Philatelia, 1916 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1916-11-01 / 11-12. szám
PHILATELIE 145 áll ez, úgy nem lehetetlen, de nem is valószínű a készlet 18 20 iv kivételével felülnyomás nélkül maradt. Ha megtörtént volna csak abban találnék rá magyarázatot, hogy a hírnevére méltán kényes magyar postakincstár nem tartotta illőnek felülnyomva ismertetni meg egy olyan bélyeget, melynek létezése felül a nyilvánosságnak értesülést szerezni nem volt alkalma. Ha valóban készült külön kiadás ez mindenesetre a saját sorozatánál volt számon tartva. Itt is megtörténhetett azonban, hogy miután az előbbeni kiadás készletét már fölülnyomták, ennek a felülnyomása került sorra s e közben határozták el, hogy nem bocsátják ki, azért a 6—7 ezer koronáért nem keverednek balbalkáni hirbe. Az a 18—20 iv, ami már elkészült, rossz hirt nem kelthet hát menjen a többihez, így történt e valóban ? Ki tudná megmondani ? Néhány példány kis koronás 100 filléres ismeretes már felülnyomás nélkül is. Ha nem kerül elő több valószínűleg fenn áll érvelésen ; ha nagyobb mennyiségben fog ellő- bukkanni, ez csak a felülnyomott példányok értékét fogja emelni. Corollarium : ha valakinek a gyűjteményéből hiányzik ez a bélyeg inkább ma szerezze meg, mint holnap ; akinek pedig van belőle fölöslege inkább holnap értékesítse mint ma. Sapienti sat! Németh Gellért, Erről — Arról Murányi Iván Sokan nem tudják, hogy a közelmúltban elhunyt hírneves gyáros Murányi Iván szenvedélyes bélyeggyűjtő volt. Bélyeggyűjtő volt, még pedig a legkiválóbbak közül, s bizonyos, hogy az elhunyta által nagy vesztesége van az egész magyar filateli- ának. Murányi Iván, kereskedelmi tanácsos a dr. Keleti és Murányi cég alapító beltagja m. kir honvéd huszár főhadnagy, született 1878. március 18-án Győrött, meghalt 1916. október 20-án Budapesten. Mint néhai dr. Murányi Armin budapesti ügyvéd fia, édes atyjától örökölte a bé- lyeggyüjtés szenvedélyét és már kora ifjúságában, gyermekéveiben és középiskolai tanuló korában szép bélyegyüjteményre tett szert. Midőn iskolái elvégzése után külföldre ment és férfikora elején, midőn tevékenysége minden idejét és erejét igénybe vette — a bélyeggyüjtésnek szünetelnie kellett. Körülbelül 6—7 év előtt midőn üzleti tevékenysége már eredményekkel gazdag volt és már ismét némi szabadidővel rendelkezett, hozzá látott, hogy a régen nyugvó gyűjteményt újra rendezze, gyarapítsa és a mai kor igényeinek megfelelően át dolgozza. A gyermekkori gyűjtemény számtalan darabja azóta elsőrendű értékes ritkasággá lett; Murányi Iván igazi hévvel, szeretettel és áldozatkészséggel újította fel — szunnyadó szenvedélyét ; mint vérbeli bélyeggyűjtő,
