Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-14 / 61. szám
Kettős kereszt hármas halmon Hármas halom A heraldikában, ha nincs semmire ráállítva a kereszt, vagy más tárgy, akkor azt mondjuk, hogy lebeg. Ez így rendjén is van. Ámde a magyar címerbeli gondolkodásban és ábrázolásban megfigyelhető egy sajátosság, amit heraldikai realizmusnak nevezünk. Ez azt jelenti, hogy a magyar ember jobban szereti a nem annyira elvont, hanem inkább az életszerű ábrázolásokat. Jobb, ha a kereszt alá van támasztva, földből nő ki, vagy dombon áll. A magyar lélek kedves hármas számának megfelelően a keresztet tartó domb mellé szélről-szélről még két kisebb dombocska kerekedik, szép szimmetrikusan. Végül is, három a magyar igazság. Nagyon röviden elmondva, így keletkezett a hármas halom az évszázadok során. A XIX. században azután ehhez a három halomhoz szemléletileg hozzátapadt a Tátra, a Mátra és Fátra képzete. Mintha a hármas halom eredetileg is ezeket a hegyeket jelentette volna. De ennek a vélekedésnek semmi történeti bizonyítéka nincs a korábbi évszázadokból. Nem is lett volna baj belőle, ha nem jön Trianon, az ország felosztása. Ennek során, mint tudjuk, a három halomból kettő, a Tátra és a Fátra idegen államhoz került. Erről beszélt Mind- szenty bíboros a Szent István-bazilikában 1947. febr. 10-én, amikor a nagyhatalmak ránk mérték a második Trianont. Felvidék címeréből Szlovákia címere A XIX. század közepére a magyar állampolgárok köztudatában meggyökerezett, hogy a Tátra, Mátra, Fátra hármas halmán álló kettős kereszt a Felvidéket jelképezi. Erről természetesen szó sem volt, mert a kettős kereszt az apostoli királyság, állam jelképe, melynek joghatósága kiterjedt az egész Kárpát-medencére. Másrészt a magyarlakta sík Csallóköz sohasem számított a Felvidékhez. Ennek a hiedelemnek az alapján 1848—49-ben a magyar forradalommal és szabadságharccal szembenálló, Habsburg-bé- renc Stur Lajos és társai a hármas halmon álló kettős keresztből megalkották a leendő Szlo- venszkó „címerét”. A „Matica Slovenská” kulturális egyesület 1863. évi alapszabályának a boAlbrécht Dürer: Zsigmond király (olajfestmény, 1512) Horváth Lajos a Magyar Országgyűlés levéltárának főiévéItárosa Nem lehet megrendülés nélkül olvasni Mindszenty József bíboros imáját, melyet 1947. febr. 10-én mondott a budapesti Szent István-bazilikában, amikor Párizsban a nágyhatalmak rámérték hazánkra a második Trianont, annak következményeként, hogy az első Trianon igazságtalanságainak korrigálására — melyet ugyancsak a nagyhatalmak bilincseltek ránk — any- nyi életet, vért és anyagiakat áldoztunk. Komor izzással világítanak Mindszenty mondatai manapság is. .Amitől gyötrelmes napokon és vergődő éjszakákon tartottunk, rettegtünk, hogy földi igazságban, emberi megértésben és emberi érzésben a mi reménykedésünk dőre és kába lesz: az ítélkező nemzetek határozatából országunkra, népünkre — épp ebben a kegyetlen pillanatban — az újabb országcsonkítás is elkövetkezett. Most írják alá Párizsban a magyar békét, a világbéke- mű legnagyobb parcellázását címerben, földben, lelkekben, házakban, temetőkben, iskolákban, templomokban, a Nagyaszmég számunkra az emberi elva- dulás? Isten óvja több csapástól mi magyar hazánkat!” A veretes magyar nyelv és nemzeti gondolat a múlt patakjaiból gyűlve hömpölyög előre. Bocskai fejedelem testamentuma, Zrínyi felkiáltása: Ne bántsd a magyart!, Medgyesi Pál tűnődése Erdély romlásáról, Báróczi Sándor fejtegetései a véés kitől a címerbeli kettős keresztet. A hagyomány szerint Szent István királyunk nemcsak a kért koronát kapta meg II. Szilveszter pápától, hanem az apostoli címet is a hozzá tartozó kereszttel. Középkori lengyel források úgy tudják, hogy a görög császár Szent István királynak keresztet adományozott, melybe Krisztus A kettős kereszt államcímerként III. Béla 1190-es években kibocsátott pénzein % delmezett magyar nyelv érdekében, Kármán József derűs értekezése a nemzet csinosodásáról, Móra Ferencnek magyar paraszti lelkiismerete és Szekfű Gyulának leleplező, rettenetes felismerése: „Valahol utat vesztettünk” — mind-mind és még több is ott patakzik, kanyarog, csobog, zuhog és permettel illatoz a Mindszenty-beszédben. Most újraolvasva ezt az óvó imát azonban csak egy sző csob- banása, zuhanása kavar fel. Címer! A világbékemű parcellázza a magyar címert is! Nem véletlen az sem, hogy a parcellázandó objektumokat felsoroló Mindszenty-féle rangsorban a legelső a címer és a legutolsó Szent István ezeréves öröksége. Az ív tökéletes. Címer mint pajzs és amit védelmez, az ezeréves ország, a mi jog szerinti, vér szerinti örökségünk. De hasad a pajzs, mert ellenség hasítja és csonkolódik az ország. Félelmetesen