Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Krizsákné Farkas Piroska: Évfordulók nyomában
Ssz. Megnevezés 24. A Budapesti Állami Távbeszélő Hálózat Bérleti Vállalatának részvénytörlesztési terve 1893-tól 1917. augusztus 31-ig, 1892 25. A Puskás Tivadar elnökletével tartott alapszabályokkal kapcsolatos közgyűlésről készített jegyzőkönyv, é. n. 26. Puskás koncessziós szerződése Újpestre, é. n. 27. Ditrói Puskás Tivadar gyászjelentése, 1893. március 16. 28. A Telefon kezelése című leírás magyar és német nyelven, é. n. 29. Puskás Tivadar keresztlevele 30. Puskás Tivadar fotói, 22 db 31. Puskás Ferenc fotói, 13 db 32. A telefon kezdeti korszakából fotók, 16 db 33. A Puskás család sírhelyéről fotók, 24 db 34. Thomas Alva Edison fotói, 2 db A 2006-os év következő jubileuma egy sikeres rádiókísérlethez fűződik, amelyet 1906. szeptember 1-jén végeztek, s amely eseményt a magyar rádiózás születésének tekintünk. Ezt megelőzően az első rádiófrekvenciás adáskísérleteket 1895-ben Nagyváradon Károly Iréneusz József szerzetes tanár, fizikus mutatta be a premontrei gimnáziumban. Majd 1903-ban - a főváros közvetlen környékén - Csepel és Újpest között Hollós József végzett jelentősebb kísérleteket egy Slaby-féle szikraadóval és egy kohéreres Branly-féle vevővel. E kísérlet során az egyik antennát a Weiss Manfréd Gyár, a másikat az Egyesült Izzólámpa Gyár kéményére szerelték fel. 1904-ben már Budapest és Bécs között folytak kísérletek, amelyek során a budapesti adójelét Bécsben is kifogástalanul lehetett fogni, magyar oldalon azonban a vétel nem volt kielégítő, mivel a bécsi állomás kis energiával sugárzott. Sikeres kísérlet az Adriai-tengeren csupán 1906 augusztusa és szeptembere között jött létre. Ekkor a Magyar Királyi Posta, amely Magyarországon az állami monopólium gyakorlójaként a távközlési szolgáltatásra kizárólagos jogot élvezett, már hazai gyártású berendezéseket is alkalmazott. A kísérletekhez Fiumében a tengerparton fix állomást, az Előre hajón mozgó állomást rendeztek be. 1906. szeptember 1-jén éjszaka az Előrével Anconáig hajóztak, s a sugárzott jeleket az egész út során jó minőségben vették. A hajó a fix állomással a magas hegyekkel elzárt Buccari-öbölből éppúgy tudott jeleket váltani, mint Póla kikötőjéből, amelyet a Monte Maggiore 1200 m magas tömbje zárt el. A sikeres kísérlethez az Előre hajóra 2 db 30 méter magas ideiglenes árbocot szereltek fel, amelyek a 2 mm vastagságú, párhuzamosan kifeszített bronzhuzalból sátortetőt formázó antennát tartották. Az adó- és a vevőkészülékeket a fedélzet alatt helyezték el. A szükséges áramot Csonka-féle benzinmotorral hajtott 7 kW-os váltóáramú generátor szolgáltatta. Itt alkalmaztak először nagyfeszültségű papírkondenzátorokat, amiket Szvetics Emil elektrotechnikai laboratóriumában gyártottak. A fiumei parti állomás antennarendszerét - amely öt szál párhuzamosan kifeszített bronzhuzalból állt - egy vegyi gyár 50 m magas kéménye és egy 30 m magas oszlop között feszítették ki, ahonnan egy 12 m magas tartóosz51
