Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Krizsákné Farkas Piroska: Térképes tárlatvezetés a Rádió- és Televíziómúzeumban

fotó között, Herédi Sándor Harangszó című festményét láthatjuk, és válogatást a stúdió életét bemutató korabeli újságcikkekből.

A stúdiós berendezések (*8) között a Magyar Rádió műhelyeiben gyártott SM 4/54 típusú stúdiómagnetofont, keverőasztalt és erősítőt (Magyar Rádió tulajdona) láthatunk.

Az I. audiovizuális információs berendezés

Ali. audiovizuális információs berendezés részletes felvilágosítást nyújt a stúdiókról és műszaki berendezéseikről.

A rádióadó-állomások (*4) története - A stúdióban elhangzó műsort átalakítják elektromos jellé, a jelet felerősítve, kábelen az adóállomásra vezetik, ahonnan kisugározzák. Az adók a kisugárzott frekvencia, vagyis a hullámhossz szerint közép-, rövid- és ultrarövid-hullámú adók lehetnek.

Középhullámú rádióadók - A Magyar kir. Posta, amely 1887 óta kizárólagos monopóliumot élvezett a távíró, a távbeszélő és „egyéb villamos jelzések” telepítésére és működtetésére, a Csepelen felállított 2 kW teljesítményű Telefunken adóval 1925. december 1- én kezdte el a rendszeres műsorsugárzást. Az adás minőségének javítása érdekében 1927 januáijában Csepelen egy 3 kW teljesítményű Telefunken adót helyeztek üzembe. Az adó azonban az ország területének nagy részén nem biztosította az adás detektoros vételét, ezért nagyobb teljesítményű adó építését kezdték el. Helyét Lakihegyen jelölték ki. A 20 kW teljesítményű, nyitott szerelésű Telefunken adót 1928. április 29-én avatták fel. A rádió népszerűségének növekedése megkövetelte a vételi határok további növelését. 1933- ban Lakihegyen már hazai gyártású, 120 kW teljesítményű Standard adót helyeztek üzembe. A háborúban felrobbantott nagyadót a Standard Villamossági Rt. gyártotta 135 kW teljesítményű adóval pótolták 1948. november 13-án. Az 1968. évi nagy rekonstrukciós munkák után helyezték üzembe az Elektromechanikai Vállalat 2x150 kW teljesítményű - a

55