Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996
Kovács Gergelyné: Millecentenáriumi kiállításunk Ópusztaszeren
A mikrofonok által elektromos jelekké átalakított hangok az asztalon lévő indukciós tekercseken keresztül jutottak, az udvaron látható légvezetékes hálózaton át, az előfizetők házaihoz. A vezetékek a házfalakra szerelt szigetelőkön keresztül jutottak a lakásokba, ahol négyszegletes faragott falaphoz csatlakoznak, amelyről a hosszú zsinórra szerelt hallgatókagylók függtek. Aki híreket, felolvasásokat vagy zenét akart hallgatni, csak leakasztotta és füléhez illesztette a kagylót, amelyről Feleki Sándor a következő verset írta: Nem kell a tengermélybe szállni; Szobámban ülve csendesen Fülemhez tartom én a kagylót És híradását úgy lesem. Csodálatosan zúg a kagyló, Hoz mindenhonnan híreket, A jeges északi vidékről S onnan, hol örök kikelet. „Telefon-Hírmondó”, tenéked Köszönjük ezt a nagy csodát. Hálózd be bűvös szálaiddal Szegény- s gazdagnak otthonát! A stúdióban felolvasást tartó, éneklő, muzsikáló nagyjaink bejegyezték gondolataikat a Telefonhírmondó vendégkönyvébe. Jászai Mari írta: „Én a tündérmesék világát látom megvalósulni a Telefonhírmondóban. Mintha a Szentivánéji álom Pukja incselkednék velünk a valóságban, ki azt mondja Oberonnak: övét kerítek negyven perc alatt a Föld körül. És nem-e egy pajkos tündér az, amelyik képes arra, hogy egyszerre tíz ezer embernek sugdossa a fülébe ugyanazt a bohóságot, melytől mosolyra derül az öreg és a beteg arca, akik ezer meg ezer mérföldre laknak egymástól! Igen leginkább az öregekre és betegekre gondolok, akiket ez a víg kohold felébreszt melankóliájukból és pár órájukat naponkint becsillogja meséivel és dalaival. ” Jókai Mór: „A Telefonhírmondó korunknak legelmésebb találmánya. Egy élő hírlap, mely minden nyomtatott hírt megelőz, a nap eseményeit odahozza helyünkbe: nappal értesít, tudósít, este pedig a színházi élvezeteket osztja szét az otthon ülő ezereknek. Fő- és székvárosunknak ez az egyik legérdekesebb specialitása. ” Kedves Látogatóink! Ha megnyomják a Telefonhírmondó jelzetű gombot meghallgathatják 16 perces műsor-rekonstrukciónkat, amelyet a Telefonhírmondó első esztendejében, 1893-ban elhangzott hírekből, a kor divatos ének és zenei darabjaiból válogattunk. Reméljük meghallgatva egyetértenek Lánczy Leó amatőr verselő rigmusával: Az elhagyatottnak jó pajtás, A betegnek szórakozás, A kíváncsinak jó barát, A várakozónak marasztaló, Ez a Telefon-Hírmondó. A községháza kiállítása Tömörkény közigazgatása 1896 és 1985 között működött a Danszky Mihály építőiparos tervei szerint felépült községházában. Lebontását követően eredeti állapotában építették újjá az emlékparkban, hogy 1987-től otthont adjon a közigazgatási és postatörténeti kiállításoknak. 61
