Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Szabó Jenő: A Bélyegmúzeum bemutatja Magyarországot Indiának
lyeg; Magyarország története bélyegeken. Ezek alapján írtuk meg a szinopszist, természetesen a rendelkezésünkre álló gyűjteményrész alapos feltérképezése után. Az első témakör bizonyult a legszűkebbnek a kiállításba vonható objektumok tekintetében, ami később, a gyökeresen átformált szinopszis után is komoly gondot jelentett mind nekünk, mind a tablókat kivitelező Majsai Mária kiállításrendező-grafikus kolléganőnknek. A másik kettőnél inkább a szűrés okozta volna a legtöbb fejtörést, annyira bővében voltunk a rendelkezésünkre álló anyagoknak. Igyekeztünk úgy megfogalmazni a tematikát, hogy a később kiderülő terjedelem és technikai megvalósíthatóság függvényében akár bővíteni, akár szűkíteni lehessen az egyes vázlatpontokat. így például Magyarország történelmét elkezdhettük a honfoglalás előtti korszakkal, azaz inkább a Kárpát-medence előtörténetével, de a honfoglalással is. A tavasz végére egy bő anyagválogatást is elvégeztünk. Utána egy időre félretettük az indiai kiállítás ügyét, mert nem tudtunk tovább haladni a hiányzó információk nélkül. Június végén kaptuk a hírt, hogy dr. Radnóti Aliz, az újdelhi Magyar Információs és Kulturális Központ igazgatója hazalátogat, s ez idő alatt a Bélyegmúzeum munkatársaival való találkozásra is szakít időt. Július 14-én került sor a személyes megismerkedésre. Több mint hasznos, egyszerűen elengedhetetlen volt e megbeszélés, ugyanis kiderült, alapvetően tévúton jártunk a kiállítási tematika behatárolásában. (Ma már kideríthetetlen, de nem is lényeges, honnan eredt, s miként jutott el hozzánk a korábbi koncepció, mint az indiai fél kívánsága.) Dr. Radnóti Aliz alaposan tájékoztatott bennünket, hogyan gondolkodik az indiai átlagember időről, térről, a nagyvilágról, más népek múltjáról, kultúrájáról. Hasonlóan más ázsiai - de nem csak ázsiai - nagy kultúrák, nagy nemzetek ma élő örököseihez, az indiaiak is szubkontinensnyi hazájuk határáig látnak el jobbára, s kevésbé érdekli őket egy európai kis nép történelmének megannyi fordulata. Az idő sodrába helyezett személyiségekkel is hasonló a helyzet. Az individuum is inkább európai, illetve tágabban a nyugati civilizáció terméke, Ázsiában nem igazán fogékonyak a tömegek a megismerésükre. Ezért a számunkra legtermészetesebbnek tűnő és legtöbb alapanyagot ígérő blokkot ki kellett hagynunk a tervezett kiállításból. Helyette azt adtuk, amiből szerencsére szintén nem szűkölködünk: kultúránk és természeti értékeink filatéliai megörökítést nyert legjavából válogattunk. Ugyancsak a távoli kultúrákról csekély ismeretekkel bíró nagyközönség igényeit figyelembe véve a bélyegkészítés technikai vetületeit felsorakoztató témakört is mellőztük, s az indiai vonatkozású magyar anyag mellé az imént említett természeti és kulturális értékeink csatlakoztak, mert elsősorban a látványos és érdekes az, ami a potenciális nagyérdeműnek befogadható. A konkrét információ ehhez képest - de csak ehhez képest - másodlagos. Az üzenetnek a vizuális hatás által kell célba jutnia. Több szöveges információt az első témához érdemes mellékelni, hiszen a saját kultúrájukhoz kötődő elemek lesznek ismerősebbek, s abból a két országot összefűző szálakra kell helyezni a hangsúlyt. Természetesen a szükséges technikai tudnivalókat is megkaptuk első kézből, így újra hozzáláthattunk a nyári szabadságok leteltével az új forgatókönyv elkészítéséhez, majd annak nyomán a gyűjteménycsoportokból kiválogatni a szóba jöhető bélyeg- és egyéb filatéliai anyagot. Az újdelhi Magyar Információs és Kulturális Központ egy földszintes épületben található. Kertkapcsolata a szubtrópusi környezetben jótékony hatású, ugyanakkor a rendsze173
