Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994
Endrődi Benedek: A Csepeli Rádióállomás
a Pannónia Szálló éttermében megjelent legjobb rádiós szakembereink megbeszélése alapján elhatározás született a Budapest I. műsorát adó 20 kW-os adó mellett egy még nagyobb térerejű adó felépítésére. A feladat tervezésére és megoldására Magyari Endre postamérnök kapott megbízást. Tervei alapján Lakihegyen felépült - megrendelése és leszállítása után - a 120 kW-os, 314 m magas szivar alakú antennatomyú nagyadó. Ez 1933. december 2-án vette át Budapest I. műsorának a sugárzását. A Csepeli Rádióállomás épülete A felszabadult 20 kW-os adó pedig a régi csepeli adóállomáson lévő 3 kW-os adótól vette át 1934. december 14-én Budapest II. műsoradását, s már új hullámhosszon, 834 m-en sugározza a műsort. A Lakihegyen épült két modem nagyteljesítményű adó üzembe helyezése után várható volt, hogy az 1914. november 1-én üzembe helyezett régi ún. csepeli Szikratávíró adóállomás befejezte a pályafutását. Ehhez hozzájárult a közeli dunai Szabadkikötő állomás területbővítése is. Az állomás leszerelése után, 1934. december 20-án a 120 m magas adótorony ledöntésével megszűnt az első rádióállomás jelképe is. Befejezésül emlékezzünk meg az utolsó csoport tagjairól, nehogy a nevük a feledés homályába merüljön: Gerlei (Gasparik) László állomásvezető, Schöner Károly, Stepán Ferenc, Dobos József, Csaba Nándor, Móri Miklós, Pusztai (Purker) Nándor, Marcali János, Zsolnai József, Endrődi Benedek, Harkai Dezső, Jósa Tibor beosztott technikusok, Zsamai Mihály villanyszerelő és akkumulátorkezelő, Megyes Mihály, felesége és leánya takarító és fűtőszemélyzet. Búcsúzóul csak annyit, ne feledjük el azt, hogy abban a három kis faházban lévő még szerény, korszerűtlen, gyenge teljesítményű adókon indult meg mindkét szórakoztató műsorunk kísérleti és rendszeres adása. Engedjék meg azt, hogy visszaemlékezésemmel - utolsó élőként az ott dolgozottak közül - így búcsúzhassak: Isten véled Csepeli Szikratávíró Adóállomás! 110
