Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-29 / 227. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER 29., SZERDA 3 A agrárexport fejlesztése Egységes minőségi jel Parlamenti napló Vita a választási törvénymódosításról A piaci eredményesség érdekében a magyar agrárgazdaságban egyre nagyobb szükség van a minőségbiztosítási rendszerek elterjesztésére — hangzott el tegnap a Magyar Agrártudományi Egyesületben abból az alkalomból, hogy csütörtökön és pénteken a Minőség és minőségbiztosítás a magyar agrár- gazdaságban címmel szimpóziumot rendeznek. A szervezők azért döntöttek az eszmecsere megtartása mellett, mivel úgy vélik, hogy a minőség javítása az egyetlen út, amitől a magyar áruk kelendőbbek lehetnek a fejlett országok piacain. Ezért a magyar élelmiszereket úgy szeretnénk piacra juttatni, hogy megfeleljenek az Európai Közösség szabványaiban előírt minőségi követelményeknek. A jelenlévő szakértők kifejtették: ez a folyamat ugyan nem olcsó, mivel egy-egy minőség- biztosítási rendszer bevezetése többmillió forintba is kerülhet, és eltarthat akár egy évig is, ám a befektetés mindenképpen megtérül, mivel az áru jól eladható lesz a nemzetközi kereskedelemben. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma éppen ezért a Kereskedelemfejlesztési Alapból támogatja a minőségbiztosítási rendszerek bevezetését mindazon cégeknél, amelyek a minőségtanúsítást be tudják mutatni. Ez 50 százalékos visszatérítést jelent a bevezetés után, és emellett 25 százaléknyi kamatmentes kölcsön is igényelhető a rendszer költségeinek fedezésére. Várhatóan a közeljövőben bevezetik az egységes magyar minőségi jel használatát is azon termékeknél, amelyek megfelelnek a szigorú minőségi előírásoknak. Ez ugyancsak a piacra jutás feltételeit hivatott előmozdítani. A rendezvényen a Pest Megyei Állami Egészségmegőrző Állomás, He-Ross Kft. Ócsárol, a Dunakenyér Rt. Dunaha- rasztiból, az Országos Mesterséges Termékenyítő Vállalat Gödöllőről, a KORAX Élelmiszergép Gt. Ráckevéról is részt vesz. Tegnap délelőtt á miniszteri expozéval és néhány vezérszónoklattal az Országgyűlés megkezdte a vitát az ország- gyűlési képviselők választásáról szóló törvénymódosításról és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosításról. Bo- ross Péter belügyminiszter hangsúlyozta: a választások előtt nem lehet javaslatot tenni a választási rendszer gyökeres megváltoztatására. Az alapintézmények érintetlenül hagyása mellett a kormányelőterjesztés öt érdemi módosítást tartalmaz: a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogának biztosítását; a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét; a területi listás szavazás egyfordulóssá tételét; a parlamenti küszöb emelését és az időközi választások számának csökkentését. A belügyminiszter hangsúlyozta: a kormányzat és a koalíció ragaszkodik a külföldön élő magyarok választójogának biztosításához, de nyitott minden más változtatásra. Boross Péter részletesen szólt a külföldön élők választójogának megadásáról, ami a kormányzat megítélése szerint alkotmányos alapjog. Mint mondta: a kormányzat számára alig érthető, hogy az ellenzék miért ellenzi ezen jog biztosítását. A prognózisok szerint a külföldön élő magyarok közül alig 50 ezren élnek majd szavazójogukkal, és ez nem befolyásolja a belpolitikai viszonyokat. Hozzátette: ezen személyek végre „megélhetik” magyarságukat. Salamon László az MDÉ vezérszónokaként hangsúlyozta a törvénytervezetek alkotmányos jelentőségét, és azt, hogy a választások egy demokráciában meghatározzák a kormányzati és politikai hatalmat. Salamon dicsérte a mostani választási rendszert, és kijelentette: az MDF szükségesnek és célszerűnek tartja a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogának biztosítását. Tölgyessy Péter, az SZDSZ vezérszónoka szerint is bevált a választások alapszerkezete, de a szabaddemokraták — bár ebben a kérdésben' nem sikerült megszerezniük más pártok támogatását — fenntartják azon felfogásukat, hogy a parlamenti képviselők létszámát csökkenteni kellene. K Az SZDSZ megítélése szerint több érv szól a külföldön élő magyarok szavazati jogának bevezetése ellen. Dragon Pál a 36-ok nevében támogatta az előterjesztést, de nem tartotta indokoltnak a parlamentbe kerülés küszöbének felemelését. Vastagh Pál, az