Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-09 / 133. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JUNIUS 9., CSÜTÖRTÖK Európai kisebbségi fesztivál ’94 Szántó Piroska az Irodalmi kávéház vendége Együtt, egymásért, soha egymás ellen! Jogot az árnyalatnak — mon­dotta volt Illyés Gyula egy helyütt a nemzetiségekről szólva. Jogot az árnyalatok­nak, és lehetőséget e jogok gyakorlására — toldhatnánk meg mi. Nos, ezt a lehetősé­get kívánja megteremteni a Kárpát-medencében élő nem­zetiségi és etnikai közössé­gek számára az a nagyszabá­sú kulturális seregszemle, amelyet idén .június 24—26. között a Duna-parti, kulturáli­san és nyelvileg is igen sok­színű Baja városában rendez­nek meg. A vendéglátó városon kí­vül a szervezésben a legjelen­tősebb részt a Magyar Műve­lődési Intézet és Budapesti Német Kulturális Egyesület vállalta. A rendezvény nem min­den előzmény nélküli. Ta­valy Budapesten a Várban tartották meg az Európai Ki­sebbségek I. Kulturális Fesz­tiválját, amely bebizonyította e rendezvények létjogosultsá­gát. Ahogy dr. Hambuch Vendel, a Német Kulturális Egyesület vezetője mondot­ta: míg Nyugat-Európában egy folyamatos és töretlen egyesülési folyamat megy végbe, kontinensünk keleti felére jobbára a széthúzás, a szűkkeblű nacionalizmus a jellemző. Ezt az ostoba szem­léletet ellensúlyozandó ke­rült sor az idei fesztiválra is, amelynek mottója: „Együtt, egymásért, soha egymás el­len!”. A fesztiválon részt vesz­nek a magyarországi nemze­ti és etnikai kisebbségek kép­viseletében a legkiemelke­dőbb szakmai teljesítményt nyújtó néptáncegyüttesek és zenekarok mellett a szomszé­dos országokban kisebbség­ben élő magyar népcsopor­tok képviselői a közép-euró­pai országokban kisebbség­ként élő népcsoportok együt­tesei, illetve Spanyolország, Franciaország, Belgium, Dá­nia és Olaszország egyes ki­sebbségi népzenei illetve táncegyüttesei. A fesztivál, amelyet, mi­ként a múlt évben, idén is dr. Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnöke nyit meg, június 24-én délután 15 órakor ve­szi kezdetét a Magyarországi Németek Általános Művelő­dési Központjában. Szomba­ton, június 25-én a fesztivál programjához tartozóan kép­zőművészeti, illetve népmű­vészeti kiállításokat nyitnak meg, s ekkor kerül sor a me­nettáncra és a gálaműsorra is. A zárónapon, június 26-án a meghívott vendégek és a házigazdák együttesei­nek részvételével szabadtéri bemutatókat, illetve nemzet­közi táncháztalálkozót tarta­nak. A rangos rendezvényen Pest megyéből a pilisszentke- reszti szlovák asszonykórus és a pomázi Vujicsics szerb- horvát népzenei együttes vesz részt. Paizs Tibor Az emberiség öröksége A világörökség emlékei közé szeretné felvetetni a japán kormány a hirosimai „Kupulát”, az atombomba­támadás mementóját. Hata Cutomu kormányfő is támo­gatja a javaslatot. A jövő év augusztusában emlékez­nek meg a hirosimai- atom­bomba-támadás ötvenedik évfordulójáról, s ebből az alkalomból kívánja Japán felvetetni a világörökség listájára azt a vasbeton épü­letet, amely felett 160 mé­terrel robbant a bomba. A valamikori hirosimai ipari kiállítási csarnokot, amit különben Jan Letzel cseh építész tervezett, máig teljesen kiégett álla­potában őrizték meg. Japán szerint ezt a helyet, akár­csak a világörökség listá­ján szereplő auschwitzi ha­láltábort, meg kell őrizni, mint az atomháború veszé­lyére figyelmeztető emlék­helyet. Az UNESCO, az ENSZ kulturális szervezete 1978 óta 360 egyetemes ér­tékű helyet tüntetett ki fi­gyelmével, többnyire neve­zetes kulturális emlékeket és páratlan természeti