Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-27 / 225. szám

ÉÜ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER 27., HÉTFŐ 3 Felhívás A Magyar Demokrata Fórum Komárom-Esztergom megyei Elnöksége a megyében lakó, illetve dolgozó több mint húsz újságíró indíttatásával és eszmeiségével teljesen egyetértve az alábbi állásfoglalást, illetve felhívást teszi közzé: Felhívjuk a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot, a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnöki Hivatalt, hogy a demokratikus esélyegyenlőség elve alapján azonnal, illetve haladéktalanul intézkedjenek, hogy a Magyar Újságírók Kö­zössége a pártállam milliárdos újságíróvagyonából a ráeső részt megkapja. A korábbi többszöri ígérgetések ellenére a mai napig a vagyon megosztása a Magyar Újságírók Közös­sége és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége között nem történt meg, és a Magyar Újságírók Közössége nem kapta meg a székházat sem. Az üggyel kapcsolatban levő illetékese­ket felkéijük, hogy a vagyonmegosztás ügyében félrebeszélő, ködösítő, illetve csúsztató munkatársaikat vonják felelősség­re, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A Magyar Új­ságírók Közössége nem előjogokat, nem kiváltságokat, csak valódi sajtószabadságot, esélyegyenlőséget és tisztességet kér. A Magyar Újságírók Közösségének több mint húsz Komá­rom-Esztergom megyei tagját támogatva az MDF Komárom- Esztergom megyei elnöksége kéri, hogy az ügyben haladékta­lanul intézkedés történjen és az kerüljön nyilvánosságra. Felháborítónak tartjuk a Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének (MÚOSZ) egyik elnökségi tagjának megnyilatko- - zását, miszerint: „A választásokig már úgysem értek el sem­mit, utána meg mehettek Kukutyinba zabot hegyezni." (OS) Antall József rádiónyilatkozata Vállalom az összehasonlítást (Folytatás az I■ oldalról) Ennek időpontját a köztársa­sági elnöknek kell kitűznie. A kormány a törvénykezési program következetes vég­rehajtását szorgalmazva sze­retné elkerülni, hogy a vá­lasztásokig hátralévő idő­ben egyes erők időhúzásra, obstrükcióra rendezkedje­nek be. Antall annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy az ellenzéki pártok nem fog­ják megszavazni a költség- vetést, noha ennek elfogadá­sa az ország alapvető érde­ke. Pártja belső helyzetét érintve Antall úgy fogalma­zott, hogy az MDF a gyűjtő­párttól haladt egy európai, magyar profilú párt felé. Nem titkolta, hogy ez a bi­zonyos erők kiválásával is együttjáró folyamat még nem zárult le, de az eltávo­zottak felelősségére is fi­gyelmeztetett. Azoknak a politikai erőknek, amelyek jobbfelé váltak ki, és most gyűlölködő hangon nyilat­koznak, a lengyel példát ajánlotta figyelmébe. Aki ugyanis nem a mostani poli­tikai -erő szétzilálására tö­rekszik, és nem a baloldalt akarja erősíteni, az azért elvszerűen, mértéktartóan és nem ilyen izgágán, hisz­térikusan reagál, mint ahogy itt sokszor történik — hangoztatta Antall. A kormányzati munkát ér­tékelve kijelentette: — A kormányzat — amely nem lépett semmifé­le átmeneti koalícióra az előző rendszerrel, előző párttal — olyan teljesít­ményt nyújtott, amelynek nincs párja ebben a térség­ben. „Alapvető kérdések­ben időnként gáláns ellenfe^ leink el szokták ismerni, hogy nem követtünk el jóvá­tehetetlen, alapvető hibát. Úgy gondolom, hogy ha ők ennyit mondanak, akkor ezt mi dicséretnek vehetjük” — tette hozzá. A kormány­fő véleménye szerint nincs szükség a választójogi tör­vény lényeges módosításá­ra, mert annak egyaránt jó a koncepciója és a szerkeze­te. Megerősítette