MSZP vezérszónoka szerint csak egyfordulós választásokra lenne szükség, mert a második forduló teszi igazán aránytalanná a választási rendszert. Ader János, a Fidesz vezérszónoka azért nem tartja elfogadhatónak a külföldön élők választójogát, mert az érintettek nem élnek az országban, nem adófizetők, a két választás között nem tudnak véleményt nyilvánítani, sokuk nem kötődik az országhoz. Az általános vitát elnapolták. Döntés a Parabola-ügyben Életmentő ezredes Kitüntették Almásy Tibort A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára — az 1944—1945-ben tanúsított hősies helytállása, humanista magatartása elismeréseként Almásy Tibor nyugállományú ezredesnek a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje katonai tagozata kitüntetést adományozta. Az elismerést Göncz Árpád tegnap adta át a Parlamentben. Almásy Tibor 1913-ban született. 1944-ben főhadnagyként nem tette le az esküt Szálasinak. 1945 márciusában Sopronba került, a város állomásának és laktaKecelen biztonságba helyezték a Borker Kft. megsérült tartályaiból szivárgó veszélyes hulladékot. Mint ismeretes, Németországból Magyarországra szállítottak mintegy 500 tonna veszélyes hulladékot, amelyből 207 tonna Mersol fantázianéven szerepelt, és a keceli Borker Kft. rozsdamentes acél bortároló tartályaiba helyezték. Az anyag megtámadta a saválló tartályt, és szivárogni kezdett. A szivárgás következtében veszélybe került a környék felszíni és felszín alatti vízkészlete. A veszélyhelyzet felszámolása érdekében az Alsó-Du- na-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség kárelhárítás keretében megakadályozta a szivárgó anyag környezetbe jutását. A Környezetgazdálkodási Intézet mérési irodáján azonosították az eddig ismeretlen anyag összetételét. Bizonyított, hogy a mosószer nyájának parancsnoka lett. Almásy Tibor ebben a minőségében mintegy 400 munkaszolgálatos életét mentette meg, akiket a nyilasok likvidálni akartak. 1945-ben bátor magatartásáért dicsérettel igazolták, és hamarosan őrnaggyá léptették elő 1948-ban nyugdíjazták, majd ártatlanul letartóztatták: 58 hónapig volt internáló táborban. Almásy Tibor 1956 óta Kanadában, Torontóban él. Itthoni helytállását azután tárta föl, hogy felismerte egy volt munkaszolgálatos, aki neki köszönhette életét. gyártási alapanyagként nem használható, veszélyes hulladék. A laboreredmények alapján a veszélyhelyzet felszámolásának technológiáját az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség dolgozta ki. A bortároló tartályban három elkülönült frakciót alkotó anyagokat külön-külön, az anyagnak ellenálló és megfelelő vasúti tartálykocsikba fejtették át. Az átfejtés befejezésével a környezetszennyezés veszélye megszűnt. A kárelhárítás munkálataiban a MÁV Szállítási és Vegyvédelmi Szolgálata, valamint a Borsodchem Rt. vett részt. A Kecelen ideiglenesen biztonságba helyezett, valamint az Ásotthalmon és Kiskunhalason tárolt és illegálisan Magyarországra került veszélyes hulladék visszaszállítására a környezetvédelmi hatóság kötelezte az importőröket. Tegnap délelőtt ülést tartott az MTV Etikai Bizottsága, hogy a Feledy Péter hírigazgató által felterjesztett, úgynevezett Parabolaügyet megtárgyalja. A sajtó már több alkalommal foglalkozott, olykor részre- hajlóan, az elmúlt hetekben sugárzott két Parabola-műsorral, melyekben pártvezetőket és közéleti személyiségeket karikíroztak, állítottak pellengérre. Bárd András, az MSZP sajtótitkára panaszt emelt — a vélt vagy valós sérelmek felterjesztésével foglalkozó Feledy Péternél —, mert, értelmezésük szerint a szocialista párt vezetőjét szándékosan tették nevetségessé az említett tévéműsorban; Bencsik András, a MÚOSZ titkára és Bodor Pál újságíró pedig azért, mert a Parabola szerkesztősége állítólag a sajtóetikát sértette a Bodor Pál „múltjában” kutakodó újságcikkek egyes Soha annyi út nem épült Magyarországon egy év alatt, mint az idén, és ezt a tendenciát szeretnénk folytatni, hogy hazánk Európa egyik legfejlettebb úthálózatú országa legyen — jelentette ki Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter tegnap, a bécsi központú STUAG cég zala- szentiváni aszfaltkeverő üzemének avatásakor. Az útfejlesztési folyamatot segíteni hivatott korszerészleteinek, illetve az újságíró eredeti családnevének a felemlítésével. Horváth