Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Makkai Várkonyi Ildikó–Kozmáné Grünwald Éva: Pécs 1. számú postahivatal múzeumi kiállításai
A pécsi postaigazgatóság francia reneszánsz stílusú, színes Zsolnay-cserepes épülete nemcsak Pécs és Baranya megye, hanem az ország egyik legszebb középülete. A kiegyezéskor a közhivatalok közül a legnehezebb körülmények között a posták és távírdák működtek. A legkedvezőtlenebb helyzetben a központi, irányító postaszervek voltak, így a Magyar Királyi Posta a 19. század második felében az igazgatósági épületek hálózatának kiépítését határozta el. 1900-ban a kereskedelmi miniszter kétmillió koronát irányzott elő a vidéki városokban létesítendő postaépületekre. Pécs kedvezményezett városként a programban első helyen szerepelt, s így már 1901-ben meghirdették az igazgatósági épület tervpályázatát, amelyen az első helyezést Balázs Ernő műve kapta. Opris Péternek1, a pécsi postaigazgatóság első vezetőjének múlhatatlan érdemei voltak az épület létrehozásában. A várossal folytatott tárgyalásai eredményeként Pécs 2000 m2 területet ajánlott fel ingyen a postakincstárnak, amely a szomszédos kincstári telekkel együtt 3067 m2-t jelentett. A kétemeletes postapalota építése 1902 végén kezdődött, és 1904 áprilisában fejeződött be. A késedelem nélkül kiadott lakhatási engedély birtokában a postaigazgatóság új helyén 1904. május l-jével kezdhette meg működését. A centenáriumát ünneplő postapalota mintegy 25 m2 alapterületű távírdaterméből kialakított emlékszobában három postatörténeti korszakot kívántunk megjeleníteni. A bejárattól jobbra a 19. századi postai szabvány alapján készített felvevőpulton, salteren korabeli postai ügyviteli tárgyakat állítottunk ki: keletbélyegző, bélyegzőtartó, bélyegző- párna, gumibélyegzőlap, tapper, toll- és tintatartó, tintásüveg, fából készült aprópénztartó, irattartó, utalvány tépő, kétkarú levélmérleg, tűzőgép, üveghegyű postatoll stb. Az íróasztal mellett egy tonettszék, mögötte pedig egy kézi kapcsolású telefonközpont és egy LB telefonkészülék látható. Az ablaknál lévő bordázott csomagfelvételi pulton a fából készült tizedes mérleg a hozzá tartozó súlykészlettel és csomagokkal, valamint a Kóczy-féle állvány és a fakalapács a csomagfelvétel jellegzetes eszközeit reprezentálják. A felvevőpulton és a falon a korabeli postai aprónyomtatványokból állítottunk ki egy válogatást, míg a háttérben Konthuly Béla festőművész postatörténeti freskótervének színes másolatát helyeztük el. A bejárat bal oldalán lévő zöld posztóborítású postai íróasztalon a korábbi korszakot, a 19. század közepét, második felét idéző tárgyakból adtunk ízelítőt, mint amilyen a lúdtoll 1 Opris Péter (1848-1913): Brassóban született. Postai szolgálatát az 1867-ben Budapesten tartott első magyar távírdatanfolyam elvégzése után kezdte. Jogi tanulmányokat folytatott, majd 1872-ben bírói vizsgát tett. Még abban az évben áthelyezték Brassóból Nagykanizsára, ahol 1874-ben a köz- és váltóügyvédi vizsga letételével teljes jogi képzettséget szerzett. 1878-ban a debreceni távírda vezetését bízták rá, majd 1881-ben a temesvári távírdaigazgatósághoz került. Jelentős szerepet vállalt a távírda és a posta egyesítésében. Baross Gábor munkaügyi és közlekedési miniszter az 1887-ben létrehozott pécsi postaigazgatóság élére nevezte ki. Pécs neki köszönheti az egyik legszebb középületét, a postapalotát. Számos javaslatot dolgozott ki, amelyek a postai szolgálat javítását és az intézet fejlesztését célozták. Társadalmi, irodalmi és különösen publicisztikai munkálkodása is ismertté tette a nevét. Hosszú közszolgálata alatt jószívűségéről, emberségéről vált széles körben ismertté, ám a szolgálati hanyagságot soha nem tűrte. Beosztottjai rajongó szeretettel és hálával viseltettek iránta, amit legjobban a közadakozásból 1908-ban nevére letett 10 000 koronás alapítvány bizonyít. Szolgálati ideje alatt a Ferenc József-rend lovagkeresztjével, a porosz Vaskorona-renddel és a Schaumburg-Lippe herceg házi rendjelével tüntették ki. 25 évi vezetői működés után 1913. március 27-én váratlanul hunyt el. Az igazgatóság megfestetett portréját a postapalota díszes tanácstermében helyezte el, Pécs város vezetése pedig díszsírhelyet ajánlott fel hamvainak. 86
