Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Krizsákné Farkas Piroska: Térképes tárlatvezetés a Rádió- és Televíziómúzeumban

porcelán szigetelő, indukciós tekercs (a Magyar Rádiótól), hangszóró és az I. Ferenc József császár részére készített hallgató korabeli emlékek. Puskás Tivadar személyes tárgyaiból egy utazótáskát és egy szabadalmi leírást láthatunk.

A szikratávíró (*14) a vezeték nélküli távközlés kezdeteit mutatja be. A Magyar kir. Posta első kísérleteit Csepel és Újpest között 1903-ban végezte, majd Budapest és Bécs között. 1906-ban pedig az Adriai tengeren folytatta, ahol mozgó állomásait az Előre hajón rendezték be, a parti állomás Fiúméban (Rijeka) volt. A magyar rádiózás az első szikratávíró felállításával kezdődött. Csepelen 1914. november elsején a katonai és dipHuth-adó, szikratávíró, Telefonhírmondó

lomáciai levelezés számára egy 7,5 kW teljesítményű Telefunken kioltó szikrasorú adó lépett üzembe. 1915 és 1918 között állandó kapcsolata a következő állomásokkal épült ki: Konstantinápoly, 1915. január 17.; Szófia, 1915. szeptember; Barcelona, 1916. január 15.; Bódén, 1917. november 23.; Szentpétervár, 1917. február; Moszkva, 1918. február; Odessza, 1918. május 8.;Lemberg, 1918. július l.;Coltano, 1918. október31. Az adóból sajnos semmi nem maradt ránk, a kiállításban a vevőberendezés megmaradt részeit láthatjuk a kor technikáját képviselő Geisser-cső, kohérer és Lieben-cső társaságában.

A műsorszórási kísérleteket (* 15) a távíróadók tették lehetővé, amelyek 1923-ban egy 250 W teljesítményű távíró- és távbeszélő üzemre alkalmas Huth adóval kezdődtek el Csepelen. A kísérleti adások stúdióját a Posta Kísérleti Állomás udvarán egy bútorszállító kocsiban rendezték be. A műsort az állomás munkatársai - Magyari Endre, Marczal

52