Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998
Halász Alexandra–Lukács Klára: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc filatéliai emlékei
Halász Alexandra - Lukács Klára „Hiszen olyanok valónk napról napra, sőt óráról órára, mint a szélvész által hányatott hajóban ülők, azt sem tudva, érhetünk-e valami kikötőbe avagy elfeneklünk... ” (Tksz. 290. számú levél) Az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc filatéliai emlékei A XIX. század közepe táján Európa-szerte felkelések lángoltak föl. Ebbe az áramlatba kapcsolódva Pesten is kitört a forradalom 1848. március 15-én. Magyarország a forradalom kezdetével hatalmas lépést tett a független, polgárosodó nemzetállam megteremtése felé. Megalakult az első felelős magyar kormány, a nemzet kezébe vette sorsát, ügyeit a Habsburg Birodalomtól elszakadva kívánta intézni. Mindezt a császári udvar nem nézte ölbe tett kézzel, és intervenciós seregeket küldött a magyar szabadság vérbefojtására. 1849. augusztus 13-án végül a hatalmas túlerővel megbirkózni már képtelen magyar seregek Világosnál letették a fegyvert. Lezárult a több, mint egy évig tartó hősi küzdelem, s a fegyverletételt súlyos megtorlás követte. A forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulóját ünnepelte az ország. Időszakos kiállításunk ehhez az ünnepi sorozathoz kötődött. Kiállítási anyagunk tükrözte azokat a változtatásokat, melyeket az akkori postaügyekkel foglalkozó Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium 1848^-9-ben megtett. A magyar posta különválását az osztráktól, a bérmentesítéseket és egyéb postakezelési eljárások jellegzetességeit korabeli borítékokon mutattuk be. A szabadságharc történetét számtalan mű dolgozta már fel, a korabeli levelezések körében viszont még jócskán akad a nagyközönség és a témával magas szinten foglalkozók számára is ismeretlen, dokumentumértékű anyag. A levelek tartamába betekintve láthattuk, hogyan élték meg a történelmi viharokat az átlagpolgárok. A bemutatott levelek az élet sokszínűségét tükrözték. Akadt válási ügy, amelyet egy nappal a forradalom kitörése előtt tárgyaltak, számos kétségbeesett hangú jelentés a gazdaságok állapotáról, izgalmas híradások a hadi helyzetről és szikár hivatalos levelek: „Kovács Miklós, ki az ellenségtől elszedett fegyverek szállítása alkalmából, véletlen lövés következtében munka tehetetlenné lett, segélyben részeltetni kéri Petőfi Sándor, 1972 Nagy Sándor, 1952 53
