Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994
Endrődi Benedek: A Csepeli Rádióállomás
A 2 kW-os adó 1927. február közepéig sugározta a rendszeres napi műsorait, majd ezt követően a műsorok adását 1928 áprilisáig a közben megépített modernebb, tisztább hangminőségű 3 kW-os adó vette át. Az országunk területét - elfogadható módon - mindkét adó csak kb. 70%-ban tudta besugározni. Szükségessé vált az adásenergia további növelése. így került sor Csepel sziget egyik távolabbi helyén, Lakihegyen az első nagy adóállomáson, egy Telefunken rendszerű 20 kW-os adó megépítésére és üzembe helyezésére. A 2 db 150 m magas tornyain kifeszített antennájával 1928. április 29-én a déli harangszóval vette át a Budapest I. műsoradását, a régi csepeli adóállomás 3 kW-os adójától. Tanulmányaim befejezése után - 19 évesen - 1930. november 1-én ehhez az adóhoz kerültem ötödik beosztott technikusként. Az akkori 1928-as csoport tagjai Fata Lajos állomásvezető, Mérei Gyula, Emődi (Ehman) József, Sasi Szabó Lajos, Szabó Károly beosztott technikusok, Kénoszt Rudolf gépkocsivezető és antennamester, Zöldi Márton és felesége házmester és takarítók voltak. Engem minden hétfőn délelőtt 10 órakor a csepeli piactérről az ún. piaci járat vitt a lakihegyi adóállomásra és minden szombat délután az ún. színházi járat hozott ugyanoda vissza, ahonnan 5 km gyaloglás után a kispesti lakóhelyemhez, az özvegy anyámhoz és két húgomhoz értem. Abban az időben a külső kerületek között még nem volt átmenő forgalmi közlekedési járat. Az egyik alkalommal úgy látszott, hogy túl pontosan értem a csepeli piactéri indulási helyhez. A hétfői 10 órás induláshoz 2-3 méterrel az orrom előtt fordult ki a busz és hiába integettem Kénoszt gépkocsivezetőnek. Nem vett észre. így gyalog mentem a 8 km-re lévő adóállomásra. Egyébként is túl korai volt az odahelyezésem. Ezt később belátták és módosították is. Az állomáson akkor még csak egy hatlakásos épület volt, így hétfőtől szombatig az állomás vendégszobájában aludtam, s tél lévén, 6 napon keresztül inkább az üzemi helyiségekben segítettem és tanultam. Sajnos a világgazdasági válság éveinek - 1929, 1930, 1931 - nagy takarékossági intézkedései miatt a Budapest határain kívüli munkavégzésért megígért rádiópótlékot sem folyósíthatták, s nem volt kilátás további fejlesztésre, lakásépítésre sem. Diplomás emberek örültek annak, ha egy villamos-kalauzi álláshoz juthattak. így kerültem a fenti okokból én is 1931. február 1-én a Budapest határain belül lévő csepeli Szikratávíró adóállomásra. Szórakoztató műsoradás akkor nem volt az állomáson. A Budapest I-es műsor egykori 3 kW-os adója várta a Budapest Il-es műsoradás idejét. Üzemelt az 5 kW-os katódlámpa- adó, amely az összeköttetésünkben lévő európai országokkal folyó rádiótávíró forgalmat bonyolította le. A 2 kW-os adó az MTI vidéki kirendeltségeit látta el friss napi és gazdasági hírekkel, naponta több periódusban, az utolsó híranyagadás éjfélkor volt. Az 1 kW- os adó pedig morzejeles adásaival a Bécs—Pancsova közti légi járatokat irányította ha Mátyásföld repülőterének a légterébe kerültek. A rádióelőfizetők azonban egyre jobban igényelték egy második műsoradás bevezetését. így került sor az évek óta pihenő 3 kW-os adó áthangolására és üzembe helyezésére. Munkálatainál nekem is jutott egy csekély szerep, Magyari Endre postamérnök utasítására, néhány alkatrész kicserélése. A 3 kW-os adó 210 m-es hullámhosszon 1932. február 14-től megkezdte a próbaadásait. Eleinte kéthetenként sugárzott 2-3 órás zenei műsort, majd 1932. március 13-tól naponta rendszeresen a Budapest II. párhuzamos műsorát. Már az első lakihegyi nagy adó 1928. április 29-ei megindulása után, november 16-án 109
