Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-20 / 145. szám

Szerda, december 20. Szlovenszkó népe közösen hozd a mindennapi Kcmjírerí — Két kommunista yyEiésen a keresztényszocialisták is részt vettek. ­A mindennapi kenyér megszerzésének gondja Szlovenszkó és Ruszinszkó lakossá­gát nemzeti és pártkiilönbség nélkül egyfor­mán sújtja'. A korgó gyomor eltünteti a vá­lasztófalakat, amelyet a világnézet és a párt­program különbözősége szokott normális időkben az emberek között emelni. Mindnyá­jan érezzük a mai gazdasági helyzet ólom- sulyát és mindnyájan elhatározó tetteket vá­runk a kormánytól. A lakosságnak ezt a kö­zös nagy érdekét hozták kifejezésre a kom­munista pártnak Szlovenszkó két nagy ipari központjában: Kassán és Besztercebányán tartott vasárnapi népgyiilései, amelyen a ke- resztényszoclális párt kiküldöttei is megje­lentek és beszéltek. Ezekről a gyűlésekről alábbi tudósításaink számolnak be: A kassai népgyűlés. Az Iskolaügyről nem szabad beszélni. Kassa, december 19. (Saját tudósítónktól.) A kassai kommu­nista párt december 17-én délelőtt 11 órakor népgyülést tartott amelyen a munkanélküE- ség, az illetőség és a választói névjegyzékek körül elkövetett igazságtalanságok ellen til­takozott. A kommunista párt a gyűlésre meg­hívta a kassai keresztényszociális pártot is, amely a gyűlésen való részvételre Schuster János párttitkár vezetése alatt egy kíildötí- ' séget kért föl, A kommunista párt részéről D a r u 1 a képviselő szlovákul, Nagy pozsonyi képvi­selő magyarul ismertették a tárgysorozatot és támadták a kormányt s annak exponen­seit. M i z s i k"bejelentette, hogy a gyülésre meghívták a többi kassai pártot is; megje­lent a keresztényszociális párt, amelynek nevében Schuster János párttitkár kíván beszélni. Schuster János kijelentette, hogy a párt Szlovenszkó őslakosságának tar­tozó felelősségének tudatában örömmel fo­gadta a meghívást, mert ahol az őslakos­ság közös védelméről és Igazának kivívá­sáról van szó, ott meg kell szünnlök a vá­laszfalaknak a pártok között és csak azt kell keresni, ami összehoz. Azután a munkanélküliséggel foglalko­zott. Követelte, hogy a kormány munkaalkal­mat adjon. Mivel azonban a kormány idézte elő a katasztrofális munkanélküliséget, köte­lessége, hogy a munkanélküli segélyt egy­forma mértékkel adja a cseh, morva, a szlo­vák, a ruszin, a magyar és a német munkás­ságnak. Emlékeztetett arra, hogy a mecen- zéfi munkások küldöttségét Prágában kez­detben ígéretekkel halmozták el, de ezeket az ígéreteket nem tartották be. A szónok hangoztatta, hogy a Morván innen máskép­pen bánnak az emberekkel, mint a Morván túl. Ennek bizonyságául a felsőhuta! szlovák iskola ügyével akart foglalkozni, de a ható­sági kiküldött megszakította a beszédét és arra figyelmeztette, hogy az iskolakérdés nincs napirenden. A tömeg tombolva kövé­ben*. Nem mertem arra gondolni, hogy a fiú belémszeretett, de más magyarázatot nem tudtam adni a dolognak. Csodálattal figyelt rám, hja beszéltem, bókolt a ruháimra, dicsér- 3 az i zésemet. modoromat. S amint látoga­tásai nem csökkentek és más okot nem bír­tam találni, kezdtem beleélni magamat a gon­dolatba, hogy a fiú feleségül akar venni. Ta­lán hadott rólam, az egyedül valós ágomról, megsajnált és meglátogatott s lassan belém­szeretett. Boldog örömmel töltött el, hogy akadt végre valaki, akinek fontos vagyok, akinek kellek s éreztem, hogy sokai csaló­dott életem minden megmaradt jóérzését, hálámat, barátságomat, mindent cserébe ad­nék a fiúnak. Számadást végeztem magam­mal és elhatároztam, hogy a felesége leszek s előre tervezgettem, milyen szépen, meghit­ten fogunk együtt élni. Az idő azonban múlt s a fin nem nyilatkozott. Mintha valami türel­metlenséget éreztem volna néha a hangja bán, mozdulataiban, de nem szólt semmi*. Nyár volt, mindennap vártam az intézetbői kis gyámleányomat és szerettem volna még megérkezése előtt dűlőre vinni a dolgot. Mi­kor aztán sürgönyt kaptam a gyerektől, hogy másnap