pártja véle­ményét, amely szerint a kül­földön élő magyar állampol­gárokra is célszerű kiterjesz­teni a választójogot. A második szabad válasz­tás tétjének nevezte a meg­kezdett folyamat továbbvite­lét, hogy méginkább kiépül­hessenek az alkotmányos, parlamenti demokrácia és a szociális, szabad piacgazda­sági rendszer jellemzői. Csepel nem válik (Folytatás az 1. oldalról) Csepel önkormányzata úgy vé­li: a szavazás eredménye nem jelenti azt, hogy Csepel mint külső kerület ne élvezne to­vábbra is bizonyos önállósá­got. A fejlesztések megvalósítá­sáról októberben kezdik meg a tárgyalásokat. * Budapest—Csepel önkor­mányzatának népszavazási bi­zottsága közleményben hozta nyilvánosságra a hivatalos adatok mellett azt, hogy a nép­szavazás kiírására irányuló kezdeményezést helyesnek vé­li. Hajdú Béla polgármester a népszavazást sikeresnek tartja. A népszavazást négy képvi­selő, köztük a polgármester kezdeményezte. A csepeli po­litikai pártok egységesen a népszavazás ellen, az elválás ellen foglaltak állást, kivéve az Fideszt. Tegnap délelőtt Hajdú Béla polgármester, Máté János al­polgármester, Memyó Ferenc és Csizmadia Károly sajtótájé­koztatón válaszoltak a újság­írók kérdéseire. A Pest Megyei Hírlap kér­désére válaszolva a polgár- mester elmondta, hogy a nép­szavazásra elkülönített összeg hatmillió forint volt, nem tud­ja pontosan, mennyit használ­tak ebből fel. (Információnk szerint a támogatási alapból igénybe vett összeg nyolcmil­lió). Arra a kérdésre, hogy a lakosoknak tett ígéretekből mi valósul meg és mi marad el, ha az elszakadást választ­ják, csak annyit sikerült meg­tudnunk, hogy a főváros és a kerület között további egyezte­tőtárgyalások szükségesek. Remélik, hogy Demszky Gá­bor főpolgármester betartja az ígéreteit: a szennyvíztisztító elhelyezését újratárgyalják, a csepeli gerincút és a kerékpár­út megépítésére, valamint a HÉV rekonstrukciójára való­ban sor kerül. Memyó Ferenc képviselő szerint, ha az ígére­tek nem válnak valóra, két-há­rom éven belül meg lehet is­mételni a népszavazást, ami azonban már nagyobb elkese­redettséget vált majd ki. A népszavazás siekereként könyvelik el Csepel vezetői, hogy felhívták a főváros fi­gyelmét arra, hogy figyeljen külső kerületeire is. Nos, ha le­számítjuk a milliókat, amibe a népszavazás került és a fe­szültségeket, amelyeket a kép­viselő-testület tagjai és a pár­tok kapcsolatában okozott, va­lóban figyelemreméltó az eredmény: Csepel választópol­gárainak 60 százalékát érdekli kerülete sorsa. (b. cs.) * Morcosán bolyongok az egyik királyerdei iskolában. Rossz kedvem oka: nem kap­tam értesítést, „kopogtatócédu- lát”, így hát azt sem tudom, hogy a négy közül melyik sza­vazókörzet listáján szerepe­lek. Pedig mindenáron szeret­ném elmondani a véleménye­met mint kerületi lakos. Mint kiderül, nem én va­gyok az egyedüli, akit nem ér­tesítettek a részletekről. Az egyes szavazókörzetek jegy­zőkönyvvezetői és elnökei még nehezebb helyzetben vannak. Ők a nap folyamán nem hagyhatják el a számuk­ra kijelölt helyet, így aztán a saját szavazókörzetükbe sem juthatnak el, viszont a szá­mukra kijelölt helyen nem ke­rültek fel a listára, tehát nem szavazhatnak. S ezt bizony sé­relmezik. Leadom végül is a vokso- mat, s hazafelé indulok. A ka­puban egy idős házaspár, aki­ket arról kérdezek: igent, vagy nemet mondtak? — Mi amel­lett döntöttünk, hogy marad­nunk kell — mondják —, hi­szen Csepelnek nincs már ipa­ra, így miből tudná magát el­tartani? Ha elválnánk, helyi adókat rónának ki ránk, amit ismételten a mi zsebünk bánna. Egy idős hölgy igyekszik az