Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-29 / 150. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1994. JUNIUS 29., SZERDA Három nyelven írt tököli történelem Garancia a megmaradáshoz Tukulja je drevno naselje na Cepelskom otoku. Die Gemeinde Tököl ist eine alte Stammsiedlung der Csepel- Insel. A horvát és német mondat egyaránt annyit jelent: Tököl a Csepel-sziget ősi települése. Azért írtam le három nyelven, mert az a helytörténeti visszatekintés is három nyelven íródott, aminek a szerzője Hoffman Pál, Tököl polgármestere. Az ősi Tököl 1280-ban került a Nyulak-szigeti apácák tulajdonába IV. László ajándékaként. A mai település helyén akkor még négy falu állt egymás tőszomszédságában — Tököl, Nyun, Ragald és Bagamér —, melyek a XIV. században egyesültek és mezővárosi rangot kaptak. Tököl lakossága a XVII. századig színtiszta magyar volt, ekkor telepítik be az Esterházyak a rácokat, sokácokat és bunyevácokat, majd száz év múlva Mária Terézia a svábokat. Mindez nem volt kárára a községnek, a betelepültek közt szép számmal akadtak ügyes kezű kézműiparosok és szorgalmas földművesek, akiknek a munkája nyomán Tököl tovább fejlődött, s népességét, gazdagságát tekintve, jelentős szerepet játszott a szigeten. A XIX. és XX. század történelme mostohán bánt a községgel. Az 1848—49-es szabadságharc, az első és második világháború jelentős emberi és anyagi áldozatot követelt. A háborút követően a legnagyobb csapást a nyakukra ültetett szovjet légi alakulat jelentette, melynek gépei négy évtizeden át, éjjel és nappal felettük röpködtek. A katonák elmentek, a gépek elszálltak. Csak a kerozin maradt a talajban — még ma sem tisztázott, hogy milyen mértékben —, és egy lelakott lakótelep, amihez szomorú emlékek fűződnek. Ennek egyik épületében — az egyVolt ebben tanár, orvos, köz- tisztviselő, vállalkozó, iparos és mezőgazdász. Később, az első szabad választásokon közülük kerültek ki a község mai vezetői, a 13 tagú képviselő-testület és a polgármester. — Mindenekelőtt új értékrendet kell teremteni! — Pontosabban csak a víztisztító állomás lett kész, a munka dandárja ránk maradt. A 37 kilométer hosszú hálózat kiépítése. Ez a beruházás — december 30-ig elkészül — csúcs Tököl fejlődésének történelmében. Az értéke meghaladja a 300 millió forintot. Az viszont már országos negatív csúcs, hogy a lakossági hozzájárulás mindössze 35 ezer forint. Legjobb tudomásom szerint ilyen alacsony árat egyetlen önkormányzat sem tudott elérni Magyarországon. Ugyanez vonatkozik Csepel-sziget legimpozánsabb tornacsarnoka A szerző felvételei hangzott el a fő célkitűzések egyike az első testületi ülésen. Ebbe a magántulajdon jogi rendezése éppúgy beletartozott, mint a keresztyéni gondolkodásra való buzdítás. Csúcs a község fejlődéstörténetében — Valamennyien tudtuk, hogy komoly gazdasági változtatásokra lesz szükség, amihez egy sor hálátlan döntést is fel kell vállalni. Ez viAz elmúlt négy évbe a temető felújítása is belefért kori parancsnokságon — zajlott le a kis népeket elnyomó zsarnokság kirívó esete. Itt csalták tőrbe Maiéter Pált és társait 1956 novemberében. Talán ez is az egyik ok, amiért Tökölön előbb indult el az a folyamat, ami a rendszerváltozást megelőző, átmeneti időre jellemző. 1989 elején megalakult a Tököli Független Falufórum, mely az első perctől kezdve markánsan éreztette jelenlétét a helyi közéletben. Ma Hoffmann Pál csak úgy emlegeti az akkori önszervezkedést: a másképp gondolkodók csapata. szont nem azt jelenti, hogy a döntések a közvélemény kizárásával történtek. Előbb véleménykutatást végeztünk, minden egyes kérdésben meghallgattuk a lakosságot. Abból indultunk ki, hogy jobb a vitáknak az előkészítési szakaszban helyt adni, mint magunkra zúdítani a nemtetszést egy esetleges elhamarkodott döntésért — mondja Hoffman Pál, majd térképeket szed elő a szekrényből. — A csatornázási program még ’90 előtt elkezdődött, a vezetésváltás idejéig 30 százalékban készült el. a gázra és az ivóvízre is. A gáznál 30, a víznél 20 ezer forintot fizetett a lakosság portánként. Mint az a nyilvántartásból kiderül, a folyóvíz áldásaiból 2100 háztartás részesül, az összlakosság 80 százaléka, beleértve az üdülőövezetet is, a 217 ingatlant. A gázprogram teljes egészében kész, bekötésére 1855 portán került sor. — Ha már a víznél tartunk, hadd mondjam el, 1992-ben a PVCSV egy köbméter ivóvíz és egy köbméter szennyvíz után 64 forintot számlázott. Tavaly leváltunk, s Halásztelekkel, Szigethalommal és Szigetszentmiklós- sal közösen üzemeltetjük a két rendszert. Ráfizetés nélkül 50,30 forint volt a köbméterenkénti díjtétel, csupán ezzel az átszervezéssel 40 millió forintot takarított meg a négy önkormányzat a lakosság javára. Lehet, lesz aki vitatja, és szerintem az ilyen apróságokban is megmutatkozik, ha egy testület megfelelően dolgozik. Tornacsarnok 90 millióért — Mennyi ebből a polgár- mester érdeme? — Nálunk nincs személyre szóló érdem, azt viszont állítom, még az önerős akciókban — mint például a telefon- hálózat bővítése — is benne van az önkormányzat munkája. Mert nem mindegy, hogy milyen vehemenciával próbáljuk rávenni az egyént, hogy ne sajnálja a pénzt egy olyan beruházástól, ami mindenekelőtt az ő érdekét szolgálja, ugyanakkor emeli a község infrastrukturális értékét. Községbejáró útunkon por- talanított és aszfaltos utcákon gurulunk az autóval. Az ösz- szesen 37 kilométeres úthálózat fele az utóbbi négy évben lett korszerűsítve, csupán ez 27 millió forintjába került az önkormányzatnak. Szemet gyönyörködtető látvány a csaknem 90 millió forintért megépített impozáns tornacsarnok, mely jelenleg a legnagyobb a szigeten. Tököl lakossága nem egészen egy év alatt 800 fővel nőtt, aminek az okát újfent csak az ügyes gazdaságpolitikában kell keresni. A szovjet helyőrség még el sem hagyta a községet, amikor Hoffman Pál asztmán már ott volt a katonai lakótelep pontos listája. Igaz, az épületek valós állagáról csak később kaptak szakszerű véleményezést, viszont a lakásigény felmérését ettől függetlenül elkezdték. Valamennyi lakásra — összesen 444-re — akadt vásárló, hisz ilyen előnyös feltételek mellett aligha találni öröklakást Magyarországon. (Többségében az 50 négyzetméteres lakás a jellemző, ezeket 400 ezer forintért árusította ki az önkormányzat, miután felújították.) Az új lakónegyed igényeihez a kereskedelem és a szolgáltatói ipar is idomult, az itt lakók mindent megkapnak helyben, nem kell a községbe bemenni. Mint Hoffman Pál mondja, Tököl másságát mindenekelőtt a nemzetiségi hagyományok adják. A hagyományok tiszteletben tartása szép dolog, egyszersmind sok tapintatot kíván egy olyan község Hoffman Pál: Az úthálózat felét korszerűsítettük önkormányzatától, ahol nem egy, hanem több náció él. Levelek Oroszországból — Tökölön mindenki a nemzet szerves részének, mi több, magyarnak vallja magát. De amellett, hogy velünk ünnepelnek a jeles magyar évfordulókon, a maguk ünnepeit és szokásaikat is megtartják, megőrzik. Mi ezt oly módén viszonozzuk, hogy