érté­keket. Németországi fesztiválok Kedden este a Gorbacsov házaspár távollétében Bonn­ban bemutatták a „pereszt­rojka atyjáról” készült ope­rát, a prózából, zenéből és mozgásból álló színpadi kí­sérletet. Nem tudni ponto­san, hogy Gorbacsovék az előzetes beharangozókra rá­cáfolva miért maradtak tá­vol a világpremiertől, de az első vélemények szerint kí­nos percektől kímélték meg magukat. Thomas Körner és Franz Hummel darabja Hansgiinther Heyme rende­zésében tulajdonképpen színházi próba, amelyen nem csak Gorbacsov életút- jával foglalkoznak? de azzal is, hogy szabad-e, lehet-e egy ilyen formátumú élő po­litikusnak operai emlékmű­vet állítani. A darabnak há­rom szereplője van: Gorba­csov, a fiktív próba rendező­je és a korrepetitor. A sze­replők vitáját hangkazettá­ról bejátszott zené, illetve dodekafon zongorahangok kísérik. A Gorbacsovot ala­kító színész fején az anya­jegy változtatja színét, egyes magyarázatok szerint ez a valódi Gorbacsov néze­teinek változását, a politi­kus átváltozásait jelképezi. A darab végén Gorbacsov keresztet vonszol fel egy képzeletbeli Golgotára. Festőművész krónikás szerepben Mindig izgalmasabb egy könyv számomra, ha a szerencse folytán, szerző­jét személyesen is megis­merhetem. Ilyen találko­zásra nyílt alkalom a mi­nap a XI. kerületi Irodal­mi kávéház író-olvasó ta­lálkozóján, melynek ven­dége Szántó Piroska festő­művész, író, ünnepi könyvhétre megjelent Akt című kötetével mutatko­zott be. „Hogy valakinek nyolc­vanéves korában új köny­ve jelenjen meg, ez mégis­csak nagy merészség... Gyönge mentség, hogy ti­zenkét évvel ezelőtt meg­jelent könyvét (Bálám sza­mara) szeretet és érdeklő­dés fogadta. Beérhette volna azzal az eggyel is, de mégsem érhette be ve­le, hiszen annyi minden történt, hosszú és történe­lemmel tarkázott életé­ben” — vallotta Szántó Piroska, aki ötven eszten­deig Vas István költő élet­társa volt, s az ő bátorítá­sára látott hozzá kettejük közös „történelmének” megírásához. Az Akt, bár címe megté­vesztő, nem festészetről szól, egy önéletrajz moza­ikja: a Bálám szamarának tövábbírása, időrendben öt ciklusra felosztva, melyben a második világ­égés, az ötvenhatos ese­ményekhez kapcsolódó reflexiók és ’56 utáni epi­zódok elevenednek fel. Vas István Nehéz szere­lem című életrajzfolyama időben 1946-ig jutott el, kettejük élete ekkor kap­csolódott össze. Az Akt női szemmel való újra- megfogalmazása és to- vábbírása életüknek, melyben a feleség 29 éves korától 81 éves korá­ig az idő munkáját vitte papírra. Azt „ a nehéz nyolc évet például, ami­kor hallgatniuk kellett. A belső emigráció éveiben Vas István műfordítással foglalkozott, Szántó Piros­Szántó Piroska Akt című ka — mint elmondta — il­lusztrációk készítésével, ami csöppet sem szóra­koztatta. Nehéz volt a kö­tött technika, az ötvenes években különösen, mert förtelmes papíron, kezdet­leges technikával kellett dolgozni. Szórakoztató emlékfü­zér ez a könyv, írója pon­tos megfigyelő, jó lélekis­könyvét dedikálja Erdősi Agnes felvétele merő; egyéni nyelvi kife­jezésmód jellemzi írását. Remek jelenetek tarka csokra, portrévázlatok so­rozata teszi szórakoztató olvasmánnyá könyvét. Amikor Vas István portré­ját rajzolja meg, a festő és az élettárs szemszögéből teszi, az írás mégsem ér­zelgős, nem szemérmetlen. A szerző beszélgetőtár­sa ezen az esten Várady Szabolcs, a Holmi című lap szerkesztője volt — s nem véletlenül. A művész­házaspár legendás baráti köréhez — Kormos Ist­ván, Réz Pál, Juhász Fe­renc, Nagy László mellett — fogadott fiúként ő is hozzá tartozott Az Akt-ot is ő szerkesztette. A talál­kozón a művésznőt arról kérdezte, mikor, milyen ráhatásra kezdett el írni. Szántó Piroska elmondta: testvérével, akivel nem le­hettek együtt, sűrűn leve­leztek. Vas István elolvas­ta ezeket a leveleket, s va­lamit megsejtett. A festő­nő kételyére, hogy ő nem író, s nem akar ebben a minőségben megmutatkoz­ni, s szégyent hozni férje fejére, a költő így biztat­ta: ne félj, az igazságnak átütő' ereje van, megértik az emberek. Ha nem bízol az író szerepében, vállald a krónikásét. Szántó Piroska vállalta, s ennek köszönhetően ér­tékes, szórakoztató, sok­sok bölcsességgel és derű­vel megírt, a reflexív szép­próza áramlatához méltán kapcsolódó könyvet adott a kezünkbe. Radnóti Balázs Adina Ezúttal a külalak (is) számított Szép magyar könyvek Idén is átadták a Szép ma­gyar könyv 1993 díjait. A legtöbb elismerést, négy díjat és egy oklevelet a Helikon Könyvkiadó könyvei érdemelték ki. Soltész Erzsébet Régi ma­gyar várak albuma elnyer­te Antall József posztu­musz miniszterelnöki dí­ját is. A rendkívül igé­nyes kivitelű kiadvány a XVI. századi Magyaror­szág szépséges várairól, egykori műemlékeiről és lakosainak életéről ad ösz- szefoglaló képet. Húsz gyönyörű vár — köztük Buda, Pozsony, Komá­rom, Érsekújvár és Viseg- rád, Nagyvárad és Kolozs­vár pompás látképének ha­sonmását tárja az olvasó elé korabeli metszeteken, magyar és német nyelvű ismertető szöveggel. A Helikon Kiadó má­sik díjnyertes szép kiad­ványa Varga Vera Róth Miksa művészete című képzőművészeti albuma, amely Demszky Gábor, Budapest polgármesteré­nek díját is megkapta. Róth Miksát, a historiz­mus és szecesszió nagy — a Gödöllői Művészte­lephez kapcsolódó — mesterét a művészetked­velő közönség még (vagy már) nem ismeri eléggé, pedig gyakran találkoz­hat csodaszép mozaikjai­val és üvegfestményeivel a Szent István-bazilika, Gresham-palota, az Or­szágház, a Zeneakadémia és más ismert középület ablakain, épületrészein. 1885-től állt fenn Róth Miksa üvegfestő és moza­ikműhelye, melynek leg­szebb alkotásai a magyar iparművészet remekei. A történelmi Magyarország legrangosabb épületeinek díszítésére kapott számos megrendelést. Az egri, kassai, gyulafehérvári székesegyházak ablakai, a szabadkai városháza és a marosvásárhelyi Köz- művelődési Palota (Nagy Sándor és Körösfői- Kriesch Aladár tervezte) üvegfestményei dicsérik munkáját. Külföldre is el­jutottak művei, hiszen rendre hódította el a pári­zsi, torinói, az amerikai St. Louisri világkiállítá­sok aranyérmeit. Norvé­giában a sandefjordi és az oslói Fageborg-temp­Kisfaludy Sándor bol­dog szerelmesei Nagy Sándor és Róth Miksa színes üvegablakán (a Gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény tulajdoná­ban) lom ablakait, Olaszor­szágban a Museo del Ri­sorgimento Kossuth-e m­léküvegfestményét, Mexi­kóvárosban a Nemzeti Színház ablakait készítet­te el — hogy csak a legje­lentősebbeket említsük. A gazdag, reprezentatív album e művek bemutatá­sára vállalkozik, pontos tárgyleírások kíséretével a művész életútjának is­mertetésével, alkotásai­nak értékelésével. A Szép magyar könyv díját a könyvillusztrációk versenyében Somogyi Győző grafikusművész a Kráter Műhely Egyesület kiadásában megjelent Bel­ső tárlat című kötet il­lusztrációjáért és kép­anyagáért kapta meg a művelődési minisztérium képzőművészeti főosztá­lyának díját. A különös könyv a művész, az em­ber gondolatait, érzelmeit mutatja be. Olvashatjuk. Somogyi Győző napló- részleteit, leveleit. Aki ol­vasóként elindul ezen a belső ösvényen: érzé­keny, lélegző utakra talál. (juhász)

Next

/
Oldalképek
Tartalom