Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1992
Krizsákné Farkas Piroska: Múzeumalapítás Diósdon
háborúban felrobbantották, de újjáépítve 1977-ig, a solti adó beindulásáig üzemelt. Akkor „nyugdíjazták" és lebontásra ítélték. A közvélemény tiltakozása megakadályozta lebontását és 1985 augusztus 21-én ipartörténeti műemlékké nyilvánították. 5. Adóállomások története Az adóállomások építéstörténetét a nagy tablók fotóin követhetjük nyomon. Közép- hullámú adók: csepeli 2 kW-os, 3 kW-os, a lakihegyi 20 kW-os, 120 kW-os, 135 kW-os, 300 kW-os, és a solti 2000 kW-os. A rövidhullámú adókról a székesfehérvári, a diósdi és a jászberényi képeket látjuk. A fotók alatt az adók alkatrészei, adócsövekkel sorakoznak. Az első tárlóban különböző zenekábelek láthatók. Mellette méltóságteljesen foglal helyet a csepeli 2 kW-os adó hangolóegysége. A következő tárlóban az adók történetének kronológiájával és a magyar rádiózás úttörőinek Magyari Endre, Molnár János, Tomcsányi Béla, Tomcsányi István, dr. Tomits Iván és Zakariás János postamérnökök fényképeivel ismerkedhetünk meg. 6. A vétel Tablónk blokkvázlatai a rádióműsor vételének elvét ismertetik. A legegyszerűbb vevő a kristálydetektoros készülék volt, mely a kristály segítségével minden erősítés nélkül alakította át a kisugárzott nagyfrekvenciás jelet hangfrekvenciás jellé és a fejhallgatón keresztül a műsor hallhatóvá vált. Az elektroncsövek fejlődése folyamán az egyenes, majd a szupervevők jelentek meg. A két nagy tárlóban vevőkészülékeket és régi plakátmásolatokat láthatunk. 7. Hangszórók, vevőkészülékek Az üvegkubusok alatt a hangszórók különféle típusai és egyszerű vagy furfangos kivitelű, amatőr detektoros vevőkészülékek láthatók. Alkatrészeire bontva bemutatunk egy egyenes és egy szupervevőt. A detektoros vevők vételi határa kicsi volt és a csöves készülékek még nagyon drágák. A rádió elterjesztéséhez nagymértékben hozzájárult a Magyar kir. Posta indította kampány az olcsó „Néprádió" kibocsátásával. Az Orion 011 típusú rádióval jó minőségűén lehetett venni a Magyar Rádió I. és II. műsorát. A második „Néprádiót", az Orion 115 típusú vevőt 1950-ben adták ki, melyen szintén csak a két - már Kossuth és Petőfi néven sugárzott - műsort lehetett venni. A rádiónak nagy szerep jutott az 50-es évek „ideológiai felvilágosításában". Ezt segítette a vezetékes rádió rendszerének kiépítése, amely csak 1957 után szűnt meg. A vevőkészülékek bemutatását egy 1940-ben készült Siemens zeneszekrény zárja. A terem mögött húzódó folyosó egyik szobájában a Magyar Rádióamatőr Szövetség állította ki történeti becsű adó-vevő berendezését. Alkalmankénti működtetése idején a látogatók a világ rádióamatőrei diósdi találkozásának is tanúi lehetnek. Vetítő és stúdió termünkben a magyar rádiózás film és hangemlékeinek válogatásával ismerkedhetnek meg vendégeink. 76
