezés és kiszolgálás Kérjük barátainkat olvasóinkat, hogy minden kávéháziban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot; Persze egészen kénye-kedve szerint nem uraskodhatlk az iroda ■ világában sem. '■■'Mogorva főnökök és? hencegő könyvblö-ficsurak nem-egy­szer alaposan megnyirbáljak a fiatal hölgy-jelölt növekvő' öntudatát. Majd meg• eldugott fülkékben és/ folyosókon az imént még ' .hagyképüsködok ügyesen álcázott vagy esetlen szerelmi ajánla­tokkal-állnak elő. Ilyenkor az udvarlót. a följebb- valóval, ezt pedig az udvarlóval szemben kiját­szania, .hivatalos durvaság és túlságos meghitt­ség ellen egyformán vértezve lennie a hivatott hölgyaspiránsnak legfőbb erénye. Az előkelőség nimbusza természetesen ilyen egyensúlyozást kí­sérletek közben nem egyszer csorbát szenved. De mégis itt ragad rá az első 'társadalmi sí it, a zuglakások feltörekvő leánykáira és a végnélküli hivatalos órák unalma ntegérleli az esteli szóra­kozások vágyát. A kétéltű „urileány A továbbiakban az idézöjeles „urileány" sa­játságos kettős életet folytat. Otthon a megszo­kott mederben folynak a napok. Az uj hölgynek az udvari lakásokban uralkodó óriás hang nem konveniál tőbe. Egyre porol, zsörtölődik és bol­dog, ha a kelletlenül fogyasztott silány ebéd után minél hamarább meglóghat. Eleinte a körültekintő mama lefogja a szép reményű irodista kisasszony egész havi fizetését és. azon van, hogy személyes igényei ne lépjék ; túl a háztartás szokásos kereteit. Be kel! ismer- ! nülik, egy „jobb házból való" fiatal leány ter­mészetes szükségletei iránt ezeknek az anyák­nak semmi érzékük sincsen, a toilctte, man'kürö- zés és hajápolás problémáihoz mitsem értenek. De a mi önállósodott hamupipőkénk ösztön- szerű életrevalósággal csakhamar kisüti, hogy a ! szülői háztól váló teljes függetlenség az elegáns | világban való boldogulásnak első alapfeltétele. Ráeszmél, hogy nem azért avanzsált, hogy szol­gaiig a röghöz tapadjon. Az otthon mint penzió. A havifizetéssel nagyszerűen lehet manövri- rozrti. Személyes használatra szánt levonások, a?, kezdő trükk. Hölgyecskénk csakhamar arra az alkalmi fizetésemelések eltagadása még csak álláspontra helyezkedik, hogy a ház kiadásaihoz ezután csupán önszántából járul hozzá mérsékelt összeggel. S végül a szülői házat már csupán penziószámba veszi, amolyan olcsó, hármadran- gn' peftziószámba, amely csak keveset követel­het, mert keveset is ad. Másutt kétségtelenül rangjához illőbb életmódot folytathatna. De a szülőknél lakni ugyanúgy; az nritóuushoz tarto­zik, mint „apukát és anyukát" társasestélyeken gyöngédséggel emlegetni és ügyesen éreztetni, hogy ódahaza ugyancsak előkelő és kedélyes modorban folyik az élet. De ebbe a meghitt csa­ládi körbe idegennek tilos a belépés. Látogatást áz uj hölgy otthon elvből nem fogad, atyjának foglalkozását, lakásának ;? címét senkifiának el tíém árulja. Éppen azáltal tündököl, hogy szár­mazását misztikus homályba burkolja. Csak be­csülettel megfőzött úriemberek számára nyílik meg „reális megoldás" reményében Szezám. ka­puja. Sílányan bár, de divatosan. . Valódi, büszke „urileány‘-életéí a kis teícseperedett kizárólag házon kívül folytatja. A toiléite-kérdés megoldása persze nem kis,ne­hézséget okoz. Rámegy a fizetés java és legfino­mabb szövetre, szabóimra mégsem jut. A leg­újabb divattal mindenképpen lépést kell tartani. A jelszó tehát nem az lesz- szolidan, ha mindjárt egyszerűen is, hanem: silányan bár, de divato­san. A modern nagyváros konfekciós áruházai­nak nagy részé ilyen látszatigényekre van be­rendezve. A rutinirozott hölgyímitátor a sok caí- rang között hamarosan megleli azt. amire a kí­vánt hatás elérése céljából szüksége van. Gya­korlatlan szem könnyen felül az ilyesféle hatás­vadászatnak. De az élesen látó tekintetét nem kerüli el az a bizonyos valami, ami az álhölgy külsejét a valódiétól megkülönbözteti. Lényének bensejében ez a faj korántsem csapodár. Nem meggyőződésből cserélgeti má­ról-holnapra az udvarlóit, hanem csak azér* mert „egyik férfi olyan, mint a másik1" és ne­héz ráakadni az igazira. Szolid menyasszonyság­ra a berlini hölgyecske bármikor kapható. De miután az úri udvarlókat vajmi nehéz dolog vő­legényekké gyúrni, a vőlegénynek pedig okvet­lenül az úri udvarlók seregéből kell kikerülnie, az est kalandos szórakozásai szokássá válnak. „Miért ne élvezzek, amíg fiatal vagyok?" e~zel a stereoíyp kérdéssel mentegeti, őnagysága saját magával szemben minden ízetlenségét. Az „élve­zet", amire itt hivatkozás törtétek, nem mindig ártatlan természetű, de föltétlenül lapos. A talmi kultúra. Különböző kultúrájú baráti aj oldalán höl- gyeoskénk a nagyvárosi éjszakát minden válto­zatában végigkóstolía. ParsifaJt, Beethoven kilen­cedik szimfóniáját, Hamletét és Peer Gyhtet is csakúgy kitüntette jelenlétével, mint a város minden valamire való vendéglőjét, moziját- és bárját. Egy-kettőre megtanulja, mint' kell íársá- ságban sikeresen fellépnie. Hogy koncert és ka­baré, klasszikus dráma és tnoziszkeccs között bi­zonyos lényegbeli különbség van, alig veszi észre. A hangversenyteremben, a drámai szín­házban kissé unalmasabb, mint szkeccsekben, ér­zelmes filmelőadásokban és az éjszakai mulató­helyek talmi fényében — s ezzel kész. Intirnebb kuiturhatásokkaJ szembeu ezek a hölgyek csodá­latosan . érzéketlenek. Az iskolázás hiányait ope­rák és szimfóniák alig pótolják. De- reprezentáló tekintetében a hölgyecske egyre inkább tökéle­tesedik. Beszédmodora, arek'iVezése, gesztusai biztosabbá válnak. Egyre ritkábban . bhnriroz- za“ magát, szerénytelen kívánságait elkényezte­tett feleséghez iPö természetességgel adia elő és ui.'pazar élményekre blazirt közönnyel reagál A katzenjammer. Ha ezután .úgy éjfél .körül hazatérésre kell gondolnia és már néhány, utcasarokkal lakása előtt búcsút mönd .lovagjának, hogy.'a■ pletykát elkerülje, izibeu végeszakad a varázslatok vilá­gának. A szegénység dohos levegője a pezsgős vacsorától még pityókás „uriléány“-nak orraiba száll. Bántja áz ordenáré bútor, az olcsó falióra hangos ketyegése és az öregek degusztáló hor- tyogása. Elszontyolodva dobja magát durva, el­használt párnái közé. Következő reggel, mikor irodábamenés -előtt kapkodva . kel! öltözködnie, az esti jó kedv, „Katzennjaínmeros" mogorvasággá fajul. Kriti­zál, kötekedik, fitymálva beszéi az otthoni pro­letár,viszonyokról. Az előző est finomkodó, visel­kedése helyett most íözsgyökeres berlini dialek­tus tárja.-Az „urileány" visszatér eredetéhez. E. G. ©©©©©©••©•©•©••••©©©•ö®®®©©®®®®® Della Toretta Londonban. London, január 19. (Havas.) Deíla Toret­ta ideérkezett. Minisztertanács Párisban. Páris, január 18. A miniszterek, és állaimtHJcá- rok ma reggel minisztertanácsra, gyűltek össze Poincaré elnöklete alatt Verekedés a francia kamarában. Páris, január 18. (Havas.) A kamara ma dél­utáni ülésében foglalkozott az igazságügyimvndszt-sr javaslatával, amely Marcell Cachán kommunista képviselő ellen a büntető eljárás megindítását kéri németországi propagandája miatt. Kérte a képviselő mentelmi jogának íölfiiggesztését. Ca- chm kijelentette, hogy cselekedeteiért vállalja a felelősséget. Kijelentette, hogy esseni utazása és a BucMrin beszéd között nincsen összefüggés. Essem útja nem ■ azt célozta,• hogy a németeket a franciák elleni ellenállásra buzdítsa. Azt azon­ban beismeri, hogy a német konrmunistapártnak azt ajánlotta, hogy küzdjenek a megszállás ellen. Többek hozzászólása után nagy vihar volt a ka­marában, úgy hogy az ülést föl kellett függeszte­ni. Este tiz órakor ismét megnyitották az ülést, amikor óriási lárma' kerekedett és egv ■ radikális szocialistának beszéde közben verekedésre került •a sor. A szocialisták megostromolták a szónoki emelvényt és az elnöki széket de. a royalisták visszaverték őket. A teremörök nem voltak képe­seit a rendet isméi helyreállítani. Este tizenegy órakor még tart a verekedés. Későbbi jelentés szerint a kamara 871 szava­zattal 143 szó ellenében elhatározta C'.voh'n kia­datását. Az újabb jelentés megemlékezik arról, hogy a verekedésben ötven képviselő vett részt akik közül többet feldagadt arccal kísérteik ki a tevémből.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom