Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1992
Krizsákné Farkas Piroska: Múzeumalapítás Diósdon
Új Magyarország: Múzeumépítés (16. sz. melléklet) ÍH. évfolyam 23. szám 1993. január 30., szombat Múzeumépítés A Diósdi Rádióállomás épülete adott otthont a hírközlés technikatörténetét bemutató első hazai múzeumnak. E kiállítás megnyitásával kezdődik a rádió előfutárának tekintett telefonhírmondó feltalálásának százéves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat. A kiállításszervező Antenna Hungária Részvénytársaság és Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány remélik, hogy hiánypótló kezdeményezésük nyomán a legszélesebb körben megkezdődik az emlékek felkutatása és összegyűjtése. Az 1925-ben elindított, s napjainkban reneszánszát élő magyar műsorszóró rádiózás hetvenedik születésnapját a múzeum újabb termék berendezésével kívánja köszönteni. A mostani kiállítás a rádiózás hármas egységére építve mutatja be a stúdiótechnika, az adóhálózat és a vevőkészülékek fejlődését. A kiállított tárgyak közül nem egy Európa-szerte is ritkaságnak számít. E kortörténeti dokumentumok közé tartozik az 1. Ferenc József császár részére készült hallgató, a vezeték nélküli rádiózás kísérletét felelevenítő Csepeli Szikratávíró vevő- készüléke, a magyar műsorszórás indulásakor használt Huth távíróadó, az egyik első hangrögzítő berendezés - egy Neumann gyártmányú viaszlemezvágó, az ipartörténeti műemlékké nyilvánított lakihegyi adó antennájának makettje, az 1940ben készült Siemens zeneszek- rény, valamint az olcsó Ónon „néprádiók'' első típusai. A kiállítók emléket állítottak a magyar rádiózás . úttörőinek, köztük Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó feltalálójának Magyari Endrének, Tomcsányi Bélának és Tomcsányi Istvánnak. A műsorkészítés pillanatait idézik a rekonstruált stúdió, ahol Scherz Ede, a neves bemondó híreket olvas, valamint a mikrofon előtt megjelenő riporterekről, írókról, színészekről készített korabeli felvételek. Többek között láthatjuk az „adásban levő" Erdei Ferencet, Kiss Manyit, Babits Mihályt, Kereszturv Dezsőt. A rendezők összegyűjtöttek néhány, a kiállítás anyagához kapcsolódó, a rádiózás kezdeti időszakából származó szakkönyvet. A kitartóbbakat két összeállítás is várja, az egyik a rádiózás kiemelkedő szakembereinek munkásságát dolgozza fel, a másodikban pedig a rádió njeg- jelenését követő irodalmi alkotások és humoros rajzok találhatóak. Maga a múzeum helyszínéül választott egykori adóterem mellett működik a Rádióamatőrök Stúdiója és az egeik szomszédos szobában a Magyar Rádióamatőr Szövetség kiállított kellékei tekinthetők meg. A vetítő és a stúdióteremben a magyar rádiózás film- és hangemlékeiből kaphatnak ízelítőt a látogatók. (péch)
