Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1993
Centenáriumi évünk: Puskás Tivadar halálának és a Telefonhírmondó megindulásának 100. évfordulója - Krizsákné Farkas Piroska: A jubileumi év ünnepi eseményei
életrajzát Giró-Szász Magda írta, a Telefonhírmondó történeti dokumentumainak összegyűjtésében Krizsákné Farkas Piroska és Lovászné Horváth Mária vettek részt, a fotókat Hajdú József készítette. A könyv grafikáit Kempfer Zsófia tervezte. Sajnos az angol és német nyelven is megjelent könyvet a nagyközönség nem ismerhette meg, mert nem került kereskedelmi forgalomba. Ezért nem érdektelen a könyv ajánlását, előszavát és bevezetőjét ismertetni. “Előszó: A könyv - amelyet kezében tart - rendhagyó módon mutatja be hazánk egyik legkiemelkedőbb alakjának, Puskás Tivadarnak az életútját, munkásságát. Minden bizonnyal nevének hallatán a tudós, a feltaláló, a telefonközpontok úttörője jut eszünkbe, azonban ennél nagyobb egyéniséget mutat be a mű; a 19. század magyar polihisztorát, aki már fiatal korában habzsolja a humán tudományokat és a művészetet éppúgy, mint az akkor forradalmian újnak tekinthető egyetemi tantárgyat, a fizikát. Könnyedén tanulja a nyelveket, kiválóan vív és zongorázik, a bécsi társasági körök közkedvelt egyénisége. A szerző korabeli dokumentumok felhasználásával, a 19. század eredeti történelmi környezetével, a családi háttér változásaival, a közvetlen emberi kapcsolatok és érzelmek tükrében teszi színessé, olvasmányossá a tudós életútjától készített könyvet. Ugyanakkor rendkívül gazdagon tálja fel az olvasó számára akkor hiteles történelmi eseményeit, főbb mozzanatait, az első technikai forradalmat követő polgárosodási folyamatot. A könyv hangulata tükrözi Puskás Tivadar szellemi nagyságát, leleményes vállalkozói készségét, üzleti eredményeit, és természetesen életpályájának csúcsán az emberiség számára megalkotott találmánya, a Telefonhírmondó mágikus erejét. Puskás Tivadar lángelméje messze a jövőbe tekintett akkor, amikor ma a rádió- és televízióműsorok sugárzásának, vagyis a műsorszórásnak az alapjait megteremtette, hiszen a 19. századi technológiának megfelelő egyirányú információtovábbítást valósította meg. Zsenialitása abban nyilvánult meg, hogy amikor még a szakemberek is játékszernek tekintették a telefont, ő már telefonközpontot tervezett, és városokra, országokra kiterjedő telefonhálózatokról álmodott. A Telefonhírmondó megalkotásának alapgondolata: az információ egyidejű eljuttatása minél nagyobb tömegekhez. A technológia fejlődésével a 20. század elején valóra vált a feltaláló gondolatának korszerűbb megvalósítási lehetősége, a vezeték nélküli információtovábbítás, amely már valóban alkalmas tömegkommunikációs szolgáltatások nyújtására. Világszerte folytatott kísérleteket követően 1925. májusában hazánkban is megkezdődött Csepelen, 2 kW-os adóteljesítménnyel, 565 méteres hullámhosszon a rendszeres próbaadás. Ezt követően hazánkban és a világban egyaránt dinamikus fejlődésnek indult a műsorszóró szolgáltatás szakterülete, melyet a mai ember már nem is tudna nélkülözni. Ezúton mondok köszönetét a Magyar Rádió munkatársainak, valamennyi közreműködő kollegának, akik méltó emléket állítottak a 19. század nagy feltalálójának, Puskás Tivadarnak, aki alkotómunkájával hozzájárult az emberiség tudományos fejlődéséhez, gyarapította világunk szellemi kincsestárát.” Bartha József, az Antenna Hungária Részvénytársaság vezérigazgatója 23
