Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Krizsákné Farkas Piroska: Évfordulók nyomában

csepeli állomás útján 565 méteres hullámhosszal szór szét az éterben. Ezzel bevonult a magyar művelődés rendszerébe egy új, jelentős tényező, amely nagy feladatokra hivatott...” Dr. Vass József miniszterelnök-helyettes, népjóléti és munkaügyi miniszter ünnepi beszédében a rádió feladatairól és hivatásáról szólt: „ Megcsendül a magyar dal! A hangjegyek tömlöcéből diadalmasan száll a magasba a magyar zene, hogy helyet kérjen és kapjon az egész világ rádió-orkeszterében. S mi magunk is kitárjuk a lelkünket a felénk hullámzó kultúrhatások előtt. Nem fedezünk, és nem félünk. Nem állítunk légi rendőrt a gondolatok messzi vándorai elé, mert bízunk abban, hogy senki az emberi tudás e gyönyörű eredményét nem kívánja nemzete lelkének megrontására felhasználni. ”

A nyitóünnepség után a következő ünnepi műsort közvetítette a rádió: 1. Molnár Imre: Régi magyar dalok a 17-18. századból, Kém Aurél feldolgozásában. 2. Kemtler Jenő: Liszt: Szerelmi álom; Bartók: Allegro Barbaro. 3. Sándor Erzsi kamaraénekesnő: Donizetti: Nagyária a Linda című operából; Tauber: Vogel im Walde. 4. Hubay Jenő: Csárdajelenet. 5. Székelyhídi Ferenc dr.: Poldini: Kálmán diák dala a Farsangi lakodalomból.

A magyar rádió életében az igazán nehéz napok a megnyitó után következtek, hiszen a rádiós személyzet egy eddig ismeretlen feladattal kellett megbirkózzon, a színvonalas műsor- készítéssel. AMagyarTelefon Hírmondó és Rádió Részvénytársaság igazgatói teendőit ekkor Szőts Ernő látta el. A művészeti tanácsadó Kém Aurél, a rendező Gyarmathy Sándor, az állandó zongorakísérő Polgár Tibor volt, a bemondók Scherz Ede és Radó Árpád. A stúdió technikai üzemeltetését Tomcsányi István főmérnök és Magyari Endre mérnök irányítása mellett Bedi István, Burján Mihály, Gavalik Edmond, Lehota Ferenc és Schöner Károly látta el.

Az ünnepélyes megnyitó után; balról jobbra: Dr. Vass József (2), dr. Tomits Iván (3), Demény Károly (4), Kozma Miklós (6) és Paskay Be mát (10)

43