Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Krizsákné Farkas Piroska: Évfordulók nyomában
Krizsákné Farkas Piroska / Évfordulók nyomában Ebben az évben az Évfordulók nyomában című évkönyvi fejezetünkben a 80 éves magyar rádióról emlékezem meg. E rövid írás keretében a műsorsugárzás feltételeit, ünnepi eseményeit és a Postamúzeum tárgyi és dokumentációs gyűjteményében levő műsorszórástörténeti emlékek jegyzékét ismertetem. Továbbá befejezésül az évforduló alkalmából meghirdetett Életem és a rádió című pályázatra beküldött 162 pályaműből választottam néhányat, amelyek bár érdekesek, besorolásuk miatt nem jelenhettek meg a Puskás Tivadar Távközlési Technikum által - az aranyokleveles pályaművekből - kiadott könyvben. A magyar rádió hivatalos születésnapja 1925. december 1-je, kedd, 17 óra, amikor is megnyitóünnepségre és esti hangversenyre került sor. Azonban az ünnepélyes pillanatig hosszú és rögös út vezetett. Magyarországon a vezeték nélküli adáskísérletek 1903-ban kezdődtek Csepel és Újpest között. 1904-ben Budapest és Bécs között volt sikeres átvitel, majd 1906-ban a kísérletek folytatásaként az Adriai-tengeren, eredmény 1914-re született. A Csepel-szigeten felállított szikratávíró-állomás - amint a neve is jelzi - egy távíróadó volt, amelyen diplomáciai és katonai levelezés folyt. A Magyar Királyi Posta a csepeli szikratávíró-állomás részére 1923-ban a Magyar Távirati Iroda közgazdasági hírszolgálatának ellátására a berlini Huth cégtől két - távíró és távbeszélő üzemre egyaránt alkalmas - 250 W teljesítményű adóberendezést vásárolt. Az egyik adóval kezdődhettek meg a műsorsugárzási kísérletek. A stúdiót egy zártszekrényes bútorszállító kocsiban rendezték be. Az első műsor 1924. március 15-én - nemzeti ünnepünkön - szólalt meg. A sikeres adás eredményeképpen és a nagyközönség sürgetésére felgyorsultak az események. A kísérleteket végző postamérnökök, Magyari Endre és Tomcsányi István egy 1 kW teljesítményű adót terveztek, de ennek teljesítménye kevésnek bizonyult. Ezért a Magyar Királyi Posta a Telefunken cégtől egy 2 kW teljesítményű adót rendelt, amelyet a csepeli rádióállomáson helyeztek üzembe. Az adó szerelési munkái 1925 márciusában fejeződtek be, és május l-jén az 565 m-es hullámhosszon megkezdte a kísérleti sugárzást. A stúdió kezdetben a kísérleti állomás épületében működött, ahonnan a műsorokat az állomás dolgozói szolgáltatták. 1925 nyarán, amikor a Telefunken adó már üzemképes volt, kezdték meg a Telefonhírmondó Rt. Rákóczi út 22. szám alatti helyiségeinek átalakításával berendezni a magyar rádió első stúdióját. A stúdió szeptember 25-ére készült el, így megkezdődhetett a próbaadás. 1925. november 10-én aláírásra került a rádióhírszórás engedélyokirata, amelynek értelmében Magyarország területére a rádiókoncessziót a Telefonhírmondó Rt. kapta meg. A rádiózás minden részletére kiterjedő szabályozást a kereskedelemügyi miniszter a 32 250/ 1925. számú rendeletében fektette le. Arendelet szerint az adóállomások műszaki berendezéseinek biztosítása, illetve a stúdió berendezéseinek üzemben tartása a műsorszórás 41
