Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Angyal Erzsébet: „Remekművek” jelige alatt
Angyal Erzsébet „Remekművek” jelige alatt A sokszorosító grafikai alkotásokhoz alapul szolgáló egyedi művekkel szemben az a fő elvárás, hogy alkalmasak legyenek arra, hogy belőlük művészi nyomat készülhessen. Nincs ez másképp a postabélyeg esetében sem. Az alkalmazott grafikánál, miként a bélyegnél is, az esztétikai érték - bár nagyon fontos - még csak nem is elsődleges. Lévén, hogy a bélyeg postai bérmentesítést igazoló értékcikk, elsődlegesen azoknak a szempontoknak kell megfelelnie, amelyek e funkciójából következnek. Mindez nem zárja ki azt, hogy a bélyegképül szolgáló egyedi grafika maga is ne lehetne egyúttal művészi szintű alkotás. Sőt, az olyan alkotások között, amelyekből végül is nem lett bélyeg - mert a kiadás valamilyen okból meghiúsult, vagy a megrendelő a pályázati munkák közül nem azt választotta -, sok szép, szemet gyönyörködtető, szívet melengető művet találunk. Nem áll szándékunkban felülbírálni a korabeli bélyegbizottsági döntéseket. Az 1936 és 1945 közötti, kivitelre nem került pályázati bélyegtervekből készült időszaki kiállítás tervezésekor csupán arra vállalkoztunk, hogy a Bélyegmúzeum grafikai tárában Csipkerózsika-álmukat alvó grafikák közül néhányat egy kiállítás idejére felébresszünk. Kiállításunk erősen válogató. Egy többé-kevésbé egységesnek tekinthető korszakra szorítkozik, de azon belül is válogat. Nem csak a művek tekintetében, hanem az időszak pályázatait sem szerepelteti teljességgel. A meghirdetett pályázatoknak csupán mintegy egyharmadából mutat be pályaműveket. A kiválasztott pályázatokat ugyanakkor igyekeztünk úgy bemutatni, hogy érzékelhető legyen, ugyanazt a feladatot más-más művész hogyan oldotta meg. Ez annál is árulkodóbb, mert számtalan kötöttség korlátozza egy bélyegtervező grafikus lehetőségeit. Ezeken a mindenkire egyformán érvényes kötöttségeken belül érvényesülni az egyéniségnek, a senki másra nem jellemző stílusnak, igazi kihívás. Válogatásunknál az is motivált bennünket, hogy minél több olyan művészt mutassunk be, akik bélyeg- tervezőként ismeretlenek, hiszen csak pályázati munkáik vannak, nyomdailag kivitelezett, forgalomba Szécsiné Stuhl Ilona terve a kiadatlan került bélyeg nem fűződik nevükhöz.1 Gyakran kell Az ifjúságért pályázatra, 1943 1 Úgymint: Bán Béla, Csehi Pál, D. Szabó István, Deli Anna, Domanovszky Endre, Gy. Szabó Béla, Györgyfi György, Hausvater Mária, Horváth Jenő, Jeges Ernő, Kaeszné Lukáts Kató, Klaudinyi László, Koffán Károly, Koós András, Medveczky Jenő, Mikola Erzsébet, Mohácsi Ferenc, Molnár C. Pál, Muhits Sándor, Nyáry János, Pál György, Pávich Béla, Scholz Erik, Sík József, Szathmáry István, Szécsiné Stuhl Ilona, Szentgyörgyi Kornél, Teleki Ralph. 167