érkezik, nőm halasz-thattam tovább a befejezést és — valószínűnek tartva, hogy a fiú kissé gyáva és kérdezés nélkül szeretné megtudni sorsát — délután, amikor bizalmas közelségben ültünk egymás mellett a dívá­nyon, a keze uitán nyúltam. Zavartan izgett- mozgott, mialatt ölembe tettem a kezét és ez a z&varteág simogatásaiui alatt folyton íoko­j telte a beszéd folytatását. Mikor végre csönd ! lett, az elnök fölkérte a szónokot, hogy ne (érjen el a tárgytól. Schuster erre a hatósági kiküldött felé fordulva, hangosan azt kiál­totta: „Ne ijedjen meg a hatósági kiküldött ur, nem magyar iskoláról akartam beszélni, de egy szlovák iskola esetét akartam elmon­dani." Azután a kormánynak az illetőségi kérdésben követett antidemokratikus eljárá­sáról beszélt. Schuster előadását a hallgató­ság állandóan a legnagyobb helyesléssel fo­gadta és a beszéd végén lelkesen megélje­nezte. Úgy látszik, ez a hatás rosszul esett F r i e d kommunista párttitkárnak, mert izet fenséggel próbálta tompítani és felekezeti térre vitte a dolgot, de a hallgatóság nem honorálta próbálkozásait. A besztercebányaiak kívánságai. Több szónoktól megvonták a szót. — Mi* csura még mindig nebántsvirág. Besztercebánya, december 19. (Saját tudósítónk jelentése.) A kommu­nista párt vasárnapi népgyűlésén a többezer főre rugó hallgatóságnak a fele nem a nép­gyülést összehívó pártnak volt a tagja és mégis mindnyájan, párt és nemzetiségi kü­lönbség né’lkül, tapsoltak a szónokoknak, amikor ezek a kormány szlovenszkó! politi­káját ostorozták. A prágai miniszterek és politikusok akkor ismerhetnék csak meg Szlovenszkó közviszonyait, ha ismeretlenül elvegyülnének a népgyülés hallgatóinak tö­megébe. Akkor ébrednének csak fel a való­ság tudatéra. Az ülés délelőtt tíz órakor kezdődött a mozgószimház termében. A hatóságot Bar- ták Károly rendőrkapitány képviselte. Az ülés első szónoka Schwarcz, a kommu­nista párt központi titkára volt, aki beszédé­ben megemlítette', hogy Poübora községben a csendőrök házról-házra agitáltak a cseh szociáldemokrata párt érdekében. Majd a munkanélküliséggel foglalkozott és esrő. bí­rálat tárgyává tette a kormány szlovenszkói politikáját. Mikor M i c s u r a Mártonnak Frigyes főherceg egyik uradalmának ügyé­ben való szereplését tette szóvá, a rendőr­kapitány megtiltotta, hogy erről tovább be­széljen. Noha a tömeg kacagva tapsolt a szó­noknak és azt óhajtotta, hogy tovább beszél­jen, a rendőrkapitány figyelmeztetésére be­fejezte a beszédét. Azután C h i 1 a v i Mihály, a keresztény­szociális párt tagja beszélt és bírálat tárgyá­vá tette a besztercebányai biróválaszíást. Amikor szemére vetette a cseh „testvérek­nek", hogy ígéreteiket nem teljesítették és a bennszülött hivatalnokok helyébe idegeneket alkalmaztak, ,a rendőrkapitány megvonta tőle a szót. Menszaíófisz Károly a zólyomi nagymegye felállításával foglalkozott és éles szavakkal kifejtette, hogy csak Med- v e ck y Lajos és társainak az érdeke, hogy a niagyzsupia székhelye Zólyomban legyen. zódott, de én nem értem rá csodálkozni vagy gondolkozni — föllobbant a vérem s hirtelen mozdulattá] az ölébe ülve, ajkaimmal a szá­ját kerestem. A fiú fölszököfi, eltaszitott ma­gától, szemében félreismerhetetlen undorral s hebégve akart magyarázni, de oly izgatott volt, hogy hang nem jött ki a torkán. Én még mindig nem tértem észre, melléje léptem s átkaroltam a nyakát. A fiú kínosan nyöszö­rögve védekezett, igyekezett lebontani ke­zeimet, de én nem engedtem, nem akartain- Birkóztunk. Ennél szégyenteljesebb, megalá- zóbb viaskodás talán még nem fordult elő két ember között, de én őrült voltam, minden idegszálam tombolt, lázongott, férfit köve­telt. Harmincnyolc évig visszafojtott érzé­seim most egyszerre törtek ki. Éreztem, hogy a fiú ellenkezik, ez még jobban inge­relt. A testemmel akartam meghódítani, azonnal, mert tudtam, hogy ö jelenti szá­momra utolsó szalma szálát az életnek, ame­lyet ha elszalasztok, vége mindennek . . . Hiába volt minden. A fiú egy heves mozdu­lattal kiszakította magát ölelésemből és min­den szó, köszönés nélkül, futva rohant ki a lakásomból. Ottmaradtam egyedül, megalá- zottan és csak jóval később tudtam meg, hogy a szegény kis mérnök az unokahugom kezét akarta elérni. A virág, a bókok csak azért voltak, hogy ne ellenezzem a tizen­hatéves kisleány házasságát, akit a fin ha­lálosan szeretett... (Vége.) Klumecky szenátor beszéde után Schwarcz titkár felolvasta a párt határozati javaslatát, amely tiltakozik a megyeszék­helynek Zólyomba való áthelyezése ellen, követeli a megyeszékhely megállapításának a legközelebbi választásokig való felfüg­gesztését, tiltakozik a községi választások folytonos halogatása ellen, tiltakozik továb­bá az ellen, hogy Besztercebánya vezetésére az állami hivatalok segítésével éppen a lég- i kisebb pártnak legyen döntő befolyása, kö­veteli a szénadó megszüntetését, a vasúti és postai tarifa leszállítását, a gazdasági össze­köttetés helyreállítását Oroszországgal, a forgalmi adó megszüntetését, az élelmicik­kek szabad behozatalát, az üzemeiket be­szüntető vállalatok államosítását, a közmun­kák megkezdését és végül a bankok és a nagytőke kényszerítését arra, hogy lakó­i házaikat építsenek. • ■■■■■SBBIIBBBUBBERBHnEÍ KSHBBSaBBSBO* U!abb támadások a nemzeti kisebbségek eiien. A községek, járások és megyék egyesítése és szétválasztása, — Újabb ellentétek a koalícióban, Prága, december 19. A képviselöház mai ülése ideges hangu­latban kezdődött. A napirend első pontjához, azaz ama törvényjavaslathoz, amely a kor­mányt fölhatalmazza arra, hogy a megyék járások politikai határát megváltoztathassa, községeket egyesíthessen, számos ellenzéki képviselő jelentkezett szólásra. A koalició tá­borában feszült a hangulat a napirend egy másik pontja, a munkásbetegsegélyezésről szóló törvényjavaslat miatt, amelyen a koa­lició pártjai nem tudnak megegyezni. Az ülést félkettőkor nyitotta meg Toma- sek elnök. U h 1 r i c h, az alkotmány- és jogi bizott­ság előadója, ismertette a törvényjavaslatot. Spin a (német agrárius): Ez újabb po­litikai sakkhuzás a többség részéről, amely­nek célja, hogy mesterséges többséget biz­tosítson a német vidékeken lakó cseh kisebb­ségeknek. A kormány ugyanis szét fog vá­lasztani egyes járásokat azért, hogy a járás­ban lévő németséget szétszakítsa. A Javasla­tot nem fogadja el. Dualizmus — tmiílkáció. Bobok (szlovák néppárti): A törvény- javaslat újabb példája az unifikálás lehetet­lenségének. Ha az autonómisták követelnek valamit, akkoj dualizmusról beszélnek, ellen­ben, ha a kormány ad ki egy rendeletet, amely különös intézkedéseket tartalmaz Szlovenszkóra, úgy azt unifikálásnak neve­zik. Az 1923 január elsejével érvénybe lépő nagymegyerendszerrel Szlovenszkón az ab­szolutizmus lép érrénybe. Hl inka: Ez zsarnokság. Bobok: Abból, hogy a javaslat az 1924. év végéig akar a kormánynak fölhatal­mazást adni, azt lehet következtetni, hogy a községi választásokat sem írják ki előbb. Óva inti a kormányt, hogy ne éljen vissza a nép türelmével, hanem írja ki a választáso­kat még most, amíg késő nem lesz. Bobok beszéde közben nagy vita támadt B1 a h o dr. szlovák agrárpárti és Hlinkáék között. J u r i g a : Ha ki nem írjátok a válasz­tást, kiadjuk a jelszót, hogy ne fizessen adót a nép. Hűn ka: Pfuj! Szégyen. Bobok: A javaslatot nem fogadja el. Két rendreutasítás. Radda (német nemzeti): A törvényja­vaslat nem más, mint a jelenlegi koalíció el- csehesifcési törekvéseinek példája. Vitán fölül áll, hogy a törvényjavaslattal a járásokat és megyéket el akarják csehesifceni. Ez különben már eddig is megtörtént a községek egyesí­tésével. Csodálkozik azon, hogy Kuhinka tar­tományfőnököt, aki úgy a német, mint a cseh lakossággal brutálisan bánik, még agyon nem ütötték. Az elnök: Raddát eme kijelentéséért rendreutasitom. Radda : A németek ki vannak szolgál­tatva úgy a. kormánynak, mint a hivatalno­koknak. E törvényekkel azonban meg va­gyunk elégedve, mert ezzel föluszitják a né­met