lehetőséget nyújtunk az anyanyelven történő oktatáshoz, s vállaljuk a különböző kultúrfórumok megrendezését. Az óvodákban a magyar mellett német és horvát csoport is működik, az általános iskolában úgyszintén. Az oktatásról még három dolgot jegyeztem fel. Az iskolában két egyházi osztály is indult, s a tankönyveket mind a nyolc osztályban ingyenesen kapják a tanulók. Szintén az oktatást szolgálja, hogy az iskolának saját üdülőtábora van a Duna-parton, mely tanévzárástól tanévkezdésig folyamatosan működik. A temetőbe is elvetődtem, ahol valaki elmondta, Tökölön van néhány család, akikhez időnként levél jön Oroszországból. Olyanok írják, akik Tökölön állomásoztak a nagy ármádia tagjaként, gyermekük itt halt meg, s itt lett eltemetve is. A leveleket szülői minőségben nják azoknak, akik a kis sírokat önzetlenül gondozzák. De emellett a sorok közt az is benne van, a tököli kolóniában eltöltött szép évek emlékét örökre megőrzik. Az emlékőrzés kölcsönös, csak más előjellel. Tököl — és az egész nemzet — egy kopjafával emlékezik az itt járt hódítók áldozataira, a mártírhalált halt Maiéter Pálra és társaira. Keserű tanulság: az adott szó nem mindig érvényes. Kivált akkor nem, ha a hódító. nagy, s az elnyomott kicsi. Tököl e tanulság kapcsán vonult be a köztudatba, s vált részévé a történelemnek. Hogy mit hoz a jövő? Hoffman Pál az általa írt monográfia egyik passzusát idézi: — A magyar, horvát, német lakosság átélte Európa történelmi viharainak majd minden mozzanatát. Átélte, túlélte. S ez a garancia a folyamatos megmaradáshoz. Matula Gy. Oszkár Szükebb hazánk kincse A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata. Tökölön a Szűz Mária tiszteletére épült római katolikus templomot már a pápai tizedjegyzék is említi 1332-ben. Ez gótikus templom volt. Ennek azonban a későbbi átépítések során csak a déli hajófala, a nyugati falának egy része és a déli hajófal elé épült gótikus tornyának maradványa vészelte át a századokat 1944-ig; amikor is robbanás következtében a templom boltozata beomlott és elpusztultak a gótikus részletek. A templom mai alakját 1813-ban nyerte el, illetve 1947-ben ezt az állapotot (késő barokk) állították vissza a templom újraépítése során, amikor a nyugati homlokzatot egy erőteljes oromzattal is ellátták. A belül egyhajós templom a régi alapján új négyszakaszos csehsüvegbol- tozást kapott, a szentély felett kör alakú csehsüveggel. A XV. században, 1444—48 között művészi értékű egyházi textíliák kerültek a templom birtokába, ami nyilván annak volt köszönhető, hogy Tököl ekkor gazdaságilag virágzó település volt. A király is gyakran vadászgatott a Cse- pel-szigeten és a királyi gyermekeket Tökölön szállásolták el, ahol feltehetően a sziget ispánja székelt. Név szerint ismerjük Csehi Mihály Csepel-szigeti ispánt, akit a tököli templomban temettek el. 1919-ből származó sírlapja ma a templom oltárának hátába van beillesztve. Tudjuk, hogy Tököl a nyulak-szigeti (margitszigeti) apácák birtoka volt 1280 óta és meg is tartják még a XIV. században is. Feltehetően az ő birtoklásuk idején épült a gótikus templom, de ezt csak ásatással lehetne tisztázni. A tököli templom falusi templomainkhoz viszonyítva meglehetősen jó felsze- reltségű és minőségileg is értékes egyházi ötvösművekkel rendelkezik. A drága és művészi értékű régi textíliákat, miseruhákat már említettük. Ma ezek a Történeti Múzeumban találhatók. A templom műemléki jellegű. A képen a gótikus torony helyreállított maradványa látható. pamer Nöra