aktuális. Nemcsak azért, mert — többek között — a felvidéki magyarságot sem 1918—1919-ben, sem 1944—1945-ben, sem 1992— 1993-ban nem kérdezték meg, hogy akar-e idegen államhoz tartozni. Jönnek hozzám Eszter néni, Jani bácsi. Átjárnak Csehszlovákiába, újonnan Szlovákiába vásárolni ezt-azt, bár már ennek is divatja múlik. Apostoli kettős kereszt És sértegetik őket a határon a hivatalos „szervek”, a boltban áz eladó. Mondván, hogy tolvaj nép vagyunk, mi magyarok. Erre a legfőbb bizonyíték a mostani szlovák agyakban, hogy tőlük loptuk még a címerünket is. Nos, Eszti néni, János bácsi! Nézzük meg egy kicsit, ki vette keresztjének egy darabkáját foglalták bele. Ez a nagyon értékes ereklye azután István király fiának, Imre hercegnek az adományaiból a lengyelországi Lysa Góra-i bencés monostorba került. Mindezekkel együtt a kettős kereszt III. Béla királynak 1190-es években kibocsátott pénzein jelenik meg legelőször. Kun Erzsébet pecsétjének hátoldala (1280) A kettős kereszt ezeken a pénzeken a magyar uralkodói (állami) címerhasználat , bizonyítéka. Együtt vagyunk Európával az állami címerfejlődés tekintetében is, mert ez idő tájt jelennek meg a francia és angol uralkodói címerek végleges elemei is. II. Fü- löp francia király egy pecsétjén a liliom 1180-ban, I. „Oroszlánszívű” Richard angol király címerében pedig a három lépő leopárd. II. András (1205—1235) magyar király pénzein és IV. Béla (1235—1270) pecsétjein pajzsra emelt kettős keresztek sűrűn fordulnak elő. Ettől kezdve azután végeláthatatlan sorban, évszázadokon keresztül a magyar állam címerének legállandóbb eleme a kettős kereszt az Árpád-sávok mellett, melyekről már írtunk a Pest Megyei Hírlapban (1993. október 26.) IV. Béla pecsétjének hátoldala (1256) A Matica Slovenská kulturális egyesület alapszabályainak borítója A Sion-hegyi Dormito-temp- lom magyar kápolnájának képe: Szent István mellén a kettős kereszttel szony és Szent István ezeréves örökségén... Ez a második megcsonkítás sokkalta súlyosabb az elsőnél. Újabb területeket vettek el. Nyomasztó, megroskasztó fizetéseket raktak ránk. Most még papiroson sincsenek különleges kisebbségi jogok az elhasított magyarok számára. Törvényen kívül állnak, mintha magyarnak lenni már magában is bűn és nem emberi lét volna. A Duna, a Garam mentén kegyetlenül bontják már nagy világrészvétlenség közepette az ősi, magyar tömböt. Ki tudja, mit tartogat rítóján is ezt ábrázolták. A szlovák irredenta vágyak teljesüléséig azonban még sokat kellett várni. Az I. világháborúban, annak reményében, hogy szétzúzhatják az Osztrák—Magyar Monarchiát, már 1914. okt. 28-án az első cseh idegenlégió Kijev városában a Szófia téren olyan „csehszlovák” címert tűzött ki, amelyen a hármas halmon álló kettős kereszt jelképezte a majdan megalakítandó Szlovenszkót. A Csehszlovák Köztársaság kikiáltása után az alkotmányozó nemzetgyűlés 1920. febr. 29-én három címert fogadott el: a nagy-, a közép- és a kiscímert. A kiscímerben, mely minket közelebbről érdekel, a kétfarkú cseh oroszlán ágaskodott, melynek mellén szívpajzsban a kettős kereszt hármas halmon volt látható. Az 1939—1945 között létezett fasiszta Szlovák állam ugyancsak ezt a címert használta, most már a cseh kétfarkú oroszlán nélkül. Az 1948. máj. 9-i csehszlovák alkotmánytörvény megint a „régi” kiscímert helyezte vissza jogaiba, a cseh oroszlán mellén szívpajzsban a magyar hármashalmon a Szent István-i kettős kereszttel. A tavaly Csehországtól is „hálátlanul” elszakadt Szlovákia megintcsak a halmokon álló kettős keresztet vette címerként használatba. Akarva-akaratlanul is demonstrálva ezzel az egész világ előtt, hogy ez az államképződmény az ezeregyszáz éves magyar államnak és a kilenc- száz éves magyar címernek a leszármazottja. Hát így állunk most Eszti néni. Kedves néném, hogy Mikes Kelemen szájával szólítsam meg. A történeti tények elsorolása után most már maguk is láthatják, hogy ki vette el a másiknak a címerét. De hát mostanában olyan világot élünk, hogy a tolvaj tolvajt kiált, a rabló rablással vádolja kifosztott áldozatát, a gyilkos nem átallja rettenetes bűnét a megöltre hárítani. Némi vigasztalásul álljon itt azért még egy kis' leírás a jeru- zsálemi Sion-hegyen álló Dormi- tio-templom altemplomának magyar kápolnájáról. Szűz Mária ölében a kis Jézussal látható a központi helyen. Jobbján az öreg Szent István királyunk, aki fiúörökös nélküli tudattal néz már a világba. Éppen ezért Boldogasszony Anyánknak felajánlja a magyar koronát az országgal együtt. Mellén az apostoli kettős kereszt ékeskedik. Az oltár lapja alatt pedig a fohász olvasható a Magyarok Nagyasszonyához: „Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!”