lakosságot az állam ellen, amelytől re­mélhetőleg a jó sors nemsokára meg fogja szabadítani. (Taps a német harci közösség soraiban.) Tomasek elnök: Radda képviselő urat rendreutasitom. A harcias Spacsek. Spacsek (nemzeti demokrata): A ja­vaslat igen igazságos, mert a németektől el­veszi eddigi kiváltságaikat. Radda ama re­ménysége, hogy a németek hamarosan föl fognak szabadulni, nem fog beteljesedni. A németek kifakadásai a cseh pártokat arra fogja ösztönözni, hogy megvédjék az államot. Kafka (német demokrata): A modern államtan szerint a szabad állam elöfőltétele a szabad község. Minálunk azonban a közsé­geket állandóan korlátozzák szabadságuk­ban. Követeli, hogy a községek egyesítése és szétosztása csak a minisztertanács határo­zata alapján történhessék. Pártja általában a — A képviselóház ülése, fölhatalmazási törvények ellen van és ezért a javaslatot nem fogadja d. Pik (cseh szociáldemokrata): Tagadja, hogy a javaslatnak nemzeti céljai volnának. Hackenberg (német szociáldemok­rata): Elismeri, hogy a községek egyesítése és szétosztása gazdasági okokból szüksé­gessé vált. Ennek keresztülvitelét azonban a törvényhozásra kell bízni, nem pedig a bü­rokráciára. Több módosító javaslatot nyújt be. K r e j c si (kommunista): Pártja nevé­ben a leghatározottabban tiltakozott az ön- kormányzat megnyirbálása ellen mind az úgynevezett történelmi országokban, mind Szlovenszkóban és Ruszinszkóban. Köve­telte, hogy a kormány teljesítse Benes Ígére­tét és írja ki a községi választásokat Szlo- venszkóbm és Ruszinszkóban. L u s c h k a (német keresztényszociális): Kifejtette, hogy a megyék határainak meg­változtatása egy korcstörvény és alkot­mánysértés. *A javaslat célja, hogy a csehe- sitést előbbre vigye. A parlament agóniában fekszik, a parlamentárizmus diktatúrává fajult. Az előadó zárszavai után a kormány ja­vaslatát elfogadták. Az ellenzéki módosító javaslatokat elvetették. A szlovenszkói és ruszinszkói takarékpénztárak. Hnidek előadó: Beterjeszti a szloven­szkói és ruszinszkói takarékpénztárak segé­lyezéséről szóló javaslatot. A javaslat a ta­karékpénztárak intézményét az osztrák rendszerhez alkalmazza és nyilvános ellen­őrzés alá helyezi. A segélyezés abban áll. hogy az igy létesített takarékpénztárnak 15 millió korona kölcsönt fognak adni évenkénti 3 millió koronás részletekben egyszázalékos kamatra. Nősek, a költségvetési bizottság elő­adója, elfogadásra ajánlja a javaslatot. Kunst (kommunista): Elismeri, hogy a takarékpénztárak segélyezésére szükség van, de fél attól, hogy a kormány autokrá­ciája miatt a népnek nem lesz bizalma irán­tuk. Aggódik, hogy a segítségben nemszln- venszkói intézetek is részesülni fognak. Najmán (cseh iparospárti) a javaslatot elfogadja ugyan, de fél attól, hogy a kor­mány pártszempontból fogja osztogatni a segítséget. Az előadók zárszavai után a javaslatot elfogadták. Az adók elévülési Idejét meghosszabbítják. Cserny előadó: Ismerteti azt a javas­latot, amely az 1920. és 1921. évekre ki nem vetett adóik elévülési idejét meg akarja hosszabbítani­Határozatképtelenség. Ügy? az imént említett, mint a katonai ■clőfogatok megtérítéséről (70 fillér kiíométe- renkint) szóló javaslatok tárgyalását a Ház határozatképtelensége miatt el kellett halasz­tani. A tartós katonai beszállásolások meg­térítésére vonatkozó törvény meghosszabbí­tásáról szóló javaslat került sorra. Az ülés még tart. A cseh koalíció újabb válsága. Alig múlt el az a válság, amelyet a tiszt­viselői fizetések leszállításáról szóló javaslat előidézett, már Is újabb bonyodalmak mutatkoz­nak a kormánykoalícióban. Okuk ez alkalom­mal a munkásbetegsegélyezésről szóló javaslat. Ez a javaslat ugyanis az erre vonatkozó Jog­szabályok érvényét 1923 junius í-lg akarja meghosszabbítani. A szociálpolitikai bizottság azonban úgy határozott, hogy a törvény ér­vényét az 1923, év végéig hosszabbítsák meg. A bizottságnak ez a határozata úgy jött létre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom