Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-07 / 234. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM Ara 13,50 forint 1993. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK A megyeháza hírei Polgármesterek a középiskolák jövőjéről Pest megye minden egyes polgárának közös teherviselésére van szükség ahhoz, hogy jövőre a középfokú iskolák és intézmények zavartalanul működjenek — jelentette ki In- czédy János, Pest megye közgyűlésének elnöke tegnap a megyeházán azon a tanácskozáson, amelyen huszonöt település polgármestere vett részt. Antall József Kölnben Tegnap délben Antall József miniszterelnök Kölnbe érkezett, ahol a „non-hodgkin” lymphomában szenvedő kormányfő több héten át orvosi kezelésben részesül. Antall Józsefet a kölni egyetemi klinikák római egyessel jelölt belgyógyászati klinikáján helyezték el. A Volker Diehl professzor vezette intézmény tíz év óta az ilyen típusú megbetegedések gyógyításával foglalkozó legnagyobb központnak számít Németországban. Antall Józsefet Diehl professzor kezeli majd. nem első alkalommal. Már két évvel- ezelőtt is kérték tanácsát a budapesti kollégák, „többször voltam Magyarországon, Budapesten részt vettem Antall József kezelésében” — nyilatkozta a professzor. — Ez alkalommal valószínűleg intenzívebb terápiára van szükség, ám erről a kölni professzor egyelőre nem hajlandó nyilatkozni. Antall Józsefet távollétében Baross Péter belügyminiszter helyettesíti. A megbeszélésre a megyei ön- kormányzat azoknak a településeknek küldött meghívót, amelyek középfokú intézményeket működtetnek. A megye vezetői a tanácskozáson arról kívántak tájékozódni, hogy az elkövetkezendő időszakban az egyes települések hogyan tudják megoldani a középfokú in- tézményekfenntartását. Ameny- nyiben ugyanis nem tudják tovább vállalni a működtetést, a megyének kötelező az intézményeket átvenni. Mivel az 1994-es költségvetési törvény tervezetében a dologi kiadásokra fordítható ösz- szeg az előző költségvetéshez képest nem növekszik, a Pest megyei önkormányzat arra számít, hogy az érintett intézmények fenntartását sok település nem tudja tovább biztosítani. A normatív állami támogatás ugyanis már ebben az évben is csak a költségek egy bizonyos százalékát fedezte, a jövő évben pedig az áfa, az energia és más költségek emelkedése miatt még rosszabb lesz az arány. Többen úgy vélték, nem az a megoldás, hogy mindenki mindent átad a megyének, hiszen a megye ugyanannyi fejkvótát kap, mint a települések, és a különbözetet valahonnan elő kell teremteni. Szegedi Pál, a gazdasági bizottság elnöke elmondta, minél több intézmény lesz á megye gondjaira bízva, annál hatványozottabban jelentkeznek a problémák. Hozzátette: a megye a kötelező feladatait el fogja látni, de azt mindenképpen meg kell beszélni, hogy a működéshez szükséges pénzeket hogyan lehet előteremteni. Több hozzászólásból kiderült. hogy a középiskolák működéséhez nem hajlandók hozzájárulni azok a szomszédos települések, ahonnan a gyerekek bejárnak. Ezért az is megoldás lehetne — hangzott el —, hogy a megye a bejárók arányában finanszírozná a középiskolákat. Németh Gábor, Szentendre polgármestere elmondta: náluk az összes középfokú intézmény térségi feladatot lát el. A szakmunkástanulók kétharmada bejáró, még a fővárosból is százharmincnégy diák tanul Szentendrén. A polgármester hozzátette: egyértelmű, hogy a megyei önkormányzat nem tudja átvenni a mintegy kilencven intézményt, ezért azt a megoldást kellene választani, hogy a megye a fejkvótát a bejárók száma szerint kiegészítené. Erről viszont a közgyűlésnek kell döntenie. Többen hangoztatták, hogy közös teherviselésre van szükség, a megyének mindenképpen hozzá kell járulni a költségekhez akkor is, ha a települések megtartják az intézményeket. (Folytatás a 4. oldalon) Megemlékeztek a hó'sökróí Az aradi vértanúk napja, október 6. alkalmából, koszorú- zási ünnepséget tartottak a Nemzeti Panteon Fiumei úti sírkertjében, Batthyány Lajos mauzóleumánál. Az Országgyűlés részéről Szabad György, a parlament elnöke, Antall József miniszterelnök nevében Für Lajos honvédelmi miniszter, Göncz Árpád köztársasági elnök képviseletében Pick Róbert ezredes, főhadsegéd, a köztársasági elnök katonai irodájának vezetője koszorúzott. Lerótta kegyeletét Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és Deák János altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke. Tisztelgett az egykori miniszterelnök emléke előtt Szent- györgyvölgyi Péter, Budapest köztársasági megbízottja és Marschall Miklós főpolgármester-helyettes. Elhelyezték a megemlékezés koszorúit a parlamenti pártok, frakciók, illetve a függetlenek képviselői és a józsefvárosi önkormányzat is. A Batthyány-örökmécses- nél a kormány nevében Bal- sai István igazságügy- és Módi Ferenc művelődési és közoktatási miniszter koszorúzott. Göncz Árpád köztársasági elnök képviseletében Réti János ezredes, a köztársasági elnök szárnysegéde rótta le kegyeletét. Aradon, a tizenhármak vértanúságának városában a minoritatemplomban rendezett gyászmisével kezdődött a megemlékezések sora. A misét Tempfli József nagyváradi . római katolikus püspök celebrálta. Szentbeszédében arról szólt, hogy a tizenhárom aradi vértanú a jóság történelmi elitjéhez tartozott, és bár különböző nemzetek és vallásfelekezetek tagjai voltak, mégis összefogtak egy nép jövőjéért, lelki, gazdasági felemelkedéséért. Emlékeztetett a püspök arra is, hogy az elítéltek utolsó órájában az aradi minorita ferences rendi papok nyújtottak lelki vigaszt. Az emlékmisén jelen volt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Hosszú Zoltán, az RMDSZ aradi szenátora, Tokay György aradi képviselő, az RMDSZ képviselőcsoportjának elnöke, Cziszter Kálmán. az RMDSZ megyei elnöke. Az emlékmise kezdetére érkezett meg Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Rudas Ernőnek, hazánk bukaresti nagykövetének kíséretében. Gémesi György polgármester és Garamvölgyi Lajos, a közoktatási iroda munkatársa elhelyezi a megemlékezés virágait a gödöllői Török Ignác-szobornál Erdősi Agnes felvétele Magyarok és zsidók Napjainkban a magyarság és a zsidóság viszonyának, együttélésének kérdései időnként olyan kendőzetlenül s nyíltan vetődnek fel, ahogyan az néhány éve még elképzelhetetlen volt. Ez a nyíltság sokakat megzavart, s számos félreértésre, gyanakvásra adott okot. E félreértések és gyanakvások ma is mérgezik a levegó't, és nagymértékben rongálják közérzetünket, függetlenül attól, zsidók vagyunk-e, vagy sem. A kérdéskör rendkívül bonyolult, hiszen sokan berzenkednek a mai magyar társadalom alkotóelemeinek bármiféle megkülönböztetése ellen, míg másók büszkén felvállalják valamilyen értelemben meghatározott hovatartozásukat. Nemrég a Pesti Hírlap jegyzete nyomán adtuk közre a Süddeutsche Zeitung írásának egy részletét, amely szerint Magyarországon a liberális politikát gátlástalanul, antiszemita módon azonosítják a zsidókkal — hogy kik, az e részletből nem derül ki —, s ez motiválta az SZDSZ-t, amikor Pető' Iván pártelnök helyett a piaristáknál érettségizett Kuncze Gábort választotta miniszterelnök-jelöltnek. Bár sejtelmünk sincs arról, hogy a délbajor liberális lap miféle magyarországi kútfőkből meríti információit, ám ettől függetlenül a Kuncze-jelenség rávilágít arra, hogy a zsidóságnak a magyar köz- és politikai életben betöltött szerepe sarkalatos kérdés, amely- lyel kapcsolatban csakis higgadtan, körültekintően, elfogulatlanul és kultúráltan szabad véleményt nyilvánítani. Az új magyar demokrácia — s vele a politikai élet — egészséges fejlődése valamennyiünknek fontos. Nem fűződhet érdekünk torzulásaihoz, az egyensúlyi állapotok bármely irányú felbomlásához A magyarság egészének közérzetét jelentősen befolyásolja a hazai zsidóság közérzete, s ennek javítása közös érdek. Ezt azonban tudniuk kell azoknak is, akik közreműködnek abban, hogy a zsidóság jelentős erőként tűnjön fel a politikai paletta valamely részén. Ha igaz lenne az amit az ismert bajor lap állít, akkor mondhatnánk, hogy a művelt, kitűnő nyugati kapcsolatokkal rendelkező zsidóság rosszul ismerte fel saját hosz- szú távú érdekeit, amikor támogatásával és részvételével csupán az egyik nagy politikai vonalnál kötelezte el magát. Mondhatnánk, hogy ez hiba, hiszen közös történelmünk során jóban-rosszban együtt voltunk, ezért ma minden szalonképes — más szóval demokratikus — magyar politikai pártot és mozgalmat megillet a hazai zsidósághoz fűződő tisztességes kapcsolat és együttműködés joga és lehetősége. Tudjuk —j de legalábbis reméljük —, hogy a Süddeutsche Zeitung említett megállapítása nem alkalmas arra, hogy bárki ennek alapján próbálja megítélni a magyar belpolitika jelenét és jövőjét, s ennek alapján alkosson véleményt rólunk a legközelebbi választások után. Az a megye, amelynek napilapját szerkesztjük, már 1839-ben azzal az utasítással küldte követét az ország- gyűlésre, hogy követelje a zsidó vallásnak a törvényes vallások közé való felvételét. E kezdeményezésnek és az ezt követő politikai küzdelmeknek a következményeként született meg az az 1840-ben elfogadott törvény — XXIX. cikkely —, amely hatalmas lépés volt a zsidóság teljes egyenjogúsítása felé. A mai történelmi pillanat lehetővé teszi számunkra, hogy megteremtsük az egymás megbecsülésén alapuló valódi egyenjogúságot. Ne szalasszuk el! Bánó Attila Göncz és Keszthelyi megegyeztek Bizottság a sári iskoláért Egyeztető megbeszélések után Göncz Árpád köztársasági elnök és Keszthelyi Ferenc megyéspüspök a napokban egy olyan jogi-szakmai-peda- gógiai bizottság létrehozását határozta el, amelynek feladata az lesz, hogy tisztázza a da- bas-sári általános iskola megosztása kapcsán felmerült kérdéseket — tájékoztatta lapunkat Horváth István polgár- mester. Az önkormányzati vezető kérdésünkre elmondta: a megállapodásról Keszthelyi Ferenc levélben már tájékoztatta a dabasi képviselőket, kérve őket, hogy esetleges módosító határozatokat, az iskola további működésével kapcsolatban, mindaddig ne hozzanak, amíg ezen bizottság véleményét nem ismerik. A polgármester az elmondottakhoz hozzáfűzve kijelentette, hogy a ma esti önkormányzati ülésen a püspöki kérés alapján a képviselők minden bizonnyal megszavazzák az iskolaügy törlését a napirendi pontok közül. R. Z.