iskola felé unokájával, őt is megkérdezem: mire szavaz majd? — Ahogy •tlallont, a többi városban minden drá­gább, mint Budapesten, s ránk is ez várna, miután nem kapnánk támogatást. Ezek után kérdezek sorjában, közü­lük szinte senki nincs a Buda­pesttől való elválás mellett. Hazafelé menet egy peda­gógus családjával találko­zom; most indulnak szavaz­ni. Egyedül tőlük hallottam, hogy el szeretnének válni a fővárostól, mondván: az önál­lóság mellett vagyunk, mert eddig az együvé tartozásból semmiféle előnyünk nem származott. Egyébként nehe­zen viseljük azt a diktatóri­kus vezetési stílust is, amit mindeddig a fővárosi önkor­mányzat velünk szemben ta­núsított. (á. m.) * Az SZDSZ csepeli szerveze­te közleményt adott közre, amely többek között kimond­ja, hogy a csepeli önkormány­zat háromévi sikertelen mun­kája, valamint a választópol­gárokra — Csepel fővárostól tervezett elszakításával kap­csolatban — erőltetett népsza­vazás bebizonyította, hogy a tisztségviselők és a képvise­lők többsége eltávolodott Csepel választópolgáraitól, nem képviselik az SZDSZ csepeli szervezetének politi­káját. e Egy működő demokráciá­ban természetes, ha alapvető kérdésekben a választók véle­ménye nem egyezik az álta­luk választott képviselők, tisztségviselők véleményé­vel, azok levonják a konzek­venciát, lemondanak mandá­tumokról, és nem várják meg a következő választáson a nép ítéletét. A csepeli önkormányzat­ban az SZDSZ véleményét az elszakadási törekvéssel szemben fellépett négy képvi­selő jeleníti meg. Az SZDSZ csepeli szerve­zete a jelenlegi csepeli önkor­mányzattól elhatárolódik. Templom épül Kőszegen Ha nem tudunk úrrá lenni az egymás közti torzsalkodáson, acsarkodáson, ha nem tudjuk az egybe tartozás, összefogás tudatát és gondolatát elmélyíte­ni, félő, hogy a XXII-XXIII. századot már nem éri meg ez a nemzet — mondotta Für Lajos honvédelmi miniszter tegnap Kőszegen, ahol új református templom alapkövét helyezték el, miután az imaház — ami hajdan gabonatároló volt — életveszélyessé vált. A miniszter, aki maga is re­formátus, azt kívánta, hogy az új templom és létrejöttének a 60. évfordulóját ünneplő kősze­gi gyülekezetnek, hogy legyen kapocs a múlt, jelen és jövő kö­zött a hagyományok és a kor­szerűség között, a magyarok között bárhol éljenek is a világ­ban, továbbá Európa és Ma­gyarország között. Beszédében kitért rá, hogy ma már újra sza­porodnak egymás mellett a templomok és iskolák, ame­lyek az európai civilizáció pillé­rei voltak mindenkor. Példa­ként említette, hogy hazánkban szeptemberben már 14 reformá­tus iskolában kezdődhetett meg a tanítás, és újra lesznek templomok is. Mint ár. Már­kus Mihály, a Dunántúli Refor­mátus Egyházkerület püspöke prédikációjában hangoztatta, immár 25 református templom épül Európában a magyarlakta területeken. Für Lajos újságírói kérdések­re válaszolva elmondta, hogy a közeli napokban Moszkvába lá­togat, ahol egyrészt a kétoldalú katonai kapcsolatokról, alkat­rész-utánpótlásról tárgyal, más­részt a magyar tisztek tovább­képzéséről lesz szó, mivel na­gyon lecsökkent az Oroszor­szágban tanulók létszáma. A miniszter a Zala megyei kato­nák fegyveres szökéséről el­mondta, hogy a társadalmi de­viancia nyomai érződnek a had­seregen belül, és jó lenne, ha a laktanyákban hatékonyabb bel­ső fegyelmezési eszközök áll­nának a tiszteknek és tiszthe­lyetteseknek a rendelkezésére.. Csökken a népesség Az ország népességének évek óta tartó nagymérvű csökkenése elsősorban azzal magyarázható, hogy amíg európai mércével mérve átlagos számú gyermek születik, a halandóság elfogad­hatatlanul magas — állapítja meg a Központi Statisztikai Hi­vatal elemzése. Magyarorszá­gon a halandósági mutató az 1960-as évek közepe óta folya­matosan romlik. A fejlett világ­ban hazánkban a legalacso­nyabb a férfiak születéskor vár­ható átlagos élettartama, és nem sokkal kedvezőbb a helyzet a nők körében sem. Ez döntően a helytelen életmóddal és a káros életvitelbeli szokásokkal függ össze. Az év első hat hónapjá­ban az elmúlt évben tapasztalt népesedési tendenciák érzékel­hetők, illetve a negatív folyama­tok tovább erősödnek. A házas­ságkötések és az élve születések száma minden hónapban alacso­nyabb, mint az elmúlt év azo­nos időszakában, a halálozások száma pedig meghaladja az elő­ző év felében regisztrált értéket. Míg tavaly az első félévben 14 500-zal lettünk kevesebben, idén a népesség számának csök­kenése 20 600 volt. Kedvező vi­szont, hogy tovább csökkent a csecsemőhalálozás, valamint visszaesett a terhességmegszakí­tások száma is. Jó szőlőtermés várható A szokásosnál két héttel koráb­ban, szeptember közepén kez­dődött meg idén a szüret. Az első becslések alapján a gaz­dák jó minőségű és átlagos mennyiségű szőlőtermésre szá­míthatnak országszerte. Bár a csapadék mennyisége elma­radt a sokéves átlagtól, a sző­lőt nem károsította jelentősen az aszály. A termésmennyiség 665 ezer tonna, a termésátlag hektáronként 5240 tonna, a bortermés pedig várhatóan 4,2 millió hektoliter körül alakul majd. ✓ Almában kapkod egy kicsit A Szabad Demokraták Szövetségének frontem­bere, Kunczc Gábor ki­jelentette: jó lenne, ha a kormány a még hátralé­vő' idejében nem hozna olyan intézkedéseket, határozatokat, amelyek megnehezítik a kővetke­ző kormány munkáját. A kijelentésben az a leg­különösebb, hogy Kun- cze a következő válasz­tásokat már úgy tekinti, mint amelyet a liberális pártok megnyertek. Ám. erről szó sincs, amit leg­inkább az támaszt alá, hogy a legutóbbit leszá­mítva, demokratikus és szabad választásokon el­lenzéki pártok egyetlen­egyszer nyertek Ma­gyarországon, külön­ben mindig a volt kor­mánypártok kerültek hatalomra. A magyar ember már csak ilyen, amit a szocializmus évei­ben ekképpen ideologi- zált meg magának: ez a téeszelnök már összelop­ta a vagyonát, ezért ne válasszunk újat, mert az az emeletes házát, az új autóját úgyis a közös­ből, a miénkből fogja ki­venni. Kuncze Gábor ál­modozik, s közben el­kapkodja a dolgokat. Ha a liberális pártok számára oly hőn áhított Amerikából vesszük a példát, ott az elnököt késő ősszel szokták meg­választani, ám kora ta­vaszig a régi elnök veze­ti az országot. Termé­szetesen nem azért, hogy e hónapok alatt ösz- szekuszálja a szálakat, azaz megnehezítse utód­ja életét. Ám mert min­denki magából indul ki, valószínűnek tartom, hogy az SZDSZ így cse­lekedne, amit a választá­sok óta rendre bizonyí­tott is. Mivel nem nyer­te meg a választásokat, mást sem tudott tenni Parlamenten belül és kí­vül, mint a NEM gom­bot nyomogatta, még akkor is, ha tudván tud­ta, hogy az igent kellene megnyomnia. Node, ak­kor nem nehezítette vol­na meg a hatalmon lévő kormány tagjainak éle­tét. Magam abban töké­letesen biztos vagyok, hogy a mai kormány nem fosztja ki a tárcák kasszáját úgy, ahogy a Németh-kormány mi­niszterei tették, mond­ván: így tudják móresre tanítani a demokrati­kus választások győzte­seit. Kár, hogy ezekről az akciókról akkoriban nem sokat írtak az új­ságírók. de ez érthető is, hisz az elmúlt három és fél évben a tollnokok bebizonyították, ugyan­csak közel álltak a Né­meth Miklós vezette tár­sasághoz. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom