Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-20 / 145. szám

Szerda, december 20.

Szlovenszkó népe közösen hozd a mindennapi Kcmjírerí

— Két kommunista yyEiésen a keresztényszocialisták is részt vettek. A mindennapi kenyér megszerzésének gondja Szlovenszkó és Ruszinszkó lakosságát nemzeti és pártkiilönbség nélkül egyformán sújtja'. A korgó gyomor eltünteti a választófalakat, amelyet a világnézet és a pártprogram különbözősége szokott normális időkben az emberek között emelni. Mindnyájan érezzük a mai gazdasági helyzet ólom- sulyát és mindnyájan elhatározó tetteket várunk a kormánytól. A lakosságnak ezt a közös nagy érdekét hozták kifejezésre a kommunista pártnak Szlovenszkó két nagy ipari központjában: Kassán és Besztercebányán

tartott vasárnapi népgyiilései, amelyen a ke- resztényszoclális párt kiküldöttei is megjelentek és beszéltek. Ezekről a gyűlésekről alábbi tudósításaink számolnak be:

A kassai népgyűlés.

Az Iskolaügyről nem szabad beszélni.

Kassa, december 19.

(Saját tudósítónktól.) A kassai kommunista párt december 17-én délelőtt 11 órakor népgyülést tartott amelyen a munkanélküE- ség, az illetőség és a választói névjegyzékek körül elkövetett igazságtalanságok ellen tiltakozott. A kommunista párt a gyűlésre meghívta a kassai keresztényszociális pártot is, amely a gyűlésen való részvételre Schuster János párttitkár vezetése alatt egy kíildötí- ' séget kért föl,

A kommunista párt részéről D a r u 1 a

képviselő szlovákul, Nagy pozsonyi képviselő magyarul ismertették a tárgysorozatot és támadták a kormányt s annak exponenseit. M i z s i k"bejelentette, hogy a gyülésre meghívták a többi kassai pártot is; megjelent a keresztényszociális párt, amelynek nevében Schuster János párttitkár kíván beszélni.

Schuster János kijelentette, hogy a párt Szlovenszkó őslakosságának tartozó felelősségének tudatában örömmel fogadta a meghívást, mert ahol az őslakosság közös védelméről és Igazának kivívásáról van szó, ott meg kell szünnlök a válaszfalaknak a pártok között és csak azt kell keresni, ami összehoz.

Azután a munkanélküliséggel foglalkozott. Követelte, hogy a kormány munkaalkalmat adjon. Mivel azonban a kormány idézte elő a katasztrofális munkanélküliséget, kötelessége, hogy a munkanélküli segélyt egyforma mértékkel adja a cseh, morva, a szlovák, a ruszin, a magyar és a német munkásságnak. Emlékeztetett arra, hogy a mecen- zéfi munkások küldöttségét Prágában kezdetben ígéretekkel halmozták el, de ezeket az ígéreteket nem tartották be. A szónok hangoztatta, hogy a Morván innen másképpen bánnak az emberekkel, mint a Morván túl. Ennek bizonyságául a felsőhuta! szlovák iskola ügyével akart foglalkozni, de a hatósági kiküldött megszakította a beszédét és arra figyelmeztette, hogy az iskolakérdés nincs napirenden. A tömeg tombolva kövében*. Nem mertem arra gondolni, hogy a fiú belémszeretett, de más magyarázatot nem tudtam adni a dolognak. Csodálattal figyelt rám, hja beszéltem, bókolt a ruháimra, dicsér- 3 az i zésemet. modoromat. S amint látogatásai nem csökkentek és más okot nem bírtam találni, kezdtem beleélni magamat a gondolatba, hogy a fiú feleségül akar venni. Talán hadott rólam, az egyedül valós ágomról, megsajnált és meglátogatott s lassan belémszeretett. Boldog örömmel töltött el, hogy akadt végre valaki, akinek fontos vagyok, akinek kellek s éreztem, hogy sokai csalódott életem minden megmaradt jóérzését, hálámat, barátságomat, mindent cserébe adnék a fiúnak. Számadást végeztem magammal és elhatároztam, hogy a felesége leszek s előre tervezgettem, milyen szépen, meghitten fogunk együtt élni. Az idő azonban múlt s a fin nem nyilatkozott. Mintha valami türelmetlenséget éreztem volna néha a hangja bán, mozdulataiban, de nem szólt semmi*. Nyár volt, mindennap vártam az intézetbői kis gyámleányomat és szerettem volna még megérkezése előtt dűlőre vinni a dolgot. Mikor aztán sürgönyt kaptam a gyerektől, hogy másnap érkezik, nőm halasz-thattam tovább a befejezést és — valószínűnek tartva, hogy a fiú kissé gyáva és kérdezés nélkül szeretné megtudni sorsát — délután, amikor bizalmas közelségben ültünk egymás mellett a díványon, a keze uitán nyúltam. Zavartan izgett- mozgott, mialatt ölembe tettem a kezét és ez a z&varteág simogatásaiui alatt folyton íokoj telte a beszéd folytatását. Mikor végre csönd ! lett, az elnök fölkérte a szónokot, hogy ne (érjen el a tárgytól. Schuster erre a hatósági kiküldött felé fordulva, hangosan azt kiáltotta: „Ne ijedjen meg a hatósági kiküldött ur, nem magyar iskoláról akartam beszélni, de egy szlovák iskola esetét akartam elmondani." Azután a kormánynak az illetőségi kérdésben követett antidemokratikus eljárásáról beszélt. Schuster előadását a hallgatóság állandóan a legnagyobb helyesléssel fogadta és a beszéd végén lelkesen megéljenezte.

Úgy látszik, ez a hatás rosszul esett F r i e d kommunista párttitkárnak, mert izet fenséggel próbálta tompítani és felekezeti térre vitte a dolgot, de a hallgatóság nem honorálta próbálkozásait.

A besztercebányaiak kívánságai.

Több szónoktól megvonták a szót. — Mi* csura még mindig nebántsvirág.

Besztercebánya, december 19.

(Saját tudósítónk jelentése.) A kommunista párt vasárnapi népgyűlésén a többezer főre rugó hallgatóságnak a fele nem a népgyülést összehívó pártnak volt a tagja és mégis mindnyájan, párt és nemzetiségi különbség né’lkül, tapsoltak a szónokoknak, amikor ezek a kormány szlovenszkó! politikáját ostorozták. A prágai miniszterek és politikusok akkor ismerhetnék csak meg Szlovenszkó közviszonyait, ha ismeretlenül elvegyülnének a népgyülés hallgatóinak tömegébe. Akkor ébrednének csak fel a valóság tudatéra.

Az ülés délelőtt tíz órakor kezdődött a mozgószimház termében. A hatóságot Bar- ták Károly rendőrkapitány képviselte. Az ülés első szónoka Schwarcz, a kommunista párt központi titkára volt, aki beszédében megemlítette', hogy Poübora községben a csendőrök házról-házra agitáltak a cseh szociáldemokrata párt érdekében. Majd a munkanélküliséggel foglalkozott és esrő. bírálat tárgyává tette a kormány szlovenszkói politikáját. Mikor M i c s u r a Mártonnak Frigyes főherceg egyik uradalmának ügyében való szereplését tette szóvá, a rendőrkapitány megtiltotta, hogy erről tovább beszéljen. Noha a tömeg kacagva tapsolt a szónoknak és azt óhajtotta, hogy tovább beszéljen, a rendőrkapitány figyelmeztetésére befejezte a beszédét.

Azután C h i 1 a v i Mihály, a keresztényszociális párt tagja beszélt és bírálat tárgyává tette a besztercebányai biróválaszíást. Amikor szemére vetette a cseh „testvéreknek", hogy ígéreteiket nem teljesítették és a bennszülött hivatalnokok helyébe idegeneket alkalmaztak, ,a rendőrkapitány megvonta tőle a szót.

Menszaíófisz Károly a zólyomi nagymegye felállításával foglalkozott és éles szavakkal kifejtette, hogy csak Med- v e ck y Lajos és társainak az érdeke, hogy a niagyzsupia székhelye Zólyomban legyen.

zódott, de én nem értem rá csodálkozni vagy gondolkozni — föllobbant a vérem s hirtelen mozdulattá] az ölébe ülve, ajkaimmal a száját kerestem. A fiú fölszököfi, eltaszitott magától, szemében félreismerhetetlen undorral s hebégve akart magyarázni, de oly izgatott volt, hogy hang nem jött ki a torkán. Én még mindig nem tértem észre, melléje léptem s átkaroltam a nyakát. A fiú kínosan nyöszörögve védekezett, igyekezett lebontani kezeimet, de én nem engedtem, nem akartain- Birkóztunk. Ennél szégyenteljesebb, megalá- zóbb viaskodás talán még nem fordult elő két ember között, de én őrült voltam, minden idegszálam tombolt, lázongott, férfit követelt. Harmincnyolc évig visszafojtott érzéseim most egyszerre törtek ki. Éreztem, hogy a fiú ellenkezik, ez még jobban ingerelt. A testemmel akartam meghódítani, azonnal, mert tudtam, hogy ö jelenti számomra utolsó szalma szálát az életnek, amelyet ha elszalasztok, vége mindennek . . . Hiába volt minden. A fiú egy heves mozdulattal kiszakította magát ölelésemből és minden szó, köszönés nélkül, futva rohant ki a lakásomból. Ottmaradtam egyedül, megalá- zottan és csak jóval később tudtam meg, hogy a szegény kis mérnök az unokahugom kezét akarta elérni. A virág, a bókok csak azért voltak, hogy ne ellenezzem a tizenhatéves kisleány házasságát, akit a fin halálosan szeretett...

(Vége.)

Klumecky szenátor beszéde után Schwarcz titkár felolvasta a párt határozati javaslatát, amely tiltakozik a megyeszékhelynek Zólyomba való áthelyezése ellen, követeli a megyeszékhely megállapításának a legközelebbi választásokig való felfüggesztését, tiltakozik a községi választások folytonos halogatása ellen, tiltakozik továbbá az ellen, hogy Besztercebánya vezetésére az állami hivatalok segítésével éppen a lég- i

kisebb pártnak legyen döntő befolyása, követeli a szénadó megszüntetését, a vasúti és postai tarifa leszállítását, a gazdasági összeköttetés helyreállítását Oroszországgal, a forgalmi adó megszüntetését, az élelmicikkek szabad behozatalát, az üzemeiket beszüntető vállalatok államosítását, a közmunkák megkezdését és végül a bankok és a nagytőke kényszerítését arra, hogy lakói házaikat építsenek. •

■■■■■SBBIIBBBUBBERBHnEÍ KSHBBSaBBSBO*

U!abb támadások a nemzeti kisebbségek eiien.

A községek, járások és megyék egyesítése és szétválasztása, — Újabb

ellentétek a koalícióban,

Prága, december 19.

A képviselöház mai ülése ideges hangulatban kezdődött. A napirend első pontjához, azaz ama törvényjavaslathoz, amely a kormányt fölhatalmazza arra, hogy a megyék járások politikai határát megváltoztathassa, községeket egyesíthessen, számos ellenzéki képviselő jelentkezett szólásra. A koalició táborában feszült a hangulat a napirend egy másik pontja, a munkásbetegsegélyezésről szóló törvényjavaslat miatt, amelyen a koalició pártjai nem tudnak megegyezni.

Az ülést félkettőkor nyitotta meg Toma- sek elnök.

U h 1 r i c h, az alkotmány- és jogi bizottság előadója, ismertette a törvényjavaslatot.

Spin a (német agrárius): Ez újabb politikai sakkhuzás a többség részéről, amelynek célja, hogy mesterséges többséget biztosítson a német vidékeken lakó cseh kisebbségeknek. A kormány ugyanis szét fog választani egyes járásokat azért, hogy a járásban lévő németséget szétszakítsa. A Javaslatot nem fogadja el.

Dualizmus — tmiílkáció.

Bobok (szlovák néppárti): A törvény- javaslat újabb példája az unifikálás lehetetlenségének. Ha az autonómisták követelnek valamit, akkoj dualizmusról beszélnek, ellenben, ha a kormány ad ki egy rendeletet, amely különös intézkedéseket tartalmaz Szlovenszkóra, úgy azt unifikálásnak nevezik. Az 1923 január elsejével érvénybe lépő nagymegyerendszerrel Szlovenszkón az abszolutizmus lép érrénybe.

Hl inka: Ez zsarnokság.

Bobok: Abból, hogy a javaslat az

1924. év végéig akar a kormánynak fölhatalmazást adni, azt lehet következtetni, hogy a községi választásokat sem írják ki előbb. Óva inti a kormányt, hogy ne éljen vissza a nép türelmével, hanem írja ki a választásokat még most, amíg késő nem lesz.

Bobok beszéde közben nagy vita támadt B1 a h o dr. szlovák agrárpárti és Hlinkáék között.

J u r i g a : Ha ki nem írjátok a választást, kiadjuk a jelszót, hogy ne fizessen adót a nép.

Hűn ka: Pfuj! Szégyen.

Bobok: A javaslatot nem fogadja el.

Két rendreutasítás.

Radda (német nemzeti): A törvényjavaslat nem más, mint a jelenlegi koalíció el- csehesifcési törekvéseinek példája. Vitán fölül áll, hogy a törvényjavaslattal a járásokat és megyéket el akarják csehesifceni. Ez különben már eddig is megtörtént a községek egyesítésével. Csodálkozik azon, hogy Kuhinka tartományfőnököt, aki úgy a német, mint a cseh lakossággal brutálisan bánik, még agyon nem ütötték.

Az elnök: Raddát eme kijelentéséért rendreutasitom.

Radda : A németek ki vannak szolgáltatva úgy a. kormánynak, mint a hivatalnokoknak. E törvényekkel azonban meg vagyunk elégedve, mert ezzel föluszitják a német lakosságot az állam ellen, amelytől remélhetőleg a jó sors nemsokára meg fogja szabadítani. (Taps a német harci közösség soraiban.)

Tomasek elnök: Radda képviselő

urat rendreutasitom.

A harcias Spacsek.

Spacsek (nemzeti demokrata): A javaslat igen igazságos, mert a németektől elveszi eddigi kiváltságaikat. Radda ama reménysége, hogy a németek hamarosan föl fognak szabadulni, nem fog beteljesedni. A németek kifakadásai a cseh pártokat arra fogja ösztönözni, hogy megvédjék az államot.

Kafka (német demokrata): A modern államtan szerint a szabad állam elöfőltétele a szabad község. Minálunk azonban a községeket állandóan korlátozzák szabadságukban. Követeli, hogy a községek egyesítése és szétosztása csak a minisztertanács határozata alapján történhessék. Pártja általában a

— A képviselóház ülése,

fölhatalmazási törvények ellen van és ezért a javaslatot nem fogadja d.

Pik (cseh szociáldemokrata): Tagadja, hogy a javaslatnak nemzeti céljai volnának.

Hackenberg (német szociáldemokrata): Elismeri, hogy a községek egyesítése és szétosztása gazdasági okokból szükségessé vált. Ennek keresztülvitelét azonban a törvényhozásra kell bízni, nem pedig a bürokráciára. Több módosító javaslatot nyújt be.

K r e j c si (kommunista): Pártja nevében a leghatározottabban tiltakozott az ön- kormányzat megnyirbálása ellen mind az úgynevezett történelmi országokban, mind Szlovenszkóban és Ruszinszkóban. Követelte, hogy a kormány teljesítse Benes Ígéretét és írja ki a községi választásokat Szlo- venszkóbm és Ruszinszkóban.

L u s c h k a (német keresztényszociális): Kifejtette, hogy a megyék határainak megváltoztatása egy korcstörvény és alkotmánysértés. *A javaslat célja, hogy a csehe- sitést előbbre vigye. A parlament agóniában fekszik, a parlamentárizmus diktatúrává fajult.

Az előadó zárszavai után a kormány javaslatát elfogadták. Az ellenzéki módosító javaslatokat elvetették.

A szlovenszkói és ruszinszkói takarékpénztárak.

Hnidek előadó: Beterjeszti a szlovenszkói és ruszinszkói takarékpénztárak segélyezéséről szóló javaslatot. A javaslat a takarékpénztárak intézményét az osztrák rendszerhez alkalmazza és nyilvános ellenőrzés alá helyezi. A segélyezés abban áll. hogy az igy létesített takarékpénztárnak 15 millió korona kölcsönt fognak adni évenkénti 3 millió koronás részletekben egyszázalékos kamatra.

Nősek, a költségvetési bizottság előadója, elfogadásra ajánlja a javaslatot.

Kunst (kommunista): Elismeri, hogy a takarékpénztárak segélyezésére szükség van, de fél attól, hogy a kormány autokráciája miatt a népnek nem lesz bizalma irántuk. Aggódik, hogy a segítségben nemszln- venszkói intézetek is részesülni fognak.

Najmán (cseh iparospárti) a javaslatot elfogadja ugyan, de fél attól, hogy a kormány pártszempontból fogja osztogatni a segítséget.

Az előadók zárszavai után a javaslatot elfogadták.

Az adók elévülési Idejét meghosszabbítják.

Cserny előadó: Ismerteti azt a javaslatot, amely az 1920. és 1921. évekre ki nem vetett adóik elévülési idejét meg akarja hosszabbítaniHatározatképtelenség.

Ügy? az imént említett, mint a katonai ■clőfogatok megtérítéséről (70 fillér kiíométe- renkint) szóló javaslatok tárgyalását a Ház határozatképtelensége miatt el kellett halasztani.

A tartós katonai beszállásolások megtérítésére vonatkozó törvény meghosszabbításáról szóló javaslat került sorra.

Az ülés még tart.

A cseh koalíció újabb válsága.

Alig múlt el az a válság, amelyet a tisztviselői fizetések leszállításáról szóló javaslat előidézett, már Is újabb bonyodalmak mutatkoznak a kormánykoalícióban. Okuk ez alkalommal a munkásbetegsegélyezésről szóló javaslat. Ez a javaslat ugyanis az erre vonatkozó Jogszabályok érvényét 1923 junius í-lg akarja meghosszabbítani. A szociálpolitikai bizottság azonban úgy határozott, hogy a törvény érvényét az 1923, év végéig hosszabbítsák meg. A bizottságnak ez a határozata úgy jött létre.