Sándor, az MTV Etikai Bizottságának elnöke távol maradt a tegnapi tanácskozástól, kerülve az esetleges elfogultság vádját, ezért a helyette elnöklő Hornyik Miklós bizottsági tagot kérdeztük a Parabola-ügyben hozott döntésükről. A megkérdezett elmondotta: a bizottság tagjai ismételten megtekintették az inkriminált két Parabola-műsort, és a következő véleményt alakították ki: az MTV Etikai Bizottságának nem feladata a tévéműsorok esztétikai elemzése, minőségi szempontból való értékelése. A pártok érzékenységét illetően pedig kijelenthetik, hogy a kifogásolt két műsor egyike sem foglalkozik túlzottan a szocialista párt vezetőjével, és valamennyi parlamenti párt vezetője rű, 150 millió forintos költséggel épített keverőtelep környezetkímélő svájci technológiáját számítógép vezérli. Óránként 160 tonna melegaszfalt hagyja el a gépsorokat, amelyeknek egy mű- szaknyi teljesítménye 2 kilométer hosszú útfelület burkolására elegendő. Az automatizált aszfaltgyár üzemeltető gárdája, a STUAG Szombathelyi Út- és Mélyépítő Kft. Dietrich Schobesberger arányosan „érintve van”. Megjegyzendő, hogy a Parabola stílusát mindenkor, — a Kádár-rendszerben is — a vezető garnitúra kipel- lengérezése jellemezte, s még „panasz” sem érkezett az érintett „elvtársak” részéről — mind a mai napig. Ugyanakkor az MTV Etikai Bizottsága elmarasztalja a Parabolát, mert Bodor Pál újságíró hajdani családnevét felemlegette. Arra a vádra azonban, hogy a jelzett tévéműsor szerkesztői a maguk „szája ízéhez illő” passzusokat válogattak volna ki Bodor Pál hajdani, még a román kommunista diktatúra éveiből származó újságcikkeiből, az etikai bizottság elutasító álláspontot fogalmazott meg, jelezvén, hogy itt Bodor Pál olyan szerkesztői és hírlapírói módszer ellen tiltakozik, amelyet ő maga is alkalmazott. (b. sz. i.) vezérigazgató beszédében kiemelte: a már négy megyében meglévő építésvezetőségeken túl országos hálózatot kívánnak kiépíteni. A STUAG következő tervei között egy Budapest környéki, s az Alföld frekventált területein kiépítendő üzem létesítése szerepel. A zalaszentiváni avatóünnepség keretében dr. Szendi József veszprémi érsek megáldotta az aszfaltkeverő üzemet. üSNHI Nincs veszély Kecelen Aszfaltgyár svájci technológiával Soha nem épült ennyi út A gúny nem érv A nagy példányszámú, magát szocialistának tartó Népszabadság cikkírója afölött gúnyolódik, hogy itt és ma egyeseknek az okoz problémát: Pető Iván szülei ávósok voltak. A cikkíró, aki a leglangyo- sabb kommunizmusban minden bizonnyal virított, mint a tök, nyilván mert semmit nem tud az óvóról. Mert az az újságírógeneráció, amely most oly nagy előszeretettel emlegeti, hogy' független, azért független, mert egy olyan hatalommal, amely magyar és keresztény, már csak neveltetése miatt sem tud azonosulni, hiszen származása folytán nem nemzeti, hanem üres, szószátyár internacionalista neveltetésben részesült. Ebben pedig, mint tudjuk, sokkal hangsúlyosabb szerepet kapott Lukács tábornok, Zalka Máté, mint az aradi vértanúk bármelyike. Ezek az urak, miután ezt már az anyatejjel magukba szívták, természetesen megdöbbenve állnak a ténnyel szemben: Mind- szenty hercegprímás és Horthy Miklós Magyar- országon alussza örök álmát. Az is természetes, hogy el akarják fogadtatni: az ávós múlt az egy olyan valami volt, ami nem szabad, hogy az ávós gyerekeire rossz fényt vessen. Véleményem eltér az övékétől, hiszen tudom, az ávó volt az a szervezet, amely túltett törökön, németen, oroszon; vagyis a magyar nemzet ellen több bűnt senki nem követett cl, mint az az ocsmány szervezet, amely nevének kiejtése is hátborzongást váltott ki minden tisztességes magyar emberben. Az ávósok nem egyszerűen egyenruhások voltak, hanem gyilkosok, ártatlan emberek kínzói, olyanok, akik emberi mivoltukból kivetkőzve a legaljasabb módon hurcolták meg a nemzetet. Korai a Népszabadság cikkírójának gúnyos megnyilvánulása, hiszen lehetetlen, hogy az emberi társadalomnak ezt a legalját (itt az ávóra gondolok) a nemzettel még egyszer úgy lehessen elfogadtatni, mint azt a Kádár-rendszerben tették, amikor azt hitték, hogy amiről nem beszéltek, az nem is volt. A nagy példány- számú lap ilyenfajta együttérzései, bízom benne, éppen az ellenkező reakciót fogják kiváltani az olvasókban, mint amit szeretne. (Vödrös)
