Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990
Adattári közlemények - Sebestyén Kálmán: Adatok az erdélyi posta XVIII—XIX. századi történetéhez
A postaforgalom és a pestis A feudalizmus korában a hagyományos világ embere -az éhínség és a háború mellett- a pestistől félt a legjobban. A pestisjárványok nemcsak a lakosságot tizedelték, hanem gyakran lehetetlenné tették az élet minden megnyilvánulását, így a közúti szállítást, a postaforgalmat is. A kiszolgáltatott ember számára a védekezés egyetlen módja a járvány széthurco- lásának, terjedésének megakadályozása volt. Védelmi intézkedésként a hatóságok gyakran rendeltek el zárlatot, vesztegzárat. 1739-ben feljegyezték; ’ekkor valának bérekesztve Nagyszeben, Kolozsvár, Torda, Vásárhely a pestis miatt'.26 A szigorú járványellenes intézkedések betartására az 1740 -es években létesített egészégügyi igazgatóság az ún. "Directorium Sanitatis" ügyelt. Bőd Péter Önéletírásában megemlékezik a járványos időkben tett utazásáról: "Az 1740.év május 23. napján elindultam EnyedrőL.Mivel a pestis még nem szűnt meg mindenütt a Szebenben felállított Egészségügyi Bizottság levelével kellett menni...min- den lépésnél figyelve és körültekintve... Károlyba jöttünk...Debrecenbe s innen Pestre, majd átkelve a Dunán Székesfehérvár felé fordítottuk utunkat...Mór községben, a Vértes hegy lábánál kényszerültünk...tizenkét napig...vesztegzárban maradni. Kiszabadul- ván...egyenesen Bécs felé indultunk, ahová július 3-án be is léptünk'.27 Erdélyt különösen a Török Birodalom felől fenyegették a járványok. A ragályos betegségek feltartóztatására a havasföldi és moldvai határon egézségügyi állomásokat létesítették, ahol az utasokat -járvány esetén- két-három hétig vesztegzárba tartották. Ilyen állomások működtek: -Vulkánon (Hunyad vm. Vulcan), Tömösön (Brassó vidéke, Timis), Töréskáron (Brassó vidéke, Bran), a Bodza-szorosban (Felső Fehér vm., Vama V Buzaului), a Ojtoz-szorosban (Háromszék vm., Oituz), a Gyimesi-szorosban (Csik vm. , Ghimes ), a Tölgyesi-szorosban (Tulghe^). A konstantinápolyi postát a "Via Carolina" korszerűsítése után a Vöröstorony szorosban működő állomáson ellenőrizték, fertőtlenítették. A személyzet az igazgatóból, az orvosból és papból, valamint az ellenőrökből állt, a vesztegzár szigorú betartására a határőrség ügyelt. Az utasokat külön épületekben a "Lazaretum '-ba elkülönítették, a küldeményeket fertőtlenítették. A levelek fertőtlenítse kezdetben füsttel, később ecetgőzzel történt. A belülről fertőtlenítésre kerülő leveleket átlyukasztották vagy felbontották. A fertőtlenített leveleket lepecsételték az állomás 'Sanitatis Rothen Thurne' feliratú pecsétnyomójával. A szigorúan titkos leveleket csak kívülről fertőtlenítették és "Kívülről fertőtlenítve, belülről nincs fertőtlenítve' feliratú pecséttel látták el. Erdélyből az első fertőtlenített levelet 1787 -bői ismerjük. 127
