Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1993
Tanulmányok és tervek - Susánszky László: A Magyar Posta szerepe a repülős hírközlésben
légitársaság gépei és e társaság kérésére a magyar posta rádió-kirendeltséget létesített Mátyásföldön. A kirendeltség adóállomása Csepelen volt és a 250 wattos Huth adót Mátyásföldről billentyűzték. A vevőállomás a repülőtéri postahivatalban volt telepítve. A vevőkészülék egy egyszerű visszacsatolt audion kapcsolás volt, kétfokozatú hangerősítővel. A kirendeltség feladata volt a légi forgalom meteorológiai és üzemi táviratainak közvetítése. A polgári légi forgalom növekedése indokolttá tette, hogy a kirendeltség önálló adóval rendelkezzék. Ezért a csepeli Huth adót áttelepíttették Mátyásföldre, hogy az állomás a repülőgépek fedélzeti állomásaival is tartson fenn összeköttetést, azonkívül rádió összeköttetéseket létesíthessen a szomszédos államok repülőtereivel is. A Huth adó 1924- ben ismét a csepeli állomáson működik és ezzel az adóval teszi meg a magyar posta az első lépéseit a műsorszóró adások felé. Csepelen a repülőszolgálat céljaira már korábban, 1923 májusában 1250 m hullámhosszon üzembe helyeztek egy régebbi 1 kW teljesítményű adót, a vevőállomás azonban továbbra is Mátyásföldön maradt. A fentiekből megállapítható, hogy a magyar légi forgalom szervezettségben a magyar posta végezte a repülőtér vezeték nélküli hírközlési rendszerének működtetését, szoros szolgálati kapcsolatban a repülést irányító légügyi szervezetekkel. A trianoni szerződés repülési tilalmának feloldása után, 1923-ban megalakult a Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság. A Magyar Légiforgalmi Rt. mellett működött az Aero-Express nevű magyar vállalat is. (Itt jegyezzük meg, hogy ennek a vállalatnak volt pilótája Endresz György is, a későbbi óceánrepülős.) Mindkét légi forgalmi vállalat Fokker és Junkers gépekkel repült Budapest és Bécs között. Az 1924-ben megalakult Légügyi Hivatal szervezte meg a polgári repüléshez szükséges meteorológiai, térképészeti és repülőgép-vezetői képzést. Újra megindult a repülőgép- gyártás az albertfalvai gyárban, ennek megszűntével pedig a Weiss Manfréd gyárban, ahol bár igen szerény keretek között, új repülőgép és motorosztályt szerveztek. 1921-ben a volt háborús repülősök a Budapesti Műegyetem ifjúságával karöltve új alapokon feltámasztották a repülősportot és megalapították a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületet, melynek első tanárelnöke Bresztovszky Béla műegyetemi tanár volt. Az egyesület programjában a motoros és motor nélküli sportgépek tervezése és építése szerepelt. A Magyar Aero Szövetség ekkor társadalmi szinten működött. A Műegyetemen az első gépeket Lampich Árpád tervezte. Az ő tevékenységét Bánhidi Antal vette át, aki a “Gerle” típusú gépeket szerkesztette, melyek sikeres repülőutakat tettek meg itthon és külföldön. 1930-ban Rákosi György vette át a Légügyi Hivatal vezetését és országosan erőteljes sportrepülő képzés indult. Megalakult a Magyar Sportrepülő Egyesület (MSE) és a Budapesti Sportrepülő Egyesület (BSE). Az 1931. év érdekes eseménye volt az LZ 127 jelű Zeppelin léghajó budapesti látogatása (1931. március 29.). A repülőtéri rádió-kirendeltség mind az érkezéskor, mind a távozáskor állandó rádiókapcsolatban volt a léghajó fedélzeti állomásával. Másik világraszóló esemény volt 1931. július 16-án a “Justice fór Hungary” repülőgép érkezése, fedélzetén Endresz György pilótával és Magyar Sándor navigátorral. A repülőgép az amerikai Harbour Grace- ból indult és leszállás nélkül 25 óra és 40 perc alatt Bicske határában ért földet. A repülőgép HNZA hívójelű rádióját nagyérzékenységű vevőkészülékekkel figyelték a rádiókirendelt83
